Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

2. oldal VlLAGTUKOR 1995. február 27., hétfő Az RMDSZ bizonyította párbeszédkészségét A román-magyar alapszerző­déssel kapcsolatos állásfogla­lás, a Romániai Demokrati­kus Konvencióhoz való - a jövőben egyenrangú partner­ségként felfogott - viszony és az atlantai tanácskozáson a román politikai erőkkel meg­kezdett párbeszéd értelmezésé és folytatása áll a Romániai Magyar Demokrata Szövetség „belső parlamentjének” , a Szövetségi Képviselők Taná­csának ülésén a figyelem kö­zéppontjában. Emellett belső kérdések sokasága, köztük a Nagy Benedek képviselő röpi- ratával kapcsolatos etikai bi­zottsági vizsgálat értékelése szerepelt a kétnapos tanács­kozás napirendjén. A szombaton délelőtt Ma­rosvásárhelyen megnyílt ülé­sen Markó Béla szövetségi elnök számolt be a legutóbbi, decemberi tanácskozás óta el­telt mozgalmas, az RMDSZ elleni példátlan kampány által jellemzett időszak eseményei­ről. Rámutatott: a Szövetség politikája nem oka, hanem tárgya a támadásoknak, ame­lyeket elsősorban a négypárti, azaz a szélsőséges erőket is magában foglaló kormányzati jegyzőkönyv létrejöttével ho­zott összefüggésbe. Markó Béla indítványozta, hogy az SZKT vizsgálja felül a De­mokratikus Konvencióhoz fűződő viszonyt, mivel az el­lenzéki tömörülés olyan igényt fogalmazott meg a nemzetállam koncepcióját il­letően, amely elfogadhatatlan az RMDSZ számára. A ro­mán-magyar alapszerződés­sel kapcsolatban Markó Béla javasolta, hogy a testület erő­sítse meg tavaly augusztusi állásfoglalását, amely részle­tesen felsorolta a magyar ér­dekképviselet elvárásait a szerződés kisebbségvédelmi fejezetével kapcsolatban. Tő­kés László tiszteletbeli elnök kezdeményezte, hogy az RMDSZ a magyar kormány által a határon túli magyarság szervezeteivel tervezett már­cius 1-jei konzultáció előtt külön egyeztesse az RMDSZ álláspontját a felvidéki ma­gyarság képviselőivel, míg Takács Csaba ügyvezető el­nök arra figyelmeztetett, hogy egy nem megfelelő okmány aláírása újabb elégedetlenség forrásává válhat. Mind Markó Béla, mind Tőkés László és Takács Csaba elemezte az at­lantai kerekasztalt. Felhívták a figyelmet arra, hogy az RMDSZ bizonyította készsé­gét a párbeszédre. Tőkés László külön feljegyzést jutta­tott el a küldöttekhez az atlan­tai találkozóról, megismé­telve a PER (Project on Eth­nic Relations) által korábban szervezett hasonló megbeszé­lésekkel kapcsolatos bírálatait és az atlantai találkozón a kormányzati tényezők által követett célokkal kapcsolatos kételyeit. A püspök sajtóiro­dája egy másik külön állás- foglalásában a Romániai Ma­gyar Szót, a Bukarestben megjelenő magyar nyelvű na­pilapot azzal vádolja, hogy azokhoz a politikai erőkhöz és médiákhoz csatlakozik, amelyek a Tőkés László és az általa képviselt politika lejára­tásán fáradoznak. Magyar-orosz alapszerződés Az Országgyűlés kedden várha­tóan ratifikálja a magyar-orosz alapszerződést, és ezzel pont kerülhet egy három éve húzódó történet végére. A dokumentu­mot még 1991 decemberében látta el kézjegyével Magyaror­szág akkori miniszterelnöke és Borisz Jelcin orosz elnök. An­tall József ebből az alkalomból villámlátogatást tett Moszkvá­ban, ahol aláírt egy másik, ak­kor még nagy jelentőséggel bíró megállapodást: a magyar­szovjet alapszerződést. A ma­gyar kormányfő útja az orosz fővárosból Kijevbe vezetett, hogy megkösse Magyarország és Ukrajna alapszerződését. Ám míg a magyar-ukrán szer­ződést már az előző, konzerva­tív többségű magyar parlament ratifikálta, a Moszkva és Buda­pest kapcsolatait új alapokra helyező dokumentum csak most kerülhet az Országgyűlés elé. Az orosz parlament alsóhá­zában, a Dumában ugyanis alig egy hónappal ezelőtt, január 13-án került sor a megerősí­tésre, és a nemzetközi gyakor­latnak megfelelően a magyar fél igyekezett a honi ratifikálás folyamatát az oroszországival összehangolni. Az alapszerző­dés körüli moszkvai huzavona egyetlen oka az a kitétel volt, amely elítélte a Szovjetunió 1956-os magyarországi be­avatkozását. Ez a háromsoros félmondat az aláírást követően került az alapszerződésbe. En­nek szellemében 1992. február 5-én, a két külügyminiszter - Jeszenszky Géza és Andrej Ko- zirjev - levélváltása alapján ki­egészült az alapszerződés pre- ambuluma. (Ezért is kell az Országgyű­lésnek kedden a szerződést is, és az azt kiegészítő levélváltást is megerősítenie.) Ötszáz halott? - Pavel Gracsov védelmi miniszter jelentette, hogy eddig ötszáz orosz ka­tona esett el a csecsenföldi harcokban. fotó: feb-reuters Szélesedik a csecsenföldi háború A csecsenföldi háború egyre nagyobb területre terjed ki. Groznijtól déli, délnyugati irányban orosz előrenyomu­lásra utaló csapatmozgások voltak szombaton, miközben a Groznij közelében lévő telepü­lések térségében folytatódott az orosz ágyúzás. A Doni Rosztov és Baku közötti or­szágúton páncélosok haladtak a csecsen főváros körüli fal­vak felé. Az Interfax helyszíni jelen­tése szerint az orosz tüzérség sorozatvetőkkel lőtte Sza- maski, illetve Zakan-jurt tele­pülések térségében a csecsé­nek állásait. Ugyancsak súlyos harcok folytak Groznijtól harminc ki­lométerre délre, Alhazurovo térségében. A csecsen hadve­zetés szerint a stratégiai fon­tosságú település elfoglalásá­val megpróbálják az orosz egységek elvágni Csecsenföld nyugati részétől a csecsen erődítésnek számító Sáli váro­sát. Erre utalt, hogy a várost Groznijjal összekötő utat elő­zőleg már ellenőrzés alá von­ták az orosz csapatok. A beszámoló szerint Cse­csenföld nyugati részén, a Rosztov és Baku közötti útvo­nal mentén erődített állásokat hoznak létre a csecsének Al- han-jurt, Kulari és Zakan-jurt településeken lévő állásaik bekerítésének megakadályo­zására. Szombaton az észak-oszé- tiai Mozdokba érkezett az EBESZ emberi jogi szakértők­ből álló küldöttsége. A Lo­renzo Amberg svájci diplo­mata vezette delegáció Cse- csenföldön tanulmányozni kí­vánja az emberi jogok helyze­tét, illetve a humanitárius se­gélyezéssel kapcsolatos kérdé­seket. A bizottság kiküldéséről a Gyarmati István, az EBESZ soros elnökének megbízottja által vezetett küldöttség január végi, csecsenföldi útja után döntött az EBESZ bécsi ál­landó tanácsa. A NAGY BEVETES Tavasz a PIONEER-nél A PIONEER közel húsz éve ismert Magyarországon. Elfogadtatta magát a hazai piacon. Ma piacvezető. De hű marad nevéhez és alapfilozófiájához, soha­sem elégszik meg az elért eredményekkel. Mindig tovább lép, mindig új csúcsokat akar meghódítani. 1994-ben a PIONEER új minőségi fel­fogást vezetett be a magyar piacon. Bejelentette, hogy ezentúl hibridkuko­rica vetőmagjainak csírázási százaléka 93%, vagy afeletti lesz. Ez egyértelmű nyereségnövekedést jelent a vásárlók részére, hiszen az egyenletes termés jóval olcsóbbá és hatékonyabbá teszi a betakarítást. A PIONEER termelésre ajánlott hib­ridjeit széleskörűen, a legváltozato­sabb körülmények között éveken át teszteli Magyarországon. A PIONEER hibridjeit 1994-ben 1500 kisparcellás, reális termelési körülmények között zajló összehasonlító kísérletben vetet­ték össze a versenytársakkal. Az 1500 összevetés hozzávetőleg 70%-ban erős, a PIONEER számára ko­moly versenytársat jelentő hibridek sze­repeltek. 30%-ban kisebb jelentőségű, gyen­gébbnek tartott ellenfelek. A kísérletek eredményei minden éréscsoportban azt mutatták, hogy a PIONEER hibridek jelentős terméstöbb­letet, és még ennél is nagyobb arányú többletjövedelmet hoznak. A mellévetéses vizsgálatok mellett 128, üzemi körülmények között végzett kí­sérletben vizsgálták, és bizonyították a tavalyi év során a hibridek kitűnő agro­nómiái jellemzőit. A PIONEER fajtaválasztéka min­den igényt kielégít. Megtalálhatók benne a legszélsőségesebb ökológiai viszonyokhoz is jól alkalmazkodó stressztűrő hibridek, amelyek átfogják a hazai kukoricatermesztés teljes spektrumát. Az egyes éréscsoportok vezető hibridjei minden összehasonlításban a legjobb eredményeket érték el ver­senytársaikhoz képest. FAO 200 HELGA — Az éréscsoport leggyorsabb vízleadású, legnagyobb termőképességű hib­ridje. Intenzív kezdeti fejlődés jellemzi és eredményesen termeszthető közepes tápa- nyagellátottságú talajon is. Korán vethető és kiváló állóképessége lehetővé teszi a kései betakarítást. FAO 300 STIRA — Termőképessége, termésstabi­litása, szárerőssége és öntözési reakciója ki­váló. Kezdeti fejlődése igen gyors. Kiemel­kedő teljesítmény és szárazságtűrés. FAO 400 MARISTA — Éréskori vízleadása alapján az ország egyes termőtalajain egy éréscsoport­tal korábbi hibridként viselkedik. Termőké­pesség terén versenyképes még a nála hosz- szabb tenyészidejű hibridekkel szemben is. Eredményesen termeszthető a közepes táp­anyag és vízellátottságú talajokon is. FAO 400 COLOMBA — Tavaly még csak fajtajelölt volt, idén már az éréscsoport kiemelkedő hibridje a termőképességét és a termésstabi­litását tekintve. Jellemzői a kivételesen erős szár, a kiváló szárazságtűrés és a kedvező szem-csutka arány. Túlérésben is szárszilárd. FAO 500 FLORENCIA — A legnagyobb termőképes­ségű államilag minősített hibrid. Kiváló szá­razságtűrés és vírusbetegségekkel szembeni kivételes ellenállóképesség jellemzi. Öntözés­es termesztés esetén rekordtermést ad. (&\ PIONEER. O 5 •jjj 'W W H A PIONEER hibridek értékmérő tulajdonságai magas termőképesség kiemelkedő termés stabilitás rendkívül gyors éréskori vízleadás nagy szárazságtolerancia u £ '5 '< N ifi M 6,534 Ft /ha 13.7* 60,000 54,108^ 50,000 *' 47,574 40,000 30.000­20,000 10,000 PIONEER VERSENYTÁRS 1880 MELLÉVETÉSES KÍSÉRLET FAO 200-500, Magyarország, 1993-94 *

Next

/
Thumbnails
Contents