Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-16 / 63. szám
Sajtónapi ünnepségünk A bensőséges hangulatú összejövetelen átadták a Petőfi-díjat, jutalmat vehettek át a lapunk kézbesítésében élenjárók. (3. oldal) Eladható-e a Mátra? Az Utazás ’95 kiállítást gazdag információs összeállítással - színes hirdetési ajánlatokkal, tájismertetőkkel - köszöntjük. A Mátráról a 9. oldalon olvashatnak. A hajnali hírmondó” Aki Hatvanban a vasútállomáson jár, alighanem találkozik Litkei Lászlóval. Már fél 5-kor talpon van - értünk... (5. oldal) HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VI. ÉVFOLYAM 63. SZÁM ÁRA: 18,80 FORINT o (I O 0 u o o <» n o o o u Cl (• U 0 Cl I) «11) I» Cl <1 4» Ö Cl WHIRLPOOL HITEL-AKCIÓ! Most előleg befizetése nélkül 24 hónapos törlesztéssel vásárolhatja meg minden WhirlpoolX termékünket Depó Áruház ót \ ( Eger, Nagyváradi u. 17.1 ^ _ J \\ Tel.: (36) 324-600 (36)312-636 (20572^ Negyvennyolcas tüzér sírját koszorúzták meg Nagyvisnyón A Doni Bajtársak Szövetsége miskolci csoportja, illetve a Vitézi Rend képviselői szerdán Nagyvisnyón megkoszorúzták az egykori ’48-as tüzér, Sáfrány Mihály sírját. Ősei földjén Paraguay elnöke Juan Carlos Wasmosy, a Paraguayi Köztársaság Magyarországon tartózkodó elnöke szerdán Debrecenbe érkezett. A paraguayi államfőt és kíséretét a Városházán fogadták, ahol átadták az elnöknek a Debrecenből az 1800-as évek elején elszármazott családja történetét feltáró dokumentumokat. Wasmosy meghatott szavakkal mondott köszönetét, s elmondta: egy zarándokút végéhez érkezett, amikor ősei földjére lépett. Sáfrány Mihály Sajókazán született 1828-ban. Hűszesz- tendős korában, 1848-ban önkéntesen beállt a Nemzetőrségbe. Az időközben hadnaggyá előlépett fiatalember hősiesen harcolt a zsolcai csatában, majd a szabadságharc leverése után Aradon raboskodott. Kiszabadulását követően elvégezte a sárospataki teológiát, majd 1903-ban bekövetkezett haláláig református lelkész volt Nagyvisnyón. A tüzérhadnagy sírjának megkoszorúzását követően a megemlékezés résztvevői istentiszteletet tartottak az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából. Az érdeklődéssel kísért eseményre a község református templomában került sor. Falun, tanyán is pihen a vendég Amikor hazánkban a turizmust emlegetjük - többnyire ma is a szállodákkal hozzuk összefüggésbe. Pedig a hotelek világa valójában sohasem volt közel hozzánk, s még messzebb került tőlünk, hogy a kispénzű magyar az elérhetőbb, olcsóbb szakszervezeti üdülőkből is kiszorult. Amióta a buksza laposabb, igazából a csillagos házaknál szerényebb helyeket keresik azok, akik kimozdulnak megszokott környezetükből egy kis kikapcsolódásra, másfajta pihenésre, szórakozásra. S megannyiszor örömüket lelik abban, ha az ország olyan részét sikerül felfedezniük, amiről eddig alig, vagy egyáltalán nem hallottak. Heves megye - remek adottságait kihasználva - az elsők között lépett azok felé, akik az előkelő, fényes paloták helyett az egyszerűbbeket keresik, kedvelik. Községeinkből többen is alapító tagjai a Magyar Falusi-Tanyasi Vendégfogadók Szövetségének, amely gazdagon illusztrált prospektusában Aba- sártól Zagyvaszántóig már húsznál több nevet, címet ajánlhat az érdeklődők számára. Az említetteken túl Adócsőn, Bodonyban, Egerszaló- kon, Erdőtelken, Gyöngy ős - solymoson, Gyöngyöshalászon, Kiskörén, Nagykökényesen, Noszvajon, Parádsasváron, Pá- losvörösmarton, Poroszlón, Recsken, Sírokban, Szihalmon is tárva-nyitva a felkínált kedves porta a látogatók előtt! Barátságos, meghitt családi fészkek, amiken gazdáik napokra vagy hetekre osztoznak a bekopogtatókkal. S ha az érkező netán a tágas hajlékot is szűkösnek találja, vagy éppenséggel a cserepes tető helyett valahogy szívesebben hajtja fejét álomra a ponyva alatt: hát a sátrát is felverheti a kertben - mint például a solymosi Nagy Éváéknál.- Milyen a vendégjárás, mennyire csalogatok, marasztalók manapság a kínált falusi körülmények? - kérdeztem a minap az országos szövetség néhány megyei tagjától jártom- ban-keltemben. Nos, mint Nagy Évától mindenekelőtt hallottam Gyön- gyössolymoson: természetesen már náluk is úgy falusiak a körülmények, hogy a színvonaluk azért napjainknak megfelelő. Ha tetszik: városias, vagy egyenesen városi! Falusi „csak” a miliő, a tiszta levegő, a tágas udvar, kert, ahol fájáról is ehető a friss gyümölcs, amikor éppen érik.- Vendégeinknek a főépületben biztosítjuk a zavartalanságot, de a szabadban, a fák alatt is csönd veszi körül őket - magyarázta a vállalkozó. - Mégis, tavaly már alig nyitották ránk a kaput! Hiába az erdők, a hegyek közelsége, a sok szép kirándulóhely, s a szívélyes vidéki ellátás.- Igaz, az éppen beugrók felé mi sem nyújtózkodunk különösebben, jobban szeretjük azokat, akik tovább maradnak. Hiszen nem szobáztatni, hanem üdültetni szeretnénk! Ez éri meg jobban!- Kár, hogy buzgólkodásunk ellenére sem tudnak még sokat rólunk, pedig a községháza falán bőséges információval egy minden kíváncsi számára nyitott szekrénykét is elhelyeztünk már. Lehet, hogy ez sem elegendő, s talán egy újabb útbaigazító tábla többet jelentene valamennyiünknek. Mivel Sólymoson nem egyedül foglalkozom vendégfogadással... (Folytatás a 3. oldalon) A hősök tiszteletére állított emlékműnél idézték a márciusi ifjak emlékét Megemlékezés a kápolnai obeliszknél A márciusi ifjak emléke mellett fejet hajtunk, az előtt a több száz honvéd előtt is, akik életüket áldozták a szabadságért a kápolnai csatában - hangoztatta ünnepi beszédében dr. Balás István, a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője azon a megemlékezésen, amelyet a nemzeti ünnep alkalmából tartottak szerdán Kápolnán, a csata hőseinek tiszteletére állított emlékműnél. A lengyel származású Dembinszky altábornagy vezette újjászervezett magyar fősereg 1849. február 26- 27-én a település határában ütközött meg a Windischgra- etz parancsnoksága alatt álló császári erőkkel. Az ütközet során ugyan a magyar honvédsereg meghátrálásra kényszerült, de a kápolnai csata megteremtette a dicsőséges tavaszi hadjárat feltételeit. A katonai tiszteletadás mellett megtartott ünnepségen az önkormányzatok, a társadalmi szervezetek, valamint a politikai pártok képviselői megkoszorúzták az emlékművet. Szentmise a hazáért Egerben Seregély István: „...az isteni áldás az, amelyből épül a jövendő” A nemzet ünnepén természetes dolog, hogy a nemzet fiai imádkoznak hazájukért és népükért. Hiszen az élet feltételeit ugyan az emberek munkája teremti meg, de az isteni áldás az, amelyből épül a jövendő - hangoztatta Seregély István egri érsek, a magyar püspöki kar elnöke abban a beszédében, amelyet március 15-e alkalmából mondott, a „Hazánkért” celebrált szentmise keretében az Egri Bazilikában. Mint elmondta: a nemzet jövője szempontjából nagyon fontos, hogy magyar módon legyünk keresztények, és keresztényként legyünk magyarok. Ezt tették elődeink is, és nekik köszönhető, hogy 1100 éven keresztül megőriztük magyarságunkat. Ezzel kapcsolatban rámutatott: azok a népek, akik azt mondják, előbb voltak itt, ezen a földön, kijelentésükkel igazolják, hogy békességben éltünk velük az elmúlt egy évezred során. Ezért ne vegyék rossz néven tőlünk - hangsúlyozta Seregély István -, ha otthonunknak tekintjük ezt a földet. Hozzátette: a ma nemzedékeinek is az a legfontosabb feladata, hogy megőrizzék az életet, és utódaink, egy új magyar nemzedék számára a magyarságot. Még akkor is, ha a legújabb intézkedések vitathatatlanul családellenesek - mondta végül a magyar püspöki kar elnöke. *** A megyeszékhely ünnepi megemlékezéséről, valamint városi eseményekről a 2. oldalon tudósítunk. S8IÜSÍ Eger gazdag programja Az idegenforgalmi szakemberek véleménye szerint Heves megye székhelyét, Egert évente közel egymillió hazai és külföldi turista keresi fel. A város igyekszik egyre bővülő programmal meglepni a látogatókat, hiszen aki ide látogat, nyilván nem csupán a város szépségeit akarja megtekinteni, hanem szívesen megismerkedik valami plusz látnivalóval is. Lapunk 7. oldalán arról olvashatnak, hogy a barokk város milyen látnivalókkal próbálja ide csalogatni az érdeklődőket.
