Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-16 / 63. szám
1995. március 16., csütörtök Jogi Kaleidoszkóp 13. oldal A hevesi IPA-csoport tavalyi programjaiból A cél: barátsággal szolgálni Bizonyára sokan nem értik a címben szereplő IPA jelentését. Nos, az nem más, mint az International Police Association - Nemzetközi Rendőrügyelet - angol szó kezdőbetűiből álló rövidítés. Az IPA célja, jelmondata szellemében: „Servo per Amikeco”, azaz „Barátsággal szolgálni” a rendőrök között, országhatár, beosztás és rendfokozat nélküli együttműködés kialakítása. A rendőrök legnagyobb és máig egyetlen szakmai szervezete, amely a rendőri munka színvonalának emelését is célozza. Tehát az IPA nem szakszervezet, nem érdek- védelmi szervezet, érdekvédelemmel egy esetben foglalkozik: ha IPA-tagok vagy közvetlen hozzátartozóik külföldön önhibájukon kívül bajba kerülnek. Hazánk rendőreinek csatlakozási kérelmét 1991. december 1 -jén - ötvenkettedikként - az Új-Zélandban tartott világ- kongresszuson fogadták el. A Heves Megyei Rendőr-főkapitány ság 1992. február 25-én az országban az elsők között alakította meg az IPA területi szervét, majd 1992. augusztus 24-én létrejött a Hevesi Rendőrkapitányságon az IPA helyi csoportja. Jelenleg a világ 64 országában működik IPA-szervezet. Mindegyiknek köszönőlevelet küldött csoportunk, melyben kikértük a véleményüket egy 1996-ban - a Rendőr-Kék Hét keretében - tervezett nemzetközi IPA-találkozó létrehozásához, és nemzetközi rendöre- gyenruha-múzeum kialakításához. Az IPA Hevesi Csoportja 46 fős, köztük aktív és nyugdíjas BM-dolgozó egyaránt található, vannak tiszteletbeli IPA-tagjaink is. A tiszteletbeli IPA-tagok közül kiemelendő: Magyarország talán első IPA-tagja volt a ’60-as években Tóth Lajos rádióamatőr, aki szoros kapcsolatba került rendőr rádiós IPA-tagokkal, és lett felkérésükre - igaz, rövid időre - IPA-tag. Kulturális rendezvényeinket Tóth Zsigmond ezredes, a Honvéd Együttes vezetője segítette. Rátérve 1994 főbb IPA-eseményeire, nézzük a történéseket: Január 5-én, az év első rendezvényén Debreceni Nándor r. százados, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozója a kambodzsai ENSZ-szolgálatról tartott élménybeszámolót. A fényképekkel fűszerezett kötetlen beszélgetés során előadónk az 1993. március 3-tól július 30-ig terjedő megfigyelőszolgálatáról beszélt. Egy érdekes részlet az élményekből: „Ott muszáj állandóan a zsebekben hordanod 4-500 dollárt. Ugyanis KRESZ nem lévén, a közlekedési balesetek elrendezési módja is sajátos. Ugyebár, te nem hajthatsz 40 kilométernél nagyobb sebességgel, de az ellen itt nem vagy beoltva, hogy eléd ne rohanjon egy gyerek, vagy egy mellékutcából beléd ne hajtson egy kismotor vagy kerékpáros. Ilyenkor a tennivaló a következő: ha a partner könnyebb sérülést szenved, fizetsz neki 50 dollár fájdalomdíjat. Ha a sérülése súlyosnak tűnik, 100 dollár a tarifa. Ne adj isten, halálos sérülést szenved: 500 dollár a családnak, és fátylat a múltra! Természetesen ezek a tarifák csak akkor érvényesek, ha vétlen vagy a balesetben. Ellenkező esetben jaj neked! Jön az ENSZ Military Police...” IPA-csoportunk Kambodzsa helyett Budapestre szervezett egész napos buszkirándulást február 19-én. Először a Bűnügyi Múzeumot néztük meg, ahol Biczó Tamás igazgató és munkatársai kalauzoltak önzetlenül - szabad szombaton - birodalmukban. A múzeum zárt, a nagyközönség számára nem látogatható a két később részletesen kifejtett bécsivel szemben. Lényeg, hogy a „leghíresebb” bűnügyek kiállítási anyagként feldolgozva sokunknak meglepetést okoztak, precíz kidolgozásukkal és közérthetőségükkel. Itt látható többek között az első bűnügyi fotográf készülék, a különböző hamisítások szerszámai, termékei, hazai és nemzetközi rendőregyenruhák, dokumentumok stb. Kissé fáradt csoportunk a BM Duna Palotában elfogyasztott ebéd után újult energiával folytatta programját a Parlamentben, ahol a köztársasági őrezredbeli kollégáink fogadtak bennünket, és lelki- ismeretesen végigkísértek hazánk első házában. Következő IPA-rendezvé- nyünk május 21-re datálódik, amikor a Hevesi Rendőrkapitányság illetékességi területén a pélyi madárrezervátumba látogattunk. Busszal tettük meg Heves várostól a kiskörei gátszakaszon a madárrezervátumig az utat, és kaptunk elméleti felkészítést dr. Ócsai András pélyi körzeti orvostól. Megtekintettük az ország első belvízátemelő szivattyútelepét és kaptunk tájékoztatást Varjú Gábortól, a korábban még egészen jól működő telep volt gépészétől. Szakmai úttal folytattuk június 8-án programunkat. Az ORFK Szakértő- és Kutatóintézettel közösen a Bécsi Bűnügyi Múzeumba látogattunk. A Gosre Sperlgasse 24. szám alatt lévő múzeumot 18 év fölött bárki látogathatja. Húsz helyiségben láthattuk a késő középkortól kezdve az új időkig az igazságügyi rendőrség, valamint konkrét bűnügyek dokumentumait. Bécsben inkább a leghírhedtebb gyilkosságokat, bűneseteket dolgozták fel és jelenítették meg kronológiai sorrendben, míg a magyarban a szakmai jelleg dominál. A leghosszabb IPA-kirán- dulásunk június 24-26. között a Kárpátaljára vezetett, ahol a Rahói Rendőrkapitányság meghívására 3 napot töltöttünk. Vendéglátóink Európa geometriai közepét jelző emlékművénél vártak, és régi ismerősként pazar lakomával leptek meg kollégáink. A sok látnivaló közül a Tisza eredetét, a Máramarosi-havasokat és a Prut folyó forrásvidékét emelem ki. A vidék gazdaságilag igen szegény, de érzelmekben dúskáló lakói mindent megtettek annak érdekében, hogy jól érezzük magunkat, és ez egyértelműen sikerült is nekik. Az ottani szerény megélhetési viszonyokról csak annyit, hogy az átlagkeresetük 1.000.000 kupon körüli, amely 20 dollárnak felel meg. A rahói kollégák és családtagjaik augusztus 19-21. között viszonozták látogatásunkat, elmondásuk szerint igen jól érezték magukat nálunk. Immár harmadik nemzetközi IPA-bálunkat október 15-én tartottuk több mint 200 személy részvételével. Rangos vendégeink közül megemlítem Gyöngyös, Eger, Nagy- káta, Budapest V. kerület rendőrkapitánya mellett Ciliben Gally francia rendőrfőtanácsost, Heves olasz testvér- városának, Breganzénak a küldöttségét, Rudolf Bernhard osztrák nyomozót. Az év utolsó IPA-rendez- vényét december 17-én tartottuk Egerben, a Helyőrségi Klubban bőséges vacsorával, pezsgővel, majd a Gárdonyi Géza Színházban folytattuk a Mágnás Miska című operett megtekintésével. Ezzel az 1994. évi IPA- programjainkról a beszámolómat befejeztem, ha van kedvük, kérem, a legközelebbi utunkon tartsanak velünk. Dr. Francsics Ottó hevesi IPA-csoport elnöke Hatvanéves a polgári védelem Az oly sok „vihart”, átszervezést megélt polgári védelem ez évben jeles ünnephez, megalakulása 60. évfordulójához érkezett. Ez mindig jó lehetőséget ad arra, hogy régmúlt idők eseményeit felelevenítsük, valamint hogy tapasztalatainkat összevetve, értékelő következtetéseket vonjunk le napjaink tennivalóira is. Hazánkban a magyar királyi honvédelmi miniszter 1917 áprilisában kiadott rendelete szabályozta először a légolta- lom-légjármű elhárító szolgálat tevékenységét. Ezt követően pár nap múlva Budapest utcáin megjelentek az első falragaszok, melyek utasították a lakosságot légiriadó esetén a magatartási szabályokra. A riasztás eszköze lett a kürtjei, a rakéta és a telefonhírmondó. Elrendelés esetén - a jelek lát- tán-hallatán - a lakosság feladata volt, hogy azonnal keressen fedezéket, az emeletekről a földszintre vagy a pincékbe siessen, a közúti közlekedést szüneteltesse. Éjszaka sötétítsen be. Ne nyúljon fel nem robbant bombákhoz, és így tovább. Meg kell jegyezni, hogy ezen rendszabályok közül sok még ma is érvényes. A húszas években megkezdődött a „passzív védelem" elméletének kidolgozása, majd ezt követően minden jelentős európai országban létrehozták az első légoltalmi szervezeteket (1928-1935). így hazánkban is megindult a tudományos kutatás, melynek eredménye, hogy a légoltalmat a központi irányítás mellett a polgári intézményeknek (városi, községi elöljáróságok, vállalatok, lakosság) kell megvalósítaniuk, működtetniük. Egyértelmű, hogy ez csak akkor működik igazán jól, ha a védelmi intézkedéseket (az óvóhelyeket létrehozzák, felszerelik és kiképzik a légoltalmi szervezeteket, és fölkészítik a lakosságot) már békében megvalósítják. Az elveket hazánkban a vezető európai államokhoz viszonyítva - pénzügyi okok miatt - néhány évvel később vezették be. A hatósági légoltalom kiépítésére vonatkozó első jogszabály 1935-ben (XII. te.) jelent meg, ettől a naptól datáljuk a magyar polgári védelem születésnapját. Ez előírta a légoltalmi kötelezettséget, korlátozhatta meghatározott időre a mozgási szabadságot, valamint különféle rendelkezések végrehajtására kötelezhette az állampolgárt. A kialakulófélben lévő légoltalmat valósággal sokkolta az 1942. szeptember 4-i, Budapest elleni szovjet éjszakai bombatámadás, melyben 17-en vesztették életüket, és 61-en sebesültek meg. A légvédelem is és a légoltalom is teljesen csődött mondott. A felelősöket azonnal menesztették. A légi háború hazánkat 1944. április 3-án érte el. Az 1944-es határokon belül 3122 városunk közül 1024-et ért bombatámadás. A légi háború légoltalma - hibáival együtt is - életképes óvóhelyrendszert épített ki, és a védelem többi módszerét - riasztás, kitelepítés, felkészítés - jól és időben alkalmazta. A szervezetek viszonylag gyorsan, a támadást követően egy-két órán belül megkezdték a mentést, összegyűjtötték és ellátták a sérülteket, eloltották a tüzet, általában 48-72 óra alatt úrrá lettek a helyzeten. A második világháború befejezése után - levonva a tapasztalatokat - hozzákezdtek a légoltalom újjászervezéséhez, 1947-től a Belügyminisztérium alárendeltségében, szovjet tanácsadói segítséggel alakult meg. Az 1954—56-os jeges árvizek és az 1956. február 12-i földrengés (Dunaharaszti és környéke) idején az elhárítás végrehajtásában kimagasló munkát végeztek a légoltalom műszaki erői. Az ötvenes évek végén a világban mindenütt elindult egy minőségi váltás, amelynek a célja az volt, hogy a helyi védelemre létrehozott légoltalmat az egész országot átfogó, a nukleáris fegyverek hatásai elleni védekezésre alkalmas polgári védelem váltsa fel. A minőségi változásokat formailag 1964-ben rögzítette az Elnöki Tanács 1. számú törvényerejű rendelete. Ez előírta, hogy a következőkben a „légoltalom” helyett az új tevékenység célját és jellegét teljesen kifejező „polgári védelem" nevet és fogalmat kell használni. A hatvanas évek közepére egyértelművé vált, hogy a hátország védelme egy rakéta-nukleáris háborúban össztársadalmi érdek, mivel ebben nemcsak a hadsereg, hanem a fegyveres testületek és a lakosság minden rétege is részt vesz. 1970 második felében megkezdődött a hátországvédelem korszerűsítése, „profiltisztává” vált a polgári védelem, és ezzel elveszítette az „éles” helyzetben legjobban felhasználható alakulatait (műszaki ezred, műszaki építődandár, műszaki zászlóalj), a sugárfigyelő és -jelző rendszert, valamint a személyi állománya jelentős részét. Fejlődésének 1958 óta tartó töretlen lendülete érzékelhető mértékben 1972 végére megtört. A teljes kibontakozást, perspektívát, a feladatokat újraszabályozó és távlati 15 éves (1988-ig) cél meghatározását a 3489/MT. számú kormányhatározat szolgálta. A magyar kormány Külügyminisztériumának megbízottja 1977. december 13-án Genfben aláírta az 1949. évi négy egyezmény kiegészítésére alkotott két jegyzőkönyvet, és vállalta, hogy az abban foglaltakat a hazai belső jogrend részévé teszi. E jegyzőkönyvben szabályozták a polgári védelem helyét, szerepét a nemzetközi hadijogban. A polgári védelem fejlődése szempontjából is igen jelentős volt az 1976. évi honvédelmi törvény elfogadása, mely az eddigi kötelezettségen kívül „az elemi csapások és más rendkívüli események” időszakaira történő kiterjesztésével tovább növelte a szervezet feladatait, szerepét, felelősségét. Ez a fejlődési szakasz 1988-ban - amikor a Hátországi Parancsnoksággal összevonták - megszakadt. A szerződés ratifikálása 1989 októberében történt meg. Pár nappal később, november 30-án a Minisztertanács határozatot hozott arról, hogy a polgári védelem országos irányítását 1990. július 1-jétől a Belügyminisztérium lássa el. Hosszú vita után 1992-ben a 15/1992. (I. 27.) kormányrendelettel rendeződni látszott a polgári védelem helye, szerepe. Ezt követte a 85/1993. (VII. 1.) számú kormányrendelet, mely összevonta a tűzoltóság és polgári védelem országos irányítását. Ilyen vargabetűkön keresztül jutottunk el napjainkig, amikor a legfontosabb meghatározó tényező a „talpon maradás”. A kialakult gazdasági helyzet szülte állapotban mindent a pénz határoz meg, van, amire jut, és van, amire nem. A meglévő eszközeink folyamatosan mennek tönkre. Beszerzésre, kiképzésre, a körzeti parancsnokságok fenntartására, a létrehozott szervezeteink személyi állományának felkészítésére nincs meg az anyagi fedezet. A tavalyi év végére befejeztük a polgári védelmi szervezetek átszervezését, jelentősen csökkentettük a szervezeteink létszámát (Heves megye: 6500 fő). Az előttünk álló feladataink: a polgármesterek, a körzeti polgári védelmi szervezetek vezetőinek felkészítése, a tanulóifjúság polgári védelmi ismereteinek elsajátításához szakmai segítségnyújtás és a „kötéltánc” további folytatása a „talpon maradás” jegyében. Az elmúlt időszak bebizonyította, hogy ez a szervezet csak önállóan, közreműködőként képes - ha hagyják - humanitárius feladatai ellátására. Csábrági László pv. alezredes megyei parancsnokhelyettes SZUPER AKCIÓ A TRIÓBAN! MOST A TAVALYI ÁRNÁL IS OLCSÓBBAN vásárolhatja meg kárpitozott bútorainkat és szekrénysorainkat "fás® Egerben,. a TRIÓ BÚTORBOLTBAN (Mátyás kir. u. 76.) Tel.: 36/412-622/235 mell. Franciaágyak ....................... .................már 23.800 Ft-tól Ü lőgarnitúrák..................... ........................... 42.500 Ft-tÓI Sarokgarnitúrák.................. ..........................29.500 Ft-tÓI F otelágyak........................... ...........................1 1.800 Ft-tÓI Heverők................................ .........................12.500 Ft-tÓI R ekamiék.............................. ..........................27.800 Ft-tÓI MINDEN SZEKRÉNYSOR ÁRÁBÓL 10*000 FT KEDVEZMÉNY! Áraink megrendelés esetére is érvényesek a fenti időpontban. OTP-HITELRE IS Nyitva: h-p 9-19-ig, szó 9-16-ig. Minden kedves vásárlónkat szeretettel várunk! ____________________________ __________________ (18217b) B ahlsen Kft. NYUGAT-EURÓPA vezető élelmiszeripari cége magyarországi értékesítési hálózatának fejlesztéséhez keres EGERBEN élő UTAZÓ ÜZLETKÖTŐ munkatársat. ä - a cég jelenlegi vevőkörével történő kapcsolattartás, új vevőkör kialakítása- az áru terítésének lebonyolítása, amelyhez a cég £ gépkocsit biztosít- középiskolai végzettség (érettségi)-jó kapcsolatteremtő készség ’3 - B kategóriás jogosítvány '4j - telefonos lakás Tű - katonaviselt férfi (30 éves korig)- erkölcsi bizonyítvány Önmagukra és munkájukra igényes pályázók fényképes önéletrajzát várjuk (válaszborítékkal) a megjelenéstől számított 5 napon belül az alábbi címen: BAHLSEN KFT. 1118 Budapest, Dayka Gábor u. 3. Rubin Hotel B épület Vigyázat, traffipax! Mivel megyénkből sokan járnak - elsősorban üzleti megfontolásból - a szomszédos Jász-Nagykun-Szolnok megye közútjain, ezért az ottani sebességmérők elhelyezkedését is közreadjuk. Március 16-án, 6-14 óra: Gyöngyös belterület Füzesabony, 3-33-as főút, 7-19 óra: 33-as főút Tiszafüred. 14-22 óra: Hatvan belterület. Március 17-én, 6-14 óra: Eger, Heves belterület. 12-20 óra: 32-es főút Szolnok, Jászberény, 4-es főút Török- szentmiklós. 14-22 óra: Hatvan belterület. Március 18-án, 6-14 óra: Eger, 24—25-ös főút, Gyöngyös 3-24-es főút. 7-15 óra: Szolnok belterület. 14-22 óra: Hatvan belterület. Március 19-én, 6-14 óra: Eger, 3-25-ös számú főút, Gyöngyös, 3-as számú főút. 12-20 óra: 4-es számú főút Szolnok-F egy vernek. 14-22 óra: Hatvan, 3-21-es számú főút. Március 20-án, 6-14 óra: Eger, Gyöngyös, Szolnok belterület, 31-es főút Jászapáti. 14-22 óra: Hatvan belterület. Március 21-én, 6-14 óra: Füzesabony, Gyöngyös belterület. 7-19 óra: 4-es főút Karcag, 33-as főút Tiszafüred. 14-22 óra: Hatvan belterület. Március 22-én, 6-14 óra: Eger belterület, valamint Heves, továbbá a 3-31-es számú főút. 12-20 óra: Szolnok belterület. 14-22 óra: Hatvan belterület. * t \-*
