Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-21 / 67. szám

1995. március 21., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Ezentúl a tervszerű megelőző karbantartás is megújult környezetben zajlik majd Felizzottak a derecskéi kemencék A három téli hónap - jószeri­vel mindenre kiterjedő - kar­bantartási munkálatai után a napokban beindulhatott a ter­melés a Leier Mátratherm Kft. mátraderecskei téglagyárá­ban. Mint azt Liktor Istvántól, a gyár ügyvezető igazgatójától megtudtuk, a leggyorsabban a körkemence felújításával vé­geztek a szakemberek, így az immár üzemképes. A termelés zömét biztosító alagútkemeneén azonban még dolgoznak, ide még e hónap­ban beszerelik az új, Ausztriá­ból érkezett égősort. így a ter­vek szerint áprilisban már mindhárom üzem teljes kapa­citással „onthatja magából” a különböző, kiváló minőségű téglaféléket. Liktor István szerint a Mát- raderecskére tervezett beruhá­zások felét - mintegy 250 mil­lió forintot - már ide invesz­tálta a tulajdonos. Jórészt en­nek köszönhetően az idén - egységnyi téglára lebontva - 45 millió darab elkészítését tervezik a gyárban, azonban - fűzte hozzá az ügyvezető igazgató - minden feltétel tel­jesülése esetén ez a szám akár a duplájára is emelkedhet. A tervekről szólva itt az is el­hangzott: a nyár elején egy vállalkozóval meg kívánják nyittatni az alapanyagot bizto­sító, jelenleg „pihentetett” külszíni agyagbányát is.- Jelenleg 130 dolgozónk van, s úgy gondolom, mind­annyiunk közös érdeke, hogy mihamarabb a fejekben is megtörténjen az „átállás” - jelentette ki Liktor István, aki szerint a nehéz kezdeti idő­szak ellenére egyáltalán nin­csenek értékesítési gondok Mátraderecskén. A zalai példa nyomán Ha majd idegenek jönnek Fedémesre „Bűn a lehetőséggel nem élni...” Gázszerelési munka a leleszi öltözőben A közelmúltban megkezdőd­hettek a tarnaleleszi sportöltöző belső gázszerelési munkálatai. Palkovics Ákos polgármester szerint az önkormányzati beru­házás - amelynek kivitelezésé­vel egy helybéli vállalkozót bí­zott meg a hivatal - közel 200 ezer forintba kerül majd, s vár­hatóan két hétig tart. Nevelési segélyre 400 ezret fordít Váraszó A közelmúltban tartotta idei első ülését a váraszói önkor­mányzat szociális és kulturális bizottsága, ahol elsősorban a tekintélyes számú segélyezési kérelmet kellett elbírálniuk a delegáltaknak. így - egyebek mellett - több mint húsz eset­ben (zömükben cigánycsalá­doknál) találtatott indokoltnak a rendszeres nevelési segély, ami - 1650 forintjával szá­molva - ebben az évben mint­egy 400 ezer forinttal terheli meg a költségvetést. Bükkszenterzsébetnek is van már jegyzője... Utassy Ilona személyében új jegyző foglalta el a bükkszent- erzsébeti hivatal által megpá­lyáztatott állást. A hölgy jelen­leg még végzős hallgatója a Miskolci Egyetem jogi karának. Egy gyöngyösi bt. bérli a derecskéi strandot A mátraderecskei önkormány­zat legutóbbi, rendkívüli testü­leti ülésén akként határozott, hogy a falu strandját - tíz esz­tendőn át - a gyöngyösi Ven­déglátóipari és Kereskedelmi Szolgáltató Bt. üzemeltetheti majd. A gyöngyösi csapat hosszú távú fejlesztési elképze­lései révén bizonyult meggyő­zőbbnek, mint a másik. Megalakul a péterkei kulturális tanács... Ma 14 órakor - a MOB-bal egyetemben - tartja alakuló ülését a péterkei Városi Kultu­rális Tanács. Itt a civil szerve­zetekről lesz tájékoztató, de ja­vaslatot tesznek a térség kie­melt rendezvényeire is. „Ha idegenek jönnek, nézzen ki valahogy a falu” - fogalmazták meg tömören a jövőre vonat­kozó törekvéseiket Fedémesen, a Faluszépítő és Hagyomány­őrző Egyesület közelmúltban megtartott közgyűlésen. Az ok­tóberben alakult csoport távlati tervei között szerepel a kívána­lom, hogy - egyebek mellett - bekapcsolják településüket a fa­lusi turizmus hálózatába. Más­részt hagyományőrző és alkotó­táborok színhelyévé szeretnék tenni az apró falut, amire már ezen a nyáron sor kerül. Az egyesület létrehozását azok a fiatalemberek kezdemé­nyezték, akiknek jelenleg isko­láskorú gyermekük van. Azzal a nem titkolt szándékkal tették mindezt, hogy élménydús gyermekkorukhoz hasonló „ál­lapotokat” teremtsenek saját csemetéiknek. Az ötlet oly nép­szerű lett, hogy a tagdíjakon és pályázati pénzeken felül az ön­kormányzat anyagi támogatását is kivívta a 25 felnőttből és 7 gyerekből álló egyesület.- Tervezett tevékenységünk három területet ölel fel, de mindegyik sajátja, hogy a múlt értékeit felidézzék és megtart­sák - jelentette ki a nemes kez­deményezés tanácsadója, Gál Sándor, a pétervásárai művelő­dési ház igazgatója, Fedémes szülötte. A falu központja min­dig is az iskola volt, miért kel­lene most más? Ide játszóud­vart és összerakható szabadtéri színpadot terveztek, ami har­monizál az épülettel és a már meglévő palóc kapuval. A falut kettészelő patakot oxigéndúsító csobogókkal, vízterelőkkel épí­tik ki. Ez a hely a legalkalma­sabb arra, hogy elhelyezzék a hadak oszlopait: erre van a Sike had, arra meg a Busa had. A gyerekek már meg is kezd­ték a helytörténeti gyűjtemény kialakításának első fázisát: fel­kutatják és tablókra rendezik a régi fotókat. Több meglepetést tartogatnak 1996-ra, amikor 735 éves fennállását ünnepli majd a kis község. A közműve­lődési feladatokból is vállalnak: visszaállítják a majálisbál és a búcsúi bál hagyományát.- Megfogott, hogy Zalában a kis falvakban élő emberek ösz- szefogása révén milyen hihetet­lenül széppé válik az élettér azáltal, hogy megtartja építé­szeti hagyományait, közösségi szokásait, természeti értékeit - folytatta Gál Sándor. A legcso­dálatosabb dolognak azt tar­tom, hogy az egyesületünk nem egy pénzkérő csoportot alkot, hanem terveket, célokat fogal­maz meg, és cselekszik, társa­dalmi munkát végez, a szó.leg­nemesebb értelmében. S mindez egy olyan településen jött létre, ahol az egyesületi létnek sem­milyen múltja nem volt. K. M. (Folytatás az 1. oldalról) A faluban emellett a Rá- kóczi-telepen előállt helyzet is fejtörést okoz az önkormány­zatnak. Tudott: itt ’92-ben befe­jezték a csatornázást, a bioló­giai szennyvíztisztító átépíté­sét, ám a rákötések száma alig érte el a 30 százalékot. Ennek okán az egy ingatlanra jutó költségek is ugrásszerűen meg­nőttek. Miután a feltételek adot­tak, az önkormányzat megen­gedhetetlennek tartja, hogy az árokba öntsék a szennyvizet, ezért minden eszközzel fel akar lépni a környezetszennyezés el­len. A telep üzemeltetésének feltételeiről ugyanakkor még az ÉRV-vel is meg kell egyeznie a falu vezetésének. Párádon sem „rózsásabb a helyzet”. Nagy Oszkár polgár- mester elmondása szerint a ne­mes cél propagálása érdekében megtartott fórumok meglehető­sen vegyes képet mutatnak. Vannak, akik támogatják a kör­nyezetvédelmi szempontokból is jelentős bemházást, míg akadnak, akik - elsősorban pénzügyi megfontolásból - el­lenzik azt. A legtöbben azon­- Ilyen energiaárakkal és az 1993-as árszintű állami támo­gatás mellett csak egyet tehe­tünk: takarékoskodunk - fog­lalta össze Bükkszenterzsébet lehetőségeit Zay László pol­gármester, hozzátéve, hogy né­hány intézkedés már ezt a célt szolgálja, így a közvilágítást szüneteltetik, illetve energiata­karékos izzókat szerelnek be, de a közkutak számát is radiká­lisan csökkentik.-A magas munkanélküliségi ráta ellenére a jövőben is nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a szociális gondoskodásra - je­gyezte meg Zay László -, így továbbra is megkapják tanuló­ink a beiskolázási támogatást. Mivel talán a fiatalok vannak a leghátrányosabb helyzetben, egy alapot különítünk el az első lakáshoz jutók vissza nem térí­tendő támogatására. Szeret­nénk, ha még ebben a ciklusban az idősebb polgárok kedvezmé­nyesen étkezhetnének. Sírok és Parádóhuta után ma a Recski Általános Iskolában, il­letve a mátraderecskei sport- csarnokban tartja idei rendes részközgyűlését a parádi Mátra Afész. Ugyancsak a mai nap fo­lyamán a parádsasvári, vala­mint a bodonyi kultúrház is ott­hont ad az eseménynek. Hol­nap, azaz 22-én Mátraballán és ban mély hallgatásba burkolóz­tak. A múlt hét végére 180 tá­mogató voks gyűlt össze, csak­hogy - az óhutai résszel együtt - 702 ingatlant tartanak nyil­ván, ami - tekintettel a szüksé­ges 67 százalékra - igen kevés.- A jelenlegi körülmények között mást nemigen tehetünk, meghosszabbítjuk a határidőt - jelentette ki a polgármester, aki hozzáfűzte: azokban az utcák­ban, ahol megvan a szükséges igenlő nyilatkozat, ott megkez­dik a beruházást. Itt kissé nehe­zíti a helyzetet az óhutai átve­zető szakasz, amely alaposan megemelné az ottaniakra eső költségrészt, hiszen az önma­gában 10 millióba kerül. Hogy végül is miként zajlik majd a lebonyolítás, még nem tudni - jelentette ki Nagy Osz­kár. Szerinte erről csak a társu­lásba belépők arányának isme­retében lehet majd dönteni. Annyi azonban bizonyos: itt is a recskihez hasonló fizetési konstrukciót ajánlottak fel a polgároknak: nyolc éven át havi 885, avagy egy összegben 60 ezer forint a belépés feltétele. Kühne Gábor A polgármester szerint az előző négy évben megkezdett közművesítési programból már csak a szennyvízelvezetés és a szemétszállítás kérdése van hátra. A szennyvízprobléma megoldásában a szomszédos falvakkal való társulást tervezi Erzsébet, s e cél érdekében minden évben tartalékot különí­tenek el. A „szemét ügyét” is kiemelt feladatként kezeli az önkormányzat, noha ez nem csupán helyi gond, hanem a tér­ség talán legégetőbb problé­mája - vélekedett Zay László, aki szerint ha más megoldás nem lesz, négyen - Lelesszel, Domonkossal és Fedémessel - külön utat keresnek.- Büszkén mondhatom, gaz­dálkodásunk a nehézségek elle­nére is stabil - hangzott az ösz- szegzés. - Eddig nem igényel­tünk hitelt, és a terveinket úgy ütemezzük, hogy ezután is tar­tózkodunk a hitelfelvételtől. (K. M.) Párádon, az iskola tornatermé­ben kerítenek sort az éves be­számolóra. A közgyűlések kez­dési időpontja mindenütt egy­ségesen délután öt óra. Az áfész küldöttértekezletét pedig április 8-án a mátrade­recskei strand bisztróban tart­ják a delegáltak. Ennek kezdési időpontja délelőtt tíz óra lesz. Hitel nélkül Bükkszenterzsébeten Miért szemetesek a falvaink?-Minden évben elküldjük az adósok listáját azzal, hogy az önkormányzatok vizsgálják ki: ki az, aki nem akar, és ki az, aki nem tud fizetni a szemétszállí­tásért. Ezekre azonban érdem­ben nem reagáltak, nem is csoda, hogy közel 2,7 milliós kintlevőségünk halmozódott fel. Mindezt Danyi László, a péter­vásárai Pevik Kft. ügyvezető igazgatója rótta fel indoklásul a közelmúltban megfogalmazott és elpostázott leveléhez, amelyben a szállítások felfüg­gesztését helyezte kilátásba. A 22 településen tevékeny­kedő Pevik vezetője szerint az Alkotmánybíróság egy korábbi állásfoglalásával alaposan „föl­adta a leckét” a kft.-nek, mivel abban leszögezte: nem lehet kö­telezni a lakosságot, hogy a hulladékot a községgel szerző­désben álló céggel szállítássá el. Mindennek egyenes követ­kezménye falvaink szemét­dombokhoz való hasonlatos­sága, noha - hangzott az állítás - a díj az önköltség határán mozog, a korábbi, szubjektí­vabb számítási mód helyett pe­dig már az ingatlan és a kukák száma a mérvadó.- Az önkormányzatok egy ré­sze felismerte a helyzet tartha­tatlanságát, s rendeletmódosí­tással a tartozások letiltatáshoz folyamodott. Másik megoldás­ként kínálkozik, hogy a falvak kifizetik a díjat, s ők hajtják he azt - ahogy tudják -, míg két helyen már kenyértörésre ke­rült sor - kommentálta az utóbbi idők eseményét Danyi úr, aki szerint az igazi megol­dás az lenne, ha ez a tevékeny­ségük is „önfenntartóvá” válna. Ma már kocsit is vezethet...- Egy esztendőt most elvesztet­tem, így csak majd szeptem­berben leszek ötödikes. Szeret­nék továbbtanulni, és a néme­tet is „gyötörni” kell. Vannak lehetőségek, de konkrét ter­veim ma még nincsenek. így vallott elképzeléseiről Farkas Zoltán, az a parádi fiatalem­ber, aki tavaly szeptember ele­jén — egy ausztriai szakmai gyakorlaton - súlyos balesetet szenvedett: egy szecskázógép berántotta kezét, s oly súlyo­san roncsolta karját, hogy azt könyök fölött amputálni kellett. Zolit csak december köze­pén engedte haza a tobelbadi rehabilitációs központból a ke­zelőorvosa azzal, hogy június­ban visszautazik egy két-há- rom hetes utókezelésre. Re­ményei szerint - ha már kel­lően megerősödött a váll - je­lenlegi protézisét a jövő nyá­ron a legmodernebb elektroni­kus műkarra cserélheti ki. Minderre természetesen csak azért van lehetőség, mert ami­kor iskolájával, a mátrafüredi Vadas Jenő Erdészeti Közép­iskola szervezésében augusz­tusban kiutazott, már volt ér­vényes biztosítása. — Persze - fűzte hozzá —, nagy erőt kölcsönzött, hogy az újrakezdéshez rengeteg segít­séget kaptam iskolatársaimtól, barátaimtól s tanáraimtól, ami sok erőt adott. Tobelbadban a sikeres vizsga után jogosítványt szer­zett, így - egy értelmetlen tor­túra után - már autóval közle- kedhet: egy átalakított 1600-as dízel VW Golf a társa... Farkas Zoli immár egy Golffal közlekedik... Részközgyűlések a Mátra Áfésznél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents