Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-11 / 36. szám
2. oldal VlLAGTUKOR 1995. február 11., szombat Szigorítják a Kuba elleni tilalmakat? Republikánus és demokrata törvényhozók egy csoportja csütörtökön olyan törvénytervezetet terjesztett be a kongresszusban, amely elfogadása esetén megszigorítaná a Kuba elleni amerikai gazdasági-kereskedelmi tilalmakat. Az intézkedés egyik fő kezdeményezője Jesse Helms, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, aki Fidel Castro egyik legádázabb ellenfelének számít az Egyesült Államokban. Az indítvány beterjesztése utáni sajtóértekezletén a szenátor visszautasította azt az érvelést, amely szerint a szankciók enyhítése a kubai rendszer fellazulásához vezethetne. A törvényjavaslat értelmében betiltanának mindenféle üzleti kapcsolatot olyan külföldiekkel, ákik a havannai kormány által elkobzott egykori amerikai tulajdont vásároltak, beszüntetnék a cukor- és szirupimportot azokból az országokból, amelyek kubai cukrot dolgoznak fel; az amerikai képviselők Kuba felvétele ellen szavaznának a nemzetközi pénzintézetekben; ha a fejlesztési bankok hitelt nyújtanának a szigetországnak, a tőkéjükhöz való amerikai hozzájárulást a kölcsön összegével csökkentenék; hasonlóképpen ugyanannyival fognák vissza a volt kommunista országoknak folyósított amerikai segélyeket, amilyen összegben ők támogatást nyújtanak kubai katonai vagy hírszerzési intézményeknek. A Kuba elleni amerikai blokád eddigi keménységét nehezen lehetne fokozni - jelentette ki csütörtökön a havannai külügyminisztérium szóvivője azt a hírt kommentálva, hogy Jesse Helms szenátor, a washingtoni felsőház külügyi bizottságának elnöke a Castro-rendszerrel szembeni gazdasági embargó további szigorítását célzó törvénytervezetet terjesztett elő. A havannai külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy az ENSZ közgyűlése az elmúlt három évben az embargó megszüntetésére szólító határozatot fogadott el. Hozzátette: ez mutatja, hogy az Egyesült Államok e politikája nem talál nemzetközi támogatásra. így igen nehéz lesz elérni, hogy a mostani szenátusi kezdeményezéssel „intemaciona- lizálják a blokádot”. (MTI) / FAK-csúcs Almatiban Pénteken a kazahsztáni Almatiban (Alma-Atában) az integráció gyakorlati megvalósulását bíráló Jelcin-beszéddel megkezdődött a Független Államok Közösségének (FÁK) csúcstalálkozója. Az orosz államfő beszéde világossá tette: vontatottan halad az együttműködésről kötött megállapodások átültetése a gyakorlatba. A csúcs napirendjén két fő téma szerepel. Az állam- és kormányfők a kollektív biztonsági rendszerről, illetve a gazdasági integrációt célzó megállapodásokról tárgyalnak. A csúcs végeztével mintegy 20 megállapodás aláírása várható. A házigazda, Nurszultan Nazarbajev kazah elnök megnyitója után a soros elnök, Borisz Jelcin mondott beszédet. Jelcin nem rejtette véka alá, hogy elégedetlen az együttműködésről és az integrációról kötött tavalyi megállapodások megvalósulásával. Különösen a gazdasági együttműködés vontatottságát bírálta. Hangsúlyozta, hogy áttörésre van szükség az államközösségi tagországok gazdaságainak integrációja érdekében. Jelcin leszögezte, hogy ehhez politikai szándékra van szükség. Mint mondta, Moszkva senkire sem kényszeríti rá akaratát. Az integráció a tagországok szándékától függ. Bíráló éllel szólt arról, hogy több tagország nem kész erre, és mind a mai napig nem delegáltak képviselőt a tavaly létrehozott integrációs szervbe, az Államközi Gazdasági Bizottságba, ami nehezíti az együttműködést. A kollektív biztonsági rendszerrel, illetve a gazdasági együttműködéssel kapcsolatos megállapodásokon kívül a csütörtöki külügyminiszteri találkozón született döntés alapján napirendre tűzték azt a kazah javaslatot, hogy memorandumot fogalmazzanak meg a FÁK-on belüli stabilitásról és biztonságról. A csütörtöki külügyminiszteri találkozón is tapasztalt nézeteltérések nyomán ugyanakkor nem fogadták el a FÁK külső határainak védelmére vonatkozó koncepciót - Azerbajdzsán, Ukrajna és Türkmenisztán ellenvéleménnyel élt -, és a koncepció további finomítását határozták el. Eduard Sevardnadze grúz államfő javaslatára döntés született viszont az abház kérdés rendezését célzó elképzelések kidolgozásáról, illetve az ENSZ keretében történő átfogó ta- dzsikisztáni békefenntartó akcióról. Nem volt szó a csecsen válságról. Az államfők döntése alapján pénteken meghosszabbították Oroszország soros elnökségét. Karadzic nagy háborút jövendöl Radovan Karadzic arra számít, hogy amennyiben kivonják az ENSZ Oltalmazási Erőit (UNPROFOR) Horvátországból, „nagy háború" robban ki a horvátok és a szerbek között. A boszniai szerbek vezetője azt mondta az AFP tudósítójának csütörtökön Páléban, hogy csapatai katonai támogatást fognak nyújtani krajinai szerb testvéreiknek, ha a horvát hadsereg valóban megtámadja őket. Karadzic ismét síkraszállt a krajinai és a boszniai szerbek uniója mellett. Franjo Tudjman horvát elnök „valószínűleg nem akar háborút, de vissza akarja szerezni (a szerbek által ellenőrzött) Krajinát. Ha ez nem megy háború nélkül, a háború mellett fog dönteni” - vélte a boszniai szerb vezető. Ha létrejön az unió, a boszniai (muzulmán többségű) kormányhadsereget ez arra fogja ösztönözni, hogy „megtámadjon minket”. Tehát a szerbek és muzulmánok között is háború tör majd ki, amely túlterjed Bosznia határain. „Tudjman elveszíti Isztriát, Dalmáciát és Szlavóniát, talán Zágrábot megtarthatja” - jövendölte Karadzic. Karadzic csütörtökön este a boszniai szerb televízióban úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne tárgyalni Alija Izetbegovic boszniai elnökkel a boszniai konfliktus megoldásáról, de csak abban az esetben, ha „egyenjogú partnerekként” folytathatnának eszmecserét egymással. Magyarországi látogatásra hívta meg II. János Pál pápát Göncz Árpád köztársasági elnök. Az 1996-ra szóló szóbeli meghívást a katolikus egyházfő elfogadta. fotó: feb-reuters Göncz Árpád Máltán Magyarország nem tekinti ve- télytársnak Máltát az Európai Unióhoz történő csatlakozásban. A vetélkedés helyett az együttműködést szorgalmazza, mind politikai, mind gazdasági téren. Ezt az álláspontot fogalmazza meg vendéglátóinak Göncz Árpád köztársasági elnök, aki csütörtökön este kezdett kétnapos hivatalos látogatást a földközi-tengeri szigetországban. Málta 316 négyzetkilométernyi területével és 360 ezer főnyi lakosságával Európa legkisebb államai közé tartozik. Az „olasz csizma talpa alatt” fekvő ország földrajzi helyzete stratégiai fontosságú, a mediterrán térség egyik természetes kereskedelmi központja. Gazdaságilag sikeres. Olyan pénzügyi és adózási rendszert hozott létre, amely a szigetországot földközi-tengeri pénzügyi központtá teheti. Máltában virágzik az idegenforgalom, alacsony az infláció és kevés a munkanélküli. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem meghaladja az évi 6000 amerikai dollárt. Ezzel a háttérrel Máltában nem értik: miért kell várniuk az EU-tagságra? A kérdés azt követően kapott új hangsúlyt, hogy az EU a német elnökség idején nyomatékosította a keleti nyitás fontosságát. Az EU „mediterrán érdekeltségű” államai - elsősorban Olaszország, Franciaország és Spanyolország - nem győzik hangsúlyozni, hogy a közép- és kelet-európai régió mellett milyen komoly és immár biztonságpolitikai jelentősége van a mediterrán térségnek. A maastrichti szerződés teljesítését megvizsgáló 1996-os konferenciáig - Írország mellett - éppen ez a három ország látja el az EU elnöki tisztét. A pénteki máltai sajtó a magyar államfő érkezéséről hírt adva elsősorban a magyar belpolitika problémáiról számolt be. Az angol nyelvű The Times úgy látja, hogy Göncz akkor kezdi tárgyalásait Máltán, amikor Magyarországon Békési László pénzügyminiszter lemondása kormány- válságot okozott. A magyar elnök mostani útjával Censu Tabone volt máltai államfő tavaly februári magyarországi látogatását viszonozta.. Az elnökkel együtt Máltára érkezett az az üzletemberekből álló delegáció, mely Göncz Árpádot olaszországi útjára is elkísérte. Nyugati magyar egyesületek stockholmi tanácskozása, nyilatkozata Az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége is képviseltette magát azon a stockholmi tanácskozáson, amelynek témája a külföldi magyarság helyzete volt. Deák Ernő, az ausztriai Központi Szövetség elnöke eljuttatta az MTI bécsi irodájába azt a nyilatkozatot, amelyet a svédországi, a németországi, az ausztriai, a svájci és az észtországi magyar egyesületek képviselői február 5-én Stockholmban tartott tanácskozásukon elfogadtak. E szervezetek képviselői fontos céljuknak tekintik a nyugati szórvány magyarság fennmaradásának elősegítését a helyi magyar közösségi élet élénkítése és a lehetőségek jobb kiaknázása révén. Másrészt fokozni kívánják az együttműködést a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar kisebbség legitim szervezeteivel. A nyilatkozatban a résztvevők külön-külön kitérnek a szlovákiai, a kárpátaljai, a jugoszláviai és a romániai magyar kisebbség helyzetére, amely aggodalommal tölti el őket, és szolidaritásuk kifejezésére ad ösztönzést. A stockholmi tanácskozás résztvevői - hangoztatja a nyilatkozat - megértik és támogatják a felsoroltak belső önrendelkezésre irányuló törekvéseit, és felhívják a demokratikus berendezkedésű országok kormányainak, közvéleményének figyelmét a veszélyre, amelyet a törekvések nacionalista monolitikus nemzetállami elfojtása jelenthet. A nyugati magyarokat megdöbbentette a román kormány és egyes román politikai körök fellépése az RMDSZ ellen — szögezi le a nyilatkozat, és hozzáteszi: a román kormány fenyegető magatartása a térség amúgy is instabil helyzetének további romlását válthatja ki. A tanácskozás résztvevői felhívják az Európa Tanács tagállamainak döntéshozóit: a jugoszláviai példán okulva adják fel passzivitásukat, és fordítsanak fokozott gondot a térség kisebbségi problémáinak méltányos rendezésére. Továbbra is harcok - Nem sikerült megegyeznie Perunak és Ecuadornak a határvitában. Képünkön: a perui katonák a Felső-Huallaga-völgybe érkeznek, a küzdelem színterére. FOTÓ: FEB-REUTERS
