Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-17 / 41. szám

A zenének nincs határa Az egri rézfűvósok olykor kapnak ugyan tiszteletdíjat, de legtöbbször a maguk örö­mére is, ingyen muzsikálnak. (5. oldal) Véletlen vadászbaleset nyomán A mentelmi jogának felfüggesztése kapcsán, annak indo­káról és menetéről kérdeztük az országgyűlési képvise­lőt, Godó Lajost. (3. oldal) A diákok az erőforrások Az Egri Diák Sportegyesület fiűkosarasai- nak csapata az ESE szakosztályainak meg­szűnése idején jött létre... (11. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, megyei 1995. FEBRUAR 17., PENTEK {LAP LŐRINCI, PETER VASARA VAROSOK ES KÖRZETÜK NAPILAPJA VI. ÉVFOLYAM 41. SZÁM ÁRA: 18,80 FORINT ^ Egy hónapos előfizetés esetén Ön naponta 15 Ft-ért, egyéves előfizetés esetén 13,60 Ft-ért olvashatja lapunkat! Mindez elég indok arra, liog^lőfizetőnHegyen! közmeghallgatást tartottak Gyöngyösön Áprilistól üzemel az új kórház Dr. Szabó György minisztériumi osztályvezető vázolta az ágazat jövőképét FOTÓ: PERL MÁRTON Nemzetközi szőlő- és borkonferencia Egerben A hegyközségi törvény ugyan nem csodaszer, de kitörést jelenthet A szőlész- és borászszakma jelene, de főleg a jövője sokakat érint megyénk történelmi borvidékein is. Nem véletlen tehát, hogy nagy érdeklődés kísérte azt a nemzetközi konferenciát, amelyet tegnap délelőtt Egerben, a városháza dísztermében hívtak össze. Bevezető előadásában dr. Szabó György, a Földművelésügyi Miniszté­rium osztályvezetője arról be­szélt, hogy hazánkban jelenleg 130 ezer hektár szőlőterületről évente mintegy négymillió hektoliter bort termelnek. Eb­ből a világpiacra nyolc-kilenc- százezer hektó kerül. Hazánk tehát ezzel „egy csepp” a vi­lágkereskedelem „tengeré­ben”. Ennek ellenére a termé­szetföldrajzi adottságaink, a szőlész és borász szakemberek felkészültsége és magatartása, a termelés szervezettsége ré­vén kedvezőbb a megítélés. Ez nem mindig jelentkezik a jó minőségű termékekben és árakban. Mielőbb változtatni kell. Ez annál is inkább indo­kolt, mivel az ezredforduló kü­szöbén állunk, és az Európai Unióba bebocsátásra várunk. Emlékeztetett, hogy az EU-val már korábban borke­reskedelmi megállapodást kö­töttünk, amely pillanatnyilag kedvező hazánknak. Még az idén módosítják a bortörvényt, amelyben a jelenlegihez ké­pest alapvető változtatást nem terveznek. Kiemelte, hogy ha­zánknak csak egyes tájai al­kalmasak a szőlő- és borter­melésre, emiatt különbségek vannak a termőhelyek között. Ma már százezer hektáron fel­térképezték ezeket, és az érté­kei alapján minősítették. Aláhúzta, hogy az említett helyeken - közöttük Egerben és a Mátraalján is - nagy je­lentősége van ennek, miután sokaknak nyújt megélhetést és jövedelmet a szőlő- és borter­melés. A minősített termőhe­lyekre építik rá a jövőben az egyes fajták eredetvédelmét. (Folytatás a 3. oldalon) A MAB gyöngyösi ülésén hangzott el Az állam segítséget nyújt az állatállomány fejlesztéséhez Noha húsbavágó kérdésről, Gyöngyös város idei költségve­téséről volt szó, alig huszon­ötén voltak kíváncsiak a képvi­selő-testület által tegnap dél­után megtartott közmeghallga­tásra. Bevezetőként Kiss József fő­tanácsos, pénzügyi irodavezető ismertette a rendelettervezet főbb adatait. Az elkészített ja­vaslat mindhárom változatban közel három és fél milliárd fo­rinttal számol. Ebből csupán 543 millió forint a helyi bevé­tel. A legnagyobb forrás to­A szociálpolitikai munka jövő­jét illetően nem sok jóval ke­csegtette a hallgatóságot König Éva, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Tegnap, az egri Zellervári Közösségi Házban rendezett ta­lálkozót azért hirdette meg a Családsegítő Intézet, a Szociá­lis Munkások Heves Megyei Egyesülete, valamint az „Esély” Alapítvány Regionális Szellemi Forrásközpontja, mert az elmúlt időszakban kevés al­kalma nyílt hasonló szakmai eszmecserére az e területen dolgozóknak. A megye valamennyi ön- kormányzata képviseltette ma­gát, és a résztvevők elmondhat­ták azokat a gondokat, amelye­ket - a szociális törvény szerint - nekik, helyben kell megolda­niuk. A minisztérium képviselője szerint az elmúlt tíz év óta olyan változások jelentek meg a szociálpolitikai munkában - munkanélküliség, elszegénye­dés, hajléktalanság -, amelyek A Magyar Nemzeti Bank el­nöke és a pénzügyminiszter személyében való megállapo­dás után a koalíciós partnerek közti vitás kérdések a privatizá­ciós miniszter személye körül összpontosulnak - mondta csü­törtökön salgótarjáni sajtótájé­koztatóján Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője. A hazai közvéleményben a magánosítás aggályos, kéte­lyekkel kísért folyamat, mely­vábbra is a normatív állami hozzájárulás, melynek idei ösz- szege 844 millió forint. Az előző évhez hasonlóan most is hitelt kell felvenni az önkor­mányzatnak a közalkalmazotti törvény végrehajtásához, még­pedig 73 millió forintot. Nőtt a polgármesteri hivatal által ellátandó feladatok elő­irányzata: 291 millióra. Ennek ellenére a városüzemeltetésnél az eddigiek mintájára a mara­dékelv érvényesül. (Folytatás a 3. oldalon) korábban nem jelentettek ak­kora problémát. A hagyomá­nyos - főleg az idősekre és a nagycsaládosokra korlátozott - ellátási struktúra megváltozott, de sajnálatos módon e sokszínű feladatra az anyagi forrásokból igen csekélyke jut. A törvény nagyfokú önálló­ságot biztosít a helyi önkor­mányzatoknak, ugyanakkor ke­vés biztonságot nyújt számukra: többségük nem képes a jogsza­bályok szerint dolgozni, és el­képzelhető, hogy a jövőben újabb terheket rónak a szociál­politikára - mondta vitaindítója végén a főosztályvezető-helyet­tes. A résztvevők sem rejtették véka alá gondjaikat: legtöbben a normatívákra panaszkodtak, amelyekből nemcsak a szociál­politikai, hanem az egészség- ügyi ellátást is lehetetlen meg­felelően biztosítani. Sokan úgy vélték: kényszerhelyzetbe ke­rülnek az önkormányzatok, ha a normatívák nem emelkednek. (szüle) nek tisztasága erősen megkér­dőjelezhető. Ezért az SZDSZ sokkal inkább egy Mádl Ferenc típusú minisztert tart elfogadha­tónak, mint egy Szabó Tamás típusút, azaz: a magánosítást felügyelő miniszter legyen el­ismert szakember, de ne kötőd­jön egyetlen párthoz sem, s ne legyen magában a privatizáci­óban sem érdekeltsége. Az már másodlagos kérdés, hogy a mi­niszter mely párt jelöltje. Sok gonddal küzdenek a hazai állattenyésztők, miután erőtel­jesen csökkent az állomány. Ezért nem kis feladatot jelent az ágazat gazdaságosságának javítása. Ennek lehetőségeit vi­tatta meg tegnap délután Gyön­gyösön, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem főiskolai karán - dr. Gere Tibor egyetemi do­cens vezetésével - a Miskolci Akadémiai Bizottság állatte­nyésztési munkabizottsága. Sándor István, a Földműve­lésügyi Minisztérium osztály- vezetője nagy érdeklődéssel várt előadásában többek között kiemelte, hogy a tenyész- állomány fokozatos pótlására államunk elsősorban azoknak nyújt támogatást, akik abban folyamatosan részt kívánnak venni. Ezután Dohy János akadé­mikus, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Állattenyész­tési Intézetének igazgatója az amerikai tanulmányútjáról számolt be. (m. k.) Közbeszerzéssel a korrupció ellen A kormány sürgős tárgyalást kérve az Országgyűlés elé ter­jeszti a közbeszerzésekről szóló törvényjavaslatot. A jogszabály nyílt, áttekinthető helyzetet kí­ván teremteni a közpénzekkel gazdálkodó szervezetek tevé­kenységében. Ezáltal biztosí­tani lehet a közkiadások haté­kony és takarékos felhasználá­sát, s ki lehet zárni a korrup­ciót, valamint a gazdasági ver­sennyel ellentétes jelenségeket - jelentette be Vastagh Pál igazságügy-miniszter a csütör­töki kormányszóvivői tájékoz­tatón. A leendő törvény mint­egy 5000 gazdálkodó szerveze­tet, s évente 110-120 milliárd forint értékű terméket érint. A tájékoztató további részé­ben Csák Elemér, a kormány új szóvivője ismertette a kabinet döntéseit. Bejelentette, hogy a kormány elfogadta a gyerme­kek védelmére vonatkozó le­endő jogi szabályozás alapel­veit. Törvénytervezetet nyújt be a Parlamentnek a közszolgálta­tások igénybevételéről. Meg­erősítette, hogy támogatja a Forma-l-es autóversenyek magyarországi megrendezését. Erre anyagi garanciát is vállal. (MTI) Munkaadói levél a kormányfőhöz Az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldala szívesen to­vább folytatta volna a társa­dalmi-gazdasági megállapo­dást előkészítő tárgyalásokat. Vörös Tibor, az ÉT munka­adói oldalának titkára el­mondta: véleményüket - udva­riassági okokból - levélben kö­zölték a miniszterelnökkel. Abban a munkaadói oldal ki­fejezi: sajnálattal vette tudomá­sul a kormánynak a megállapo­dás tárgyalásainak lezárására vonatkozó javaslatát. A mun­kaadói oldal örül viszont annak a szándéknak, hogy a kormány elkötelezett híve a háromoldalú érdekegyeztetés magasabb szin­ten történő továbbvitelének. A munkaadói szervezetek to­vábbra is partnerek a magyar társadalmat, gazdaságot érintő döntések előkészítésében, az elképzelések megvitatásában, e témakörökben megállapodások megkötésében. Különösen fon­tos lenne számukra, ha a kor­mány lehetőséget biztosítana a munkaadó szervezeteknek a modernizációs program vitá­jára, alakítására. A helyiek szociálpolitikája nagyobb figyelmet érdemelne A magánosító feltétele: se párt, se érdekcsoport

Next

/
Thumbnails
Contents