Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-25 / 71. szám
14. oldal 1995. március 25., szombat Hazai Tükör Csődbe űzött önkormányzatok Egri székhelyű kft. pályázatot hirdet 1 külkereskedelmi előadó-tolmács munkakör betöltésére. Német nyelvtudással és külkereskedelmi gyarkolattal rendelkező pályázók jelentkezését várjuk. A német-magyar nyelvű önéletrajzot oklevélmásolattal és fényképpel április 5-ig kérjük megküldeni "Dolgozz velünk 25013" jeligére a kiadóba Eger, Pf. 23. ___________________________(25013) P ÁLYÁZATI FELHÍVÁS Ecséd község polgármestere pályázatot hirdet a Művelődési Ház vezetői állás betöltésére. Pályázati feltételek: felsőfokú (művelődés-szervezői vagy népművelői) végzettség Pályázathoz csatolni kell: 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt szakmai önéletrajzot iskolai végzettséget tartalmazó okiratokat Bérezés a Kjt.-tv. szerint. Szolgálati lakás megoldható. Pályázat benyújtásának határideje: 1995. április 12. (26776) (Folytatás az 1. oldalról) A polgármesterek javasolták: az önkormányzatok soron kívül tárgyalják meg, és március 31-e előtt írásban is kérjék a megyei vagyonátadó bizottságtól a település belterületén lévő teljes energiaközmíí-vagyon önkormányzati tulajdonba adását. Ugyanakkor utasítsák visz- sza a villamosenergia-szolgál- tató vállalat igényét, amely azt kívánja elérni, hogy a jövőben az önkormányzatok a közvilágítás díján felül a javítás, a karbantartás költségeit is külön fizessék meg. Többen is elpanaszolták: miután nem voltak hajlandók szerződést kötni az áramszolgáltatóval a felújításra és a karbantartásra, a vállalat úgy „büntette" őket, hogy az utcákban kikapcsolta a villanyt. E téren is határoztak: ha a szolgáltató a közvilágításban nem megfelelő szolgáltatást nyújt, az ebből keletkező kárért felelnie kell. Támogatják továbbá az országos szövetség kezdeményezését, hogy egéMegélénkültek az utóbbi időben a hasznos közművesmunkák Gyöngyöstarjánban. A hét közepétől a községi új gázhálózat még hiányzó 40 százalékának építését is folytatják már. A csatornázás során a kivitelezők túljutottak a legsziklá- sabb terepszakaszon, s így a csőrendszer elhelyezésével a község majdnem egész területén végeztek. A 16-17 kilométernyi vezetékből mindössze 250 méteres szakasz lefektetése van hátra, de ezt is rövidesen befejezik az előzetes elképzelészítsék ki a privatizációs törvényjavaslatot: ne a vagyonátadó bizottságnak kelljen határoznia az energiaközmü-va- gyon átadásáról, hanem az a törvény erejénél fogva valósuljon meg. A Heves Megyei Gyógyszertári Központ önkormányzati tulajdonba adásának modelljét - Veszprém mellett - úttörőnek minősítette a főtitkár. Az ügyre hamarosan pont kerül, remélhetőleg már a március 31-i, megyei közgyűlésen. Szintén e napig kérik a vagyonátadó bizottságtól az állami földalapból a külterületükhöz tartozó, eddig kárpótlásként fel nem használt földek, legelők, rétek, erdők önkormányzati tulajdonba adását. A rendezvény résztvevői végül hat küldöttet választottak az országos találkozóra: Számos- völgyi Pétert, Kisari Zoltánt, Pál Lászlót, Bencze Lászlót, Varga Antalt és Farkas Józsefet. (szüle) sek szerint. Gyöngyöstarján környezetvédelmét szolgálják azok a további tervek is, amelyek a kommunális hulladék elhelyezésével kapcsolatban a helyi képviselők csütörtöki ülésén szóba kerültek. Az önkormányzati testület tanácskozásán természetesen a tavalyi gazdálkodás zárszámadása kapott nagyobb jelentőséget, s emellett a szociális rendeletek felülvizsgálásával, egységes szerkezetbe foglalásával foglalkoztak tüzetesebben a képviselők. Elénkebb közművesmunkák Gyöngyöstarján jobbítására AZOKNAK, AKIKNEK FONTOS A HAVI KAMATJÖVEDELEM 1. hónapra 14 % 2. hónapra 15 % 3. hónapra 16 % 4. hónapra 19 % Eves kamatok: 5. hónapra 20 % 6. hónapra 21 % 7. hónapra 24 % 8. hónapra 25 % 9. hónapra 26 % 10. hónapra 38 % 11. hónapra 39 % 12. hónapra 40 % A kamat havonta felvehető, de ha csak negyedévente tartanak rá igényt, évi 1% többletkamatot fizetünk. Lejáratakor történő kamatfelvételkor kamatos kamatot számítunk, így az éves hozam 28,15%. Lejárat után tovább nem kamatozik. BIZTOS BEFEKTETÉS ÉMttMBBIÉBMiilÉMMBÉÉiBilMliBllMBtMWÉiMÉMBBiiMIBi HATVAN ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 3000 HATVAN ___________A Paragrafusok Birodalmában_____________ P énzt fialtak a biztosítási csalások (Folytatás az 1. oldalról) A mind nagyobb anyagi nehézségei enyhítésére megpróbálkozott biztosítási csalással is. Megtörtént az ítélet indokolása szerint, hogy ép Tátrával összefüggésben terjesztett elő kárigényt. Máskor hamis káreseményt jelentett be a biztosítónál. Á legjellemzőbb eset: az SV 04-96-os rendszámú Tátra Kerecsenden, a sofőr hibájából a patakmederbe zuhant. Az SV 04—94-es viszont Bükkábrányban munka közben belecsúszott az árokba. Kicseréltette a rendszámtáblákat, hogy totálkár címén 1,1 millió forintot vehessen fel. Segített neki ebben Farkas Tibor elsőrendű vádlott, a Hungária Biztosító megyei igazgatósága gépjármű-kárrendezési csoportjának vezető kárszakértője. A bíróság a bizonyítékok alapján megállapította, hogy az ügyet intéző Farkas, kötelességét megszegve, nem hívott össze úgynevezett to- tálkár-bizottságot, s nem készült el a totálkár-jegyzőkönyv sem, a szemlézés is felületes volt. A biztosítási szakember pontosan meg nem nevezhető összeget kapott a kártérítésből mindezért. Máskor - 1990 decemberében - Bóta újabb kárbejelentésére úgy utalt ki 300 ezer forint kárelőleget Farkas, hogy már tudta: a bank a biztosító tudomására hozta levélben, hogy zálogjog terheli a Tátra teherautókat, s a pénzintézet kérte, semmit ne fizessenek ki a fuvarozónak. Bóta 1990 augusztusában ezen túl olaszországi utazásáról egy FIAT Ritmóval tért haza. Az autót azonban nem vámkezeltette, így a vámcsempészet vétségét is elkövette. Bécsben hagyott Fordra akart kártérítést ••• Kalandos történet az ötöd- rendű vádlotté is. Varga Endre, aki akkor az egri városi tévének is végzett operatőri munkát, szintén anyagi gondban volt. Megkereste Farkast, aki bemutatta neki Péró Nándor harmad- és Erdélyi Mihály negyedrendű vádlottakat. Ők vállalták, hogy Bécsbe kiviszik Varga Ford Sierráját. Az osztrák fővárosban egy szerelőnél hagyták. A kocsitulajdonos ezután - 1990. június 12-én - feljelentést tett Budapesten az egyik kerületi kapitányságon, hogy ellopták az autóját. Ezzel félrevezette a hatóságot. Bejelentette a hamis tényt a biztosítónál is, holott egyébként cascója sem volt. A kocsi nem került elő - érthetően -, az újabb kárügy alapszakértője természetesen Farkas Tibor lett. Mellesleg - a bíróság megállapítása szerint - az egész ötlet tőle származott... Nos, Varga több mint egymillió forintot vett fel kártérítésként. Nem ért azonban véget a Ford Sierra kálváriája. Péró és Erdélyi Bécsből hazahozták az „eltűnt” kocsit, amit Farkas utasítására Ostoroson, egy garázsban helyeztek el. A rendszámát a kárszakértő vette magához, az autóra pedig egy Wartburg azonosító táblája került. Farkas 10 ezer márkáért kínálta a Fordot, ám mielőtt vevőre talált volna, azt a rendőrség lefoglalta. Varga 1991 októberében a biztosítónak okozott kárt megtérítette, ám csalás és magánokirat-hamisítás miatt kellett felelnie. Kézenfekvő módja volt annak is, hogyan rendezzék egy balesetes kocsi kárát úgy, hogy nem kötöttek rá cascót. Farkas közbenjárásával Tóthné Füsti Éva vádlott - akit egy évre próbára bocsátott a bíróság - kiállított egy betétlapot, mintha ő idézte volna elő a kárt, s a kötelező felelősségbiztosítás alapján Szabó László - az ő pénzbüntetése 30 ezer forint - végül 140 ezer forint kártérítésben részesült. Ezért Farkas 15 ezer forintot kért és kapott, továbbá övé lett a roncs és az autó minden papírja. Pénznövelő módszer: kártérítés „rásérüléssel” A 15 ezer forint pénzbüntetéssel sújtott Zsitva István 1990 februárjában újonnan vett Lanciájával szenvedett balesetet. Csakhogy volt egy kis bökkenő. Ittas járművezetése miatt korábban bevonták a jogosítványát. Mi tehát a teendő? Azt kell beadni az illetékeseknek, hogy más vezette a kocsit! A hamis kárbejelentés körül Bóta Csaba bábáskodott, a kárszakértő pedig Farkas volt... Az akció majdnem 250 ezret hozott a konyhára, a biztosító hátrányára. Fodor Emil - a pénzbüntetése 45 ezer forint -, s a próbára bocsátott Kiss Károly is összemesterkedtek egy kis pénzt. Előbbi némiképp összetörte az autóját, az utóbbi pedig - egy Zsukkal meghúzatva - úgynevezett „rásérülést” okozott. Betétlapot is adott. Ezek után 242 ezer forint ütötte Fodor markát, 93 ezerrel több, mint amennyit kellett volna kapnia. Egy sokadik eset: Nissan Patroljával Csehszlovákiában balesetezett Ivánszki Árpád. Nem rendelkezett azonban sem cascóval, sem külföldi biztosítással, a pénzre viszont szüksége lett volna. Megkérte hát Fodort, adjon neki hamis betétlapot. Ennek révén hozzájuthatott a kártérítéshez. Ivánszkinak csalásért és magánokirat-hamisításért 20 ezer forintot "kell büntetésül lerónia. Külön fejezet a bűnügyek sorában mindaz, aminek elkövetője a bíróság szerint Péró Nándor és Faludi László volt. Több autósnak is „elintézték”, hogy hamis műszaki érvényesség kerüljön be a forgalmi engedélyükbe. Persze, nem pusztán a jóindulat vezérelte ebben őket. Péró - aki nemegyszer Nagy Nándorként mutatkozott be - más ügyekben is közreműködött, Budapesten is bírósági eljárást folytattak vele szemben. Kedvenc módszere volt, hogy külföldről vámmentesen hozott be az országba mozgássérülteknek készült kocsikat, amelyeknek átalakításához adatokat hamisított, majd értékesítette mindegyiket. Egy ízben, amikor valótlan adatokat kívánt bejegyeztetni egy okmányba, Albin nevű testvérét használta fel. Utóbbi ugyanis az Egri Rendőrkapitányság dolgozója volt, s végül 30 ezer forint pénz- büntetést kapott hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt. Enyhítő és súlyosító körülmények sora Amint az az igen alapos ítéleti indokolásból is kiderül, ebben az ügysorozatban számos különleges körülményt figyelembe kellett venniük a jogalkalmazóknak. Feltétlenül enyhítő tényezőként vette számításba a bíróság az évtized elejét jellemző átmeneti állapotokat. Ezek között például azt, hogy a biztosítók sem technikailag, sem a személyi feltételeket tekintve nem voltak felkészülve az igen értékes nyugati gépkocsik ilyen ügyeinek intézésére. Szabálytalanságok fordultak elő a casco biztosítások megkötésénél is, s nagy harc bontakozott ki a kötelező felelősségbiztosítás megszerzéséért. Elég furcsa volt a bankok magatartása is, hiszen kellő fedezet híján is adták sorban a hiteleket. Az is nagyon jellemző, hogy tíznél is több utolsó felszólítás kellett ahhoz, hogy végrehajtást kérjenek Bóta tartozásainak behajtása érdekében. Arról nem a vádlottak tehettek, hogy ennyire elhúzódott a büntetőeljárás. Legalább egy évig tartott a nyomozás, s a vádemeléshez még az ügyésznek is hónapokon át nyomozást kellett folytatnia. Jelentősen nehezítette az ügyek feltárását az is, hogy a korrupciós cselekmények felderítése és bizonyítása - éppen amiatt, mert sem a vesztegetési pénzt adónak, sem az azt elfogadónak nem áll érdekében, hogy a történteket a hatóságok tudomására hozza - meglehetősen reménytelen vállalkozás. Sokat nyomott a latba az évek múlása azért is, mert időközben az Állami Biztosító egri fiókját is érintő kiterjedt ügycsoportban több gyanúsítottal szemben az újabb közkegyelmi rendelkezések folytán, vagy bizonyítékok hiányában meg kellett szüntetni az eljárást. Emellett 1990. május 15-től a különösen nagy kárt okozó csalás elkövetési értékhatára 1 millió 1 forintról 5 millióra emelkedett, így a minősítés is változott: jelentős értékre elkövetett csalás bűntettére. Ez természetesen hatással volt a büntetések kiszabására, miként az is, hogy a törvénymódosítások következtében az egész büntetési rendszer hazánkban - csúnya műszóval - liberalizálódott. Vagyis, enyhébb irányba mozdult el. Négy év eltelte után az általános bűnmegelőzési célokat kétségkívül már nem lehetett olyan súllyal figyelembe venni, mintha nem sokkal a bűntények elkövetése után fejeződhetett volna be az eljárás. Az ítélet meghozatalakor tekintettel volt a bíróság egyes vádlottak időközbeni megbetegedésére, továbbá az elhangzott beismerő vallomásokra, s nyomatékos enyhítő körülményként mérlegelte a károk megtérülését. Súlyosító körülményként említette a büntetőtanács elnöke több vádlott esetében a többszörös bűnhalmazatot, a rendszeres vagyoni előnyre törekvést, Farkas Tibor esetében azt, hogy jogtalan vagyoni előnyt követelt magának, Péró Albinnal szemben pedig nyilvánvalóan azt, hogy bűncselekményét hivatali beosztásával visszaélve követte el. A keddi számban és a mai írásban felsorolt, elsődlegesen anyagi vonzatú büntetések mellett természetesen a vádlottaknak - a polgári eljárásjog szabályainak megfelelően - a biztosítónak okozott károkért is felelniök kell majd. A megyei bíróságon pénteken kapott tájékoztatás szerint Erdélyi Mihály és védője fellebbezést nyújtott be elsődlegesen felmentésért, másodlagosan további enyhítésért. A többi vádlott, s miként már szó volt róla, a vádhatóság képviselője, tudomásul vette az elsőfokú ítéletet, így az Erdélyi kivételével mindenki esetében jogerőre emelkedett. Szalay Zoltán
