Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-04 / 30. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1995. február 4., szombat Hadd mondjam el: 70 éve rengett a föld Egerben hit tűzfal« bMSite, A kátármeWftek egy an- I tzenyt mesíahe*itett*k. i Egy Kovács Jánoí-utcai ház — a szombat reggeli f8íál8kés «tán. 1925. január 31-ének reggele éppúgy indult, mint a hét többi, megszokott napja. Talán a diákokban volt valamivel több szorongás, mint máskor, tekintettel arra, hogy ez a nap volt a félévi bizonyítványosztás napja, ami iskolai és családi viszonylatban mégis jelentősebb volt, mint egy egyszerű hétköznap. Az alábbiakban az átélő és közvetlen szemlélő hitelességével próbálok beszámolni e nap elkövetkezett, s nem várt fordulatokban oly megdöbbentő és lesújtó eseményeiről. Téli reggel volt, a nyolcosztályos ciszterci gimnázium földszinti folyosójáról nyíló második osztály sárga padjaiban ültünk mi, 12 év körüli korú kisdiákok. Nyolc óra volt, és csendes zsibongás közben füzetet, szótárt, vagy valamelyik tankönyvet lapozgatva vártuk az óra kezdetét, s a minden percben ajtót nyitható tanárt. Az esedékes „figyelő” még nem jelzett semmit, s így nem is hallgattuk paptanárunk suhogó reverendájának hangját. Nyolc óra 5 percet mutattak zsebóráink, mert akkor még a karórák nem voltak divatban. Egyszerre csak mélyről jövő, félelmetes morajlást hallottunk. Az ablaküvegek erősen zörögni kezdtek, a falak és a mennyezet inogtak, s mi a ránk törő félelemtől szinte megbénultunk, mert életünk eddigi folyamán ilyen különlegesen nyomasztó érzéssel nem találkoztunk. A következő pillanatban egyik osztálytársunk - honnan, honnan nem ötlött eszébe - elkiáltotta magát: FÖLDRENGÉS! Mindenki rémülten felugrott és törte magát, egymást lökve-taszítva az ajtó felé. Sikerült is mindenkinek kirohannia, és másodpercek alatt valamennyien a gimnázium nagy udvarán voltunk. Élénk szívdobogásunk jelezte ijedtségünket. Tanácstalanul néztünk egymásra s az épületre - vajon nem omlik-e mindjárt össze? Nem omlott, s mi ijedtségünkből, szorongásunkból las- san-lassan felocsúdva, a szabad ég alatt biztonságosabban éreztük magunkat. Egy-kettőre jöttek tanáraink is, és aggodalommal kérdezték, nem tör- tént-e valamelyikünknek baja? Szerencsére nem történt senkivel semmi baj az alapos és érthető ijedtségen kívül. Persze, a félévi bizonyítvány-kiosztásból sem lett semmi, mert mindenkit hazaküldtek az iskolából. Az utcára kiérve megdöbbentő látvány fogadta a diákokat s a házakból kitóduló, a természeti csapástól megrémült lakosokat. Vastag vakolatdarabok, tetőcserép- és téglatörmelék, ledőlt kémények maradványai, megrepedt házfalak, szétnyílt tűzfalak, kétségbeesett tekintetű károsultak jelezték városszerte a súlyos katasztrófát. A Csiky Sándor utcán, a Széchenyi utca felső részén, a Szent János utcában, a külső városrészekben pedig a makiári negyedben volt a legnagyobb pusztítás. A ciszterciek barokk templomának főoltáránál épp a földrengés előtt pár perccel fejezte be miséjét Szalay Gábor, a ciszterci paptanár. Bizonyára gondoltak rá az égiek, hogy ne essen baja, mert a misemondás után, a főoltár fölött a magasban lévő hatalmas terrakotta feszület korpusza (Krisztus alakja) a földmozgástól széttört, súlyos darabokban hullott alá az oltárra és környékére. Faldarabok, oltárdíszítések, törmelékkel vegyesen, mind a hideg kőpadlón. Ha ott éri a rengés a miséző tanárt, bizonyára végzetes sérülések érik - vagy még több is. A nagy, erős rengés után talán negyedórával újból rengett a föld, de ez már jóval gyengébb és erőtlenebb volt, és rö- videbb ideig is tartott. A ciszterciek masszív rendháza is jó néhány helyen viselte a rengés nyomait. Alapos repedések mutatkoztak több helyen. A második emeleti folyosó egyik része jócskán megsüllyedt. A „Hangya” Szövetkezet főüzleténél (ma Centrum Áruház), a szemben lévő ház tetőrészéről hatalmas kőlap zuhant alá, megrepesztve a falakat. A közelben a ravatalon fekvő Bal- kay Béla ipartestületi elnök, köztiszteletben álló és a város érdekében sokat és maradandót alkotó városi és megyei képviselő egri polgár háza tetejét is összetörte a szomszéd ház le- omló tűzfala, nem kis ijedelmet és zavart okozva a gyászházban. A Rossztemplom-kaszámya magas oromzata szintén leomlott. A Papnevelő Intézetben is súlyos károk keletkeztek, nemkülönben a Főreáliskolában (ma Dobó-gimnázium). A Csiky Sándor, Bartako- vics és Rózsa Károly utcákban szinte nem maradt ház, amelyik kisebb-nagyobb sérülést ne szenvedett volna. És folytathatnánk hosszan a felsorolást a város minden részében kárt szenvedett lakó- és középületekről. Meglepő és cso- dálnivaló, hogy ily nagy mértékű épület- és lakóhelypusztulás mellett emberéletet nem követelt a földrengés, és súlyosabb sebesülések és sérülések sem voltak nagy számban. Viszont a sok beomlott és életveszélyessé vált házból számos család kiköltöztetésére került sor. Ezeket a családokat a város óvodái, a járvány kórház és a népgondozó hivatal helyiségei fogadták be. Trak Géza, Eger város polgármestere a pusztító földrengéssel kapcsolatosan megrendítő felhívást intézett a helyi sajtón keresztül is a város közönségéhez, amelyben segítséget kért az otthonukat vesztett, most télvíz idején még keresettel sem rendelkező kétségbeesett családoknak. A földlökések ereje Egerben volt a legsúlyosabb. Egeren kívül Kistályán, Ostoroson és Egerszalókon volt a legnagyobb a pusztítás, tehát a város közvetlen szomszédságában fekvő községekben. A károk felmérésére hat mérnöki bizottság állt munkába, és a várost végigjárva tüzetes vizsgálatot végezve állapította meg a károk nagyságát. Az Egri Népújság akkori riportere kérdést intézett Lénáit Jánoshoz, a felsőkereskedelmi iskola földrajztanárához, a földrengést illetően. A tanár úr, aki nagy szakértelemmel foglalkozott a geológiai tudományokkal is, elmondta, hogy az emberek nagy része a talajt merevnek gondolja, holott ez nem úgy van, mert az soha sincs teljes nyugalomban. Molekuláris mozgások, amelyeket a fizikusok rugalmas hullámoknak neveznek, állandóan érezhetők a pontos műszerek segítségével. Földrengésről akkor beszélünk, amikor a mozgás a Föld mélyéből indul ki. A tudósok szerint ez az ok lehet 1. vulkánossági eredetű, 2. föld alatti hatalmas üregek beomlása, 3. tektonikai vagy diszlokációs rengés. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a föld kérge, a talaj, bizonyos mértékben el- csuszamlott. A geológusok megállapítása, hogy Magyar- országon két rengési terület van: a Kecskemét - Jászberény — Gomba vidéke, a másik az Északi-Kárpátok rengésterülete. E két rengési területnek Eger éppen a találkozópontján fekszik. Mi tehát mindkét rengési terület megmozdulását észlelhetjük. Itt feltétlenül nagy szerepe van a Bükk felépítésének is. A harmadkorban, amikor az Alföldet még tenger borította, az Eged, a Várhegy, a Mátra vidéke működő vulkánok voltak, amelyek gyakori kitöréseikkel nagy rétegváltozást, számtalan törésvonalat okoztak a föld kérgében. Két törésvonalat állapítottak meg az Eger-patak medre mellett is. Innen vannak melegvíz-forrásaink. 1924-ben Magyarországnak a földrengéstudományok terén két, világszerte elismert szak- tekintélye is volt. Kövesligethy Radó, a Földrengés-tudományi Intézet igazgatója és Cholnoky Jenő földrajztudós professzor. Ők is nyilatkoztak az egri földrengésről. Mindkettőjüknek egyik egri tanítványa volt Bárány László, főreál-iskolai földrajztudós professzor. Ő közölte, hogy a földrengés mérésére és erejének ábrázolására két skálát használnak (mármint akkor): a Rossi-Torelli-féle skála, amely inkább a laikusok számára való, 10 fokot használ a földrengésre. Ezt ide írjuk, ismereteink bővítésére: 1. Mikroszeizmografikus mozgás, amit csak műszer segítségével észlelhetünk. 2. Amit csak némely nyugalmi állapotban lévő ember érez meg. Erre az alvó még nem ébred fel. 3. Amit már a munkával elfoglalt ember is érzékel. 4. A rengést mindenki megérzi, és a lámpák is kezdenek inogni. 5. Már az alvók is felébrednek. Kezdődik a rengés. A képek megmozdulnak. 6. A lazább kémények, lazább épületek repedeznek. 7. A repedések nagyobbodnak, a rombolások folytatódnak. 8. A harangok megkondul- nak, a fák hajlonganak. Ilyenkor már tombol a lelkekben a pánik is. 9. és 10. fok: a katasztrofális földrengést jelzi, amikor minden romba dől, repedések támadnak a föld felszínén is, stb. Ilyen lehetett még 1755-ben, Portugália fővárosában, Liszszabonban, amikor is a főváros kétharmada elpusztult. 1906-ban San Franciscoi (USA, Kalifornia) érte nagy erejű pusztító földrengés, amikor a város romba dőlt. 1908-ban Messinát (Olaszország, Szicília) érte a természeti csapás, amikor a város 120 ezer lakosából 84 ezren pusztultak el. 1923-ban Japán fővárosa, Tokió volt az áldozat. A földrengést óriási tűzvész súlyosbította, és száznegyvenezemyi halottat követelt. 1923-ban Yokohama kikötővárosa - Tokióval egy időben - szintén elpusztult, óriási halottáldozattal. 1995. január egészen friss adat: Kobe japán várost és mintegy 100 km-es körzetét érte katasztrófa egy nagy erejű földrengés formájában. Több mint ötezer halottat és 27 ezer sebesültet állapítottak meg eddig. A tudomány az úgynevezett Mercalli-Cancani-skálát használta 1925-ben a földrengés mértékének megjelölésére. Ez abból állapítja meg a fokokat, hogy a Föld felületének egy pontja milyen gyorsan mozog a lökés hatása alatt. Ennek a skálának 12 foka van. A kecskeméti földrengés (1991. júl. 8.) 9 fokos volt e skála szerint. Napjainkban a Richter-skála szerinti mérésmutatókat használják. A földrengés Földünkön gyakran jelentkező természeti csapás. Évente 8-J0 ezer földrengést jeleznek az erre használatos műszerek. Szerencsére ennek a nagy számnak a fele úgynevezett mikroszeiz- mikus rengés, ami azt jelenti, hogy emberi érzékszervvel nem is érzékelhető, csak a finom műszerek tudják kimutatni. Érdekességként megemlítjük, hogy hazánk területén történt és feljegyzett földrengés még a Római Birodalom idejében volt. Ekkor hazánk területének nagy része a birodalom tartományaként létezett Dunántúl és Erdély, vagyis Pannónia és Dácia elnevezéssel. Ekkor, 456-ban Sabaria, a mai Szombathely pusztult el földrengés következtében. Azóta Magyarországon több száz alkalommal rengett a föld, hol kisebb, hol nagyobb mértékben. Az egri 1925. évi január 31-i rengés az igen jelentősek közé tartozik. Csillag László Spanyol tánc fotó: Kaposi tamás Magyar tánc FOTÓ: KAPOSI TAMÁS
