Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-02 / 52. szám

1995. március 2., csütörtök 5. oldal Hatvan Es Körzete Az épület áll, a berendezések várhatóan hamarosan megérkeznek Paprikaőrlő malom épül Boldogon Hatvan felől Boldogra tartva a község szélén emeletes, sok­ablakos zöld házikóra figyel­tünk fel. Csak találgatni tud­tunk, vajon mi készülhet itt. A telepre érve frissen sütött kenyér illata csiklandozta szaglószerveinket. Az irodá­ban aztán kiderült ennek az oka is. Máté Lajos vállalkozó szívesen beszélt a cégéről:- Tevékenységeink között a pékség a legsikeresebb - mondta a Máté és Társa Kft. névadója. - Tizenkét ember­nek nyújtunk megélhetést. Ez az étolajgyártó üzem beindítá­sával emelkedhet.- Az új épületben milyen te­vékenységet folytatnak majd?- Ez egy kicsit bonyolult történet. Terveink szerint egy olasz-magyar vegyes kft. bú­zaőrlő malmot kívánt létesí­teni, ám az ügylet nem jött létre. Vállaltuk, hogy tető alá hozzuk a szerkezetet, az itália­iak pedig szállítják a berende­zéseket. A későbbiekben ettől elálltak anélkül, hogy indokol­ták volna döntésüket. Nem volt más választásunk, profilt kellett váltani.- Mégpedig?- Úgy határoztunk - az igé­nyek is ezt támasztják alá hogy nyitunk egy paprikaszá­rító és -őrlő üzemet. Az ország egyik legjelentősebb termőte­rületén dolgozunk, s az is fon­tos, hogy a jászfényszarui főút megépülte után azokról a vi­dékekről is elérhetnek minket. Megtudtuk, hogy a techno­lógiai és szállítási költségek számításai javában folynak. Külön gazdasági egységet állí­tanak fel, amelyben a terme­lőkre is számítanak befektető­ként. Ha minden jól megy, a környékbeliek már az ősszel korszerű módszerek felhasz­nálását követően vihetik a pi­acra fűszerüket. (t. o.) Indul a legutolsó és a legelső évfolyam a Bajzában Egyházi József „névtelensége” Átszervezésnek titulált szétverés? Hatvanban döntenek a költségvetésről... Ma délelőtt fél tízre hívta össze a város vezetését Szinyei And­rás polgármester. A városháza tanácskozótermében a képvi­selő-testület meghallgatja Kiss Elemér végelszámolót a Város­gazdálkodási Vállalat pénzügyi helyzetéről, majd megállapítják az önkormányzat idei évi költ­ségvetési tervezetét. Az ülésen várhatóan döntenek a távhő­szolgáltatás díjairól is. Jegyzőt választott a petőfibányai testület Mint ismeretes, az önkormány­zati választásokat követően le­mondott a petőfibányaiak jegy­zője, Forral Ivánné. A község vezetése pályázatot írt ki a megüresedett állás betöltésére, melyet - öt jelentkező közül - Peterkéné Farkas Andrea, a lő­rinci polgármesteri hivatal ed­digi hatósági irodavezetője nyert el. Andoki népzene a selypi kultúrházban A felújított selypi kultúrház vendége lesz a Los Andinos együttes. A népszerű, dél-ame­rikai népzenét gyűjtő és előadó társulat 3-án, pénteken 6 órakor lép fel az egykori cukorgyári épületben. Támogatókat várnak a csányi emlékműhöz Csányban állampolgári kezde­ményezésre emlékművet sze­retnének állítani az első és má­sodik világháború hősi halotta­inak a tiszteletére. Az anyagi feltételeket közadakozásból kí­vánják megteremteni. Az ado­mányokat a hatvani OTP 728- 11736-4-es számlaszámára küldhetik el. Kérésre a befize­tett pénzről igazolást adnak, így az adakozók leírhatják az ösz- szeget az adóalapjukból. Ismét a postaládákban a Lőrinci Hírei... Már valamennyi lőrinci család otthonába eljutott a Lőrinci Hí­rei című lokálpatrióta újság. A szerkesztők ezúttal a város ok­tatási helyzetével, az erőműiek leválásával foglalkoznak.- A komorság elhessentésére, mosolytalan világunkban egy kicsit jobb hangulat teremtésére szervezzük ezt a farsangi mu­latságot - kezdi Kocsis István, a hatvani könyvtár igazgatója, s míg a ropogós sült malacról szól, átcsúszik az újabb rende­letekre, melyek a könyvtár és a Patkó József Közművelődési Egyesület ellehetetlenülését cé­lozzák.- Szegények vagyunk, de panaszkodással nem érünk el semmit. Az új rendelet értelmé­ben átszervezésnek titulált szét­verés országos méretekben tá­madta meg a művelődés min­den ágazatát. Össze kell hát fognunk! A Könyvtári Kamara és a Könyvtárak Egyesülete (amelynek alelnöke vagyok) párbeszédet kezdeményez a rendeletek alkotói és az „áldo­zatok” között.- Számítástechnikai fejlett­ségünk még nem éri el azt a fo­kot, hogy a meglévő létszá­munkat radikálisan csökkent­hessük a „túlfoglalkoztatásra” hivatkozva. Az árak olyan mér­tékű emelkedést mutatnak, hogy az önkormányzat nem tudja a hiányt pótolni. Én a sa­ját önkormányzatomat nem szidom, de tény, hogy 1,3 mil­lióval kevesebbet szavaztak meg nekünk. Ez országos jelen­ség, tehát nem önkormányzati, hanem kormányzati probléma.- Óriási a kihívás a közgyűj­teményekkel szemben is. Itt van például ez A XX. század krónikája című, tekintélyes mé­retű és súlyú könyv. Ha nem vesszük meg, bűnt követünk el. És az ehhez hasonlóakból, va­lamint a hangzó- és gyermek- anyagokból rengeteget tudnék említeni. De hadd beszéljek po­zitív jelenségekről is, amelye­kért érdemes ezt a harcot meg­vívni.- Látogatottságunk szépen körvonalazható, emelkedő ten­denciát mutat. Emelkedett a közép- és felsőfokú tanintézet­ben foglalkoztatottak érdeklő­dése, valamint a nyugdíjasok is az örömszerzés forrásának te­kintik könyvtárunkat. Nagy boldogság látni, amikor vizsgák idején kézikönyvtárunk aszta­lai, székei foglaltak. Nehézsé­geink ellenére az izgalmas dol­gok teremtéséről sem mondunk le. Most éppen a várossá nyil­vánítás 50. évfordulójára készí­tettünk egy helytörténeti rejt­vényfüzetet, amely sok száz diák versenyét indította el. A díjátadásra március 18-án kerül sor. A legközelebbi rendezvé­nyünk március 8-ára esik. Kár­pátaljáról érkezik egy népes - tanárokból, írókból és művé­szekből álló - gárda, s előadást tart nálunk.- Janus-arcúak vagyunk: már közel a padlófogás, de amíg tu­dunk, mozdulunk, hogy a két vállra fektetést kivédjük. Sziki Károly Az új oktatási törvény követ­keztében a szakközépiskolák hagyományos formája 1996-tól megszűnik, tekintve: a fiatalok 16 éves kor alatt nem végez­hetnek munkát. Ezért azok az intézmények, amelyek nemcsak hogy pallé­rozták az elmét, de elfoglaltsá­got adtak a kéznek is, másféle képzés bevezetésére kénysze­rülnek. Egészségügyi végzettséget ’96 után csak azok szerezhet­nek, akik zsebében érettségi bi­zonyítvány lapul. A Népjóléti Minisztérium már kidolgozta a tematikát, ezt vette át a haftani Bajza-gimnázium. Soós József igazgató el­mondta: a programokat átnéz­ték a városi kórház illetékesei is. A szakemberek úgy látják jónak, ha az ajánlatok közül a hároméves ápolóképzést vá­lasztja az iskola. Az igazgató úgy véli: serdü­lőkorban kevesen tudják eldön­„Túl érzékeny személyiségem elzárkózik, elmenekül a fájó ér­zések elől. Munkáimban az ember tehetetlenségét, az élet és halál megfogalmazhatatlan problémáját keresem, amely­ben szinte benne van az egyéni sors minden mozzanata és a személybe vetett hit. Képeim fizikai megtestesülései szá­momra is érthetetlen folyamat részei” - vallja magáról Egy­házi József grafikus, akinek ki­állítását március 4-ig nézhetik meg az érdeklődők. A fentebb említett néhány sor előtt értetlenül álltam, de azt biztosan tudtam: személyes kapcsolat útján szeretnék vá­laszt kapni a bennem felmerült kérdésekre. Az ifjú alkotó 1975-ben szü­letett Hatvanban. Tanulmányait a 3. számú általános iskolában kezdte, majd a helyi gimnázi­umban folytatta. Középiskolás korában kezdett rajzolni. Az is­kola diákgáláján mutathatta be először munkáit, később Má- tyássy Gábor művésztanár se­gítségével a hatvani Kodály Zoltán-iskola is helyet adott egy önálló kiállításának. 1994-ben leérettségizett.- Az ezt követő időszak nap­jainkig a munkanélküliséget hozta számomra - mondta be­szélgetésünk elején a fiatalem­ber.- A pasztellt vagy a grafikát kedveled jobban?- Mindkettőt; önmegvalósí­tásom részei. A grafikák fehér háttere a születésünk pillanatá­ban kapott tisztaságot jelzi, amelyet az életünk szülte ne­teni, melyik az a hivatás, amelyben örömüket lelik majd egy életen át. A szülők viszont szívesen választották gyerme­keik számára a szakközépisko­lákat, amelyek szakmát is adtak négy év elteltével. Hogy aztán sikeres, boldog felnőttek let­tek-e azok, akik tizennégy éve­sen elkötelezték magukat egy-egy szakterület mellett? Erre nehéz felelni. Talán azzal, hogy kitolódik a pályaválasztás, többen lesznek azok, akik szeretik kenyérke­reső foglalkozásukat. A Bajza-egészségügyiben idén indul az utolsó, tradicioná­lis, négyéves szakképzés a nyolc általános iskolát végzett lányok, fiúk számára. És ez lesz az első év, amikor szeptember­től huszonöt hallgatóval kezde­tét veszi a hároméves oktatás. Ide még júniusban is lehet je­lentkezni, ha esetleg nem sike­rült az orvosi egyetemre be­jutni. (n. z.) hézségek, problémák jelképe­ként megjelenő fekete szín el­lensúlyoz.- A bemutatkozó néhány sor arra enged következtetni, hogy a ceruzád csak eszköze annak a bensőből fakadó mondanivaló­nak, amely tőled függetlenül ke­letkezik, s aminek üzenethor­dozó jellege, másokkal való megismertetése nem kétséges számodra.- így van. A rajzok elkészí­tése közben gyakran úgy ér­zem, csak az ösztöneim mun­kálkodnak. Én a papír aláren­deltje vagyok. Képeim a szür­realizmushoz közelítenek.- Mennyiben azonosulsz az e stílusirányzatot kedvelő egykori és mai művészek elképzelései­vel?- Én is belső énem rezdülé­seit, a bennem rejlő feszültsé­geket, a számomra fontos prob­lémákat próbálom megfogal­mazni. A hétköznapok egy­másutánjából az alkotó munka jelent menedéket.- Miért „Névtelenül" a kiál­lítás címe?- A tanítás és gyönyörködte­tés mellett a művészetnek töre­kednie kell a szubjektív véle­ményalkotás korlátainak a fel­szabadítására is.- Távlati céljaidról hallhat­nánk néhány szót?- Optimista vagyok. To­vábbra is ezen a területen sze­retnék tevékenykedni. Amíg igénylik, szívesen megosztom tapasztalataimat a közönséggel, remélhetőleg nemcsak a ma­gam, de a mások örömére is. Tóth Andrea Nyugodjék békében Bosszantó dolog, ha valakinek hibásan írják le a nevét. Külö­nösen akkor dühítő, ha azt az újságban rosszul nyomtatják. Akkor pedig végtelenül szo­morú, ha egy elhunyt, posztu­musz kitüntetett bácsit keresztel Józsefről Mihályra a „nyomda ördöge”. Hangácsi József hozzátarto­zói múlt hét hétfőn vehették át az emlékérmet a Politikai Fog­lyok Országos Szövetségének elnökétől. Mint az eseményen Fónay Jenő hangsúlyozta, a múltat el kell felejteni, de az erkölcsi el­ismerés feltétlenül jár a meg­hurcolt bajtársaknak. Legalább annyi, hogy helye­sen írják a nevüket. Hibánkért tisztelettel elné­zést kérünk Hangácsi József hozzátartozóitól. Motorizált vándorok fogadója Marika: - Boldoggá tesz, hajói érzik magukat nálunk FOTÓ: KAPOSI TAMÁS Ha a századelőn élnénk, s még postakocsik hoznák-vinnék a híreket, bizonyára a hatvani Sztráda vendéglőnél lenne az utolsó állomásuk. A hírvivők itt - a megyeha­tár legszélén - pihentetnék, ab- rakoltatnák lovaikat, és mielőtt a kürtöt megfújva visszaindul­nának a küldeményekkel, ma­guk is megebédelnének. Jó ét­vággyal elköltenének egy tálka szaftos marhapörköltet lágy kenyérrel, s leöblítenék torku­kat egy krigli sörrel vagy po­hárka savanykás fröccsel. Talán annak idején állt is itt, Hatvan peremén egy fogadó. A mostani utasokra azonban már egy modem panzió és ven­déglő vár. Tulajdonosa, Csuka Dávidné, Marika a szívélyes háziasszonyok kedvességével fogadja a betérőket. Kisujjában van a vendéglátás csínja-bínja, évek óta dolgozik a szakmá­ban. Korábban a kápolnai Hársfában voltak férjével egy­ütt, majd 1987-ben visszajöt­tek Hatvanba. Akkor nyitották meg a Sztráda panziót. Marika tudja, mivel kell idecsalogatni a vendégeket, s ha már helyet foglaltak, jól tar­tani őket. Este kilenckor, zá­ráskor ugyanúgy ragyog náluk minden, tiszták az abroszok, mint hajnal hatkor, a nyitásnál. A koránkelőket frissen sült pogácsával, almás pitével, ká­véval, teával kínálják, majd később - a napszaknak megfe­lelően - választható az étlapról ebéd, vacsora.- Itt mindenki szalad, „röp­tében” fogyasztják el az étele­ket, nem alakulhatnak ki baráti kapcsolatok. Mégis, számos törzsvendégünk van, főként üzletemberek, kamionosok és a sportklub tagjai - mondja a Marika. - Nagyon jó a kony­hánk, ezért hétvégeken bátran vállaljuk a családi ünnepségek - lakodalmak, keresztelők - megrendezését is.- Annyi lehet itt a tennivaló, hogy nem lehet se éjjele, se nappala...- Bizony, sokat dolgozunk, pedig tizennégyen vagyunk az alkalmazottainkkal együtt. Szinte családias a kapcsola­tunk. Szeretem a munkámat, még ha néha el is fáradok. Boldoggá tesz, ha valaki jól érzi magát nálunk. (négyessy)

Next

/
Thumbnails
Contents