Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-27 / 72. szám
5. oldal 1995. március 27., hétfő Heves És Körzete Ifjú boconádi környezetvédők cserjéi A Boconádi Általános Iskolában a Káli Józsefre környezet- ismereti nevelőhöz tartozó tanulóközösség is benevezett az FM Erdészeti Hivatala által meghirdetett tavaszi fásítási pályázatra. Ezáltal közel 20 ezer forint értékű szaporítóanyag vásárlására kaptak lehetőséget. Az erdőtelki arborétumtól vett cserjékkel szegélyezték a kastélyiskola udvarát a tanulók. A közlekedési verseny szép sikereket hozott... A közlekedési tárca által meghirdetett megyei közlekedési versenyen, amelyet a pedagógiai intézetben tartottak a közelmúltban, az általános iskolák 4. osztályos tanulóinak versenyében Sallai András, a hevesi 1. számú iskola diákja végzett az élen Szalai Péter hevesi és Kiss Gábor boconádi társa előtt. A 8. osztályosok versenyében Szanyik István és Nagy Renáta hevesi diákok szerepeltek jól, míg a zsűri különdíját Katona Zoltán, a hevesi 3. sz. iskola növendéke kapta. Pályázat a paraszti életmód bemutatására Annak érdekében, hogy a régi paraszti életnek nagyobb becsülete legyen a mai fiatalok körében, a hevesi Múzeumi Kiállítóhely vezetője, Gy. Gömöri Ilona olyan kérdőívet tesz közzé az ifjabbak körében, amelynek segítségével az egyik fontos munkával, a vetéssel kapcsolatos szokások gyűjthetők össze. A kutatás során elsősorban az általános iskolások pályázatait várják. A hagyományőrzők vetélkedőjén történt A nemrég tartott „Természet- ismeret, természetvédelem” megyei vetélkedőn Kőműves János, a hevesi 3. sz. iskola tanulója bizonyult a legjobbnak, az ügyes kezek, hagyományőrzők hasonló szintű rendezvényen a Központi Műhely különdíját a legjobb gyakorlati teljesítménye alapján a hevesi ének-zene tagozatos általános iskola csapata nyerte. Az óvodában is kénytelenek voltak emelni a térítési díjat fotó: farkas Péter Lesz az idén zsadányi „feketeleves”? Tarnazsadányban hiába cserélődött ki az önkormányzati testület fele a legutóbbi választások során, ezúttal az újult erő sem tudott éltető erőt „pumpálni” a helyi költségvetés „vénájába”. A zsadányiak bármennyire is próbálták betömni az önkormányzat működésében jelentkező repedéseket, az idei pénzügyi egyenlegben kétmillió hiány jelentkezik. Mitévőek legyenek? A pillanatnyi zavarok kezelhetőségére gyógymódként a falu lakosságához fordultak. A napokban tartott falugyűlésen Mester András polgár- mester azzal kezdte tájékoztatóját, hogy bár soha nem látott alapossággal tervezték meg az idei költségvetést, a két és fél milliós saját bevételhez a ’93-as állami normatívákat kapták, holott azóta jelentős árváltozások történtek. Emiatt - úgy tűnik - az 50 millió forint nem lesz elég az alapvető működéshez.- Sajnos, egyetlen fillérünk nincs felújításra, karbantartásra. Nem vásárolhatunk semmit, ami a fejlődést szolgálná - mondta a polgármester. Aztán a részletező elemzésében az okokat illetően a falugyűlés résztvevői megtudhatták, hogy az iskolai és az óvodai normára kapott tizenegymillióval szemben a zavartalan működéshez legalább 26 millió forintra lenne szükség. A még mindig gyarapodó számú, különböző járandósággal támogatottak több mint négymillióval karcsúsítják a közös kasszát. Az egyéb szociális célokra szánt kétmillióval ez annyit jelent, hogy a költségvetés tíz százaléka a segély, s ennek többsége a falu lakosságának egyharmadát kitevő cigányságnak jut. A közüzemi ellátás is jóval többe kerül az idén, ugyanígy a közvilágítás is, de a külön- bözetet saját zsebből kell fedezni. A közgyógyellátásban fura módon a betegség aligha lesz tekintettel a gyógyszerárakra, így az ottaniak közül most kevesebben élvezhetik a kedvezményt. A helyzetelemzés végén a polgármester leszögezte: — A lakosságra további adót már nem lehetett kivetni, mert vállalták a gázberuházást, s egyébként is a terhekben a zsadányiak a tűréshatárhoz érkeztek. Úgy gondolom - vélekedett a falu első embere -, ha ésszerűen, nagyon megfontoltan és takarékosan gazdálkodunk, a jelentkező hiányt hitelfelvétel nélkül is pótoljuk. Akik elmentek a falugyűlésre, sok mindenről értesülhettek. Pontosan megtudhatták, hogy mi a valós helyzet. Azt is például, hogy milyen lesz az idei zsadányi „feketeleves”. Fejlesztésekre egyelőre nem is gondolhat a község vezetése - állapította meg Mater András hiszen a tetemes kölcsönnel kell előbb megbirkózniuk. Kényszerintézkedés folytán emelték az óvodai és napközis térítési díjakat, ugyanakkor azoknak a húsz százalékát az önkormányzat magára vállalja. Ha megkapják a nevelési segélykiegészítést, a gyermekek tankönyvei árát is fedezni tudják. A szigorító intézkedések során tavaly ősszel kényszerűségből bezárták az öregek otthonát, most az 50 rászoruló ellátását házi beteggondozó végzi. Az is napvilágot látott, hogy az iskolában nyugdíjazás során megüresedő technikai álláshelyekre nem vesznek fel újakat, ezzel jelentős pénzekhez jut a munkahely. A lakossággal arról is szót váltottak, hogy amennyiben befejeződik a térségi gázépítés, a társulás magánkézbe adná a rendszert, ezáltal a befektetett pénz visszakerülne az önkormányzathoz, így a távlatokban már reális terveket lehetne készíteni. Az egyik halaszthatatlan dolog az egészségügyi kombinát megépítése lenne, a másik a térség településeinek társulásával kialakítandó szennyvízhálózat. Ami a munkanélküliség enyhítését illeti, most a helyi kisebbségi önkormányzat próbálkozik elsősorban az övéi elhelyezésével. Reményt keltő, hogy néhány cigányvállalkozó elfoglaltságot teremt a munkanélkülieknek. Talán kiút lehet a reménytelenségből, hogy más vállalkozók a kereskedelemben nyújtanak lehetőséget többeknek a megélhetéséhez. Igaz, a számuk csekély, de az elmozduláshoz úgy látják, hogy éppen elegendő. A zsadányi eset is igazolja, hogy a közösség bölcsessége erőt adhat a település jövőjének alakításához. Cseh Béla A művészek együtt énekeltek és táncoltak a gyerekekkel Először léptek fel Hevesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Központ színpadán a miskolci színház művészei. Vidám vándorok címmel - két előadásban - igen nagy sikert aratva mutatták be zenés gyermekműsorukat. Ezeknek érdekessége volt, hogy a művészek az ott levő fiatalokat bevonták a produkciójukba. Közösen énekeltek és táncoltak. Dél-Heves: több mint tízmillió forintot követelt az ez évi tél A Heves megyét behálózó, s az Egri Közúti Igazgatósághoz tartozó, közel 1200 kilométer úthálózatból 100 kilométer fő- és 280 kilométer alsóbbrendű közút felügyeletét és gondozását a hevesi üzemmérnökség látja el. Most az iránt érdeklődtünk Nagyházi Sándor vezetőtől, mit hagyott hátra a vasfogú tél, s milyen kilátások várnak az utak őrangyalaira.- Az útfelügyelet naptárában meddig tartott a tél, s hogyan birkóztak meg vele?- Kötelezően minden év november 15-től a következő év március 15-ig - aszerint, hogy milyen az időjárás - tartjuk az ügyeletet. A tél közeledtével, ahogy az idő zordabbra fordul, öt őrjáratos és egy rajonos gépkocsink az ügyeletes vezetésével ha kell, a nap 24 óráján át járja a gondjainkra bízott területet. Amennyiben a szükség úgy hozza, a főutat, sóval, a többi útszakaszokon a veszélyes útkanyarulatokat, emelkedőket, vasúti kereszteződéseket érdesítő anyaggal teszik járhatóvá. Nekünk leginkább a fagypont körüli időjárás jelenti a veszélyt, egyrészt olyankor sokfajta csapadék valószínű, másrészt az ingadozó hőmérséklet igencsak rongálja az egyébként is gyenge pályaszerkezetet.- Felmérték-e már a tél „ nyomait” ?- Ezt számokkal nehéz lenne megmondani, de a kátyús „leleteket” már most lehet látni. Ám elképzelhető, hogy majd áprilisban, ha az idő javul, esetleg „felborul” egy-egy útszakasz.- Téli sózásra, érdesítésre mennyit áldoztak?- Az elmúlt télen hatszáz tonna ipari sót és háromszáz tonna egyéb érdesítő anyagot, bányakavicsot, erőművi pernyét használtunk fel. Ez mintegy 11 milliójába került az üzemmérnökségnek.- Milyen munkák következnek tavasszal?- Mi nem vártunk ölbe tett kézzel eddig sem, ahogy csökkent az ügyeleti teendő, a felszabaduló munkaerővel megkezdtük a főhálózati karbantartási munkákat, az összegyűlt szemét eltakarítását. A közlekedésbiztonság érdekében a télen is folytattunk kátyúzást a főutakon, egy igen drága, de hatékony, speciális anyaggal. Most majd a szokásos útburkolati javítómunkákat végezzük, ugyancsak fontossági sorrendben. Az útesztétika fontosságára való tekintettel lemossuk a vezetőoszlopokat, szalagkorlátokat és a jelzőtáblákat. Utalnék arra is, hogy az egyik nagyon forgalmas helyről ötször lopták el a jelzőtáblát, amelynek értéke megközelíti az 1 milliót, nem beszélve az esetleg ebből adódó súlyos következményről. Munkánk során március második felében hozzáfogtunk a hidak letakarításához is.- Milyen fejlesztések várhatók az idén?- Az a tény, hogy az elmúlt évi pénznek a háromnegyedét kaptuk az idén, önmagáért beszél. De azért tervezünk fejlesztéseket, így a tarnamérai, műemlék jellegű híd felújítása közvetlenül érint bennünket. Ezenkívül a 32-es főúton végzünk ezer négyzetméteren burkolatmegerősítést, amely a 31 -eshez hasonlóan elöregedett, meggyengült.- Előreláthatólag mikor gyarapodnak az új autópálya-szakasszal?- Ez a létesítmény nem hozzánk, hanem az Autópálya Igazgatósághoz tartozik majd, de tudomásom szerint nagy valószínűséggel ez évben sor kerül a szerződések aláírására, s aztán következhet a Gyöngyös és Füzesabony közötti szakasz megépítése az első ütemben.- Folytatják-e a már megkezdett Gyöngyös-Heves-Kis- köre úthálózat korszerűsítését?- Az igazgatóság kiemelt programja az alsóbbrendű utak korszerűsítése is. Ez tapasztalható volt az elmúlt évben is, amikor Gyöngyös és Nagyfüged között burkolatmegerősítésre került sor. Az idén Hevestől Boconád felé mintegy hat kilométer hosszan tervezünk hasonlót, ami csak akkor valósulhat meg, ha erre központi pénzforrásból fedezethez jutunk. Hiába, a meglévő anyagiakkal kell gazdálkodnunk, s ha már meg tudjuk őrizni az egyébként elkorosodott úthálózat biztonságát, úgy vélem, sikeresek vagyunk.- cseh Kiskörén az idén nem jut pénz a falu fejlesztésére FOTÓ: MENTUSZ KÁROLY Parázs vita után döntöttek Forráshiányos a ’95-ös kiskörei költségvetés A tavasz első napján tartotta előrehozott ülését a kiskörei önkormányzat. Parázs vita bontakozott ki, és azután elfogadták a falu idei költségvetését. A tizenegy képviselő véleményt mondott és érvelt a kiadás, illetve a bevétel mellett. Járdán József polgármester elmondta, hogy az egész támogatási rendszer elavult, ami nagyon sok nehézséget okoz. Az önkormányzatnak sok intézménye van Körén, amelyek működtetéséről gondoskodnia kell. A kényszer szülte helyzetben - a visszafogó intézkedések miatt - 5,8 millió forint forráshiánnyal számolnak az idén. Kétségtelen, hogy csökkentik a dologi kiadásokat, de a folyamatos árváltozások miatt ezzel sem képesek ellensúlyozni a hiányt. így rákényszerülnek arra, hogy pénzért pályázzanak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került községek támogatására a Belügyminisztériumnál. Amennyiben ezt nem sikerül elnyerniük, akkor kénytelenek lesznek további elvonásokat „produkálni” a költségvetésben. Felülvizsgálják továbbá a polgármesteri hivatalban, valamint az önkormányzati intézményekben levő létszámot is. Miben is segítenek az érdeklődőknek? Segíthetünk? - kérdezi a füzesabonyi Állami és Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat. Február 15-i hatállyal ugyanis létrehozták Füzesabonyban és Hevesen a családvédelmi szolgálatot. A tanácsadások helye és ideje Füzesabonyban az egészségügyi központban hétfőn és szerdán délelőtt fél 9-től délután fél négyig. Hevesen viszont az egészségházban állnak az érdeklődők rendelkezésére kedden és csütörtökön reggel nyolc órától fél négyig. Értesülésünk szerint a szolgálat védőnőjéhez a két település lakói - többek között - terhességmegszakítási kérelmekkel, a fogamzásgátló szerek és eszközök használatával, családtervezési elképzelésekkel fordulhatnak.
