Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-25 / 48. szám

1995. február 25., szombat Megyei Körkép 3. oldal Több lesz a gyalogos rendőr (Folytatás az 1. oldalról) Az ismertté vált bűnelkövetők több mint harmada büntetett előéletű, harmada visszaeső. A fiatalkorúak aránya valamivel kisebb a régebbinél. Gyakoribb lett az ittas vezetés, nemcsak a kábítószer-forgalmazás, hanem a drogok fogyasztása is prob­lémát okoz már. Az igazgatásrendészet meg­lepő tapasztalata, hogy több­szörösére nőtt az idegenek ki­utasításának, beutazási- és tar- tózkodásitilalom-elrendelésé- nek száma - igaz, lényegesen több lett a bevándorolt és az egy éven belüli tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi is. Sokrétű tevékenységét a me­gyei rendőrség terhelő anyagi gondok közepette végezte, 810 millió forintjából úgy gazdál­kodott, hogy a többletmunkát - a kilencezer túlórát — téríteni sem tudták az áldozatvállalók­nak. Ám fejlesztés, fejlődés mégis megvalósult: új őrssel gyarapo­dott a hálózat, a főkapitányság ügyeleti osztállyal bővült. S ez utóbbi munkájához - ha esz­tendős késéssel is - befejezés előtt áll a TAFELKOM infor­mációs bázis kialakítása. Jó vezetők irányítják a csa­patmunkát, a rendőri felké­szültséget helyi képzéssel — szolgálat mellett - is javítják a még nagyobb teljesítménye­kért. Sajnos, az idei országos bér­emelés sem tette vonzóbbá a pályát, mivel a nettó bérnöve­kedés átlagosan csak 300 forin­tig terjed, de akadt rendőr, aki a fizetésjavítás után is 4000 fo­rinttal kevesebbet talált a borí­tékjában... Ha az idén a ma­gánnyomozásról legfelsőbb szinten is döntés születik, félő, hogy a képzettebb munkatársak feltétlenül engednek a csábítás­nak, s kilépnek jelenlegi szolgá­latukból. Az idén 60 millió forinttal kevesebb jut a működésre, a gépkocsik havonta csak 2500 kilométert futhatnak. Több lesz a gyalogos rendőr, mint az au­tós járőr, de a feladatokat ter­mészetesen minden területen szeretnék ezután is tisztesség­gel, ha lehet, még jobb ered­ménnyel megoldani - mondták a tegnapi sajtótájékoztatón. (gyóni) Pályázatot hirdetett a MAB A tudomány támogatásáért Észak-Magyarországon címmel korábban létrehozták a Mis­kolci Akadémiai Bizottság ala­pítványát. Ennek kamataiból ju­talmazzák az olyan tudomá­nyos dolgozatokat, amelyek a régióra vonatkozó tárgyakra, alkotásokra, létesítményekre vagy személyiségekre vonat­koznak. Amint dr. Terplán Zénótól, a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagjától, a MAB elnökétől értesültünk, pályáz­hatnak a tudományos fokozattal nem rendelkező egyetemi és fő­iskolai hallgatók, illetve a kö­zépiskolákban tanuló diákok, egyénileg és csoportosan is. Ezen az eddig még nem közölt, máshová be nem nyújtott ta­nulmányokkal vehetnek részt, amelyek a már feldolgozott irodalomhoz képest eredeti, új gondolatokat, adatokat tartal­maznak. A pályázatokat négy pél­dányban a Miskolci Akadémiai Bizottsághoz nyújtsák be az ér­deklődők jeligésen Miskolcon, az Erzsébet tér 3. alá. Az irányí­tószám: 3530. A mű terjedelme ne legyen több ötven oldalnál. A pályázat elején tüntessék fel annak a címét és a jeligét. Ugyanakkor zárt borítékban ad­ják meg a pályázó nevét, lak­címét, az irányító- és a szemé­lyi számát. A pályázat benyújtási határ­ideje: 1995. október 27. A meg­felelő színvonalú műveket a MAB jutalmazza. Az ered­ményhirdetésre december Il­lő. között került sor. További felvilágosítást a MAB szerve­zőtitkára ad Miskolcon. Alapítvány a tehetségekért Két szomszédos település — Mezőszemere és Egerfarmos — önkormányzata közalapítványt hozott létre az elmúlt napok­ban. Az alapítvány elhatározott célja a községek általános isko­láiban tanuló, valóban tehetsé­ges, szorgalmas és rászoruló gyermekek természetbeni vagy anyagi támogatása. Amint azt egyébként Bozsó Lászlónétól, a mezőszemerei polgármesteri hivatal igazgatási előadójától megtudtuk, első­sorban azokat a diákokat kíván­ják támogatni, akik nyolc éven keresztül jeles vagy kitűnő ta­nulók voltak, illetve akik aktí­van részt vettek a tanulmányi és sportversenyeken. A közalapít­ványhoz bárki feltétel nélkül csatlakozhat, szíve és pénztár­cája szerint. Az alapítvány bí­rósági bejegyzése folyamatban van. Körkép az igazsagszolgáltatasrol Az a szándék vezetett bennünket, hogy szólaltassunk meg állampolgárokat a törvénykezés, a bíróság ügyintézésével kapcsolatban. Személyes vagy közvetett tapasztalatok alapján miként dolgozik a Heves Megyei Bíróság, mi a véleményük az ügyintézés menetéről, tárgyalások el­napolásáról, az elhúzódó ügyek lefolytatásáról, és egyáltalán, miképpen oldja meg a törvény­szék a honpolgárok peres ügyeit? Kovács Sarolta A véletlen úgy hozta, hogy először Kovács Sarolta (Eger, Cifra út 43. VIII. em. 1. szám) mondta el véleményét a me­gyei bíróság munkájáról. Újabban nincsenek személyes tapasztalatai a törvényszék, a tárgyalótermek munkájával kapcsolatban, de ismeretségi körében nagyon sokan mond­ják el ügyes-bajos dolgaikat, és kiderül, hogy a polgári pe­rek nagyon elhúzódnak, sok­szor évekig tart egy per, hogy az emberek belefáradnak az ítélet meghozatalába, és alig reménykednek, hogy véget ér valahára a pereskedés. Még nagyobb baj, hogy olykor az ítéleteket érdekek határozzák meg, és az erősebb törvények javára billen a mérleg. „Köz­tudott, mondja Kovács Sa­rolta, hogy a törvényháza túl­terhelt peres ügyekben, és néha nem is mérlegelik az ügyet kellő megalapozottság­gal, ebből fakadóan a felek nem is lehetnek megelégedve az ítélethozatallal.” Ahol kirendelt ügyvéd látja el a védelmet, ott kevés az esély a per megnyerésére. így folytatja tovább: „Azonban konkrét esetet is tu­dok, amikor polgári perekben, főként válókereset ügyében a felek egyetértettek az ítélettel, mert jó ügyvéd készítette elő a pert. Általában az alperesek méltánytalan elbírálásban ré­szesülnek, de hasonló elége­dettséggel fogadják a vagyon- perek és kárpótlás ügyében hozott ítéleteket.” Kijelentette Kovács Sarolta, hogy régi tapasztalatokkal rendelkezik a törvénykezéssel kapcsolatban, de nagyon so­kan keresik fel, és foglalkozá­sánál fogva gyakran térnek be hozzá ismerősök, akik soroza­tosan elpanaszolják az ügyin­tézés tekervényes útjain szer­zett tapasztalataikat. Farkas Móric Farkas Móric (Eger, Béke út 93.) honpolgárral az autó­busz-állomáson találkozunk, akinek már 1991-ben szemé­lyesen volt dolga a törvénnyel. A vád ellene betöréses lopás volt, kirendelt ügyvéd védte, de nem is remélt felmentést, hiszen beismerte a bűncselek­ményt, azonban az ítélet elég sokáig húzódott, míg végre többszörös halasztás után ki­mondták a verdiktet: öt év és hat hónap szabadságvesz­tés. Az első ítélet alapján leülte a három év és két hónapot. Je­lenleg szabadlábon van, nem foglyosították, de most várja a másodfokú tárgyalást. Az a véleménye, hogy „jobban jár­tam volna, ha egyszeriben le­töltőm az összbüntetést, de így a tárgyalás elhúzódása miatt most már többet kell leülni egy évvel." Megkérdezzük, van-e fe­lesége, gyereke? Nős, a fe­lesége nem dolgozik, és négy gyereke várja otthon a betevő falatot... Jelenleg munkanél­küli, segélyekből él. Most re­ménykedik, hogy nyugdíjban fog részesülni, mert 19 évet dolgozott Egerben a temetke­zési vállalatnál, és Budapesten is. Azért bizakodik a nyugdíj­ban, mert legutóbb két súlyos infarktuson esett át. Ekkor legalább élvezte a jó kórházi ellátást.-Ha már ennyire őszintén elmondott mindent, nem árulná-e el azt is, miért vete­medett betöréses lopásra?- Nem egyedül követtem el, társaim biztattak, menjek ve­lük, lesz kaja a kölyköknek.- És most mit fog tenni?- Egy biztos, lopni nem fo­gok, betörést se követek ei, inkább zsíros kenyeret eszik az egész család, de még egy­szer nem akarok a zsaruk ke­zére kerülni... Szűcs Ernőné Szűcs Ernőné (Szúcs, Kos­suth u. 1. szám) szintén az au­tóbusz-állomás padjáról me­séli el férje elég hosszadal­masra nyúló ügyét a kárpót­lással kapcsolatban. Az ura szovjet hadifogság­ban volt, 1947-ben tért haza. Amikor elhagyta szeretteit, kedves családját, akkor a meg­termett férfi 95 kilogrammot nyomott erejének teljében. Amikor hazatért, alig volt 47 kiló, de hozott magával egy tartós vesebajt, amivel „meg­ajándékozta őt” a második vi­lágháború. Jelenleg 72 éves, de két éve folyik a pere kárpót­lás ügyében, és mivel semmi sem történt, belefáradva a sok huzavonába, egyszerűen meg­szüntette az eljárást. Sérelmek sorozata érte a sú­lyos hadifogságot szenvedett Szűcs Ernőt. A legalacsonyabb nyugdíjnak 70 százalékában részesült, 5200 forint összeg­ben, és nem számították be neki a hadifogságot. Miután hazatért rokkantán, átmeneti­leg munkaképtelen volt. A nyugdíjába később nem szá­mították bele azt a betegállo­mányú hathetes időszakot sem, mivel nem tudott iga­zolni munkaviszonyt. Miután felépült, visszakerült buda­pesti munkahelyére, a BESZ- KART-hoz, mint villamosve­zető. Viszont szolgálati évei­ből kiesett a hadifogság és a hat hét, ami megszakítás nél­küli munkaviszonyt jelentett volna számára. A két éven át húzódó per azonban kilátástalanná tette a helyzetét, és hogy tovább ne vesződjék a törvénykezéssel, keserű bánatában inkább fel­hagyott a reménnyel, és már nem vár az igazság szavára. Talán több odafigyelő em­berséggel segíthetett volna ügyén a törvénykezés. Gál Elemér Dr. Jakab István regionális társelnök A Megyei Önkormányzatok Or­szágos Szövetsége a közelmúlt­ban Kecskeméten ülésezett, s a védelmi szervezetek, illetve a vállalkozási központok felada­tairól tanácskozott. A szövetség egyben elnököt is választott dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke személyében. Az északi régió társelnöke dr. Jakab István, a Heves Megyei Közgyűlés el­nöke lett. Bélapátfalviak szociális segélyei Nem volt könnyű dolga a héten a bélapátfalvi önkormányzat szociális bizottságának, mivel már közel 100, munkanélküli segélyből kiszorult személy to­vábbi anyagi támogatására kel­lett javaslatot tennie. A járadé­kosok konkrét segítéséről egyébként márciusi ülésükön a községi képviselők döntenek. Határozatuk felelősségét nö­veli, hogy a segélyezés éves szinten már most több mint négymillió forinttal terheli a te­lepülés kasszáját - s december végéig az istápoltak száma vár­hatóan másfélszeres lesz. Patai buszokkal - pesti színházakba Gyöngyöspatáról rendszeresen indítanak már színházi buszo­kat. Legutóbb kedden a Fővá­rosi Operettszínházba kirándul­tak a pataiak, március 1-jén pe­dig a pesti Mikroszkóp Színpad előadását élvezik. Az első lakásért Tarnaszentmárián Tamaszentmárián is erőfeszíté­seket tesznek a fiatalok megtar­tásáért, az időközben máshová költözöttek visszacsalogatásá­ért. Az első lakáshoz jutás könnyítésére az önkormányzat­nál rövidesen szabályzatot is módosítanak. Költöző porta a gyöngyösi kórházban A gyöngyösi Bugát Pál Kórház Erzsébet királyné utcai portáját a József Attila utcára helyezik. Március l-jétől már ez utóbbi helyen keresztül történik a személy- és teherforgalom. Múlt heti rejtvényünk legsikeresebb beküldői Február 18-i rejtvényünk meg­fejtése: Tudom, kérem, tudom, ezért nem lettem mérnök! A he­lyes válaszokért Tóth Henriett (Gyöngyös), Benei Imréné (Hatvan), Horváth Imréné (Makiár) kapják könyvutalvá­nyainkat. Mai, 10. oldali felad­ványunk megfejtését március 3-ig várjuk. Szükségköltségvetés van, de... A megye nincs válságban (Folytatás az 1. oldalról) — A várható szükséghelyzet szükségköltségvetést szül — folytatta a közgyűlési elnök, aki a továbbiakban kifejtette: a legfontosabb, hogy biztosítani tudják a megyei intézmények idei működtetését. Ennél többre nem vállalkozhatnak, nincs is lehetőség, mert a ko­rábbi, több mint nyolcvan szá­zalék körüli állami költségve­tési támogatás mára mintegy 66 százalékra csökkent, s tu­lajdonképpen ebből származik a már jelzett hiány. - Ha ilyen szűkös, mondhatni, csak a leg­szükségesebbekre áldozó is a pénztárcánk, az még nem je­lenti azt, hogy a megye válság­ban van - szögezte le. Egyben felhívta a Figyelmet: arra, hogy bezárjanak egyes intézménye­ket, csak a legvégső esetben gondolhatnak, mert ezek sú­lyos kiadásokkal - végkielégí­téssel, költséges állagmeg­óvással —járnának. A szóbeli kiegészítést köve­tően az egyes bizottságok ve­zetői, illetve a témában jártas képviselők mondták el véle­ményüket. Azzal kapcsolatban, hogy válságba kerül-e a me­gye, megoszlottak a vélemé­nyek. Többen úgy ítélték meg: ez országos kihatású ügy. Saj­nos, úgy néz ki - utalt rá dr. Pásztor József —, hogy „Ma­gyarország a tönkrement ön- kormányzatok szövetsége lehet a jövőben". Erre hívta fel a megyei önkormányzati tag az országgyűlési képviselők fi­gyelmét is...-Nem lehet mindent hitel­ből fedezni - kapcsolódott a témához dr. Lukács Tamás, aki azt szorgalmazta, hogy a testü­let keresse a megoldás kulcsát a saját háza táján. Gondolt itt a gondos vagyongazdálkodásra, valamint azokra a vagyontár­gyakra, amelyeket apportként be lehet vinni bizonyos elő­nyös vállalkozásokba. Ez egy­ben arra is szolgálhat, hogy egyértelműen megállapítható legyen: meddig terjedhet az önkormányzat hitelképessége. Ehhez a gondolathoz kapcso­lódva mások is javasolták: áp­rilis 30-ig el kell készíteni egy „válságkezelő programot”, en­nek birtokában nem érheti meglepetés a testületet, ha a vártnál is rosszabbra fordulna a megye pénzügyi helyzete. S ha költségvetés a téma, nem maradhat ki az Egerrel közösen fenntartott intézmé­nyek kérdése sem. Farkas Kálmánné utalt ezúttal arra, hogy még mindig „iszapbirkó­zásnak” tűnik egy-egy tanács­kozás, megbeszélés a színház, illetve az egyéb intézmények finanszírozását, sorsát illetően. Jó lenne - fogalmazta meg az óhajt -, ha rövid időn belül megoldást találnának ezekre az akut problémákra, hogy ne kelljen velük vissza-visszaté- rően foglalkozni egészen a cik­lus végéig. Hasonlóan fogal­mazott a megyeszékhely al­polgármestere, Habis László is, akj megvalósíthatónak tartotta a vitában már korábban el­hangzott ötletet, miszerint hoz­zanak létre úgynevezett intéz­ményfenntartó társulást. A má­sik megoldás az lenne - vetette felhogy a meglévő közmű­velődési intézmények közül valamelyiket átvenné a város, s akkor erre a régi vitára pontot tehetnének. Elmondta, hogy rendezetlen a középfokú okta­tási intézmények, illetve a me­gyei kollégium sorsa is. Az előbbiek felújítására - erejü­kön felül vállalva - az idén kö­rülbelül 40 milliót fordítanak. • Bizonyos közös fenntartású in­tézményekkel kapcsolatban vi­szont megjegyezte: nem biztos, hogy ezek teljes mértékben megkapták a várostól átutalt támogatást... Erre a kijelen­tésre a megyei közgyűlés el­nöke úgy reagált, hogy - mint válaszában mondta - a város „cinikusan” kezeli a témát, példákat is hozhatna rá, ehe­lyett azonban azt kéri: ne fe­szítsék tovább a húrt a két ön- kormányzat között! Az ülésen egyébként - más témák megvitatása mellett - a közgyűlés nevében a Magyar Olimpiai Bizottság tagjává de­legálták Érsek Zsolt országgyű­lési képviselőt. Szót kért to­vábbá Tófalusi Emil, s bejelen­tette, hogy a szintén a nyugdí­jasokat képviselő társával - a korábbi híresztelések ellenére - nem kívánnak csatlakozni egyik pártfrakcióhoz sem. (szilvás)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents