Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-20 / 43. szám
6. oldal Horizont 1995. február 20., hétfő A szerelem ereje és a történelem A láthatatlan ember bemutatója az egri Gárdonyi Géza Színházban Az „egri remete” már öt éve élt a várdombon bepámázott ablaké, üvegezett tetejű szobájában, amikor megírta tüneményes regényét a szerelemről, mely a barbár hun korban játszódik. Melynek minden alakja - ő, s melyben a lélek titkait kutatja. Gárdonyit igaz szívvel avathatnánk a lélekábrázolás posztumusz doktorává... Nem elsősorban történelmi regényt alkotott, hanem a szerelem kortalan drámáját rajzolta meg. Micsoda lírai anyag, romantikus cselekmény, történelmi háttér, képi lelemény! Mennyi lehetőség! Mindezzel élt Gáli László, amikor színre vitte a művet, amelynek bemutatója pénteken este volt az egri Gárdonyi Géza Színházban. Az író Zéta című drámája helyett sokkal inkább a regény elevenedett meg a színpadon. Gárdonyi elképzeléséhez híven, a sokrétűségben jó arányokat teremtve, tekintélytiszteletében sem lassítva a játékot. Gáli lászló, az átdolgozó és a rendező a színrevitelhez a mű erős gondolati töltése és több ütemben is robbanó cselekménye miatt még számos művészi ürügyet talált. A rabszolga sorsa a hősiességet kívánó történelmi helyzetben, az életben maradás és az önfeláldozás alternatívája, a humanizmus szerepe, a szerelem lé- lekrajza mind-mind okot jelentett a rendező számára. Ugyanakkor himnikus, szinte népballadai, meseszerű realitása is többfajta választást kínált. Gáli László egy nagy volumenű, mélyen átélt, rendkívül teherbíró képességű elképzelést mutatott be a nézőknek. Az előadás első részének látványai még nem dinamikusak. Eleinte mintha a rendező „kitépte volna” a regény fejezeteit, idézve a legfontosabb párbeszédeket, s a szereplők könyv nélkül mondanák fel ezeket. Aztán fokozatosan a dialógusokban indulat fenyeget, megszületik a több, a plusz, a játék. A párbeszédek gondolat- és életteljessé válnak, s nem hiányzik belőlük a lélekelemző és leíró részek realitása. Lépésről-lépésre, ahogyan Zéta, Attila, Csáth vagy Dzsidzsia alakja kiemelkedik az életképből, ahogy a mozgalmasság mindinkább előtérbe jut, úgy forrósodik és kap lángra az előadás. S a cselekmény feszültségét a képsorok mind magasabb hőfokú, egész a fehér izzásig hevülő lírai- sága is fokozza. Mindegyik lélek más hangon szól. Nem a szavak tartalma marad meg, hanem a bennük lappangó érzések jelentése. Ezért van, hogy nem történelmi életkép-sorozatot, hanem az emberi élőlény természetrajz-drámáját láthatjuk. S azt, hogy a „romantika” hagyományos módján a földtől is el lehet szakadni. Egészen a költőiség közegébe. Hála Istennek, hogy Gáli László hitt a mű aktualitásában, ezért nem aktualizálta a drámát mindenáron. Nem akart vérrel-verí- tékkel kimódolt „modernséget”, divatos „üzenetet” közvetíteni. Láthatóan a színház valósága érdekelte. A remekművek többértelműek. Mint az igazság vagy az élet. A rendező a szerelmeseket már-már a szecesszió holdfényébe helyezi, s egyéb értelmet is ad e halálos lángolásnak: a fiatalságot. Az előadás egyik legsikerültebb jelenete a sámánok áldozata és a csata megoldása. Aldobolyi Nagy György ismét remekelt. Sötét tónusú, izgalmas zenéje nem csak a jelenet-váltásokat segíti. Pilínyi Márta díszletei jó színpadi atmoszférát teremtenek, Húros Annamária korhű jelmezei egyenesen festőiek. Tunyogi Péter Zéta szerepének megformálásában fennállt a veszély, hogy önmaga narrátorává válik. Megmenekült ettől. Szerelme állandó veszélyben telik el, s lám, szertelen, mámoros, röpködő az imádata. Barátságos lényében mély elszántság van. Játéka izzó, érzelmes, robbanékony. Az előadás egyik kimagasló teljesítményét Attila szerepében Csendes László nyújtotta. Hangjának, testi jelenlétének oly ereje van, hogy csak úgy sűrűsödik körülötte a levegő. Eljut Attila egyéniségének teljes bőségéig. Vihar 6, dübörgés, földrengés, ugyanakkor bölcs és félelmetes, mint a természet maga. Kis mozdulatainak is „akusztikája” van, nem vesznek el a térben. Ats Gyula Csáth megformálása a színházi est másik nagy nyeresége. Forte játékának mindvégig légköre volt. Összefogott minden színészi erélyt, mely alkatából csak telt. Márpedig bővelkedik színben, hangban, leleményben. Egyszerűen elementáris. Dzsidzsiát Csonka Anikó formálja meg. Kezdetleges női ragaszkodása eljut a nagylelkűség romantikájáig. Lénye csupa báj, derű, kedvesség. Eredeti megoldású szerepében komoly szépség, lírájában okos játékosság rejlik. Deák Éva Emőkéje nem igazán érzékelteti Attilához vonzódását. Finomabbra, sejtéssze- rűbbre kellett volna festenie, s a csatazaj sokkhatásában pusztulása sem igazán megrenden- dítő. Nem küszködik ugyan feladatával, de nem is igazán alkalmas rá. Bókái Mária nagy természetű, vérbő asszonysága sikerült. Saárossy Kinga Rika királyné megjelenítésében jelentőséget adott szerepének. A „több hasábos” színészi névsorban kisiklások nemigen akadtak. A kisebb szerepek megformálói jó ütemet adtak a jelenetező megoldású előadásnak. E nagy forgalmú színmű zártabb képeiben, a „szembesülések” izzó pillanataiban többen is fel tudtak szabadulni. Meg kell említenünk Réti Árpádot Priszkosz megformálásában, Blaskó Balázst Vigilász szerepében. Horváth Ferenc mint Eszlász igazán jó. Kelemen Csaba Káma főtáltosára Attila holtteste fölött oda kellett figyelni. Pálfi Zoltán, Venczel Valentin, Baráth Zoltán nevét emelnénk még ki. A láthatatlan ember egri előadását minden korosztály figyelmébe nyugodt lelkiismerettel ajánlhatjuk. Legfőképp azért, mert tiszteletre méltó da- ramaturgiai kedvvel, bölcs rendezői bátorsággal született. Gáli László alapos, izzó, türelmes rendező-egyénisége átsüt az egész színházi esten. Annyi érzelmességet - többet sohasem! - kapunk, amely nélkülözhetetlen. S a történelem viharában csak egy szerelmes hal meg, nem maga a szerelem. A lélek kiismerhetetlen erői tűzbe borítják az előadás hatását, a cselekmény gyúlékony pontjait, a koreog- ráfiailag és zeneileg is rögzíthető ellentétek megteremtik a feszültséget. Karsai János mozgástervező és Novák Ferenc koreográfus a mutatványos megoldásokkal megtalálják a naturális hűséget. A lényegvallató szándék kohézióba jut. És Zéta, Dzsidzsia elindulnak... Mikes Márta Egy felmondási ügy tanulságai Tanulságos munkaügyi per fordult elő ügyvédi gyakorlatomban. A felperest egy kft. osztályvezetőként alkalmazta, akivel a munkaviszony létesítésekor 5 évi határozott időre kötöttek munkaszerződést. A kft. forgalma 3 év után lecsökkent, ezért két osztály összevonásával létszámcsökkentést hajtottak végre, és a felperes munka- viszonyát rendes felmondással megszüntették. A felperes a határozott időből még hátralévő időre esedékes átlagkeresetét igényelte, de a kft. csak a felmondási bért és 1 havi végkielégítést tartott indokoltnak. A Munka Törvénykönyvének szabályai szerint a határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással szüntethető meg, ha a felmondás feltételei egyébként fennállnak. A törvény azonban nem teszi lehetővé sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak, hogy a határozott időre létesített munkaviszonynak bármelyikük is rendes felmondással vessen véget. A felmondásnak ezzel a módjával csak határozatlan időre kötött munkaszerződés esetén lehet élni. Ezért az alperes felmondását a bíróság érvénytelenítette, a munkavállalónak nyilatkoznia kellett, kéri-e, hogy munkaviszonyát helyreállítsák, és eredeti munkakörében tovább foglalkoztassák? A munkaviszony folytatása esetén az ítélethozatalig eltelt időre járó munkabérét, egyéb járandóságát és felmerült kárának megtérítését is igényelhetné. A kft.-n belül valóban végbement átszervezést és annak szükségességét a felperes végül is nem vitatta, de kérte, hogy a még hátralévő 2 évre esedékes átlagkeresetét fizessék ki. A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy bár rendes felmondásnak nincs helye, a munkáltatónak lehetősége van a határozott időre felvett dolgozójától is megválni, de ehhez vállalnia kell, hogy a hátralévő időre esedékes átlagkeresetét előre kifizeti. Ez az intézkedés tulajdonképpen a határozott idő „megváltása”, ami nem azonos a rendes felmondással. Mivel a kft. a jogszabályi előírásokat megszegte, a felperes kereseti kérelmét a bíróság megalapozottnak találta, így nem csupán a 2 évre járó átlag- keresetet, hanem ennek évi 20 százalékos kamatát is megítélték a felperes javára. Dr. Lajer Erika Fedezzük csak fel ismételten az ásvány- és gyógyvizeket! Ritkulnak a tiszta források. Olyannyira, hogy vezetékes ivóvizünk tekintélyes hányada nem a valóban jó forrásokból, hanem - megfelelő tisztítás után - felszíni víztározókból, folyóvizekből, alkalmanként bányavizekből származik. Az ilyen lelőhelyekről nyert vizek pedig általában nem tartalmazzák azokat a mikro- és makró- elemeket, amelyek az emberi szervezetnek . létfontosságúak. De tartalmaznak olyan ionokat, például karbonátokat, amelyekre nincs szükségünk. Ráadásul a bakteriológiai szeny- nyezettség ellen a kellemetlen ízhatású klórozással kell védekezni. A huzamos időn át fogyasztott, erősen klórozott víz pedig káros lehet az egészségre. A szakemberek ezért nyomatékkai ajánlják, hogy fedezzük föl újra értékes ásvány- és gyógyvizeinket. (Nyugat-Eu- rópában a jó asztali ásványvizeket olyan becsben tartják, hogy áruk sok helyütt többszöröse a sörnek vagy éppen az olcsóbb boroknak.) A valóban tiszta forrásból származó szomjoltókat hatóságilag ellenőrzik, klórozásuk tiltott, s nagy mennyiségben tartalmaznak hasznos ásványi sókat. A tapasztalatok szerint a hazai gyógyvizek többsége nemcsak egy-egy betegség fájdalmas tüneteit csökkenti, hanem egyben komplex módon erősíti és kondicionálja a szervezetet. A laboratóriumi vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogy gyógy- és ásványvizeinkben eltérő arányban ugyan, de bőven találhatók olyan mikroelemek, amelyek legalább olyan fontosak a szervezetnek, mint a közismert szerves vitaminok, az A-, a B-, a B12-, a C- vagy a D-vitamin. A palackok címkéin megtalálható, hogy milyen hatóanyagokat, ásványi sókat tartalmaz az adott gyógy- vagy ásványvíz. Érdemes külön is figyelni a kalcium-, a jód-, a fluor-, a vas-, a cink-, a réz- és a kobalt-tartalomra. Ezeknek kiemelkedő élettani szerepük van, de a természetes táplálkozással és a helyi ivóvíz fogyasztásával nem mindig jut belőlük elegendő szervezetünkbe. A mikro- és makroelemekből csak bizonyos mennyiség hasznosul, s a gyógyvizek egyes összetevői túl nagy mennyiségben már nem használnak, inkább ártanak. Ezért a használati utasítást, az ellenjavallatot és az esetleges korlátozásokat feltétlenül figyelembe kell venni. Egy hajdani primadonna a Parlamentben Igencsak mozgalmas élete volt az 1937-ben Újpesten született Cseh Máriának. A zeneművészeti szakiskola elvégzése után 1966-92-ig a Pécsi Nemzeti Színház operett-primadonnája volt, de már énekesi pályafutása alatt politizálni kezdett, ugyanis az 1989-es esztendőben tagja lett a Független Kisgazdapártnak, majd egy évvel később a párt női szövetségének alapító tagja. Férje dr. Torgyán József, a párt elnöke, aki után ő a kisgazdák egyik legbefolyásosabb politikusa. De vajon honnan a politikai indíttatás? Mennyire speciális politikusként, politikus-feleségként élni? Többek között erről beszélgettünk az egykori primadonnával.- Mióta is foglalkozik politikával? S vajon mi terelte ebbe az irányba?- Édesapám - mondja - 1943-ban a Don-kany árnál megfagyott, anyám egyedül nevelt engem és a bátyámat. Igen nehéz körülmények között éltünk, hiszen anyám még özvegyi nyugdíjat sem kapott. Ebben a helyzetben úgy éreztem, hogy valamit tenni kell a hozzánk hasonló sorsú emberekért, s így kezdtem politizálni.- Hogyan ismerkedett meg Torgyán doktorral?- Végzős egyetemista volt, amikor 1955-ben megismertem. A nagy szerelemből aztán 1959-ben házasság lett, s 1962-ben megszületett Attila nevű fiunk. A férjem tagja volt az akkori kisgazdapártnak, tehát a politika ekkor már „hivatalosan” is az életem részévé vált.- Az átlagember számára azonban mégsem egyértelmű, hogyan lesz egy operett-primadonnából harcos képviselőnő...- A politikusnő nem a színpadi sztárból, hanem az emberből lesz, s ez alól én sem vagyok kivétel. De meg kell mondjam, rengeteget köszönhettem énekesként is a férjemnek. Az ő unszolására iratkoztam be a zeneművészeti szakiskolába. Amikor befejeztem, szerződést ajánlottak Pécsett. Csakhogy akkor még nem volt négyéves a fiunk, s nagy fejtörést okozott, hogy a családomtól 200 kilométerre elvállalhatom-e az egyébként igen kedvező ajánlatot. Összeült a család, s végül Jóska azt mondta: szerződjek le Pécsre! Szép és nehéz időszak következett az életemben, hiszen a színpadon sikeres voltam, ugyanakkor a szünnapokon rohantam haza ellátni a családomat. Az állandó rohanás, a megfelelni vágyás nagyon megedzett. — Innen a szinte hihetetlen energiája?- Képviselőként „hivatalból” is azt csinálom, amit egyébként egész életemben tettem: megpróbálok segíteni a mások baján. Gyerekkoromtól kezdve valahogy mindig átszőtte az életemet a politika. Pécsi színészként azokon, akik közel álltak hozzám, és kérték, megpróbáltam úgy segíteni, ahogy az az erőmből tellett. Akkoriban az is egyfajta politizálás volt, hogy másokon segítettem. Manapság a munkám jelentős része az ügyintézésre korlátozódik, hiszen nem elég meghallgatni a másik ember panaszát, valahogy orvosolni is kell azt.- Egy-egy jelentősebb parlamenti vitára hogyan készül fel? A párt szakértői véleménye, a „családi kupaktanács”, vagy a személyes meglátásai alapján dönt?- Amikor ffakcióülést tart az FKGP, megbeszéljük, ki me-* lyik soron következő témához kíván hozzászólni. Én legutóbb a tűzoltók ügyében kértem szót a T. Házban, mert ezt a témát a szívemhez közelinek éreztem. Természetesen a párt szakértőjével is konzultáltam a felszólalásom előtt, ez - azt hiszem - minden pártban hasonlóan működik.- Mennyire egyeztethető össze a politikával az asszonyi szerepkör?- Azt hiszem, jól megfér egymással e két „szerep”. Azt viszont most, politikusként látom igazán, hogy mennyit számít a nyugodt családi háttér, egy biztos hátország. Szerintem ez a politikai siker titka. Persze, ez az élet más területein is igaz. Szalóky Eszter > Az előadás két nagyszerű alakítását Csáth szerepében Áts Gyula, Attila szerepében Csendes László nyújtotta FOTÓ: KAPOSI tamás
