Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-11 / 36. szám

10. oldal Hétvégi Magazin 1995. február 11., szombat Kertbarátoknak Kedvelt csemege, szép díszcserje: a mogyoró Értékes növény, hiszen termése magas beltar- talmi tulajdonságokkal rendelkezik Sajnos, kevés terem belőle, ha­zai igényeinket importmogyo­róval elégítjük ki. Értékes nö­vény, hiszen termése magas beltartalmi tulajdonságokkal rendelkezik, nem gazdanövé­nye a veszélyes kártevőknek, kórokozóknak. Jól beilleszthető a biológiai kertgazdálkodásba, mivel különösebb növényvé­delmet nem igényel. Háziker­tekben gyakran ültetik díszcser­jeként is, amire szép bokorfor­mája, egészséges levelei alkal­massá teszik. Ha ilyen sok kedvező tulaj­donsággal rendelkezik, miért nincs belőle több, illetve miért olyan kevés a termés? Ez nagyon sok okra vezet­hető vissza, ami között első he­lyen a termékenységgel kapcso­latos okok állnak. A mogyoró Magyarországon is honos. A fajták többségének kialakításában a pontusi mo­gyoró és csöves mogyoró vett részt. A törökmogyorót szép alakú fája miatt inkább díszfa­ként alkalmazzák. A mogyoró a mi hideg teleinkhez jól alkal­mazkodik. Víz- és fényigényes növény. Csapadékigénye 600- 700 mm/év. Szélre érzékeny, ezért szélvédett, lankás terüle­tekre ültessük. Természetes előfordulása is ilyen környezeti körülmények között van, az er­dei vegetációban az első és kö­zépső szintben. Sekélyen gyö­keresedik, és mivel a felső ta­lajréteg gyakrabban kiszárad, a szükséges vizet pótolnunk kell. A mogyoró egyivarú, szélpo­rozta növény. Éz azt jelenti, hogy van hím és nővirága, de mindkettő ugyanazon a növé­nyen található. Azt gondol­nánk, hogy így a megporzás egyszerű és biztos. A gyakorlat ennek az ellenkezőjét bizo­nyítja. A mogyoró terméketlen­ségét azzal magyarázzák, hogy a na­gyon korán (sokszor már decemberben) nyíló nővirá­gok fagykárt szenvednek. A tudomá­nyos vizsgála­tok azonban kimutatták, hogy ezek már nagyon jól alkalmaz­kodnak a fa­gyokhoz. A terméketlen­ség elsősor­ban a meg- termékenyü- lés folyama­tával hozható kapcsolatba. A mogyoró nővirágai hosszan, elhúzódva nyílnak, amit csak kismértékben fed a hím barkák virágzása, illetve pollenszórása. Ehhez még hoz­zájárni az is, hogy a megporzás időpontja nem esik egybe a megtermékenyüléssel. A nővi­rágok megporzását követően a hímivarsejt a bibeszálban még több hónapig nyugalomban ma­rad. A fentiekből következik, hogy a biztonságos megporzás céljából több, általában három egymást kölcsönösen jól porzó fajtát kell telepítenünk (pl. Bő­termő nagy, Cosford, Nagy tarka Zelli). A hosszú megter- mékenyülési időszakra pedig azzal készíthetjük fel a nö­vényt, hogy erőnlétét megfelelő tápanyagellátással javítjuk, a környezeti feltételeket biztosít­juk. A mogyoró termésmennyi­sége hatást gyakorol a termő­vesszők minőségére is. A vizs­gálatok azt igazolják, hogy azok a termővesszők a legérté­kesebbek, amelyek 15-25 cm hosszúak. Az ennél kisebb jó­val kevesebbet terem, az ennél hosszabb (50-70 cm-es) pedig már vegetatív jellegűvé válik, azaz termést nem hoz. Metszés­sel, trágyázással, öntözéssel be­folyásolhatjuk a megfelelő ter­mőrészek kialakulását. Hazánk éghajlata, környe­zeti körülményei kedvezőek a mogyoró termesztésére. Megfe­lelő termőhelyen, jól összevá­logatott fajtákkal és gondos műveléssel termésátlaga növel­hető. V. Pénzes Judit __________________Mindennapi Nyelvünk __________ E gyéni és közéleti nyelvhasználatunk jelenségei a szórólapok áradatának tükrében A hírközlési eljárások, az adatszolgáltató eszközök, az áruk és árak reklámozási for­mái és módjai éppen napja­inkban újságoldalnyi szóróla­pokon jutnak el hozzánk posta­ládáink közvetítésével. Mi egriek, szórólapként is­merjük és olvassuk az EgRi- port kiadványt. Reklámnak és hirdetésnek szánták szerkesz­tői ezt a szövegrészletet: „Ezt a lapot közel 100.000-en ol­vassák az Eger környéki tele­püléseken is” (EgRiport, 1995. jan. 13.). A szórólapok szó- és nyelv- használatát szabni kell az aránylag nagyszámú olvasó- közönség érdeklődésének, nyelvhasználatának, általános műveltségének jellegéhez. Ennek a kívánalomnak tesz eleget az egri szórólap Milyen lesz az egri „borarculat”? című cikkének e szövegrész­lete: „Úgy látszik, nem igaz, hogy jó bornak nem kell cé­gér. Szükségesek a marketing- (piacszervező) akciók, és a borvidékek imázsának (arc­másának) megteremtését célzó intézkedések”. A borarculat, az angol imázs magyar megfe­lelője tehát a közérthetőség hatástényezőit erősítő eszköz. Hogy a szórólap „családia­sabb” kapcsolatteremtés cél­jait szolgáló feladatokat is gyakran vállaló eszköz, arra az Extra Szóró Hetilap e hirdetés- típusa nyújt példát: „Ebéd-Elek finom ebéd ház­hoz szállítva: Ebéd ételhordó­ból. Nem kell kitalálni, csak kitálalni, (1994. febr. 24.). A „beetető szójátékos hirdetés egyre szaporodó nyelvhaszná­lati jelenség és gyakorlat. Csak néhány típuspéldát az EgRiportból: Príma árut, príma áron, a Prímából. Szemüvege a Kontrax-optiká- tól: a szembetűnő különbség; Mindenáron, a jobb áron, most viheti, később fizeti. A pénztárcája mosolyog (Profi Diszkont), Vigyen egy kis iz­galmat ételébe (a majonézzel), Minden jót kínálunk (Meinl), Próba apróban (magánszemé­lyek hirdetése). A szórólapokban megjelent szövegekben felhasznált ide­gen szavak „áradata” sem in­gerel bennünket, s a közérthe­tőséget sem sértik a jövevény­szavak útját járó koncepció, struktúra, lokálpatrióta, redu­kál, manipuláció, infláció, ag­resszió, speciális, szituáció, kollektív, privatizáció, kam­pány, integrálódás, stb. A szórólapok szóhasznála­tára jellemző jelenség még a „szlogenparádé” is. Elsősor­ban a gyakori választási al­kalmakkal kapcsolatos közlé­sekben olvashattuk ezeket a típuspéldákat: Változás és biz­tonság; Nyugodt erő, nyugodt jövő; Emberközpontú társa­dalmat; Ésszel, szívvel, tisz­tességgel; Legfőbb érték a fo­gyasztás; Mindent a maga ide­jén; Aki keres, talál. Ez a pél­dánk a napjainkban oly gya­kori fanyar és csípős mellék­ízű jelszavas kifejezések tí­pusa is, hasonlóan a közfelhá­borodást keltő jelenségek jelképévé tett botránykő szó- összetételünk a paprikabot­rány, az olajszőkítés botránya, a csalásokból is erényt ková­csoló, félelem és gáncs nélküli pártpolitikusok üres és hamis ígérgetéseinek botránysoro­zata. A napi sajtó hasábjain meg­jelent közéleti skandalumok, botrányok történései általá­ban, ahogy megyei lapunk is megjegyzi, három napig tartó események vetületei. A tudósí­tások róluk mégis így kezdőd­nek: „Botrányos állapotok itt és ott”. A sajtó azonban azon­nal botránykőként görgeti to­vább az ügyet (Heves M. Hír­lap, 1995. jan. 7.). Beszédes példát szolgáltat erre a Népszava egyik számá­nak címadása: „Botrány a gimnáziumban (szilveszter éj­jelén a fegyelmezetlen diákok obszcén szavakkal „telefonon zaklatták tanáraikat” (Nép­szava, 1995. jan. 21.). A Magyar Nemzet Botrány a Bolsojban című cikke ki is fejti, miért: „Botrányoktól visszhangzik a legtekintélye­sebb orosz színház, a vezetők nézeteltérése miatt” (Magyar Nemzet, 1995. jan. 21.). A Blikk sportrovatában ol­vashattuk ezt a címadást: „Botrányba fulladt a per...” A Furiani stadionban bekövetke­zett katasztrófa perének tár­gyalása nagy hangzavar és botrányok közepette zajlik” (Blikk,' 1995. jan. 18.). A botrány szó figyelemfel­hívó szerepe példáink tanulsá­gai szerint inkább csak stilisz­tikai eszköz, valóságháttere megkérdőjelezhető. Dr. Bakos József Átúszta az Atlanti-óceánt Mire e sorok megjelennek, épen és egészségesen ért par­tot az amerikai Barbadosban a 42 éves francia Guy Delage, aki hallatlan feladatra vállal­kozott: átúszta az Atlanti-óce­ánt. December 16-án indult út­nak (úszásnak) a nyugat-afri­kai Cape Verde-szigetekről a már nem éppen fiatal pilóta, akinek korábbi vállalkozásai sem voltak éppenséggel jám­bor semmiségek: egyedül, csónakon, majd később egy szuperkönnyű repülőalkalma­tosságon szelte át az óceánt. A minden úttörő vállalko­zásnak kijáró dicsőséget azonban Delage és az óceán-átúszás esetében meg­tépázták bizonyos értesülések. Útjára elkísérte egy, a tech­nika minden vívmányával fel­szerelt tutaj, ahol a hosszútá­vúszó ebédet főzött magának, evett, aludt, pihent, és a szatel- liták segítségével fáradhatat­lanul adta az interjúkat az ér­deklődő világsajtónak, első­sorban persze inkább a francia sajtónak. E publicitás és rengeteg közszereplés okán tették fel a kérdést egyesek, vajon ma­rad-e Delage-nak elegendő ideje az úszásra?! Többen legfőképpen azt ki­fogásolták, hogy a 3900 km-es vízi túra kevesebb mint felét tette csak meg úszva a napi tízórás menetek keretében, a többit a jóindulatú szeleknek és áramlatoknak köszönhetően a tutaj fedélzetén élvezhette. Ezért sokan már eleve két­ségbe vonták az óceán-átúszás valódi értékét, noha azért kénytelenek elismerni: még e számítás szerint is imponáló a Guy Delage által leúszott tá­volság. Jó, jó, hallatszik a másik tá­borból, de akkor ne nevezzük az első óceán-átúszásnak...! Stefan Caron, francia úszóo­limpikon egyszerű „fürdőzés­nek” minősítette a mások sze­rint Guinness-rekordok közé való tettet. Gazdagon termő interjúi szerint Delage hosszú útja so­rán gyakorta komoly depresz- szióval küszködött, és ami meglepő, néhányszor tengeri­betegség is kínozta(?!). Útja végéhez közeledve egyre jobban kilábalt depresz- sziójából, de valami azért nyomaszthatja (talán eljuthat­tak hozzá a kétkedő hangok), mert azt nyilatkozta: „Az em­berek közé való visszatérés azért kemény dolog lesz...” Ferenczy Europress Vodkaválság Oroszhonban A nagy titok: mit iszik Moszkva? Szent Oroszhon évszázadok óta nem képzelhető el a lakosság kedvenc nedűje, a „vizecské­nek” becézett vodka nélkül. Most arról érkeznek jelentések, hogy az országot vodkaválság rázza meg. Vlagyimir Jarmos, a „Rosz- alko” nevű szesztröszt vezér- igazgatója drámai hangon je­lentette be, hogy tavaly az oroszországi ipari vodkagyártás 1080 millió literről 260 millió literre esett vissza. „Ez - mondta a maligánbiro- dalom nagyfőnöke - katasztro­fális hanyatlás egy olyan or­szágban, ahol az évi vodkafo­gyasztás 2400 és 3000 millió li­ter között mozog.” Az oroszok egyre több, Nyu­gatról importált „vizecskét” isznak. De azt sem eredetiben. Az importőrök úgy keresnek vagyonokat, hogy felhígítják, pancsolják a behozott vodkát. Jarmos szerint legalább 1500 millió liter, vagyis az évi érté­kesítés fele „fellazított, meg­bütykölt” ital. A direktor biztos abban, hogy ez a fő oka egy tragikus statisztikai adatnak: tavaly 55 ezer ember(!) halt meg vodkamérgezésben. A nyugati gyártók tekinté­lyük csökkenésétől tartanak. Megpróbálnak tenni valamit, de sok illúziójuk nem lehet. G. Dethlefsen, a „Rasputin” már­kát forgalmazó flensburgi (Németország) cég elnöke beje­lentette: költséges kampányba kezdenek a hígítók és hamisí­tók ellen. Fura számok bizo­nyítják, hogy kénytelenek lépni. Egy hétdecis Raspu- tin-flaska ugyanis a moszkvai bolhapiacon 7500 rubelért kap­ható, ami mintegy három német márkát jelent. Ilyen alacsony ár, mondják joggal Flensburg- ban, csak a hamisítás és csem­pészés következménye lehet. Az egyszerű számítást orosz részről sem vonják kétségbe. Mivel a nyugati vodkaimportra 300 százalék a vám, egy üveg igazi nyugati nedű a moszkvai pénzügyminisztérium szerint legalább 22 ezer rubel lenne. Ilyen körülmények között persze a kétszáz nagy orosz vodkagyár csak vergődhet. Számos üzem termelésének je­lentős részét illegális csatorná­kon értékesíti. Produktumuk ötven(!) százaléka kerül gyanús kezekbe. Alighanem ugyan­azokba, amelyek a külföldi im­portot pancsolják. így lesz tel­jes a kép abban az országban, amiben mindig is több „vizecs­két” ittak, mint vizet. (FEB) Mit kérdett a fiatal tolvaj? A fiatal tolvaj az esküvője előtt beállít leendő apósához, a vén betörőhöz: - Valamit akarok kérdezni, papa! Szavai folytatá­sát lásd a rejtvényábra vízsz. 5. és függ. 18. sz. soraiban. VÍZSZINTES: 1. Kebel 5. A fiatal tolvaj to­vábbi szavainak első része (zárt betűk: N, N, E) 14. Adódó lehe­tőség 15. Iskolába együtt járó gyerekek összessége 16. Kiej­tett mássalhangzó 17. Szlovák - régiesen 19. Lócsemege 20. Római hatos 21. Én, magam - latinul 23. Szilárd anyagból fölösleget késsel eltávolít 26. A sav teszi 27. Kötőszó 29. Állat a rét füvét eszi 30. Csavart szarvú antilop Afrikában 31. A megadott időpontig 32. Lóbiz­tató szócska 33. Egykori kiváló úszónő (Mária) 34. A tea ható­anyaga 35. ... tó (egy Bor- sod-Abaúj-Zemplén m.-i álló­víz neve) 37. Erősen cibálta - régiesen 38. Ezen a helyen 39. Kis zongora 4L Jó a szeme 42. Káté! 43. íme 44.... right (min­den rendben) 46. ... Gallen (svájci város) 47. Szabályos görbe vonal 48. Jelkulcs 50. Összeadáskor használt szó 51. Tímár Éva monogramja 53. Egy szakmát önállóan űző személy 56. Deciliter, röv. 57. Elavult török katonai rang 59. Öblögetésre szolgáló folyadék 60. Román gépkocsimárka 61. A részére 63. Á híres filmsztár, Delon személyneve 64. Mocsár (névelővel) 65. írásművet újra­fogalmazó 67. Tamás egynemű hangzói 68. Francia fizi­kus-csillagász, a polariszkóp feltalálója (Dominique Fran­cois) 69. Élénk színben pom­pázó 70. Tépődik. FÜGGŐLEGES: 1. Egy reáltárgyat tanító pe­dagógus 2. A körülményeit jó­nak ítéli 3. Lakat Károly mo­nogramja 4. Elavult súlymérték 5. Valaminél lentebbi helyről 6. Autós szálló 7. Magasabb épü­letszint rövidítése 8. Középen nyom! 9. Gyümölcsöt szárít 10. Erős illat 11. Rövidítés felsoro­lás lezárásaként 12. Szám ré­sze! 13. Jég, hó lassankénti halmazállapot-változása 18. A fiatal tolvaj szavainak befejező része (zárt betűk: V, L) 22. Hangosan kiabál 24. Orosz fiú­név 25. Az energia-átvitel tu­dománya 26. Változik a hangja 28. Titán és nitrogén 30. Felső végtag 35. Nehézipari Minisz­térium, röv. 36. Idegen női név 39. Mondabeli görög királyfi, a trójai háború okozója 40. Tár­gyat nehézfémmel bevon 43. Taszít 45. Kukucskál 48. Han­gosan szól 49. Néger békehar­cos (Angela) 52. Perzseli, he­víti 54. Szabó András mono­gramja 55.... Tin-Tin (filmcím) 56. Költséges 58. Amely sze­mélyek 60. Forma 62. Irén be­cézve 64. Menyasszony 66. Ford. állóvíz 68. Névelő. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents