Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-03 / 29. szám
4. oldal 1995. február 3., péntek Eger És Körzete Szűrővizsgálat a lelki betegségekre Lelki betegségre (neurózisra) , való veszélyeztetettség kérdőíves szűrővizsgálatára várja a szorongó, ideges, lehangolt, különböző lelki bajokkal, párkapcsolati, szexuális, gyermeknevelési stb. problémákkal küzdő felnőtteket az egri egészség- ügyi alapellátás Mentálhygié- nés Csoportja kedd délutánonként 14 és 17 óra között Egerben, az Arany János u. 20/A szám alatt, a Módszertani Bölcsőde épületében. Az érdekelteknek lehetőségük lesz csoportos relaxáció-tanulásra, illetve problémamegoldó csoportbeszélgetésekben való részvételre. A vizsgálat ingyenes. Bélapátfalván is várják a segítséget Amint arról lapunkban is hírt adtunk, Bélapátfalván is működik a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja. Többször is nyújtottak már nagy segítséget élelmiszer-szállítmányaikkal az erdélyi és a kárpátaljai embereknek. Aki hajlandóságot érez a támogatásra, pénzadományát a Máltai Szeretetszolgálat Bélapátfalvi Csoportja 4438300318-as számlaszámán fizetheti be. Ezenkívül cukorgyáraktól, malmoktól, húsipari üzemektől szeretnének önköltségen vásárolni, hogy további segítséget nyújthassanak. Versmondók városi elődöntője Immár hagyományos, hogy évről évre megrendezik az országos József Attila vers- és prózamondó versenyt. A területi elődöntőket megyénkben Füzesabonyban, Hatvanban, Gyöngyösön és Hevesen is megtartják, az egri elődöntőre február 11 -én kerül sor. A megyei vetélkedő február 25-én lesz. Tizennégy évnél idősebb versenyzőket várnak. Három József Attila-verset kell kiválasztaniuk, valamint három kortárs költő vagy író művével kell a zsűri elé állniuk. A jelentkezők bővebb információt a Megyei Művelődési Központban kaphatnak a Knézich K. u. 8. szám alatt, vagy a 311-954-es telefonszámon. A próbán már formálódnak a jellemek, alakul az együttes munka FOTÓ; PERL MÁRTON A viszonzatlan szerelmek története Színpadra kerül A láthatatlan ember Gárdonyit játszani Egerben: egyfajta kihívás. A szokásosnál is „ünnepibb”. Ha egy ilyen értéke van a városnak, mint a Gárdonyi Gáza Színház, előbb-utóbb talán elkerülhetetlen is. A nagyszínpadon már javában tartanak a próbák, születik A láthatatlan ember. Ebben az izgalmas időszakban beszélgettünk a darab rendezőjével, Gáli Lászlóval.- A próbáknak mely stádiumát szereti legjobban?- Rendkívüli izgalommal jár és nagy önfegyelemmel az olvasópróba, mert már itt minden eldőlhet. Igazában az első találkozása a társulatnak a darabbal. Ha sikerül úgy felvezetni, feltálalni az anyagot, hogy meggyőző legyen, akkor kíváncsiak a színészek. A legelső színészi reflexeken túl: mit játszom, mekkora a szerepem, ki a partnerem, maga a darab is „vizsgázik”. Milyen réteget akarunk megmozdítani, kit várunk rá, milyen színházi feladat. Azt szoktuk mondani: egy előadáson megszületik egy gyerek; nos, akkor ez a nászéjszaka. Majd elkezdődnek a kereső, vergődő próbák, amiben most is vagyunk. Most már személyiségeket, konfliktusokat kell keresni. Nekem mániám az, hogy közérthető legyen az előadás. Hogy minél több ember világosan értelmezhesse. Mert az érzelmek is ahhoz viszonyulnak. Ha én valamit nem értek, akkor azt nem is tudom szeretni. Nagyon fontos, hogy rend legyen a színpadon, a viszonyok rendje, a szándékok rendje.- Egy ilyen regénynél, mint A láthatatlan ember, speciális helyzetben vannak...- Remek regény, fantasztikus! Azt mondja Gárdonyi, hogy az Isten rabjai a legszebb, az Egri csillagok a legjobb, és A láthatatlan embert szeretem legjobban. Zéta címmel drámát is írt belőle, amely nem tartozik remekművei közé. Nem pályázom írói babérokra, de végül is én alkalmazom színpadra a drámát, kellő tisztelettel... A regényről azt vallja Gárdonyi, hogy lelki önéletrajz. Szinte minden alakja ő, ennek következtében rendkívül plasztikusak. De a legfontosabb az, hogy összes kultúrértéke mellett ez furcsa módon nem történelmi regény, hanem szerelmi. Három viszonzatlan szerelem története.- Ilyen sokszereplős, monstre müvet színre vinni nem könnyű feladat...- Nagyon fontos, hogy a kifinomult, már-már szecessziós érzelmeket ebben a hun barbár közegben meg tudjuk ragadni, hitelessé tudjuk tenni. Bele is tettük az előadásba a regény előszavát, mely utószó is egyben, s azt fogalmazza meg, hogy az ember miért láthatatlan. Az előadás szándékunk szerint néhol montázstechnikára építő, jelenetező, filmszerű lesz. Tehát nerh felvonásokban gondolkodó. Igyekeztem a regényből minden jelentős szálat végigvinni, aszerint, hogy mit lehet a színpadon megvalósítani. Kétségtelen, hogy nagyon nagy apparátussal kell működnünk, fantasztikus népes szereplőgárdával. Ha nem akarok egy hagyományos előadást létrehozni, akkor sok-sok arcot kell felvillantani, hogy a történet kibontakozhasson. És nagyon szerencsésen - el ne kiabáljam - sikerült színészi alkatokban megfeleléseket találni. Nem pejoratív szándékkal mondom, hogy a színházban mindig a színész tudja jobban - vagy legalábbis azt hiszi -, hogy melyik szerepet ki játsz- szon. Most mindenki egyetértett abban, hogy például Zétát Tunyogi Péter, vagy Attilát Csendes László formálja meg. De a sorolhatnám Áts Gyulát, Csonka Anikót, Deák Évát, vagy a többieket. Egyébként az előadás „nem olcsó mulatság”: jelmezek, fegyverek, nyilak, kardok, pajzsok s a többi. Csak úgy tudjuk kiállítani, hogy minisztériumi pályázaton nyertünk pénzt, a rendes költségvetésből nem telne rá. Azt gondolom, hogy nagyon fontos egy ilyen mű Egerben, mely iskolaváros. Ennek ellenére ne gondoljon senki ifjúsági előadásra. Szándékaink szerint nagypapát és unokát egyaránt várunk. Egyáltalán, családi színházat szeretnék. Elképzelhető, hogy az előadás után veszik majd sokan kézbe a regényt, és olvassák el, mondjuk a huszonévesek. Mindenesetre az egész társulat igen nagy izgalommal és kíváncsisággal várja a február 17-i bemutatót. Mikes Márta „F” kategória - érzelmi alapon? A tudósok kimutatták, hogy döntéseink 80 százalékát érzelmi alapon hozzuk. Különösen tág teret ad a szubjektivitás érvényesülésére a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben az „F” kategóriába történő besorolás. Eger művelődési és sportirodája szeretne végre pontot tenni a régóta húzódó, másutt sok vitával és pereskedéssel járó ügy végére. Ennek érdekében javaslatot dolgoznak ki, amelynek eredményeképpen a közalkalmazottak választ kapnak olyan kérdésekre is, mint hogy milyen elvek alapján, milyen arányban, milyen fedezet mellett adható az „F” osztályba sorolás utáni magasabb bér a „lehet ágon”. Lapunkat a jelenlegi állapotról tájékoztatta Társy József irodavezető.- Az elmúlt évben gazdasági, pénzügyi okokból szükségessé vált, hogy minden intézmény- vezető ez irányú javaslatát a közgyűlés engedélyezze - mondta. Elég sok ilyen kezdeményezés érkezett be már az idei év kezdetén, tehát a közalkalmazottak érdeke, hogy mielőbb megnyugtató módon rendeződjön az odaítélés alapelve. Először az igazgatók véleményét kértük arról, hogy milyen módon lehetne igazságosan, de a pénzügyi korlátokat is figyelembe véve előrelépni.- Mi derült ki a beérkezett javaslatokból?- Meglehetősen szélsőségesek voltak az írások. Példaként kettőt említek: az egyik vélemény, hogy abszolút nem lehet szabályozni, a másik viszont még a tanulmányi versenyeken a tanulók eredményéhez is kívánná kötni az „F” kategóriába kerülést. A két véglet között szinte minden lehetséges variáció előfordul. Készítettünk egy szakmai előterjesztést - részben a beérkezett javaslatok figyelembevételével -, amelyben a szubjektivitást a minimális értékre kívánjuk csökkenteni. Ezt az általános és középiskolák igazgatói tanácskozása elé vittük, de megküldtük az óvodák, kollégiumok és közművelődési intézmények vezetőinek is. Az alternatívákat a végzettségre és a pályán eltöltött időre építettük. Élképzeléseink szerint az „F” osztályba soroláshoz minimum tízéves jogviszony szükséges. Ezen belül persze lehetnek további finomítások: egy munkahelyen, egyazon településen, esetleg ezek kombinációja, vagy tíz év egy településen eltöltött idő, de csak a tényleges tanítást vesszük figyelembe. Ez utóbbi esetben kiesne a gyes, a gyed idejére eső időszak.- Mennyire számít majd a szakmai felkészültség?- Szeretnénk feltételként szabni - mint a kötelező ágon - a több diploma meglétét. A magasabb fizetési osztályban mindenképpen meg kell felelni az alap- és a kiegészítő feltételek közül néhánynak. Ezekhez kértük a szakmai véleményeket. Szerintem figyelembe kell venni majd a tudományos fokozatok, publikációk, továbbképzések és kitüntetések kérdéskörét is.- Mikorra várható a végső megoldás?- Miután az oktatási bizottság kialakította álláspontját - gondolom, egy hónapon belül erre sor kerül -, a közgyűlés elé kerülhet az előterjesztés. Ha a képviselők elfogadják, már csak a végrehajtás marad hátra... Kovács Mária Az első negyedévben szó lesz a piacok, a vásárok rendjéről is Elkészült az egri közgyűlés első negyedévi feladatterve, több olyan érdekes témával, amelyek a helybéliek körében bizonyára nagy érdeklődést váltanak ki. Az idén is érvényes az a gyakorlat - az elmúlt négy esztendőben sokan éltek is a helybéliek közül vele -, miszerint bárki részt vehet, sőt hozzászólhat az egyes témákhoz. A következő, február 14-i közgyűlésen például első fordulóban vitatják meg a résztvevők az idei esztendő költségvetését - kiemelt helyen szerepel a helyi televízió kérdése -, döntenek a távhőszolgáltatás megemelkedett díjáról, a köztisztasági rendeletekről, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítéséről is. A következő három hónap alatt szó lesz - többek között - a helyi adórendszerekről, a piacok és a vásárok rendjéről, a magánerős közműberuházások támogatásáról, a Szépasszony-völgy részletes rendezési tervéről, a Mészhegy-Nyergestető védetté nyilvánításáról, a város közoktatási és szakképzési koncepciójáról. Terítékre kerül még az első negyedévben a délkeleti városrész rendezési terve is, valamint az Egri út és környéke, a Trini- tárius—Telekessy, az Almagyar utca által határolt tömb, a Berva-lakótelep részletes rendezési terve is. Valamennyi elképzeléshez várják az itt élők véleményét, javaslatait is. Magyar magániskola a Felvidéken Az egri önkormányzat vezetői nemcsak szép szavakkal és ígéretekkel támogatják az elszakított területeken kisebbségi létükben fenyegetett iskolákat. A megyeszékhely közép- és felsőfokú intézményeiben számos diák kap lehetőséget a képzésre, hogy majdan szülőföldjükre visszatérve kamatoztassák mindazt, amit a barokk városban eltöltött évek alatt megszereztek. Talán éppen ennek híre jutott el a szlovák vasmarok szorításában is magániskolát nyitó Cservenka János igazgatóhoz. Egri látogatása során részt vett egy színházi előadáson, illetve találkozott dr. Ringelhann György polgármesterrel is. Ennek kapcsán tájékoztatta lapunkat az intézmény kialakulásáról, működéséről, eredményeikről és gondjairól. A hidaskürti középfokú magán szakmunkásképző intézet öt évvel ezelőtt nyitotta meg kapuját, öt szakmában 36 diák és 10 pedagógus látott a munkához. Nem volt könnyű az indulás, hiszen az állami támogatásból nekik semmi sem jutott, ráadásul még az is nehezítette a helyzetüket, hogy az ország első magániskolája éppen magyar. A pedagógusok fejenként 10 ezer koronával szálltak be a költségvetésbe, míg ’ a Cservenka család félmillió hitelt vett fel annak érdekében, hogy az oktatásban fennakadás ne legyen. A tényhez viszont az is hozzátartozik, hogy segítségükre sietett az Illyés és a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért elnevezésű alapítvány is. A nehéz körülmények ellenére sem a túlélésre összpontosítanak, hanem a magyar magániskola-hálózat kiépítését tűzték ki célul, amely alapul szolgálhat a magyar oktatásügyi autonómia megteremtéséhez. Már az eltelt évek is igazolják, nem volt utópia ez a kezdeményezés, és 1993 júliusában útjára is bocsátották az első osztályt. Az eredmény sem volt akármilyen: négy kivételével valamennyien munkát kaptak, vállalkoznak és érvényesülnek szakmájukban. Az elmúlt évben pedig 113 végzősnek több mint a fele kitüntetéssel zárta az esztendőt. A Cservenka család élete az iskola, megpróbálnak a fejlett nyugat-európai intézményekhez felzárkózni, és szeretnének a Felvidéken követendő modellt felépíteni. A pedagógusok munkaidőn túl is dolgoznak, sok esetben még a szabadnapjuk is az iskola ügyeivel telik el. Az anyaország intézményei közül már kapcsolatot építettek ki a pápai és a keszthelyi szakmunkásképzővel, akiktől elsősorban tankönyvet és anyagi segítséget kapnak. Remélik, egri látogatásuk egy újabb baráti együttműködést kínál számukra. Talán már a közeljövőben a megyeszékhelyen is eltölthetik gyakorlóidejüket a hidasnémeti diákok. A hidasnémeti igazgató büszke eddigi eredményeikre
