Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-16 / 63. szám

1995. március 16., csütörtök Idegenforgalom 9. oldal A táj varázsa Ha valaki ellátogat a vad­regényes, az idegnyugtató csendet kínáló, varázslatos Mátrába, akkor - ha csak teheti - visszatér. Érthető, hiszen rabul ej­tette az egyedi hangulat, a történelmi atmoszféra, a múlt megfejtést sürgető, okító, nevelő üzenete. Az Árpádok korában a nagy hírű Abák birtokolták itt a földeket. Ok építették a romjaikban is a nagyságot idéző várai­kat, őket váltották Károly Róbert híyei. Egyikőjüknek különösen sokat köszönhet Gyöngyös, hiszen küzdött azért, hogy a polgárok megkapják a kivé­telezett rangot jelentő privi­légiumokat, s megindulhas­son az a fejlődés, amely a buktatók ellenére is a máig ívelt. Errefelé járt egykor az ifjú Mátyás király, hogy be­vegye Pata erődítményét az oda befészkelődött husziták­tól, s itt örvendezhetett első sikereinek. Nemzetünk sorsfordulói­ból is kivette részét a lakos­ság. Rákóczira esküdtek, s az 1848-49-es forradalom és szabadságharc esemé­nyeiben is jeleskedtek az igazságra, a köz ügyeire is érzékeny polgárok. Errefelé élték hétköznap­jaikat a palóc náció egy­mást váltó tagjai, azok, akik nemcsak büszkék voltak szokásaikra, hagyománya­ikra, hanem úgy örökítették tovább azokat, hogy folyvást gazdagították ezt a testa­mentumot. írók, rangos képzőművé­szek is rajtoltak innen, elég csak a kritikusnak, a demok­ratának elsőrangú Bajza Józsefet emlegetni, akinek szűcsi otthonába napjaink­ban is elzarándokoltak az irodalombarátok, hogy esz­tétikai igényességet, emberi tartást, erkölcsi határozott­ságot tanulhassanak tőle. Szívesen leltek honra itt a Tarnaörshöz is kötődő Or- czyak. Egyikőjük, Lőrinc báró igazolta, hogy poéta­ként sem akárki. Nevét ugyanis megőrizte a litera- túra, akaratlanul is jelezve, hogy jelképes emlékműve - Horatiusszal szólva - ércnél is maradandóbb. Érdemes a városban „portyázni”, elidőzni - hogy csak egy példát említ­sünk - annál az épületnél, ahol a szent koronát is őriz­ték. Az egyház mecénási kész­ségéről árulkodnak a ba­rokk építmények, a Szent Bertalan-templom. Ha kíváncsiak rá, megte­kinthetik azokat a kincseket, amelyek nemcsak az óarany diszkrét fényével kápráztat­nak el minket, hanem valla­nak a régmúlt ötvösök ritka tehetségéről is. S ráadásnak ott a kincses hegykoszorú, az ormok mö­gött védetten megbúvó fal­vak: Mátraszentimre, Mát- raszentistván, Mátraszent- lászló. A széplelkű turista felbak­tathat a Kékestetőre, hazánk legmagasabb csúcsára, ahonnan lepillantva olyan panorámában gyönyörköd­het, amelyhez hasonlót e ha­zában másutt nem találhat. Ott hathatja át az a fel­emelő tudat, hogy ő is ré­szese, továbbvivője lehet mindannak az értéknek, amelyet előtte annyian meg­teremtettek. Nemes szándéktól vezé­relve. Pécsi István Eladható-e a Mátra? A címben felvetett kérdésről jó ideje vitatkoznak idegenfor­galmi szakemberek és helyi politikusok - nem sok ered­ménnyel. Pedig több mint ti­zenöt éve egy kormányhatáro­zat kiemelt üdülőkörzetté nyil­vánította a térséget. Ennek ré­vén a terület elvben „zöld utat” kapott a fejlesztésre, csak ép­pen a pénz maradt el mindig. A mostoha viszonyok ellenére a Mátra hazánk egyik leglátoga­tottabb hegysége, ami elsősor­ban a kedvező természeti adottságainak köszönhető. Ideálisak a körülmények a va­dászat, a természetjárás, a tú­ralovaglás és - megfelelő idő­járás esetén — a téli sportok szerelmesei számára. Növény- és állatvilága is igen gazdag. Az általános idegenforgalmi vonzást fokozza a napjainkban még eleven népi foglalkozások köre, mint pl. a fafaragás, szén- és mészégetés, továbbá az élő népművészetek és nép­szokások gyakorlata. A keresz­telői kislagzi, a Betlehem-já­rás, a májusfa-állítás bizony ma már kuriózum lehet a nagyvárosi ember előtt. A Mátra összességében mégsem vált képessé arra, hogy elérje az őt megillető idegenforgalmi rangot, s köze­lítsen a kívánatos mértékű lá­togatottsághoz. És ezért legke­vésbé a hegység okolható, hi­szen itt együtt van minden, ami kell: magasan fekvő hegyi fal­vak, kedvező klimatikus vi­szonyok, ép természeti kör­nyezet, erdők. Mind-mind kedvező keretül szolgálnak a térség épített művi, műemléki kínálatához, amelyre napja­inkban ugyancsak jelentős igény mutatkozik. Csak éppen a természet szépségével szem­ben az emberi tényezők olda­lán számtalan hiányosság, ne­gatívum tapasztalható. Kezdjük a legprózaibbnál: az egész Mátravidék területé­ről jellemző módon csak he­tente egyszer szállítják el a szemetet, ami különösen egy zsúfolt hétvégén szembetűnő. A sízés mellett jó adottságai vannak a szánkózásnak, de ugyanakkor nincsenek sport­eszköz-kölcsönzők, így aki nem készült rá, és hirtelen támad kedve hozzá, nem tudja kielé­gíteni ilyen irányú igényeit. Az egyre felkapottabb falusi tu­rizmus feltételei is hiányoznak, illetve néhány községre, Gyöngyössolymosra, Parád- sasvárra, Abasárra és a „szent” falvakra korlátozódnak. Itt kapcsolódik be a színvonalas reklámtevékenység hiánya. Gyöngyösön több utazási iroda is képviselteti magát: IBUSZ, Cooptourist, Mátratourist, Frankó-Tourist, Color Tourst, Momentours. Tevékenységük együttes listája széles: az egyéni és a csoportos beutazta­táson, a programértékesítésen, szálláshely-közvetítésen, fize- tővendéglátáson, pénzváltá­son, idegenvezetésen, rendez­vényszervezésen, ajándékáru­sításon keresztül menetjegyek, szerencsejáték-szelvények és sorsjegyek eladásáig terjed. Csak éppen a színvonalas és igényes helyi brosúrák, pros­pektusok hiányoznak, amelyek ötletet adhatnának a turisták szabadidejének értelmes eltöl­téséhez. Erre legjellemzőbb példa, hogy az utolsó Mátra útikönyvet a hatvanas évek közepén szerkesztették, és át­dolgozott kiadásai is jó húsz éve eltűntek a könyvesboltok polcairól. Talán a gyöngyösi Kalendárium szerkesztői érez­ték ennek hiányát, amikor idei évkönyvükben részletes túra­útvonalakat is mellékelnek. Tiszteletre méltó a megyei önkormányzat Hevesi Mozaik című füzete, amely közli - többek között - azokat a gyön­gyösi és mátrai kulturális ren­dezvényeket, amelyek az idelá­togató vendégek érdeklődését is felkelthetik. Idén a Mátra Egylet is új kiadvánnyal je­lentkezik. A tavalyi év máju­sában megalakult egyesület fő céljának a régió idegenforgal­mával kapcsolatos marketing- tevékenységet, valamint a tag­ság által képviselt széles körű kínálat propagálását tekinti. Balázs Attila egyesületi elnök, aki egyébként a mátraházi Ho­tel Ózon igazgatója, beszámolt arról, hogy az Utazás '95 kiál­lításra jelenik meg az a három nyelven írott, a tagságon ke­resztül a Mátrát bemutató prospektus, amely kül- és bel­földön kerül terjesztésre, mel­lékletében pedig különböző programcsomagok szerepel­nek. Egy biztos: a vendégeket „megfogni” iszonyúan nehéz. A hazai turisták esetében en­nek egyik nyilvánvaló oka az életszínvonal romlása, a töme­ges munkanélküliség, amely az egész országban válságos helyzetbe hozta a belföldi ide­genforgalmat, s miután annak súlya a térségben nagyobb az átlagosnál, a Mátravidéket mé­lyebben érintette. Ehhez kap­csolódik, hogy az úgynevezett szociálturizmus, szakszerve­zeti és vállalati üdülés rend­szere gyakorlatilag összeom­lott, márpedig nagyon sok üdülő jószerével ebből élt. Ezekkel párhuzamos folya­matként az elmúlt 4-5 évben jelentősen bővült a Mátrában a szálláshelyi kínálat, amellyel szemben egy radikálisan le­csökkent kereslet áll. Nincse­nek tehát könnyű helyzetben a szállodaigazgatók, ha fel akar­ják tölteni szobáikat. Az Uta­zás ’95 kapcsán rákérdeztem néhány jó nevű mátrai szálloda vezetőjére, milyen újdonsággal tudnak szolgálni? A válaszok­ból kirajzolódott egy tenden­cia, ami szerint a gyógy-, a fit­ness-, valamint a rendezvény- turizmusra helyezik a hang­súlyt. A teljesség igénye nélkül néhány érdekes programkíná­latot emelnék ki. Több szál­loda, így a Hotel Avar és a Ho­tel Ózon is egészségügyi szű­rést kínál vendégeinek. A parádfürdői gyógyintézet labo­ratóriumában a teljes vérkép, vércukor, vérzsírok, hasi ultra­hang, EKG vizsgálata mellett szükség esetén gyomortükrö­zést is végeznek. Ugyancsak a központi Mátra szállodáira jel­lemző, de a Galyatetői Nagy­szállónak is egyik fő profilja az üzleti turizmus. Ezen belül a konferenciák lebonyolítására, szakmai tréningek szervezé­sére helyezik a fő hangsúlyt. A magyar turista utazási cél­jai között meghatározó az üdü­lés, pihenés, kikapcsolódás, továbbá a rokoni, baráti látoga­tás. Igen szerény azonban a túra és természetjárás, továbbá az ismeretszerzés és a kulturá­lis cél. Ez a térség látogatott­sága szempontjából egyelőre negatív, bár kellő propagandá­val, meggyőzéssel ezen érdek­lődők száma nyilvánvalóan növelhető. Nem szóltunk még eddig a Mátra kapujáról, Gyöngyösről. Sajnos, a város alig jelenik meg mint turisztikai célpont az utazási irodák programjaiban. Az önkormányzat erőfeszíté­seket tesz ennek ellensúlyozá­sára. Idegenforgalmi szakbi­zottságot hozott létre, a pol­gármesteri hivatal szervezeti struktúrájában kialakították a Tourinform-irodát, amely jelen pillanatban referens hiányában nem működik. A lehetőségek persze leszűkülnek a koordi­nációs munkára, mivel az ön- kormányzatoknak nincs ked­vezően ellátandó idegenfor­galmi hatáskörük. Gyöngyös, mint a „szőlő és bor városa”, nagy lehetősége­ket rejt magában. A szőlőter­melés és borkultúra köré ki­alakítható egy exkluzív prog­ramcsokor. Ennek része lehet a régi korok borhoz kötődő ün­nepi sorozatának felelevení­tése. Ezzel a város és környéke egy hagyomány újrateremtését is megcélozza - a turizmus gazdasági céljain túlmutató -, pozitív, modellértékű példát is mutatva a többi bortermelő tájnak. Ugyancsak kevesen tudják, hogy Gyöngyös egyházi emlé­kei egyedülállóak. Kelet-Ma- gyarország egyik legnagyobb ferences kolostora ma is le­hetne szellemi-idegenforgalmi központ, akár nemzetközi ta­lálkozók szervezésével. Ötlet tehát van bőven. Most már a szakembereken múlik, hogy mennyi valósul meg be­lőlük. Nagy Gyula * Az idegenforgalmi témájú anyagokhoz a fotókat Majo­ros Tamás készítette. Itt együtt van minden, ami kell: kedvező klimatikus viszonyok, ép természeti környezet, erdők... * 4 > 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents