Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-20 / 66. szám
4. oldal Hazai Tükör 1995. március 20., hétfő Csurka Gyöngyösön érvelt (Folytatás az 1. oldalról) A forintleértékelés, a családi pótlék tervezett megvonása, az oktatástól, tudományos kutatástól elvett milliárdok véleménye szerint olyan mértékben zsugorítják a magyar társadalom lehetőségeit, amire hosszú évtizedek óta nem volt példa az országban. Az országra nehezedő tőke- és kamattörlesztést pedig csak úgy lehet „kinyögni”, hogy ezzel párhuzamosan mindenféle növekedés lehetetlenné válik. Leszögezte, hogy szükséges az államháztartás reformja, de olyan állapotok kellenek, amelyek elvonások nélkül is a fejlődés pályájára állítják a gazdaságot. Jelenleg azonban a magyar középosztály issza meg mindennek a levét. Csurka István szerint a kormányzat részéről hiú ábránd az úgynevezett fekete gazdaság felszámolása, hiszen a családok egy jelentős százaléka az elmúlt évtizedekben is ebből tartotta fenn magát és a jövőben sem változik a helyzet. A nagygyűlést követő sajtó- tájékoztatón bejelentették, hogy a MIÉP gyöngyösi rendezvényét teljes egészében id. Csépány István nyugdíjas helyi gazdálkodó szponzorálta, aki korábban a Szent Orbán-temp- lom felújításával hívta fel magára a figyelmet. A Hírlap kérdésére válaszolva Csurka kifejtette, hogy már most gondolkoznak koalíciós partnerekben, ennek nyilvánosságra hozatala azonban még korai. A tegnap megkötött szlovák-magyar alapszerveződésről csupán annyit mondott, hogy az propaganda célokat szolgál és létfontosságú nemzeti érdekeket ad fel. (N. Gy.) Heves megye szépe, 1995 Jelentkezzen a Heves megye szépe 1995. évi megyei szép- ségkirálynő-választásra! Várjuk jelentkezési lapját, fényképeit, a nevezési díj befizetéséről tanúskodó rózsaszínű postai utalványt vagy annak fénymásolatát, és ha Ön nincs még 18 éves, akkor az egyik szülő engedélyéről tanúskodó aláírást. Ön a verseny résztvevője lehet, ha magyar állampolgár, ha Heves megyében született, vagy itt él, itt tanul vagy itt dolgozik, és ha nem szerepelt korábban még szépségversenyen. A jelentkezési korhatár 17- 25 év. Jelentkezési feltétel, hogy Ön hajadon legyen, és nem szerepelt még akt- vagy pomófelvételen és -filmen. Kérjük tehát, hogy jelentkezése esetén küldjön szerkesztőségünkbe - Heves Megyei Hírlap, 3301 Eger, Ff. 23.: 1. egy újságból kivágott eredeti jelentkezési lapot kitöltve, 2. fotó(ka)t magáról, 3. néhány soros bemutatkozást, mely tartalmazza, hogy jelenleg mivel foglalkozik, 4. a rózsaszínű postai befizetésről tanúskodó csekket vagy annak fénymásolatát, 5. 18 év alatt az egyik szülő beleegyező aláírását a jelentkezési lapon. A jelentkező hölgyek előzsű- rizésen vesznek részt, amelynek időpontjáról mindenkit levélben értesítünk. Az elődöntőbe huszonnyolcán, az április 23-i döntőbe tizennégyen kerülnek, egy hölgy pedig a lapban megjelenő közönségszavazó lapok révén kerül a döntőbe. A nevezési díj: 4000 forint. A verseny első helyezettje bejut a Miss Universe magyar- országi döntőjébe, amelyet várhatóan ez év decemberében rendeznek meg. Ezenkívül értékes külföldi utazási lehetőséget nyer, valamint ebben az évben a Heves Megyei Hírlap rendezvényeinek háziasszonya lesz. A második díj: külföldi utazás és autólízing, a harmadik díj: külföldi utazás. A verseny zsűrije - melynek elnöke Fási Adám, a Miss Universe nemzeti igazgatója lesz - ezenkívül a döntőbe került hölgyek közül megválasztja Heves megye legszebb diáklányát is. A díjazott hölgy értékes illatszerekből összeállított ajándék- csomagot kap. Jelentkezési határidő 1995. március 21-ig meghosszabbítva. A borítékra kérjük ráírni: „Heves megye szépe”. Jelentkezési lap Név: ...................................................... Életkor: ............................................... F oglalkozás:........................................ La kcím: ............................................... 1 8 év alattiaknál szülői hozzájárulás : ..................................................... (elég az egyik szülő aláírása) Alulírott kijelentem, hogy a verseny feltételeinek megfelelek Ez a tünemény: a bábszínház Kettős jubileumot ünnepel a Harlekin Cikázó pillangó, lengő aranyhaj, kacsalábon forgó várban majomkirály bukfencezik, s a tündér kecses és szertelen. A semmi szálából font selyemszalagon horgasorrú boszorkány, habok csillannak a parton, a herceg a járhatatlan magasba repít, egészen a festett égig. Elbűvöl a pehelysúly és a libbenés tánca, sosem-látott csodák születnek, minden tündöklik, s szívünk ritmusra dobban. Ez a tünemény: a bábszínház... Kettős jubileumot ünnepel a Harlekin. Harminc évvel ezelőtt a lelkes amatőr csapat már a kezdetek kezdetén sikereket aratott. Nemcsak Egerben, de az országban is felfigyeltek rájuk, hogy később a Harlekin név külföldön is jól csengjen. S épp 10 éve annak, hogy hivatásos bábszínházként működnek. E kettős évforduló megünneplését nagyszabású rendezvénysorozat fémjelzi Egerben. Tegnap a Gárdonyi Géza Színházban találkozót tartottak a régi tagokkal, két kiállítás is nyílt, este pedig a Budapest Bábszínház felnőtt előadásán láthatta a közönség Sztravinszkij két darabját: A katona történetét és a Petruskát. Demeter Zsuzsát, a Gárdonyi Géza Színház bábtagozatának művészeti vezetőjét kérdeztük:-Milyen érzései vannak a jubileum kapcsán?-Nagyon vegyesek... Egyrészt, ha az emberben nincs remény, hagyja is abba, mert nincs értelme. De egyszerűen kötelező az embernek tovább csinálni, mint a kosnak, nekimenni a falnak, mert erre tettem fel az életem. Tizenkilenc éves voltam, amikor elkezdtem ezzel a műfajjal foglalkozni, s a harminc év annyira kerek forduló: kell egyfajta számvetés, mit akarok még, akarok-e még egyáltalán valamit csinálni.-Miért „érdemli meg” a szerelmet a bábszínház?- Mert a műfaj annyira érdekes, annyira sokoldalú, hogy nem lehet mellette elmenni. Sokak által lenézett ugyan, de én ezt figyelembe sem szoktam venni. A bábszínház igenis esszenciája sokféle művészeti ágnak, külön-külön egyikben sem találni meg azt, amit ebben. Itt mindennel kell foglalkozni: színészi játékkal, beszéddel, mozgással, tánccal, képzőművészettel. A legizgalmasabb: egy-egy előadást az ember hogyan álmodik meg.- Nehéz volt professzionális társulattá válni?- Nehéz. De most sem könnyebb nekünk. Tíz évvel ezelőtt az élet arról szólt, hogy létre kell hozni egy vidéki bábszínházát, amelyik megáll a talpán, és hivatásosként megfelelő színvonalon tud működni. A pécsi Bóbita után másodikként „törtünk ki” abból a „betegségből”, hogy nálunk elég egy budapesti társulat... Ám az, hogy mind a mai napig albérletbe kényszerülünk, nincs önálló színházunk, épületünk, megkeseríti e kettős jubileumot. Lovasy László bábtervező művész munkáiból nyílt tegnap kiállítás a Gárdonyi Géza Színházban:-Hogy mitől jó egy báb? Elsősorban attól, hogy használható a színpadon. Az esztétikumot és a szerkezetet kell eggyé komponálni. Hogy a színész légiesen játszhasson vele.-És mitől szép? Mert lehet szép egy boszorkány is...-Ha nagy szavakat akarok használni, művészi véna kell hozzá. Vagy szeretni kell a szépet, az is elég, azt hiszem. No és magát, a bábot is... Én például, amikor készítem, mindig beszélgetek vele: „no, emeld a lábad, indulj, járj!”. Minden technikájú bábot szeretek készíteni, a marionettet, a kesztyűst. Nagy élvezet van benne. Sokszor passzióból is megcsinálok valamit, aztán elteszem, nehogy elfelejtsem. Sose gondolkoztam azon, hogyan lehet összeegyeztetni a műszaki rajzot a fantáziával. Nekem ez annyira természetesen jön. És vannak olyan bábok, amelyikbe egyenesen beleszeretek. Például a királyba, Az égig érő fából... A társulatnak több kitűnő művésze van: Golen Mária, Havassy György, Stuth Zsuzsa, Molnár Éva és még sorolhatnánk. Lázár Attila bábművész, a Dióbél királyfi egyik szereplője:-Úgy érzem, egy bábszínésznek komplettebb a feladata. Már csak azért is, mert az alakításon kívül mozgatni is kell a figurát. S ez nemcsak gyerekműfaj. De a gyerekek közönsége nagyon igényes. Szó sem lehet valamiféle gügyögésről, mint azt sokan hiszik. Sajnos, nekünk ilyen előítélettel is meg kell küzde- nünk. A jó bábszínésznek sikerre kell tudni vinni minden alakítást. Ez nem önteltséget jelent. Én állandóan elégedetlen vagyok magammal, de ez is visz előre. Végül is nem voltak olyan bábok, amelyek „nem nőttek a kezemhez”. Mindegyiket mozgatni lehet és mozgatni kell. És ebben ez a gyönyörűség. Igen. Amikor élni kezd béka és királylány, surrog a madár- szárny, amikor megmászha- tóvá válnak a csillagok, és megszületik a csoda: az előadás. Mikes Márta Hevesen verseltek, meséltek A cigánytudat erősítése jegyében A Heves Megyei Művelődési Központ és a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ közösen írta ki általános iskolás gyerekek részére a cigány vers- és mesemondó versenyt, amelyre szombaton délelőtt került sor Hevesen. A korábbi két év hagyományaihoz hasonlóan most is minden általános iskolást vártak a versengésre, az egyetlen kikötés az volt, hogy az előadott mű cigány költők, illetve prózaírók tollából származzon. A fiatal előadók 11 településről jöttek mintegy harminchétén. A verseny célja az volt, hogy a cigány írók, költők műveit közelebb hozzák az ifjúsághoz. Az iskolák tanárai minden elismerést megérdemelnek, hiszen a nem nagy választékból sikerült változatos programú versenyt összeállítani. Különösen azért érdemelnek dicséretet, mert a cigány írott irodalomhoz nagyon nehéz hozzájutni. Lásd: az ajándékkönyvek között sem volt ilyen mű. A jeles versengésben második osztályostól a nyolcadik osztályosig, cigány és magyar gyerekek mérték össze tudásukat. Végül közöttük a következő sorrend alakult ki: Alsósoknál: 1. Danó Béla (Tamalelesz), 2. Mága Miklós (Tamazsadány), 3. Lakatos Renáta (Kompolt). Felsősöknél: 1. Farkas Eszter (Bélapátfalva) és Kénes Tizenegy település 37 produkcióját értékelte a zsűri FOTÓ:PERL MÁRTON Anett (Pétervására), 2. Ferencz A díjazottakon túl mindenki Andrea (Bélapátfalva), 3. La- emléklapot kapott. katos Tímea (Gyöngyös). (m. cs.) Akik a karanténból jöttek... (Folytatás az 1. oldalról) A számvetést - a 71 küldött közül - leginkább a gyöngyösiek kritizálták, hiányolva belőle az előremutató elemeket. Többen - az információáramlást segítendő - a szervezeti és működési szabályzat mihamarabbi kidolgozását sürgették. A petőfibányai küldött ugyanakkor azt nehezményezte, hogy a Széchenyi nevével oly gyakran takarózó ellenzék miért nem követi a legnagyobb magyar példáját, azaz miért nem osztják szét ők is a birtokaikat(?). Égy parádi elvtárs arra tett javaslatot, hogy Pozsgayt, Némethet, meg a többit dobják a Dunába, s az sem baj, ha belefulladnak... Ugyanő felvetette: rendeljék vissza a falvakból ’45 után elszármazottakat, vessenek számot eddigi tetteikről. A Hiesz György által egyszerűen borzalmasnak titulált hozzászólás után 11 tartózkodás mellett a küldöttek elfogadták az elnöki beszámolót, majd zárt ülésen döntöttek az új vezető személyéről. Választást követően a tisztségében immár megerősített Kalmár Pétert kérdeztük:- Milyen tanulságokkal szolgált az Ön számára a küldöttértekezleten elhangzottak?- Számomra igen érdekes volt, hogy mennyire különbözően ítéljük meg a helyzetet, mennyire eltérő vélemények hangzottak el. Demokratikusan építkező párt vagyunk, ugyanakkor el kell ismemi, ez a lehető leglazább szervezeti tevékenység gátja lehet az információáramlásnak. Joggal merülhet fel tehát az igény, hogy a szervezeti és működési szabályzat kidolgozása során az összefo- gottabbságra törekedjünk. Ko- rózs Lajos - szemben velem - ezért kifejezetten új formát is javasolt, szerinte egy centrali- záltabb, hierarchikusabb, határozati jogosítványokkal bíró elnökségnek kellene felállnia.- Több kritika is érte az elnöki beszámolót. Hol húzódik meg a törésvonal: a régi jó elvtársak és az új jó elvtársak között, avagy az Egér-Gyöngyös viszályban nyílt új fejezet?- Tény: az élesebben bírálók zöme gyöngyösi volt, s sok fiatal is támogatta őket. A küldöttek ezen része inkább Korózs Lajos mögé sorakozott fel. Határozottan megfogalmazódott a fiatalítás igénye.- Sok furcsa vélemény is elhangzott. A jó hírnév érdekében nem fontolgatják a tagrevízió gondolatát?- Ezek nem azon múlnak, hogy ki tag, hanem azon, ki érzi közénk valónak magát. Ez a kezdetektől problémát jelent nekünk. Miután az alapszabály a lehető legliberálisabb, nincs mód a tagrevízióra. Ezt az idő oldhatja csak meg: a következetesség a szélsőséges gondolkodásmódot felmorzsolja. (-ne) i
