Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-04 / 30. szám
1995. február 4., szombat Gyöngyös És Körzete 5. oldal Vezetőváltás volt a Bene Egyletben A mátrafüredi Bene Egylet - Kulturális és Hagyományőrző Egyesület nemrégiben új vezetőt választott. Az öttagú választmány mellett így az elkövetkező két esztendőben Ju- recska Endréné tölti be a füredi egyesület elnöki tisztét. Szűrővizsgálatokat várnak Vámosgyörkön A 40 éven felülieknek tüdőszűrést tartanak Vámosgyörkön február 8-10. között és 13-án a délelőtti, illetve a délutáni órákban. Ugyanekkor a 30 évnél korosabb nők számára emlőszűrés is lesz a többnapos egészségügyi vizsgálaton. Karácsondon kerül a helyi képviselők elé Február 8-án tartja e havi ülését a karácsondi önkormányzat képviselőinek testületé. Ez alkalommal is aktuális kérdések kerülnek a község választott vezetői elé. Értesülésünk szerint - egyebek mellett - az önkéntes tűzoltóság és a polgárőrség újjáélesztéséről tárgyalnak. Újabb előadás lesz az MMK sorozatában A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban folytatódik a természetgyógyászati előadás-sorozat. Február 10-én 17.30 órától A lélekvándorlás gondolata - pro és kontra címmel sajátos tájékoztatón bővíthetik tovább ismereteiket az érdeklődők. Gyöngyöstarjánban is kevesebb jut a gyerekre Gyöngyöstarján képviselő-tes- tülete néhány napja tárgyalta először, februári ülésén pedig talán már el is fogadja a helyi önkormányzat idei költségvetését. Már most bizonyos azonban, hogy gondot okoz az intézmények fenntartása. Az iskolához az állami normatív támogatás 2,5-szerese kell, az óvodához pedig szerény működés mellett is a központilag meg- ítéltnél négyszer nagyobb pénzösszegre van szükség ebben az esztendőben. A városi polgármester első hetei Néhány hét telt el azóta, hogy Szabó Gyulát, a helyi ipari szakközépiskola volt igazgatóját megválasztották Gyöngyös polgármesterének. Nem nagy idő ez, de arra elegendő, hogy belekóstoljon új feladatkörének ízeibe. Vajon milyenek a benyomásai?- Már kezdem megszokni a dolgot, de még mindig tapogatózom. A problémát az jelenti, hogy egy ilyen feladatkörnek az átadása technikailag kidolgozatlan. Átveszek néhány tárgyat, kulcsot, pár ügyet, de ez messze nem terjed ki mindenre.- Ezenkívül naponta sokan jönnek ide tárgyalni, illetve folytatni olyan megbeszéléseket, amiket mással kezdtek el. S én ilyenkor mit tudok csinálni? Törekszem ügyesen figyelni. Előzőleg ugyan már igyekszem felkészülni a bejelentés után arra, amire majd számíthatok.-Tud kérni valahonnan ehhez segítséget?- A hivatali apparátus nagyon profi ebben a dologban. A jegyző úr is rengeteget segít.- Én azt hallottam itt az épületen belül, hogy az új polgármester nagyon könnyen alkalmazkodik az új helyzetéhez. Hadd kérdezzem meg: elképzelte annak idején, hogy valamikor polgármester lesz?- Nem. Igaz, foglalkoztam azzal, hogy mi lenne, ha polgármester lennék. Ennek a lehetősége ugyanis már egy korábbi időpontban felvetődött, amikor a választásokra készülve, az MSZP-n belül a szereposztás megtörtént. Amikor nyilvánosságra került, hogy az MSZP-nek van polgármesterjelöltje, onnantól teljes mellszélességgel végeztem a feladatomat. Ám lelkileg nem készültem fel arra, hogy engem tényleg megválasztanak polgármesternek, és akkor el kell jönnöm az iskolából. A volt kollégáim a megmondhatói annak, hogy mit összenyavalyogtam a választások után.- Ki örült a legjobban annak, hogy megválasztották polgármesternek?- A közvetlen családom. Egy személyt sem tudok kiemelni közülük. A feleségem, az édesanyám, a testvérem, a gyerekek, mind nagyon örültek. A két és fél unokám is.- Hogy-hogy két és fél? Égy talán még csupán útban van?- Igen. Kettő már köztünk él, míg a harmadikat februárban várjuk.- A polgármesterséget így képzelte el, mint amilyen most?- Erre azért nem tudok reális mértékkel válaszolni, mert most még nem úgy dolgozunk, ahogy az történik majd a későbbi, hétköznapi körülmények között. Arra azonban nem számítottam, hogy a gyöngyösi polgárok között ilyen sokan keresnek meg személyes ügyeikkel.- Milyen hangulata volt az első fogadónapjának?- Nagyon rossz érzések uralkodtak el rajtam. Ugyanis Szabó Gyula: „Már kezdem megszokni...” olyan személyek jöttek el zömmel, akik feltétlenül rá vannak szorulva arra, hogy valaki segítsem nekik. Szörnyű érzés ilyenkor azt mondani a kérésre, hogy nem, nem tehetek semmit. Általában olyan ügyeket hoztak, amiket jogszabályok határolnak be, és a hatóságok ezeknek megfelelően határoztak. Az utolsó bi- zodalmuk a polgármesterben van, aki hátha tud valamit tenni. Ha a rendelet módot ad, akkor tudunk segíteni. Ám ha erre nincs lehetőség...?!- Mi volt az a kérés, amit a legkönnyebben meg tudott oldani személyes természetű ügyben?- Van egy család, akinek ki kellett költöznie a lakásból egy bírósági ügy következtében. Közölték, hogy a városból is el akarnak menni, de pénzbeli segítségre volt szükségük. A segélyt méltányos- sági alapon nagyon gyorsan el tudtuk intézni.- Intézkedéseiért kapott már hálálkodó visszajelzést?- Igen. Többek között azt közölték velem, hogy hálájuk jeléül vasárnap a templomban értem fognak imádkozni.- Tessék mondani: az új söprű jól söpör?- Én ilyen követelményt nem támasztok magammal szemben. Ha felvetődhet az, hogy ,/endet kell csinálni a városházán”, én ennek a létjogosultságát nem tartom indokoltnak. Bizonyos lépéseket már tettünk, aminek következményeit tapasztalni is fogják az emberek. De ezt nem kell programnak tekinteni. Mindez együtt járhat azzal, hogy a hivatali munkát imitt-amott esetleg át kell szervezni.- Mi lesz azokkal az ügyekkel, amelyek eléggé megkavarták a város közvéleményét, mint például a belváros forgalmának az átszervezése?- Nagyon fontos és gyorsan lezárandó ügynek tartom a kórház dolgát. Mindent megteszünk azért, hogy a kórház új épületében a munka „perceken belül” megkezdődjék. Hiesz György parlamenti képviselőnk közbenjárásával sikerült már ebben az ügyben a legmagasabb helyre eljutnunk, ígéreteket kaptunk. Á másik ilyen régóta húzódó ügy a volt laktanya hasznosítása. Elképzelésem szerint ott olcsó lakásokat lehetne kialakítani, és a mezőgazdasági szakközépiskola elhelyezését is megoldhatnánk. A Fő tér 10. számú épület sorsa is súlyos gond a vállunkon. Említenem kell még az úgynevezett „Mor- vai-ügyet”, amit mindenképpen le kellene zárni. Már több üzenetváltás volt közöttünk, de eddig még nem sikerült személyes kapcsolatot létesítenem vele. Én általában kész vagyok a kompromisszumra minden ilyen ügy befejezésében a törvényes keretek között.- A legutóbbi önkormányzati ülésen polgármester-helyettest is választottak, akinek kerekítve százezer forint havi fizetést állapítottak meg. A gyöngyösiek egy része nem érti, miért kellett ezt „meglépni”, amikor mindig a takarékosságról, a hivatalok átszervezéséről szól a kormány?'- Hogy alpolgármestert kell választani, ez nem rajtunk múlott, ez kötelező. Korábban a törvény szerint lehetőség volt alpolgármester választására, amivel annak idején Gyöngyös is élni akart, de személyi okok miatt erre nem került sor. Az új törvény szerint egy ilyen méretű városnak, mint Gyöngyös, egy alpolgármestert kötelező választania, sőt, lehetősége van további új alpolgármesterek választására is. Az alpolgármester javadalmazására pedig annyi a szabályozás, hogy annak kevesebbnek kell lennie, mint a polgármesterének.- Végezetül hadd köszönjem meg a beszélgetést, polgármester úr, és engedje meg, hogy a város érdekében végzendő munkájához sok sikert kívánjak! G. Molnár Ferenc Lesz-e végre képtár, s mikor? A gyöngyösi művészetkedvelő közönség régi vágya, hogy végre saját képtára is legyen a városnak. Egyelőre azonban úgy tűnik, hogy csak a szándék van meg ehhez. Jóllehet, az elmúlt évben - mint a Heves Megyei Hírlapból már ismert - konkrét kezdeményezésnek is tanúi lehettünk. Á Gyöngyösi Képzőművészeti Alapítvány és a városi ön- kormányzat közös szervezésében rendezték meg a nyáron Mátrafüreden azt a nemzetközi alkotótábort, amelynek bevallott célja egy helyi képzőművészeti gyűjtemény megalapozása volt. Nos, ez a tábor igen jól sikerült, a külföldi - elsősorban Gyöngyös testvérvárosaiból érkezett - művészek nagyszerűen érezték magukat. A három hét alatt, míg itt voltak, folyamatosan alkottak is, aminek aztán természetesen meglett az eredménye. Búcsúzáskor valóban itt is hagyhatták egy-egy értékes alkotásukat a megszeretett vendéglátó városnak. A képeket azonban még nem mutathatták be - tudtuk meg Patkós Magdolnától, az ön- kormányzat közművelődési menedzserétől. Egyrészt ugyanis nem volt hol kiállítani ezeket, másrészt pedig a született néhány munka még kevés egy tárlat megrendezéséhez. Éppen ezért a Gyöngyösi Képzőművészeti Alapítvány szándéka, hogy anyagi lehetőségeihez mérten vásároljon is gyűjteménye számára mind a ma élő, mind az egykori művészektől olyan alkotásokat, amelyek már tényleg megalapozhatják a jövendő képtár anyagát. Arra a kérdésre azonban, hogy a tervezett intézmény végül is hol kap majd helyet Gyöngyös városban - a válasz sajnos még elmaradt. Mivel az illetékesek erről — eddig nem döntöttek... N. Gy. Ötven éve történt a mezőgazdaságban Példát mutattak a megyének Amikor a második világháborúnak vége lett Heves megyében, az egyik legsürgősebb és legnehezebb teendő a tavaszi mezőgazdasági munkák megszervezése volt. A megyei nemzeti bizottság már 1945. február elején megkezdte ennek előkészítését. Felhívta az alispán figyelmét, hogy a termelési bizottságok azonnal kezdjék el működésüket, és a gazdasági felügyelettel együttműködve „a megye 108 községében mérjék fel, mennyi igaerő, traktor, eke és borona, valamint cséplőgép áll a mezőgazdasági munkák rendelkezésére, és a tavaszi vetőmag hiányának pótlására milyen lehetőségek vannak... Az alispán válaszában közölte: a megye községeiben tett kiszállásai alkalmával meggyőződött arról, hogy a lakosság mindent elkövet. Azon van, hogy a termelés folytonosságát akár a legprimitívebb eszközökkel is biztosítsa. Az alispáni jelentés szerint - amelynek eredeti példánya a Heves Megyei Levéltárban található - a szántási és a vetési munkák elvégzését az iga- és a gépi erő hiánya akadályozza.” Az igavonásra alkalmas tóéi szarvasmarha-állomány a háború alatt a megyében felére csökkent, a paraszti gazdaságok 75 százaléka nem rendelkezik igaerővel. A megye területén összeírtak 356 darab traktort, amelynek többsége üzemképtelen - olvasható még az alispán jelentésében. Ilyen körülmények között adta ki rendeletét a megyei főispán, amelyben utasította a já- — rások főszolgabíráit, a polgár- mestereket, a községek termelési bizottságait: „haladéktalanul tegyenek meg mindent saját hatáskörükben, hogy a mező- gazdasági tavaszi munkálatok megindítását semmi se akadályozza. Állítsanak le minden más munkát erre az időszakra, hogy az összes igák és munkáskéz az elkövetkezendő időben kizárólag erre a célra szolgáljon... A korabeli újságok arról számolnak be, hogy a főispáni rendelet nyomán mintha „csoda” történt volna a megyében. Egymást segítették a járások, a községek, és mozgósítottak minden lehetséges munkaerőt a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. A Gyöngyösi Néplap áprilisi száma már arról tudósított, „hogy a járás területén egyetlen bevetetlen terület sem maradt, az új földtulajdonosok is megművelték a juttatott földeket...” Kiemelte Vámosgyörk, Detk, Ludas, Domoszló és Nagyfüged községeket, ahol már mindenütt elvégezték a tavaszi munkákat. A megye más járásaiban is a népi szervek irányításával és a parasztság áldozatos munkájával sikerült elérni, hogy a községek határaiban megmunkált földek, zöldellő vetések hirdették a megye dolgozóinak élni akarását. Horváth Mihály 450 MW-os fejlesztési terv Visontán A Mátrai Erőmű Részvénytársaság jelenleg az ország villa- mosenergia-termelésének mintegy 10 százalékát adja. A legnagyobb magyarországi széntüzelésű erőmű, amelynek 800 MW-os kapacitása az 1970-es évek elején létesült, a kor műszaki színvonalának megfelelően. Az ezredforduló utáni környezetvédelmi követelmények azonban szükségessé teszik az erőmű megújítását - hangsúlyozta érdeklődésünkre Valaska József vezérigazgató. Azt is elmondta, hogy a Mátrai Erőmű Részvénytársaság olyan összehangoltfejlesztést tervez Visontán, amely a bükkábrányi tüzelőanyagon túl lehetőséget teremt a helyi lignitvagyon további gazdaságos hasznosítására is, méghozzá környezetkímélő villamosenergia-termeléssel. A visontai bánya hosszú távon gazdaságosan 450 MW-os erőmű-kapacitás tüzelőanyag-szükségletét biztosítja. Az erőmű-fejlesztési tervek két alternatívában vizsgálják a lehetséges bővítést. Az egyik változat szerint 3x150 MW-os fluid-tüzelésű blokké gységek létesülnének, a másik elképzelés pedig 1x450 MW-os szénportüzelésű blokk, kéntelenítővel. Az ETV-Erőterv Rt. már elkészítette a két változat általános megvalósíthatósági tervét és előzetes környezeti hatástanulmányát. Mindkettő szerint az új létesítmény az erőmű déli részén, a kerítésen belül rendelkezésre álló szabad területen lenne elhelyezve. így a beruházás egyesítené magában a meglévő erőmű által biztosított infrastruktúra előnyeit a „zöldmezős” létesítés szabadságfokával. A tervezett környezetvédelmi paraméterek nem haladják meg az Európában legszigorúbbnak tartott német normákat. Mindkét változatnál nedves hűtés történik egy toronyban. A szükséges pótlást a bányavíztelenítésekből kiemelt víz biztosítja. A tüzelőanyagot a helyi külfejtés adja, amelynek a nyitási előkészületei már megtörténtek. A teljes megkutatott szénvagyon 90 millió tonna, amely az erőmű egész élettartamára elegendő. A tüzelőanyag az erőműbe szállító- szalagon érkezik. (köre sog) Az 1x450 MW-os blokk látványterve
