Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-07 / 32. szám

1995. február 7., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Szentdomonkoson fejlesztenének is... Szerdán tartja soros testületi ülését Szentdomonkos önkor­mányzata. A meghívóból kide­rül: holnap a '95-ös pénzügyi terv előkészítése, a ífitíb fejlesz- tésekkel kapcsolatos elképze­lése kerül „terítékre”. Emellett szó lesz majd az idei munka­tervről, illetve a jegyző ügyfél- fogadási rendjéről is. Miről is olvashatunk „A mi falunkéban? A siroki önkormányzat lapjának legfrissebb számában többek között a helyhatósági választá­sok eredményéről, az új testület megalakulásáról olvashatnak az érdeklődők. „A mi falunk” cikket közöl a sportegylet életé­ről is, valamint egy beszélgetést Kovács Péter volt patikussal. A helyi adó bevezetése Bodonyban is vitatéma Bodony képviselő-testülete a közelmúltban vitatta meg a he­lyi adó bevezetésének kényes kérdését. Mint azt Borsos László polgármester elmondta, tudják, hogy a lakosság terhel­hetősége véges, azonban ha fej­leszteni akarnak, élniük kell ezen adónem életbe léptetésé­vel. Az ülésen emellett az idei munkaterv, valamint a szemét- szállítással kapcsolatos prob­lémák is napirendre kerültek. Hevesaranyosnak „kedves” a gyümölcsös Legutóbbi ülésén a hevesara­nyosi képviselő-testület meg­erősítette az egykori bátori té- esz ottani gyümölcsösére vo­natkozó vételi szándékát. Itt egyébként még szó esett - első fordulóban - a költségvetésről, valamint a szociális rendelet­ről, a szemétszállításról is. Ivádon e hó közepén ül össze a testület Az ivádi önkormányzat a hónap közepén ül össze. A soros testü­leti ülésen - egyebek mellett - a költségvetésről, az alpolgár­mester személyéről, a kábeltévé működtetéséről, illetve a vízdíj felülvizsgálatáról döntenek majd a kis falu elöljárói. Tovább tart a tárnáié teszi gázmizéria - Mintegy harminc tarnaleleszi családot érint(ett) hátrányosan a település gázrendszerének kivitelezésekor jelentkező zavarsor. Palkovics Ákos polgármester szerint ezekről legkevésbé a falu vezetése tehet, ugyanis az it­teni hálózat keretátadással készül, így a határidő-csúszásokért csak a Tigázt terhelheti fe­lelősség. Az eredeti határidő - az utcák helyreállításával együtt - ugyanis ’94. augusztus 31-e lett volna, ezt azonban menet közben már többször is módosították... A rendszer egyébként már szinte mindenütt üzemképes, leszámítva a Kossuth utcából nyíló közöket. Ennek oka Palkovics Ákos szerint egyrészt a tervezési hibákban, másrészt pedig a Tigáz szervezeti fel­építésében bekövetkezett változásokban kereshető - utalt a polgármester a gázművek mis­kolci üzemigazgatóságának január elsejével bekövetkezett szétválására. A gázszolgáltató is igyekezne az átadással, azonban az ő munkájukat a hiányos dokumentáció nehezíti, nem egy esetben csak utólag tudták beszerezni a szükséges engedélyeket. Végleges határidőt így most sem tudnak mondani, a munkálatok - előreláthatólag - néhány hétig még eltartanak... Kisfüzesen már nincs elvándorlás Kisfüzes - a megye legkisebb települése. Az itt élők száma nem éri el a 200-at, ugyanak­kor az ország legkisebb váro­sának társközsége. Ezt a jel­zőt még a rendszerváltás előtti időszakból örökölte a falu, amikor is - igaz, nem az ott élők akaratából - meg­szűnt az önálló közigazgatás, az önálló tanács. A rendszerváltás után itt is önálló önkormányzat alakult, azonban a közösséget Pétervá- sárával nem szüntették meg. A város és a korábbi társközségek - Kisfüzes mellett Erdőkövesd, Váraszó és Ivád - a sajáton túl közös polgármesteri hivatal fenntartása mellett döntöttek. Menyhárt Imrét, a község új­raválasztott polgármesterét ar­ról kérdeztük: a kistelepülés életében melyek lesznek a leg­fontosabb tennivalók az elkö­vetkező években, mit tervez­nek, milyen lehetőségeik van­nak az elképzelések megvalósí­tására?- Talán ott kell kezdenem - gondolkodik el a falu első em­bere -, hogy az elmúlt négyéves ciklust valóban eredményesnek lehet értékelni. Községünk ugyanis felzárkózott a többi te­lepülés színvonalához. Megol­dódott a vezetékes vízellátás, a telefonhálózat kiépítése révén több mint ötven család jutott „köldökzsinórhoz”. A gázprog­ram megvalósításával az elmúlt évben a lakosság több mint 90 százaléka kapcsolódott be e korszerű fűtési rendszerbe. Igaz azonban az is - hangzik az összegzés -, hogy ez több mint 1,2 milliós költséggel va­lósult meg, amelyből a lakossá­got közel négymillió forint ter­heli. A beruházási költség na­gyobb hányadát, mintegy 6 mil­liót az önkormányzat is csak egy hárommilliós hitelfelvétel­lel tudta fedezni.- Amikor tehát a következő évek célkitűzéseiről, a fejleszté­sek lehetőségéről esik szó - folytatja a régi-új polgármester -, azzal kell számolnunk, hogy az éves költségvetés jelentős ré­szét a már előbb említett hitel visszafizetésére, azaz törleszté­sére kell fordítanunk. Az éves költségvetés bevé­teli oldala várhatóan 4,5-5 mil­lió forint lesz. A hiteltörlesztési kötelezettség mellett ez az ösz- szeg elsősorban az önkormány­zat kötelező feladatainak ellátá­sához szükséges pénzügyi fe­dezetet biztosítja majd. Meny­hárt Imre szerint a következő években lehet majd csak ter­vezni a község két rövidebb út­szakaszának felújítását, illetve a közvilágítás korszerűsítését.- Természetesen a szociális feladatokra, az ezzel járó ki­adásokra is gondolnunk kell - taglalja az elképzeléseket. Az idős nyugdíjasok aránya - az összlakossághoz viszonyítva - ugyanis igen magas, ugyanak­kor a munkanélküliség telepü­lésünket sem kerülte el. Jelen­leg közel 30 munkanélkülivel, illetve az őket megillető jövede­lempótló támogatás finanszíro­zásával kell számolnunk.- Úgy gondolom - szól a sommázat az elmondottakból kitűnik, hogy közösségünk lakói - a többi településhez felzár­kózva - elfogadható, kulturált körülmények között élnek, él­hetnek. Az önkormányzat a la­kossági szolgáltatás - kereske­delem, vendéglátás, közlekedés stb. - színvonalát is jónak érté­keli. A közösségből való elván­dorlás, eltelepülés - mint ten­dencia - megállt, sőt az utóbbi években az ország távolabbi ré­széből is települtek ide csalá­dok. Z. J. Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat BÜKKSZÉK polgármestere: Huszár István (független) 1942-ben született Bükkszé­ken. Legmagasabb iskolai vég­zettségét az Államigazgatási Főiskolán szerezte. 1969 óta dolgozik a közigazgatásban kü­lönböző szinteken és külön­böző településeken, így Sírok­ban, Budapesten és Bükkszé­ken. Ez utóbbinak 1990-től polgármestere, e tisztségében ’92-ben és ’94-ben is megerősí­tette a község lakossága. Nős, két gyermek édesapja. A képviselő-testület tagjai: Huszár Béla, Zagyva József, Szir- mák Nándor, Bozó Péter, Kovács Béla (függetlenek), Kemény József (SZDSZ), Csomós László (MSZP). HEVESARANYOS polgármestere: Király György (független) Bükkszenterzsébeten született 1938-ban, de már 1963-tól He­vesaranyoson él, ahol kerület­vezető erdészként dolgozott. A ’60-as évek közepétől külön­böző társadalmi funkciókat töl­tött be a közigazgatásban, míg az 1990-es helyhatósági válasz­tásokon polgármesterré válasz­totta a falu. Tavaly tisztségében ismét megerősítették. Nős, egy gyermek édesapja. A képviselő-testület tagjai: Boros Bálint, Dorkó Csaba, Ferenc Ervin, Ferenc Nándor, Kispál Vilmos, Poós Bálintné, Tóth Béla (függetlenek). Cigány kisebbségi önkormányzat: Báder Gergely, Barkóczi László, Csóka Márton (függetlenek). Műveltségkép az ezredfordulón A fenti címmel tartottak kétna­pos konferenciát - a tavalyi bu­dapesti rendezvény után máso­dik alkalommal - január végén Pécsett. Valamennyi előadás a századvégi műveltség proble­matikájáról, s ezen belül első­sorban az iskola által közvetí­tett műveltségtartalomról szólt. Mindkét konferenciát a peda­gógusok együttgondolkodásá­nak kényszere hívta életre. A ma gyermekét már úgy kell felkészíteni, hogy ő lesz a XXI. század felnőttje, akinek a relativitáselmélet, az atom­energia, a DNS, a számítógép elavult, századvégi dolog lesz. Kérdés tehát: mit tanítsunk és hogyan, ha azt sem tudjuk, hogy tíz-húsz év múlva mi fogja hajtani az autónkat, miből „csinálják” a villanyt, milyen lesz az éghajlat, mivel vívják a háborúkat, mik lesznek az er­kölcsi normák, hogyan alakul át Európa képe? Mégis, a jövőre fel kell ké­szíteni a gyerekeket, felelős­séggel és hittel, mert szebbé kell tenni a jövő századok vilá­gát. Nagy verseny előtt állunk ismét, ahol csak a felkészültek, a nyitottak állhatják meg a he­lyüket. Mivel a pedagógus személyisége még döntőbb té­nyezővé válik a felnövekvő nemzedék számára, felkészült­ségük meghatározó jelentőségű lesz ebben a kibontakozó, új tí­pusú versenyben. Korunkban a haladás üteme gyorsabb lett, mint a nemze­dékváltásé - mondja Marx György. Ez pedig merően új szituáció a világban. Vége a családi nevelés azon formájá­nak, ahol a fiatalok számára ab­szolút tekintély az apa. „A mai szülök a kozmikus kor előtt születtek, de gyerekeik mára már a kozmikus korszak fiai és lányai. Ők már kitörnek, önmagukat tanítják, megterve­zik önnön világukat.” Dutkay Dénesné iskolavezető, Váraszó Egy minilaborra lenne szükség Száznégy idős gondozott Parádfurdőn Az idősek otthonának apró ká­polnájában csend és nyugalom honol, akárcsak odakinn a meg-megújuló hóesésben. Egy idős néni nyitja meg az ajtót, s míg mi az egyszerű oltárt, a becses régiségként óvott feszü­letet nézegetjük, ő halk imába kezd a hátsó széksor szélén. Egyedül a kápolnában... Máskor - a napi imaidők­ben, s a közös ünnepeken - ál­talában zsúfolásig telik a szent hajlék. A gondozottak szívesen vesznek részt ezeken az össze­jöveteleken, hiszen sokuknak mindössze ennyiből áll a társas élet. A parádfürdői intézetben 104 idős ember él, s a megye területéről hatan várnak még beutalásra. Mint Pákh Péterné igazgatónő elmondta, az itt otthonra talált nők és férfiak közül sokan ágyhoz kötöttek, s így teljes ellátást, gondos ápo­lást igényelnek. A gondozók a szűkös anyagi lehetőségek el­lenére igyekeznek mind jobb és szakszerűbb egészségügyi ellátást biztosítani a számukra. Ehhez egy-egy befutó ado­mány - mint a Népek Egységé­ért, Békéjéért Lovagrend, az egri Kiwanis Klub, a dohány­gyár támogatása, illetve az el­hunyt gondozottak hagyatéka - nyújt alapot időnként. Most például szükségük lenne egy minilaborra, mert a parádfür­dői kórházban - ahová koráb­ban bármikor fordulhattak - már nem végez vizsgálatokat külső megrendelésre, így Egerbe kell szállítani a betege­ket. Az egész felszerelés mindössze 200 ezer forintba kerülne, s az intézmény orvosa, szakképzett ápolószemélyzete kezelni, használni tudná. Az otthon lakói most egyébként a farsangra készül­nek: a kisbíró dobszavára vo­nul majd be a jelmezes társa­ság. A tervezett közös rendez­vények közé tartozik a nyári nagyszénási csereüdültetés, a szeptemberi szentkúti búcsú, amelynek lebonyolításához az ottani szociális otthon nyújt segítséget. Októberben pedig egy igazi - idősek napjával egybekötött — szüreti mulatság vár majd az itt lakókra. Egyedül a kápolnában fotó: szilvás istván Sasváron tárgyalták A napokban tartotta soros ülé­sét Parádsasvár képviselő-tes­tülete. Elöljáróban Holló Hen­rik polgármester - egyebek mellett - tájékoztatást adott az időközben átadott szennyvíz- tisztítóról, majd - első napi­rendként - a szennyvíz- és csa­tornahálózat kiépítése, a vízdí­jak emelése került „terítékre”. Népszerűnek nem nevezhető dolgokban kellett döntenie az önkormányzatnak, mivel ez a lakosság terheinek újabb növe­kedését jelentette. A határozat értelmében február 1-jétöl a csatornadíj összege 70, a vízdíj 65 forint!köbméter lesz. Ezután került sor az önkormányzati bi­zottságok megválasztására. A pénzügyi és gazdasági bizott­ság vezetője ifi. Szilágyi Lajos, míg a szociális és kulturális bi­zottság vezetője Gotyár Endre képviselő lett. (gembiczki)

Next

/
Thumbnails
Contents