Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-01 / 27. szám

1995. február 1., szerda Bűnügyi Kaleidoszkóp 9. oldal Rendőr voltam Afrikában (IV/1.) Orrbavágó trópusi éghajlaton Nem új keletű dolog, hogy ha­zánkat az ENSZ felkéri katonai és rendőri feladatok teljesíté­sére. Ennek kapcsán Magyar- országról több katonai és rend­őri kontingenst telepítettek már ki különböző feladatokra a vi­lág jó néhány országába. Dol­goztak Kambodzsában. Namí­biában és Mozambikban is. Er­ről dióhéjban annyit, hogy a ka­tonák feladatai általában a tűz­szünet és a fegyvernyugvás be­tartatása, és a fegyverek lesze­relésének végrehajtása. A rendőröké a rendőrállomások és a börtönök megfigyelése, felügyelete, az emberi jogok be­tartása szempontjából, illetve a választások időszakában az összeírok segítése. Ebben a küldetésben, amelyet az ENSZ ONUMOZ néven indított Mo­zambikban, én is részt vehettem a magyar rendőri megfigyelő kontingens tagjaként. Készülés a Baktérítőre 1993 októberében az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntése értelmében Magyarországra is felkérés érkezett egy rendőri kontingens összeállítására, fel­készítésére és útbaindítására. Kiküldetésükre már 1994. ja­nuárjában sor került, de a világ- szervezet további 10 megfigyelő felkészítését szorgalmazta, mi­vel az ottani állapotok ezt szük­ségessé tették. Áprilisban tizenhárom tár­sammal együtt berendeltek bennünket a Belügyminiszté­rium Alkalmasságvizsgáló Osz­tályára, orvosi vizsgálatok el­végzésére, amelyeket dr. Fél- egyházy Csaba főorvos veze­tett. Áz általános felmérők, tesztek után következett a kö­rülbelül négyórás pszichológiai vizsgálat, ami kiterjedt még a műveltségre és a monotónia tű­résére is. Ezután következett térképismereti előadás, amelyet gépjárművel való tájékozódás és a terepen való vezetés egé­szített ki az ORFK által rendel­kezésünkre bocsátott Opel Frontera terepjáróval. A felkészülés ideje alatt töb­ben lemaradtak a parancsnoki engedélyek hiányában, és csa­ládi okokból is. Ruházattal és felszereléssel már csak tizen­együnket láttak el. A holmija­inkban minden szükséges anyag, eszköz benne volt, amelyre a Baktérítő szélességén szükség lehet. A tartozékok kö­zül nem hiányzott a távcső, csizmatőr, elemlámpa, a beve­tési bakancs és az egyenruha sem. Külön orvoscsoport állí­totta össze a gyógyszercsoma­got, és tartott felkészítést az el- sősegélynyűjtási ismeretekből. A szükséges védőoltásokat a Trópusi Betegségek Osztályán kaptuk meg Budapesten. Légibuszon, Afrikán át 1994. május 2-án búcsúzott csoportunk a Ferihegy-2 repü­lőtéren a családtagoktól. Itt vet­tük át a nemzetközi jogosítványt és a diplomata-útlevelet. Az esti órákban emelkedett fel ve­lünk a Lufthansa légibusza, amellyel Frankfurtig utaztunk. Ott rövid várakozás után ismét a német légitársasággal, egy Boeing 747-es repülőgéppel repültünk keresztül az éjszakán, és természetesen Afrikán. Szá­momra - aki életemben először ültem utasszállító repülőgépen - ez a közel 11 órás repülőút óriási élményt jelentett. Trópusi vihart látni felülről, napfelkel­tét 10.000 méter magasságban, a spektrum összes színével, el­hinni, hogy a kinti hőmérséklet mínusz 51 Celsius-fok, teljesen elképzelhetetlennek tűnt. Reggel 8 óra tájban landol­tunk a Dél-afrikai Köztársaság legnagyobb repülőterén, Jo­hannesburgban. Ezen a helyen érintett meg először Afrika va­rázsa. Mindenfelé fekete embe­reket láttam magam körül, még a buszsofőmő - aki a géptől a tranzitváróba fuvarozott - is fekete volt. Ott aztán 8 órán ke­resztül üldögéltünk, félig bó­biskolva. Az afrikai népművé­szet remekeit lehetett megvenni külön ezzel foglalkozó boltok­ban, az állatbőrtől a fafaragvá- nyokon át a törzsi dobokig. A délutáni újabb repülőútra már mindannyian nagyon vár­tunk, de a mozambiki légitársa­ság gépe késve indult, és ez újabb egy óra ücsörgést jelen­tett. Este fél hatkor szálltunk le Maputo repterén. Az első meg­döbbenést akkor éltem át, ami­kor kiléptem a repülőgép ajta­ján, és beleszippantottam Mo- zambik tengerparti fővárosának levegőjébe. A 90 százalék kö­rüli páratartalom és a körülbe­lül 35 fok meleg szinte orrba vágott. A nemzetközi repülőtér rendkívül kicsi és elhanyagolt volt. A csomagjaink közül a kézipoggyászainkon kívül - amelyek velünk utaztak a gép fedélzetén - a kiszállás után semmit nem találtunk, és hiába vártuk a 10 rendőr fejenként közel 90 kilogrammos csomag­ját, egy sem került elő. Ekkor még senki sem sejtette, hogy közel négy napot kell várnia az egyenruhájára, felszerelésére és otthoni tárgyaira. Elhelyezés, tájékozódás Az első utunkon - amely a bel­városban egy Hotel Turismo nevű szállodába vezetett - ért bennünket a következő megle­petés. A városban kivilágítatlan ut­cák, lámpa nélküli gépjárművek és nádtetős, borzasztóan sze­gény házak tárultak elénk a ref­lektorok fényében. A hotelben közölték velünk, hogy tudnak adni szobát a hetedik emeleten, éjszakánként 55 dollárért. A lift „természetesen” nem működik, de a személyzet mosolyogva kö­zölte, hogy felajánlják képessé­geiket megfelelő ellenszolgálta­tás fejében. A szobánkba ér­kezve, amely kétágyas volt, egy 40 wattos izzó fényénél kellett tájékozódnunk a fürdőszoba el­helyezkedése felől. Nagy meg­lepetésünkre folyó víz volt. A hosszabb ideje kint dolgozó kollégáink azonban közölték, hogy célszerű üveges vizet venni, mivel a csapból folyó fo­gyasztásra alkalmatlan. Este a magyar kontingens parancsnoka, Boda József r. alezredes köszöntött bennün­ket, és tájékoztatott az elkövet­kező néhány nap feladatairól. A rövid eligazítást követően min­denki pihenni tért a szobájába, amelyet a villany leoltása után „lakótársak” hada árasztott el. Első éjszakám során borzasz­tóan zavartak az ágyból kiálló rúgok és a kezemen keresztül­szaladó csótányok. Mindezek ellenére bizakodva tekintettem az előttem álló hét hónapos szolgálat elé. Pável Tamás Maputo repülőterén a magyar megfigyelők Külföldön elismerés, itthon tilalom a részük Detektívek, jogszabályra várva Két esztendeje igen komoly elismerésben részesültek a magyar magánnyomozók. Szövetségüket Barceloná­ban, az 1993-ban megtartott kongresszuson felvették a Nemzetközi Detektív Szövet­ség tagjainak sorába. A szakma további pozitív ítéle­tét jelzi: idén hazánk lesz a házigazdája a fdmbéli Pet- rocelli-segéd, Pete valóságos társai találkozójának. A kül­földdel ellentétben itthon még meg kell küzdeniük az állami elismertségért...- Miért olyan fontos és sür­gős is ez az állami elismerés?- kérdezzük dr. Jónás Pált, a honi szövetség jogi, etikai bi­zottságának a tagját, aki Eger­ben szervezi, segíti ezen iz­galmas szakma művelőinek a munkáját.- A barcelonai fórumon je­lentős szavazattöbbséggel ne­künk adták az idei kongresszus megrendezésének a jogát - vá­laszolja. - Elsőként a ke- let-közép-európai tagországok közül. Pályázott rá Románia is. Június 8-11. között Buda­pesten tartjuk a nemzetközi ta­nácskozást.- Mi okoz akkor gondot?-Egy, még ma is érvény­ben lévő tiltó jogszabály. A 24/1987. számú kormányren­delet, amely kategorikusan megtiltja a magánnyomozást. A vagyonvédelem terén is olyan korlátozó rendelkezései vannak, amelyeknek a ma működő szervek közül egyik sem felel meg. A pénzőrzés és a pénzszállítás fegyveres biz­tosítását csak magánszemé­lyek esetében teszik lehetővé. Á bankok például ezt az elő­írást nem tartják be.- Hallgatólagosan azon­ban ennek ellenére engedik, hadd dolgozzanak...- Igen, az állam tudomásul veszi a létüket, hiszen a rend­őrség nem intézkedik velük szemben. Ugyanakkor a bűn­üldöző hatóság nem képes el­látni ilyen feladatokat. A je­lenlegi ellentmondásos hely­zet jó táptalaj lehet a szerve­zett bűnözés felvirágzásához. Szakemberekre szabadna csak bízni ezeket a teendőket, s eh­hez csupáncsak annyi kellene: egy tollvonással helyezzék ha­tályon kívül a már említett 1987-es kormányrendeletet!- Tényleg ez lenne az iga­zodás a kor követelményei­hez. Vajon miért nem követ­kezik be a tiltás érvénytelení­tése?- Ez előttünk is rejtély!- Úgy tudjuk, van már e kérdésben egy jogszabályter­vezet is. Mi ennek a sorsa? A Dr. Jónás Pál: „A jogi, etikai dik a tagfelvétel során” rendőrségi törvény meg­szabja, hogy a kormánynak kell rendeletet alkotnia.-A rendelettervezet több­féle változatban is elkészült. Onnan tudom, hogy magam is részt vettem az előkészítésé­ben. Eljutottak a belügymi­niszterek - mind Boross Péter, mind Kónya Imre, mind pedig Kuncze Gábor - asztalára is. A jelenlegi tárcavezető tavaly novemberben a Vasas sport­csarnokában rendezett Elit- expo vagyonvédelmi kiállítá­son és fórumon nyilvánosan kijelentette: 1994 decemberé­ben legkésőbb szeretné ezt a javaslatot a kormány elé ter­jeszteni. A mai napig nem je­lent meg ez a jogszabály...-Mennyiben gátolja ez a tény a detektívszövetség szer­vezését, munkáját?-A létszámunk mindezzel együtt folyamatosan nő. Jelen­leg is 5-6 kérelem áll elbírálás alatt. A tagfelvételnél bizott­ságunk alaposan tájékozódik a jelentkező szakmai, képzett­ségi, erkölcsi hátteréről.- Sokan úgy tartják, a szö­vetség a nyugdíjba vonult rendőrök „gyülekezőhelye”... # - Én ezt egyáltalán nem tar­tom bajnak, hiszen ebben a szakmában épp azok tudnak leginkább megfelelni a köve­telményeknek, akik hosszú éveken át kellő tapasztalatokat gyűjtöttek az ilyen jellegű munkában. Egyébként a rende­lettervezet garanciát nyújt arra, hogy a magánnyomozók ne jelentsenek konkurenciát a rendőrségnek. Arra is, hogy a hatóság mai körülményeit is­merve sem csábíthassák el a bizottság alaposan tájékozó­FOTÓ: PERL MÁRTON szövetségünkhöz tartozó szer­vezetek az egyenruhásokat. A testületből kikerülés után ugyanis a jogszabály szerint a rendőr két évig nem folytathat magánnyomozói tevékenysé­get. Komolyan foglalkozunk alapítvány formájában kép­zésre szolgáló intézmény lét­rehozásával is. Ennek révén államilag elismert szakma le­het a vagyonőr és a magánde­tektív is.- Tevékenykednek-e ma nálunk magánnyomozók?-A kategorikus tilalom el­lenére mind egyéni, mind tár­sas vállalkozások végeznek ilyen jellegű munkát, ellen­szolgáltatásért. Ebbe a fel­adatkörbe gazdasági, üzleti in­formációk megszerzése, jogos kintlévőségek törvényes úton történő érvényesítése tartozik. Épp a jogszabályi rendezet­lenség segíti elő a tartozások behajtásának illegális módját, s azt, hogy ilyen tevékenysé­get jelentős pénzért akár bű­nözői körök is végezhessenek. A jogi, etikai bizottság, ha ilyet észlel, azonnal kizárja az illetőket tagjai sorából!-Egyszóval a magyar de­tektívek sorsa egyelőre kül­földön szakmai elismerés, itt­hon tilalom...- Sajnos, igen. Ez azért is kellemetlen, mert júniusban 8-10 európai államból érkez­nek kongresszusi résztvevők, nagy sajtónyilvánosság mel­lett. S ha rákérdeznek, milyen a jogi háttere a munkánknak, hát elég szomorú és kínos lesz közölnünk velük a valós hely­zetet... Szalay Zoltán Jogi Tudni Illik Mihez kap szabad kezet a nyomozó? Tavaly lépett életbe a ren­dőrségi törvény, mely szerint a bűncselekmények elkövetésé­nek megelőzésére, felderíté­sére, megszakítására, az elkö­vető kilétének megállapítására, elfogására és a bizonyítékok megszerzésére titokban is gyűjthet információkat a rend­őrség. Mit jelent ez a gyakorlat­ban? - kérdeztük dr. Kiss Ernő r. ezredestől, az Országos Rendőr-főkapitányság főosz­tályvezetőjétől.- A törvény megkülönböztet bírói engedélyhez nem kötött és csakis bírói engedéllyel alkal­mazható titkos információgyűj­tést. Bírói jóváhagyás nélkül alkalmazhatunk informátort vagy bizalmi személyt. A rend­őrség információt gyűjthet a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyről úgy is, hogy a megfigyeléskor hang­vagy képfelvételt készít, de bármilyen más technikai esz­közt is igénybe vehet.- Az adatgyűjtés során rendőrkézre kerülhetnek olyan magán- vagy üzleti tit­kok, amelyek nem tartoznak az ügyhöz. Azoknak mi lesz a sorsa?- Az ilyen információkat ha­ladéktalanul meg kell semmisí­tenünk. Hasonlóan kell eljár­nunk. ha kiderül, hogy a megfi­gyelt személy ártatlan, és nincs köze a vélt bűncselekmény­hez.- Jelentős fejezete a tör­vénynek az adatkérésről szól. Mi ennek a lényege?-A rendőrség a 2 évi sza­badságvesztésnél súlyosabban büntethető szándékos cselek­mények felderítésére elkérheti a pénzintézetektől, az adóható­ságtól és a távközlési szervek­től az üggyel összefüggő adata­ikat, az ügyész előzetes hozzá­járulásával.- Ma már nincs bankti­tok?- De van. Az adatok a rend­őrségről nem kerülhetnek ki, legfeljebb a tárgyaláson említ­hetik azokat, ha a bíró zárt tár­gyalást rendel el.- A titkos információ szer­zésének egyébként milyen eszközei kötöttek bírói enge­délyhez?- Bírói jóváhagyással titok­ban a magánlakások is átkutat­hatok, és az ott észleltek techni­kailag rögzíthetők. Levelek és egyéb postai küldemények át­vizsgálását, telefonvezetéken továbbított üzenetek lehallgatá­sát és rögzítését is engedélyezi _ a törvény. De erre csak akkor adhatnak engedélyt, ha nem­zetközi bűnözéssel, kábítószer­rel, terrorcselekménnyel, szer­vezett bűnözéssel, pénzhamisí­tással, fegyveres bankrablással kapcsolatos ügyekben nyomo­zunk, vagy a közbiztonság sú­lyos megzavarására készülnek. (koós) Ferenczy Europress Vigyázat, traffipax! Mivel sokan járnak - üzleti utakon - Jász-Nagykun-Szol- nok megyében, ezért az ottani sebességmérők mozgását is figyelemmel kísérhetik. Február 1-jén, 6-14 óra: Eger, Hatvan belterület, Szol­nok, 4-es főút Szolnok, Kar­cag. 14-22 óra: Gyöngyös belterület, Jászberény külterü­let. Február 2-án, 6-14 óra: Eger, Hatvan belterület, 4-es főút Szolnok, Fegyvernek. 14- 22 óra: Gyöngyös belterület. 12-20 óráig: Szolnok, 32-es főút Újszász. Február 3-án, 6-14 óra: Eger, Hatvan belterület. 14- 22 óra: Gyöngyös belterület. 12-20 óráig: 4-es főút Szol­nok, Kisújszállás, 31-es főút Jászberény. Február 4-én, 6-14 óra: Eger, Hatvan belterület, 3- 25-ös főút. 14-22 óra: Gyön­gyös belterület. 7-15 óra: Szolnok, 4-es főút Karcag, 31 -es főút Jászapáti. Február 5-én, 6-14 óra: Eger, Hatvan, 3-as, 3-21-es főút. 14-22 óra: Gyöngyös, 3-24-es főút. 12-20 óra: 4-es főút Szolnok, Kisújszállás, 32-es főút Szászberek. Február 6-án, 6-14 óra: Eger, Hatvan, Szolnok, 4-es főút, Fegyvernek. 14-22 óra: Gyöngyös. 7-15 óra: Jászbe­rény, 4-es főút Karcag. Február 7-én, 6-14 óra: Füzesabony, Hati’an, 4-es főút Szolnok, Karcag, 46-os főút Törökszentmiklós, Mező­túr. 14-22 óra: Gyöngyös, Jászapáti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents