Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-18 / 65. szám

14. oldal 1995. március 18., szombat Gyöngyös És Körzete Marasztalóbbá teszik a Mátrát Szentimrei törekvések a helybeliért s a vendégért Stuller András személyében ugyan szlovák nemzetiségi Mátraszentimre új - mostani - polgármestere, de a falunak nincs kisebbségi önkormány­zata, a közigazgatás továbbra is a régi - értesülhet a nem ide való érdeklődő, ha a települé­sen látható néhány kétnyelvű tábla alapján bekíváncsisko­dik a községházára. Más dolog, hogy oly­kor-olykor az utcán is hallani szlovák beszédet, olvasgatnak az emberek szlovák nyelvű új­ságot, s az iskolai tantárgyak közül sem hiányzik a szlovák. S az is a legtermészetesebb, hogy a polgármester úr elek­torként - a megyei öt választó egyikeként - e hónapban ott lesz az Országos Szlovák Ön­kormányzat megalakításánál, Budapesten. A helység éli a maga mindennapi életét, s ter­vez, mint korábban is, amikor a vezetői új ciklusra váltottak. A friss polgármester 86 mil­lió forintos költségvetést említ az idei esztendőre, s benne fej­lesztéseket is.- A Kaszab-réten már befe­jezés előtt áll a tisztítóművünk - magyarázza -, s ha minden jól megy, a nyárra teljesen el­készül. Döntően megvan hozzá Mátraszentimre, Bagolyirtás és Fallóskút főve­zetéke is. Mi több: kezünkben Galyatető bekötésének a vízi­jogi engedélye, aminek alap­ján remélhetően még szintén az idén ez a település is a kö­zös szennyvíz-rendszerünkön lehet. Mátraszentistván és Mátraszentlászló sajnos, csak később következhet. de min­denképpen 4-5 éven belül.- Idei 34 millió forintos fej­lesztésünk a korábbi törekvé­sek folytatása, hogy még in­kább üdülőhellyé válhassunk. Vonzerőnket nyilvánvalóan egyéb erőfeszítésekkel is pró­báljuk növelni. Az eddigieknél sokkal nagyobb gondot fordí­tunk környezetünkre, közterü­leteinkre, s hat közmunkásunk mellé ugyanennyi vagy vala­mivel több állandó karbantar­tót is felveszünk értékeink óvására, gyarapítására.- Az irántunk való érdeklő­dés növelésére - ha már a csa­tornázásra várni kell - Mátra- szentistvánban és Mátraszent- lászlón gázvezeték létesítésé­vel javítjuk az ellátást. A két település közé helyezi a Prí­magáz a hatalmas tartályt, ahonnan a korszerűbb tüzelő­anyagot majd kaphatják az ot­taniak. A vállalat 19 milliós beruházása ez, amihez mi csak a területet biztosítjuk, s az egy-egy millió forintos szere­lés árát vállaljuk. Nemcsak az önkormányzat, hanem a lakos­ság számára is kedvező meg­oldás, mivel egy-egy háztar­tásnak mindössze 30 ezer fo­rintjába kerül.- Szeretnénk Galyatetővel egyéb módon is javítani a ré­gebben megromlott kapcsola­tot, miután valójában talán a legjobb hírvivőnk ország- ban-világban. Már elkezdtük vízvezetékének cseréjét, kor­szerűsítését, s igyekszünk na­gyobb gondot fordítani elekt­romos hálózatára, közvilágí­tására, parkjainak, ligeteinek takarítására is. Az itteniek már most is feledni látszanak az elszakadás gondolatát, s meggyőződésem, hogy telje­sen elfelejtik, velünk marad­nak egy közösségben.- Mi lesz a félbehagyott új iskolával, s a szentimrei bejá­rónál éktelenkedő másik „tor­zóval”, vagy éppenséggel az omladozó „Vadvirág” turis­taházzal?- Új iskolánk a belefektetett 30 millió forinton túl még to­vábbi 60-70 milliót igényelne a befejezéshez, de erre az ösz- szegre egyelőre reményünk sincs. így továbbra is csak a falai állnak, s tető alatt van a sajátos „ iskolaszanatórium­nak" szánt modern, új épít­mény, de az álmainktól, vágya­inktól még távol esik... Jó szándékunkat, helyes felisme­résünket azonban mindenkép­pen bizonyítani kívánjuk! Más formában és kicsiben, ideigle­nes iskolánk szomszédságá­ban, a polgármesteri hivatal fölötti vendégszobákkal pró­báljuk az elképzeléseinket megvalósítani. Ha egyezségre jutunk az üdülőhelyiségeket birtokló, használó megyei ön- kormányzattal, a lakosztályok helyén legalább 8-12 vendég kisdiáknak tudunk szállást - kollégiumot - biztosítani lég­zőszervi betegségük gyógyítá­sához, s folyamatos tanulá­sukhoz. Ez feltétlenül sikerül­het, s felkeltheti a kedvet hatá­rozottabb támogatásunkhoz a központi szerveknél, intézmé­nyeknél. Külső segítség nélkül ugyanis nem sokra jutunk... A másik „torzó” megszüntetése sem könnyebb. Az elkezdett panzió, üzemanyagtöltő állo­más beruházói ugyanis - a közismert pásztói gyilkosság felbujtóiként - börtönbünteté­süket töltik, s az építményeket jelzálog is terheli. A hitelezők­kel kellene így kapcsolatot te­remtenünk mielőbb. Azon le­szünk, hogy erre sor is kerül­jön. Jó lenne, ha valaki foly­tatná a tervek megvalósítását, mert megszűnne végre a most bizony még eléggé riasztó „csatatér”... A „Vadvirág” is magánkézben van, s újabb el­adás előtt. Nem tudjuk, hogy ki veszi meg, de ragaszkodunk ahhoz, hogy ne csak az ét­terme üzemeljen, hanem a szállója is, méghozzá szolid áron, mint eredetileg.- Törekvéseikből talán csak a nagyobb lépéseket említette. Vannak, lesznek-e kisebbek is? — Tekintve, hogy az apró örömök is örömök, kisebb, szerényebb tervekkel is fog­lalkozunk. Mást ne mondjak: önkormányzatunk már határo­zott a falumúzeum - tájház - megnyitásáról. Az öregek ed­digi napközijének épületében lesz az új intézmény, ahol a már évtizedekkel ezelőtt gyűj­teni kezdett anyagot bemutat­juk. A mindennapi mátrai népélet tárgyi emlékeivel ta­lálkozhat majd a látogató a szobákban, s az udvarra is jut néhány érdekesség: például régi hegyi szekér, lovas szán, faszénégető boksa. Júniusra gondoltuk a nyitást. Reméljük, hogy sikerül. S addig az öre­geknek is találunk másik ott­hont. Gyóni Gyula A legeredményesebb nyomozók! Mészáros Éva: „ Valószínűleg a hímzéssel próbálkozom... ” FOTÓ: KAPOSI TAMÁS Megint indul a Burda-gyöztes Tüzoltó-ünnep közeleg Kisnánán Az idén 100 esztendős az ön­kéntes tűzoltóság Kisnánán. A májusi ünnepre már gyűjtik az 1960 előtti dokumentumokat a jubileumi kiállításhoz. Dávid király a „mezőgazdaságiban” A gyöngyösi Almásy Pál Me­zőgazdasági Iskolában a Biblia­iskolák Közössége március 22-én folytatja sorozatát az Ószövetség történeteiből. A 18 órakor kezdődő találkozón az érdeklődők Dávid királyról hallhatnak előadást. Vámosgyörki diákok leveleznek Michelonnal A vámosgyörkiek testvértele­pülésüknek szeretnék az auszt­riai Oberfrank tartomány egyik városkáját, Michelont. Már több diák levelez az ottani isko­lásokkal abban a reményben, hogy előbb vagy utóbb szemé­lyesen, esetleg csereüdülésen is találkozhatnak. Marosvásárhelyi bábuk a „színpadon” A marosvásárhelyi Ariel Báb­színház vendégszereplését vár­ják a gyöngyösi Mátra Műve­lődési Központban. Móricz Zsigmond: Allatmesék című darabját az erdélyi bábosok március 23-án 10 órától viszik színre. Zagyvaszántóról gyöngyösi tárlaton Kiss László tanár festményei­ből rendeznek legközelebb kiál­lítást a gyöngyösi Pincegalériá­ban. A március 23. és április 20. között sorra kerülő tárlatot Bakos Tibomé zagyvaszántói iskolaigazgató nyitja meg. A Széltoló nyaral a sás-tói táborban Márkáz új gyermektánccso- portja, a Széltoló együttes leg­közelebb májusban szerepel kö­zönsége előtt. A nyáron a Sás-tónál edzőtáborban, napi hatórás foglalkozáson próbál a csapat a nagyobb követelmé­nyeknek is megfelelni. Sikerült az egységet újra kiala­kítani a Gyöngyösi Rendőrkapi­tányságon. Tovább javult az in­formációáramlás színvonala, az ellenőrzések rendszeressé és következetesebbé váltak. - Sommásan így értékeli a főka­pitányság a legutóbbi munkát. A kapitányság körzetében az ismertté vált bűncselekmények száma 15 százalékkal nőtt, s így elérte az 1839-et tavaly. Több mint harmadával csök­kent az ismeretlen elkövetők el­len indított eljárás, míg a felde­rített ügyek 846-ra emelkedtek az előző esztendei 465-ről. A nyomozás eredményességét te­kintve így a gyöngyösiek me­gyei elsők lettek! Kevéssel bár, de ritkább lett a közúti közlekedési baleset, ha­lállal már „csak” 10, súlyos sé­rüléssel pedig 59 végződött. Azt mondják, vannak dolgok, amiket nem lehet megtanulni, születni kell rá. A magas szintű kézügyességet és fantáziát kí­vánó mesterségek bizonyosan ilyenek. Mészáros Éva sohasem tanulta a kötés fortélyait, a nép­szerű Burda Magazin országos versenyén - mint a tévében a minap láthattuk — mégis első helyezést ért el. A fiatalasszonnyal nagyrédei otthonában beszélgettünk erről.- Hogyan szerzett tudomást a versenyről, és miért épp a kö­tést választotta?- A Burda Magazin öt éve rendszeresen szervez versenye­ket Magyarországon, s ezen be­lül a kötés három éve került a versenyszámok közé. Lehetett volna még nevezni más kategó­riákban is, számomra azonban a kötés kézenfekvőbb volt. Eb­ben vagyok a legerősebb.- Hol tanult kötni?- Tulajdonképpen sehol. A hatvani Közgazdasági Szakkö­zépiskolában érettségiztem. Kollégista voltam, szabad­időmben itt kezdtem kötögetni. Aztán amikor hazajöttem, itt­hon folytattam. Később féijhez mentem, s bár megszülettek a fiaink, valamivel több időt tud­tam a kötésre fordítani. Sajnos, most márciusban lejár a gyes, és egyelőre nem is tudom, ho­gyan folytatom tovább.- Visszatérve a versenyre: levélben kellett jelentkezni, ezt követték az elődöntők Pesten és öt vidéki városban. A 700 je­lentkezőből 80-an jutottak be a tavalyi döntőbe, amelynek helyszíne a Budapest Kong­resszusi Központ volt. Először jártam ilyen rendezvényen, mondhatom, felemelő élményt jelentett. A szervezők nagyon odafigyeltek a külsőségekre, mielőtt kiálltunk volna a reflek­torfénybe, sminkelésen és fod­rászaton is át kellett esni. Ezt követte az úgynevezett elözsü- rizés, amely lényegében már eldöntötte a verseny kimenete­lét is. A többi, amit a televízió közvetített, lényegében formá­lis volt.- Milyen szempontok alapján döntött a zsűri?- A zsűri tagjai között ipar­művészek, divatszakemberek, illetve Burda-képviselők foglal­tak helyet. Az elbírálásnál több szempont is volt. Jelen esetben, mivel kötésről van szó, első­sorban pedig pulóverekről, kardigánokról, főleg azt nézték, hogy divatos-e, milyen az össz­benyomás, hogyan mutat az il­letőn. Az én pulóverem, amely- lyel a versenyt végül is meg­nyertem, egy viszonylag bonyo­lult mintájú, saját tervezésű munka volt. Nagyon örültem a győzelemnek! Az eredmény- hirdetést követően egy gáláns állófogadást is rendeztek a tisz­teletünkre a szomszédos Novo- tel Szállodában.- Mi volt a fődíj?- Fődíjként választhattam egy kétszemélyes londoni, pári­zsi, római és máltai út közül. Én a férjemmel Málta mellett dön­töttem, mivel szeretjük az egzo­tikumot. Már meg is jártuk! Szép út volt, gazdag élmények­kel tértünk haza.- Idén is indul a versenyen?- Igen, megpróbálom, bár a versenyszabályok szerint az előző évi győztes a saját kate­góriájában nem indulhat. így hát valószínűleg a hímzéssel próbálkozom, hogy milyen eséllyel, azt előre nem tudni. Nagy Gyula Gyöngyösön az elmúlt évek­ben szebbek lettek az egyházi épületek. így már jobban illeszkednek a városban megvalósult más felújításokhoz, korszerűsíté­sekhez. Nagyobb az összhang pél­dául a rekonstrukcióhoz érke­zett „Nagytemplom” - Szent Bertalan-templom - és környe­zete, a jeles műemlék mellett kialakított sétányok között. A Szent Bertalan-templom északi oldalán még mindig tar­tanak a régészeti feltárások. Mikor számíthatunk ezek befe­jezésére? - kérdeztük dr. Nagy Lajos apát-plébánost.- Nemrég volt egy egyezte­tés, amely azt szorgalmazta, hogy már be kellene fejezni a templomi értékes gótikus abla­koknak a bemutatását. Még ta­valy megszületett a terv, s az egyezség is, miszerint az egy­Mi volt és lesz a Nagytemplom alatt? ház vállalja, hogy megcsinál­tatja az általunk tervezett rá­csokat.- Ezek már készek, de a má­sik fél részéről - sajnos - nem történt semmi - mondta érdek­lődésünkre az apát úr.- A másik fél az Országos Műemlékvédelmi Hivatal?- Igen, de most úgy tudom, hogy már ők is lépni szeretné­nek, ami nagyon fontos. Addig ugyanis nem lehet rendbe tenni a templom környékét.- Vannak-e még itt régészeti feltárások?- A mostani templomnak - mint már ismeretes - a barokk korból van egy gyönyörű krip­tája is, altemplomszerűen megépítve. Öthajós, tehát há­rom oszlopsor osztja. Előbb-utóbb föltárásra kerül ez is, de nem hinném, hogy jelen­leg ez élvezhetne elsőbbséget. Az idei évben sokkalta szüksé­gesebb lenne az északi oldalon tavaly már teljesen kitisztított pince régészeti feltárásának be­fejezése.- A régész szerint ugyanis ez Gyöngyös ma legrégibb kori ilyen emléke!- Kiegészítették már a bol­tozatát, kihordták a betömésé­hez használt összes földet, csak éppen meg kellene még oldani a lejárást ide, s a szigetelést fölül.- A környezete is szép en­nek az északi oldalnak, hiszen végül is ez egy tetszetős kis tér. így - a lejáráson túl - feltétle­nül meg kellene keresni a funkciót is a különleges pincé­hez. Lehetne benne várostörté­neti, vagy akár csupán a régi szőlőkultúrát idéző kiállítás, esetleg az utóbbival kombi­nálva egy bormúzeum.- Természetesen nem vala­miféle ivóhelyiségre gondolok, hanem olyanra, ahol palacko­zott minőségi borokat mutat­nának be, s a tájjellegű italok­ból vásárolhatna is a látogató. Ez - szerintem - szenzációs reklámlehetőséget is jelent­hetne Gyöngyös számára.- Egyéb elképzeléseik van­nak-e még erre az évre?- Az idén az is bőven elég lenne, ha az említett elképzelé­sek valóra válhatnának! Ugyanekkor - hadd mondjam el - egy közösségi teremnek a kialakítása is folyik, ahol fiata­lok és idősebbek tarthatnak majd összejöveteleket. Más témára váltva, az ősi kripta kapcsán a temetésekről is szót váltottunk az apát úrral.- Hogyan ítéli meg váro­sunkban a mai temetési szer­tartások körülményeinek kultu­ráltságát?- Szerintem az elmúlt évek­ben sokat javult a temetők rendje és a szertartásokhoz nyújtott lehetőség azzal, hogy megszűnt a temetkezési válla­lat korábbi monopóliuma. Je­lenleg már versenyhelyzetben vannak a cégek.- Akár a koporsót szállító autókra, akár a ravatalnál, a sírnál megjelent dolgozók vi­selkedésére, öltözetére utalha­tok. A munkások kulturáltab­ban, a szertartás hangulatához jobban alkalmazkodva teszik a dolgukat. Illőbb már egységes öltözékük is.- A temetőrendezésekkel is elégedett?- Szerintem még sok a te­endő, de már az is pozitív vál­tozás, hogy legalább látszik az igyekezet.- A vandalizmus ellen is ha­tározottabban kellene fellépni, mert sírrongálások sajnos, már itt is előfordultak... Nagyon fontos az is, hogy felmérjék azokat a sírokat, amelyek Gyöngyös történelméhez szo­rosabban kapcsolódnak. Köz­ismert emberek, közösségek nyughelyeire célzok, hogy el ne felejtődjenek! - mondta vé­gezetül dr. Nagy Lajos apát-plébános. Korcsog Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents