Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-28 / 50. szám
1995. február 28., kedd Gazdaság 9. oldal A tej és a tejtermékek viszik a prímet Hogyan alakultak januárban a különféle élelmiszerek árai? A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint az élelmiszerek ára idén januárban a tavaly decemberihez képest összességében 5,9 százalékkal növekedett. Ezen belül az élelmiszercsoportok nagyobb részének áremelkedése 1-3 százalék körüli, ezekben az áfa-emelés hatása tükröződik. Az átlagosnál jóval nagyobb, 10-12 százalékos a tej és a tejtermékek, 6-8 százalékos a sertészsírok, 5-7 százalékos a kenyér és a péksütemények árának növekedése. A házon kívüli étkezésnél mintegy hatszázalékos árnövekedés volt tapasztalható. A sertéshúsárak múlt év novemberig tartó növekedését követően a decemberi és az ez év januári áremelkedés 1-2 százalékra mérséklődött. A tojás és a kávé múlt fél évi nagyarányú drágulása után áraik januárban kissé csökkentek. Az átlagosnál sokkal kisebb volt az áremelkedés mértéke - egyebek között - a cukornál, a rizsnél, a kenyérféléknél és a száraztésztáknál. Tart a huzavona rT1íz év a magyar társadalomban, gazdaságban és politiká- 1 ban. Nem kevesebbre, mint ennek összegzésére vállalkozott az egy évtizede alakult Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés. Erről emlékeztek meg a napokban tartott tudományos konferencián. Népes szakmai közönség gyűlt össze, hogy meghallgassa Komái Jánost, a Collegium Budapest és a Harvard University professzorát. A világhírű közgazdász annak összefoglalására tett szellemes kísérletet, hogy milyen a fokozatosság magyar módra. Sommásan úgy fogalmazott: a hazai gazdaság elmúlt évtizedének története nemcsak nekünk lehet érdekes és tanulságos, hanem másoknak is, miután mi vagyunk a fokozatosság legkülönlegesebb esete. Az is kiderült, hogy gazdaságunk átalakulása nem a rendszerváltáskor, hanem már az 1968-as reform előkészítésekor elkezdődött. Kétségtelen: 1990-ben a politikai rendszerváltozás felgyorsulást hozott, s végső soron a magyar történet a leghosszabb gazdasági váltás, ami a tulajdonviszonyokat, a jogszabályokat, az intézmény- rendszert illeti. A hazai gazdasági átalakulás - Komái János szerint - nem volt drámai, látványos vagy tömeges, és a felgyorsulás ellenére is a nagymértékű egymásrahatás jellemzi. Mind az első demokratikusan választott kormány, mind pedig a mostani több, lényeges dologban folytatta elődje gazdaságpolitikáját. Annak ellenére ezt tette, hogy kormányaik gondolkodásmódja egymás ellentételezésére épült. Ennek legfontosabb okát Komái abban látja, hogy 1956 traumája óta minden politikus a megrázkódtatások elkerülésére törekszik. Mindenesetre az, aki elkerüli az összecsapást, elkerüli a katarzist is - állapította meg. - A fejlődés egyben huzavona és halogatás is 1968 óta. Hagyományos a magyar politikában az életszínvonal védelme. Ez azt jelenti, hogy a politikusok védik a lakossági jövedelmeket, hiszen miközben 1988 és 1993 között a bruttó nemzeti össztermék évente 3,2, a fogyasztás azonban csak 1,6 százalékkal csökkent. Ennek az az ára, hogy egyre nagyobb adósságot görgetünk magunk előtt, s minduntalan a jelen kerül előtérbe, miközben a holnap teljesen leértékelődik! A jövőre vonatkozóan a professzor három lehetőséget lát. Az első szerint minden úgy folytatódik, mint eddig, és ez a napról napra való élést valószínűsíti. A legkevésbé várható a második változat, hogy valamiféle katasztrófa következne be hazánkban. Komái János a fizetési válságtól sem tart. Am nem tagadta, hogy ő a harmadik lehetőséget támogatja leginkább. Ez pedig a népszerűtlen intézkedések vállalását foglalja magába, amely a hosszú távú szemlélet győzelmét jelentené. A konferencia második érdekessége volt Andorka Rudolfnak, a közgazdaság-tudományi egyetem szociológiai professzorának előadása, aki a társadalmi modernizáció magyarországi esélyeiről beszélt. Legújabb kutatásainak eredményeivel igazolta, hogy 1990 óta új modernizációs kísérlet részesei vagyunk, miközben nőtt az elszegényedés. Ezen ellentmondás dacára a gazdaság szerkezete - igaz, csak lassú ütemben - közeledik a fejlettebb piacgazdaság felé. Az elmúlt évtized tehát nagyon sok változást hozott. Ezek méltatása és összefoglalása azonban nagyon tanulságos lehet mindannyiunknak. Mentusz Károly A népszerű Gyöngyszöv Áruház kedvező árai sokakat vonzanak FOTÓ: KAPOSI TAMÁS Hamarosan szebb és nagyobb lesz... Lehet csodálkozni: már negyedszázada annak, hogy a gyöngyösi áfész Gyöngyszöv Áruháza megnyílt. Most viszont elegánsan, diszkréten végzett felújítás folyik. Igaz, mindebből a vásárló alig érzékel valamit, hiszen az árusítást minden zökkenő nélkül végzik. Legfeljebb az emeletre való feljutás bonyolultabb egy kicsit. Az áruház igazgatójának, dr. Pócsik Józsefnének az irodáját a falra felhelyezett tervrajzok teszik „színesebbé”. Ott derül ki, hogy a mostani munkákat február 13-án kezdték el, és május közepére fejezik be, ha minden úgy történik, ahogy azt aprólékosan megtervezték.- Ez már a második üteme a rekonstrukciónak - hívja fel a figyelmet az igazgatónő- Az első ütemben az emeletet újítottuk fel. Elvégeztük a tető szigetelését, átalakítottuk az eladóteret, korszerűsítettük a fűtést. Arra törekedtünk, hogy a vevő részére átláthatóvá tegyük az egész eladóteret. Ha feljön a lépcsőn, és megáll, mindent áttekinthessen egyetlen szempillantással, ne kelljen keresgélnie, hogy mit hol talál meg.- Mi történik a második ütemben?- A földszinti eladóteret mintegy 140 négyzetméterrel bővítjük a raktárterület módosításával. Ezzel a változtatással azt akarjuk elérni, hogy az árut a vevő elé tegyük ki, és ne •a raktárban tároljuk. Az áru védelmére elektronikus berendezést szereltetünkfel. A pénztárgépek a vonalkódos elszámolást teszik lehetővé. A vevő hitelkártyával is vásárolhat. Felállítunk egy bankjegyváltó automatát. A kirakatokat a homlokzati részen lebontjuk, és úgynevezett betekintő-kirakatokat alakítunk ki ott. A főbejáratot áthelyezzük, így a bejövő vásárló szembe találja magát az emeletre vivő lépcsővel is.- Mindez így nagyon szépen hangzik, de - gondolom - ehhez a sok munkához pénz is kell...- Huszonötmillió forintot lehet számolni a mostani rekonstrukcióra. Az építészeti munkát a Mátrép végzi, a gépi szerelést pedig egy pesti cég.- Nem csupán szebb, hanem modernebb is lesz a Skála Gyöngyszöv Aruház. Hogyan hat ez az eladókra?- Nekik is változniuk kell. Úgy kell bánniuk a vevőkkel, hogy azok szívesen térjenek vissza hozzánk.- Lehet a régi módon gondolkodó, viselkedő eladót megváltoztatni?- Talán furcsán hat, de mi felkészítettük erre a munkatársainkat. Aki ezeket a követelményeket nem teljesíti, attól kénytelenek leszünk búcsút venni.- Hogyan tudnak a mostani nehéz gazdasági helyzetben bevételi és eredménytervet teljesíteni?- Miután a központ nagy tételekben vásárolja meg a különböző cikkeket, így olcsóbban jutunk hozzá az áruhoz. Ennek következtében olcsóbbak is vagyunk versenytársainknál. De állandóan elemezzük a kiadásainkat is, és ahol kell, ott „lefaragunk”. Mindent figyelembe kell vennünk, hiszen vevőink csak adott mennyiségű pénzzel rendelkeznek.- Mennyire figyelnek a vásárlói magatartásra?- Igyekszünk mindenben a kedvükben járni. Például Mikuláskor fogadjuk a gyerekeket. Húsvétkor a kirakatokba nyuszikat teszünk. Ezeket később kisorsoljuk az ifjak között. De közelebbi példát is említhetek. Egyre népszerűbb lesz nálunk a Valentin-napi ajándékozás. A kedves kis üzeneteket látható helyre tesz- szük. De arra is felhívom a figyelmet, hogy nálunk szinte mindig van kedvezményes értékesítési akció. Erre alapot a kedvező beszerzési lehetőség nyújt.- Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a Skála Gyöngyszöv Áruházban minden nagyon szép és minden nagyon jó. Öröm az élet?- Örülök, ha így látja, de hadd tegyem hozzá, az eredményekért nagyon sokat dolgozunk. Igaz, ennek anyagi következményeit is érzékelték az eladók. Tavaly tizennégy és fél havi fizetést vittek haza. A tizenharmadik havit mindenki megkapta. A plusz másfél havi fizetésért bizonyos feltételeket kellett teljesíteni. Ha úgy vesszük, ez volt a prémium. Nem titok: ma már a Skála Gyöngyszöv Aruház egy kereskedelmi lánchoz tartozik. Ez nemcsak az áruválasztékban, hanem az áruház külső megjelenési formájában, az eladás kulturáltságában is megmutatkozik. G. Molnár Ferenc Több gazdálkodó szervezet működik A Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint valamennyi gazdálkodási formában gyarapodott a gazdálkodó szervezetek száma januárban. A csődöt jelentett jogi személyiségű vállalkozások száma a hónap folyamán mindössze kettővel nőtt. A költségvetési és társada- Tombiztosítási szervezetek száma januárban 128-ra emelkedett. Ezek főképp az oktatás, a közigazgatás és az egészségügy területén működnek. 85 millió ECU értékű Phare-támogatás... Az idén hazánk 85 millió ECU értékű Phare-támogatást használhat fel, amelyet az Európai Unió folyósít. Ebből 16,5 millió ECU jut a magánszektor fejlesztésére, 29 millió az infrastruktúrára, 15,5 millió a környezetvédelemre és az energiamegtakarításra, 24 millió pedig az oktatásra, elsősorban a Tempus-program támogatására. A 85 millió kevesebb, mint amit korábban kaptunk. Fontos információk Február 28.- A fogyasztási adó február havi előlegének befizetése.- Az útalap-hozzájárulás február havi előlegének befizetése.- A társasági adó előlegének befizetése.- A külkereskedelmi tevékenységet folytató személyek információszolgáltatása a Magyar Nemzeti Bank részére.- Az erdőgazdálkodók éves elszámolása.- A kőolaj-hozzájárulás befizetése. Március 1. Egyes mezőgazdasági termékek termelési támogatási előlegének igénylése.- Biológiai fejlesztési támogatás iránti pályázat beadása a Földművelésügyi Minisztériumhoz.- A viszonteladók díjfizetése a földgáztermelő, -importőr és -szállító vállalkozóktól átvett földgáz után.- A hagyományos importőrök engedélykérelmének benyújtása a fogyasztási cikk globálkvótákra az automatikusan biztosított lehetőségeiken felül. Valuta vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 173,95 177,43 Ausztrál dollár 81,54 83,14 Dán korona 19,04 19,40 Finn márka 24,53 24,99 Francia frank 21,40 21,82 Görög drachma (100) 47,44 48,36 Holland forint 67,45 68,71 Japán yen (100) 113,65 115,85 Kanadai dollár 79,19 80,77 Kuvaiti dinár 370,62 377,86 Német márka 75,60 77,02 Norvég korona 17,10 17,42 Olasz líra (1000) 67,14 68,54 Oszt. schilling 10,74 10,94 Spanyol peseta (100) 85,57 87,29 Svájci frank 89,05 90,75 Svéd korona 15,25 15,55 USA dollár 110,23 112,37 ECU (Közös Piac) 140,71 143,43 Vámkezelők lesznek a szaktanfolyam után A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási központjának szervezésében március 2-tól négy-öt hónapos vámkezelői szaktanfolyamot indítanak Budapesten. Annak elvégzését, illetve a sikeres záróvizsgát követően a hallgatók vámkezelői szakképesítést igazoló bizonyítványt szereznek majd. A vállalatokhoz kihelyezett oktatás Az oktatási központ számos tanfolyamot szervez időszerű gazdasági-üzletvezetési témákkal összefüggésben, amelyekkel közvetlenül kívánja segíteni a napi döntéshozói, Kamarai Hírek menedzseri munkát. A vállalatokhoz kihelyezett tanfolyamok tematikáit az adott cég, s még inkább az ott dolgozó menedzserek, munkatársak érdeklődése szerint állítják össze. A fentiekkel kapcsolatban a részletekről információt adnak a HKIK-nál Egerben, a Dobó tér 6/A alatt. Telefon: 361312-989. A lengyelországi kapcsolatok jegyében A Lengyelország iránt érdeklődők számára hasznos információ, hogy a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetsége, kereskedelmi tanácsosi hivatala bármilyen kérdésben szívesen áll a lehetséges magyar partner cégek rendelkezésére. Felvilágosítást adnak többek között - a termelő és exportőr cégekről, a társaságok, vállalatok alapításáról Lengyelországban, a befektetések és beruházások terveiről, lehetőségeiről, a vámtarifákról. Cím: 1143 Budapest, Stefánia u. 65. Tel.: 1/251-4677, Fax: 1/252-9289, Telex: 22-43-83. Anyagokról, gépekről osztrák szállítóknak Austro Maschinen und Corn- pone nta címmel új vásári el-' képzelést mutatnak be az ausztriai Klagenfurtban. Anyagok, gépek, szerszámok gyártói és szállítói állnak majd május 30-tól június 2-ig ezen esemény középpontjában. Felvilágosítás: Egerben, a Dobó tér 6/A alatt. • t Ontörvényei szerint működik a magyarországi gazdaság A gazdasági szereplők egymás közötti kapcsolatát és a gazdaság működésének kereteit meghatározó szabályok érvényesítése mind nagyobb nehézségekbe ütközik. E megállapítás a Budapest Bank ez évre készített gazdasági előrejelzéséből olvasható ki, amelyet a pénzintézet szakértői nemrég tettek közzé. A pénzintézet illetékesei szerint a hazai gazdaság szereplőinek már rég nem az adóhatóság elől eltitkolt kisvállalkozói jövedelem elérése a tét. A keretszabályok, sőt, a civilizációs normák durva megsértése napjainkban már a gazdasági egységek méretétől független jelenséggé vált. A gazdaság szereplői a joghézagokat kihasználó ügyeskedéstől kezdve a gazdasági erőfölénynyel való visszaélésen keresztül a durva törvénysértésig a legváltozatosabb eszközöket alkalmazzák a nekik előnytelen külső hatások közömbösítésére. A pénzintézet elemzése rámutat: a magyar gazdaságról „ lepereg” a restrikció, és egyre inkább a maga öntörvényei szerint halad. 1995-ben olyan a gazdaságpolitikai elsődlegesség, amelynek a növekedés, a privatizáció és a lakossági fogyasztás egyaránt alárendelődik. De a cél - a gazdaságpolitika nem kellően hatékony érvényesíthetősége miatt - egyre kevésbé teljesíthető. Végső soron mindez a gazdasági folyamatok ellenőrizhetetlenné válását vonhatja maga után.
