Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

1995. február 27., hétfő 3. oldal Megyei Körkép Összezördülés a köz javára {Folytatás az 1. oldalról) A testületben ez ügyben két el­lentétes álláspont ütközött össze. Az egyik egy óvato­sabb, visszafogottabb, a másik egy dinamikusabb, egyene­sebb. A két képviselő közötti érdekütköztetés, mivel nem megy a közös munka rovására, elfogadhatónak és szükségsze­rűnek látszik. A lényeg azon­ban az, hogy mindketten ugyanarra a végkövetkezte­tésre jutottak, habár más irányból közelítették meg azt. Megkérdeztük az alpolgár­mestert, dr. Molnár Mihály körzeti orvost is, ő hogyan ér­tékeli a kialakult helyzetet.- Én úgy érzem, hogy min­den képviselő egyforma a tes­tületben. Az igazságérzetem azt diktálja, hogyha a többi képviselő sem kapja a tiszte­letdíjat, akkor én se kapjam. Nekem a mód ellen van kifo­gásom. „Ő” - Tréfás Miklós képviselő - nagyon pestiesen látja a falut, valamiféle roman­tikus kép él benne az itteni életről. Azt hiszem, hogy még munkál benne egy bizonyos sértődöttség is, amiatt, hogy a polgármester-választáson nem lett első. Én nem vagyok egy „pénzéhes ürge”. Lehet, hogy néhány hónap múlva önként le fogok mondani a tiszteletdíj­ról, de nem az ö nyomására, hanem magamtól. A csatában álló képviselőt, Tréfás Miklós grafikusmű­vészt is megkerestük, aki má­sodik otthonának tekinti Ti- szanánát.-Már évek óta figyelem a testület munkáját, és a mostani választások idején úgy érez­tem, ringbe kell szállnom, hogy azokkal a tapasztalatok­kal, amelyeket az évek során összegyűjtöttem, tegyek va­lamit ezért a településért. A polgármester-választást bi­zalmi szavazásnak tekintet­tem. Sértődöttség nincs ben­nem. Szándékom szerint újat és minőségit szeretnék hozni a testület és a település életébe.- S az alpolgármesteri tisz­teletdíj kérdése miért éleződött ki?- Az ominózus ügyben fon­tosnak tartottam a képviselők tiszteletdíjának megszavazá­sát, mert a testületben felelős emberek ülnek, akiknek tud­niuk kell számot adni a hozott döntésekről, és ez bizony többletmunkával jár. Ezt mer kell érteniük az embereknek, ne higgyék, hogy csak szó- cséplés folyik a gyűléseinken. Természetesen az előző évek gyakorlatának megfelelően a képviselők nem fogadták volna el a tiszteletdíjat - ez követendő példa lenne a tele­pülés lakóinak is. A képviselők végül is számomra megnyug­tató módon lemondtak a tiszte­letdíjaikról. Viszont az alpol­gármester úr ugyancsak társa­dalmi megbízásban végzett feladataiért elfogadja a szá­mára korábban megszavazott összeget. Én az eddig mutatott szociális érzékenységének tu­datában ezt a lépését a közös­ség érdekeivel szembeni érzé­ketlenségnek tartottam, és úgy éreztem, hogy ehhez nincs meg az erkölcsi alapja. Erre felhív­tam a figyelmét - és a többi képviselő figyelmét is - egy képviselői levélben. Azért vá­lasztottam ezt a módját véle­ményem tudatosításának, mert úgy hittem, hogy a doktor úr erre megváltoztatja álláspont­ját. Sajnálatos módon ez nem így történt. A képviselők hall­gattak a levélről, nem volt semmiféle reakciójuk. Úgy ér­zem, hogy ők nem érzik az er­kölcsi oldalát a dolognak. Saj­nálatosan nem látják át, hogy egy nagyon nehéz költségve­tési időszakban igen is sokat számíthat egy kis település éle­tében az a közel félmillió fo­rint. Én az általam végzett bármely munkában csak az egyenességet tudom elfo­gadni, számomra az emberek bizalma az első, és mindent megteszek azért, hogy az ő ér­dekeik érvényesüljenek. Az elmondottakból kiderül, hogy valóban a tűz és a víz csatázik Tiszanánán. A meg­szokás, a sokszor meggondolt döntések csapnak össze egy másféle tapasztalattal, a dina­mizmussal, a látszólag ke­vésbé kíméletesnek tűnő min­denkori egyenességgel. A dok­tor úr nem hajlandó behódolni a „Pestről jött embernek”, mert az nem ismeri a falu éle­tét. Bár elfogadom a magyará­zatát, mégsem teljesen értek egyet azzal, amit mond. Mert az általa tanúsított daccal le­het, hogy példát statuál, de ugyanakkor útját állja egy olyan jobbító erőnek, amely nemcsak az elmére, de a szí­vekre, az erkölcsökre is jó ha­tással lehet. Meg kellene be­csülni az önkéntes, önzetlen segítséget minden település­nek, kell, hogy valami felrázza az alvó, saját bajaikba süp­pedő falvakat. Kell, hogy akarjanak tenni saját magu­kért, mert ez nem mindig a pénz kérdése. Molnár Csilla Változik-e a főiskola jellege? Külföldi vadászok is segítettek Az egri nyugdíjasok éves közgyűlése Ma délután 4 órától tartja éves közgyűlését az Egri Nyugdíja­sok Érdekvédelmi Szervezete. A találkozó helyszíne a Megyei Művelődési Központ (Eger, Knézich Károly u. 8.) nagy­terme lesz, ahová az egyesület várja tagjait és az érdeklődőket. Kisnánai borverseny - öt aranyéremmel Első ízben rendezte meg szom­baton Kisnánán a képviselő-tes­tület a bortermelők versenyét. A megméretésre 23 féle nedű­vel neveztek a helybéli borá­szok. Közülük öten nyertek aranyérmet: Búzás József, Kok- lács József, Koncsos István, Koncsos Sándor és Lizák Jenő. A versengést a Népdalkor szí­nes műsora, valamint a pogá­csával kínált borok kóstolója tette emlékezetessé a kisnána- iak számára. Amit a Pásztorvölgyi iskoláról tudni kell... Az egri Pásztorvölgyi Általá­nos Iskola és Gimnázium veze­tősége tájékoztatót tart az in­tézményben kedden, délután 5 órától a beiskolázásról. A szü­lők megismerhetik az iskola munkáját, az alkalmazott mód­szereket, a tankönyveket és az oktatási eszközöket. A tanköte­les gyerekek beiratkozása ápri­lis 24-én, 8-14, valamint 25-én, 14-18 óráig lesz. Újabb kincsek az egri múzeumban Holnap 15 órakor, az Egri Vár Gótikus Palotájában megnyílik a „Múzeumunk új szerzemé­nyei” című kiállítás. Az esemé­nyen - várhatóan - dr. Semper- ger Tibor, Heves megye köz­gyűlésének alelnöke beszél majd az ezek után látogatható szép tárgyakról. Képviselői fogadóóra a Zellervári Házban Flaskay Miklós önkormányzati képviselő március 1-jén (szer­dán) délután 4 és 6 óra között várja választóit az egri Zeller­vári Közösségi Házban (Had­nagy utca 34.). Cigány vers- és mesemondó-verseny A Heves Megyei Művelődési Központ és a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ cigány vers- és mese­mondó-versenyt hirdet általá­nos iskolás gyermekek részére. Nevezni kizárólag cigány költők és prózaírók alkotásával lehet március 10-ig. A jelentkezése­ket a megyei intézmény címére kell elküldeni: Eger, Knézich K. u. 8. (Folytatás az 1. oldalról) A most alakuló és a megfogal­mazás stádiumában lelhető új felsőoktatási fejlesztési törvény lehetővé teszi a teljesen önálló, helyi alapokhoz kötődő egye­temi struktúra megteremtését. Ezzel a készülő jogforrással megnőnek a lehetőségei annak is, hogy az egri intézmény egyetemi rangra emelkedjék. Jelenleg a tanárképző főiskolá­nak nincs tudományos minősí­tési joga, de ez sem elérhetet­len: a tárgyi feltételek adottak, a szakmai felkészültség megfe­lelő szintű, és a térségben betöl­tött szerep is igényli a főiskola egyetemi jellegét. Kétség nem fér ahhoz, hogy megyeszékhelyünk ezen okta­tási intézete főiskola marad! A képzés jellege már nem ilyen egyértelmű, mert oktatáspoliti­kai döntés esetén a tanárképzés egyetemi szintre emelkedhet, amint erre már korábban meg is voltak a biztató jelek. A főis­kola eredményes kapcsolatai külföldi partnerekkel bizonyít­ják, hogy életképes jövő előtt áll, csak még hiányzik a kellő társadalmi nyomás, amely iga­zolja, hogy ebben a térségben a tanulni vágyó ifjúság és a szü­lők is igénylik az egyetemi szintű főiskola működését. Városunk és megyénk életé­ben kultúrtörténeti szempont­ból is jelentős, visszatérő ese­mény lenne a főiskola egyetemi rangra emeltetése, mert 200 év­vel ezelőtt egyetemnek kép­zelte el a művelődés és a felső­oktatás érseki fáklyavivője, Eszterházy Károly, de a Mária Terézia-korabeli gáncsoskodá- sok megakadályozták, hogy egyetem legyen, csak tanító­képzőt engedélyezett a Ratio Educationis; pedig az épület méretei is az egyetemi oktatás elképzeléseire épültek. Ha már kész az épület, amire eredetileg tervezték, miért hiányozzék be­lőle maga az egyetemi oktatás, amelynek befogadására régóta készen áll vaskos alapokon a barokk kolosszus?! Történelmi igazságszolgálta­tásnak is tekinthetjük a főiskola indokoltnak tűnő egyetemi rangra emeltetését, amit egy­aránt óhajt mindenki, aki egy kicsit is szereti Eger városát. Gál Elemér Az Egerbakta-Sirok-Recsk-Pé- tervására-Ivád térségében mű­ködő Mátra Múzeum Vadász- társaság az elmúlt hét végén az egri Flóra Szállóban tartotta év­záró közgyűlését. Mint a szám­vetésnél dr. Kőházi István el­nök szavaiból - többi között - kitűnt: tavaly 117 nagyvadat ej­tettek a területen, s külföldi vendégeik további 46 állat ki­lövésével segítették gazdálko­dásukat. A vadászok az est folyamán tisztújítást is tartottak. Elnökük Már hagyományos, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház egy-egy bemutatójához kapcso­lódva rajzpályázatot hirdet. Az idén az intézmény névadójá­nak, A láthatatlan ember c. műve alapján Attila, Isten os­tora címmel várták a pálya­munkákat. Háromszáznál többen jelent­keztek alkotással, s a beküldött anyagból Nagy B. István Mun- kácsy-díjas festőművész, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanára Marikovszky Andrea és Petrozsényi Dóra hallgatók segítségével válasz­totta ki a legjobbakat. A tizenkét helyezett: Vass Attila 8, Bokor Adrienn 10 éves, Boda Eszter 2. osztályos, Ur- gyán Tekla negyedikes Eger­ből, a Tinódi Sebestyén Általá­Szombaton délelőtt rendezték meg a Megyei Művelődési Köz­pontban az országos József At­tila vers- és prózamondóver­seny, valamint a Ratkó József versmondóverseny megyei dön­tőit. Több mint húsz tehetséges fiatal mérte össze tudását. Az országos József Attila-ver- senyre, amelyet áprilisban Ta­tabányán rendeznek meg, Nagy Erika, az egri Gárdonyi Géza Mint már évek óta rendszere­sen, idén is megrendezték Sze­geden az Eötvös Loránd Tudo­mányos Társulat Csongrád me­gyei csoportjának szervezésé­ben a Budó Ágoston fizikai fel­adatmegoldó versenyt. A vetélkedést négy korcso­portban tartották a gimnáziu­mok tanulóinak. Ezen részt vet­tek Békés, Jász-Nagykun- Szolnok, Csongrád és Heves megye diákjai. Megyénket a hevesi Eötvös József Gimná­zium 25 tanulója képviselte. A végeredmény kihirdetése maradt immár a harmadik cik­lusra dr. Kőházi István, s Varró Gyula titkárt is megerősítették posztján. Az öttagú intézőbizottság új tagja lett Ipacs József termé­szetvédelmi és kulturális fe­lelős. A fegyelmi bizottság el­nökévé választották dr. Pintér Jenőt, míg az ellenőrző bizott­ság elnöki tisztére dr. Vasas László kapott bizalmat. A részt vevők jól sikerült va­dászbállal zárták találkozóju­kat. nos Iskolából: Gyetvai Agnes 10, Nagy Tamás 12, Dobos Ag­nes 11 esztendős tanuló a felső- tárkányi általános iskolából; Muresán Levente (9 éves, Tar- naszentmiklós), Kiss Dávid (harmadikos, Erdőkövesd), Pintér Richárd (ötödikes, Noszvaj), Kovács Katalin (ha­todikos, Besenyőtelek), Rátkai Eszter (11 éves, egri Dobó Ist­ván Gimnázium). További negyvenegyen díjat kaptak a Sipotéka, a Éélpénzes, a Minerva könyvesboltoktól, a Götz játéküzlettől és a Szuper- infótól. A helyezetteket a szín­ház vendégül is látta, hogy a kisdiákok egybevethessék el­képzeléseiket a színpadi meg­valósítással. Cs. E. Gimnázium és Bort nyák Agnes, az egri Dobó István Gimná­zium versmondója került be. A Ratkó József-verseny me­gyei győztesei: Nagy Erika, a Gárdonyi Gimnázium, vala­mint Berta Anikó és Szabó Emese, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium tanulói vesznek részt a Nagykállóban megrendezendő országos ver­senyen. után kiderült, hogy a hevesi di­ákok közül 11 -en igen jól sze­repeltek. Dicséretes teljesít­ményt értek el: Réz Tibor, Nyitra Imre, Kolláth Kornél, Rajnai Márk. Külön dicséret il­leti Szabó Szilviát, aki az első korcsoportban ezen az előkelő versenyen a második helyezést szerezte meg. Az ifjú verseny­zők felkészítő tanára Tófalusi Péter volt. Mivel a hevesi fiata­lok nagyon szép eredményeket értek el, a rendezők a jövő évi részvételükre számítanak. (molnár) Attila, a kisdiákok szemével Megyei szavalóverseny Egerben Sikeres hevesi ifjú fizikusok Amokfutók a Magiszterben Szombaton délután hangos zene verte fel Heves központját. A fényes napsütésben fürdő ut­cák kereszteződésében álló Magiszter könyvesbolt fiatal tu­lajdonosai (Bárdi István és Csi­kós Tibor) új kezdeményezésük első programjára készülődtek éppen. A bolt előtt a zenét hallgató, türelmesen várakozó rajongók­kal együtt, a mai zenei élet egyik fiatal csapatát várták: az Amokfutó együttest. A zenekar tagjai friss, ötletes zenéjükkel, a megszokottól eltérő megjele­nésükkel, rövid idő alatt sok hí­vet szereztek maguknak. Zené­jük száguldás az érzékek biro­dalmába, ötvözve a dancefloor, a techno és a diszkós stílus je­gyeit. Megérkezésük után a rajon­gók azonnal körbe vették a de­dikáló asztalt. Sokan hozták magukkal a már „rongyosra” hallgatott lemezük borítóját, de jócskán akadtak olyanok is, akik a helyszínen kedvezmé­nyes akció keretében vásárolták meg az együttes kazettáját és CD-lemezét. A tulajdonosoktól megtud­tuk, ezt a kezdeményezésüket több is követi majd. Szándékuk szerint minden hónapban újabb és újabb vendéget látnak ven­dégül a boltban, hogy ezzel is pezsdítsék kicsit a hevesi kultu­rális életet. Mint ifjú Cziglédy Tamástól megtudtuk, tárgyalá­sokat folytatnak a jövőre vo­natkozóan több hazai fiatal együttessel. Március közepe tá­ján a SOHO-parti lesz a meg­hívott, őket pedig HIP-HOP-boys követi majd májusban. (m. cs.) Óriási hóvirágok egy nyugdíjas nő hatvani kertjében Budai Károly né hatvani nyug­díjas kertjében - aki a helyi polgármesteri hivatal ügyfél- szolgálatánál a Heves Megyei Hírlap hirdetésszervezője - óriásira nőttek a hóvirágok. Több mint tíz esztendeje foglalkozik „zsebkendőnyi” kis földterületén a virágok ápolásával. Marika néni szor­galmas munkájának gyümöl­csei most beérettek, a mikro­klímának is köszönhetően. A hagyományosan apró fe­hér virágok mellett ötszörö­sére - huszonhárom centimé­terre - növekedtek egyes ré­szeken a méteres fenyőik tövé­ben a tavasz hírnökei. FOTÓ: SZABÓ SÁNDOR *

Next

/
Thumbnails
Contents