Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

> Gazdaság 9. oldal 1995. január 10., kedd Gazdag termékválasztékot kínálnak a cég bemutatótermében. (Fotó: Kaposi Tamás) Előtérben a természetes anyagok Szinkronnal - a belső környezetünkért Ami szép, az szép - állapítja meg az ember, ha betéved mond­juk az egri Sárvári cukrászdába, ahol ugyancsak kellemes kör­nyezet fogadja a vendéget. Még az ízes termékek is finomabb­nak tűnnek az ilyen hangulatos falak között. De hasonlóképpen érezheti magát az is, aki szórakozni érkezik majd a megyeszék­hely Uránia müvészmozijába, ahol úgyszintén kulturált kör­nyezet várja a filmek rajongóit. A jövőnek szóló alapok... M anapság nemigen vonja senki sem kétségbe, hogy a gazdasági növekedés kulcsát a tudomány eredményei és a modern tech­nológia hordozzák. Ennek ellenére, amikor szóba kerül, hogy az ál­lam mennyire támogatja a tudományos kutatást, már közel sem ilyen egyértelmű az iménti megállapítás. Ez különösen napjainkra jellemző, amikor szűk az államkassza, és a megszorítások főleg a tudomány és a kultúra területén tapasztalhatók. Különösen az alapkutatásokra, amelyeknek pénzben kifejezhető eredményei csak hosszú távon mutatkoznak meg. A tudományos kutatásra fordított összeget az egyes országok a bruttó nemzeti össztermék - a GDP - százalékában adják meg. Ha­zánkban a társadalmi-gazdasági . rendszerváltást megelőzően 1988-ban a GDP 2,3 százalékát fordították kutatásra és fejlesz­tésre. Fél évtizeddel később, 1993-ban ez a szám alig volt több, mint 1 százalék. Tavaly pedig 0,7-re esett vissza. Velünk szemben a fejlett gazdasággal rendelkező országokban erre a célra a bruttó nemzeti össztermék másfél százalékát fordítják. A Magyar Innovációs Kamara nemrég végzett felmérése szerint a vállalatok, társaságok egyharmada semmit, egynegyede pedig mindössze 1 százalékot fordít kutatásra. Egyébként az elmúlt évek­ben hazai tehetségek felkarolására az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottság erőfeszítéseket tett, amikor a pályázati rendszert be­vezette. Ez utóbbi pontosan megfelelt a hazai érdekeknek. Az idei feltételek sajnos nem sok jót ígérnek. Az Országos Tudo­mányos Kutatási Alap nagyon nehéz helyzetben van, miután az alapkutatások finanszírozására mindössze 1,7 milliárd forint jut. A Központi Műszaki Fejlesztési Alap megszűnik, és beleolvad a Gaz­daságfejlesztési Alapba. Korábban ez elkülönítve szolgálta a kor­mány műszaki fejlesztést elősegítő törekvését. A fejlett európai or­szágokban ma így van, miután elkülönített pénzösszeget tartanak fenn erre. A Tincs tehát könnyű helyzetben a kormány, hiszen nagyon ke- 1V vés jut ebben az évben a kutatásra. Am nem szabad elfeledni, hogy a tudomány szerves része a nemzeti kultúrának. Elhanyago­lása, működésének „megnyirbálása” a következő generációk hely­zetét ronthatja. Mentusz Károly A GAZDASÁG HÍREI Százmilliárd jut infrastruktúrára A költségvetés, az önkormány­zatok, illetve a magánszemé­lyek - ide számítva az állami út- és vízügyi alapokat, vala­mint a cél- és címzett támoga­tásokat is - várhatóan szintén jelentős összegekkel, egyen­ként kb. 21 milliárd forinttal já­rulnak hozzá a hazai infrastruk­túra fejlesztéséhez. A vállalati hitelekkel együtt ez idén csak­nem 100 milliárd forintnyi be­ruházást tesz lehetővé. Igaz, az alapok esetében csak mintegy tízmilliárd forint szétosztható forrásra lehet számítani. 1995 október-novemberére átadják a Budapest-Bécs autó­pálya teljes magyar szakaszát, s várhatóan megkezdődik az M3-as továbbépítése is. Emel­lett a szaktárca tárgyalásokat folytat majd az M5-ös pálya koncesszióban történő folytatá­sáról is. Az infrastrukturális be­ruházások finanszírozával kap­csolatban általános probléma, hogy az ilyen jellegű fejleszté­sek - kivéve a telekommuniká­ciót - csak lassan térülnek meg, és ezért olyan országban, amelyben viszonylag magasak az államkötvények és a banki betétek kamatai, csak nagyon kevesen fektetik be pénzüket az infrastruktúra területén fejlesz­tésekbe. Az infrastruktúra használatá­ért alacsony díjakat szednek, a szolgáltatás előnye elenyésző, és ezért még az érdekelt kül­földi cégek is csak nagyon ne­hezen, legfeljebb állami garan­ciavállalás mellett tárgyalnak magyarországi befektetésekről. Ehhez hasonlóan garanciát kell vállalnia a magyar államnak akkor is, ha honi vállalatok akarnak külföldi hitelt felvenni fejlesztési célra. Ebből követ­kezően a megoldások köre nem túlságosan széles, leginkább a nagy infrastrukturális vállala­tok privatizációja, illetve a szolgáltatások koncesszióba adása jöhet számításba. A kor­mány jelenlegi elképzelései szerint azonban nem lehet pri­vatizálni a postát és a postai szolgáltatások egy részét, il­letve az államvasutak törzsré­szét. Más szolgáltatásoknál és vállalatoknál viszont nincs ilyen korlátozás, ezért a tárca vizsgálja annak a lehetőségét, hogy miképpen lehet koncesz- szióba adni például a vasút vil­lamosítását; a városi és a tá­volsági buszközlekedést; a kikö­tők építését és üzemeltetését; a légi közlekedés földi kiszolgá­lását, például a Ferihegy-2 bő­vítését, valamint az öntözőcsa­tornák kivitelezését. Az elkövetkező tíz évben mintegy 1300 milliárd forintot kellene az infrastruktúra fej­lesztésére költeni ahhoz, hogy az ország kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésnek indul­hasson. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a fejlesztést szolgáló állami alapok pénz­ügyi háttere stabil legyen. Kevesen tudják azonban, hogy ezek az ízlésesen kialakított he­lyiségek egy egri kollektíva, a Bródy Sándor, illetve a Külső­sor utcában található Szinkron Kft. tervezőinek és dolgozóinak és a velük kapcsolatban álló al­vállalkozóknak a kézjegyeit vi­selik magukon. Éppúgy, mint a Budapesti Könyvtárellátó Vál­lalat számos megrendelésének helyszínein.-Egy kis csoport kezdte el ezt a tevékenységet még vala­mikor 1982-ben - idézi fel a kezdet kezdetét Deák Ferenc tulajdonos, ügyvezető igazgató. - Azóta a létszám jelentősen gyarapodott, és speciális kép­zettségű szakembergárdává fej­lődött. Az alapítók - építész- és gé­pészmérnökök, tervezők - egy-egy akkori nagyvállalattól jöttek át ebbe a kft.-be. S mi­után korábban - ilyen vagy olyan módon - valamennyien kötődtek a belsőépítészethez, természetes következmény volt, hogy e területen profi szakembergárdával folytassák tevékenységüket. Azzal tisztá­ban vannak, hogy a piac a ki­váló minőséget igényelve, a mai, szűkösebb pénztárcához igazodó árakat követel. Az immár több mint egy év­tizede prosperáló cég kezdet­ben Felsőtárkányban működött, majd - ’89-ben - áthelyezte székhelyét Egerbe. Napjainkra olyan szintre jutottak, hogy a közeljövőben átadják majd a Külsősor utcai új telepüket is, amely egyben korszerű műhely, illetve mintaterem is lesz.- Miként foglalható össze a kft. üzletpolitikája, termék- és áruforgalmazási szerkezete? — kérdeztük Deák Ferencné tulaj­donostól.- A legfontosabb, hogy cé­günkre a természetes anyagok felhasználása és az ezekből ké­szült termékek forgalmazása a jellemző. Azon túl, hogy ezek eredeti hatást keltenek, kelle­mes külsőt adnak például a belső tereknek, helyiségeknek, nagy előnyük az egészség vé­delme. Tehát nemcsak dekora­tívak, hanem megelőzhetők ve­lük a ma oly elterjedt allergiás megbetegedések is...- Melyek ezek a termékek?- Mindet szinte lehetetlen lenne most megnevezni... - vá­laszolja az ügyvezető igazgató. - De ilyen például a portugál és a spanyol eredetű parafa padló- és falburkolat, vagy a kanadai kül- és beltéri falburkolat, netán a Svédországból származó Tas- soglas kvarchomok és üvegszá­las tapéta...-A fenti országokon kívül honnan érkeznek még ide alap­anyagok, illetve különböző ter­mékek?- Ausztráliából, Amerikából, s Nyugat-Európa számos or­szágából. Itt van például az USA-beli Abitibi cég, amely belsőépítészeti hő- és hangszi­getelő tapéta, fa-, lambéria- és műkő mintázatú paneleket, víz­álló, csempemintázatú kemény­lemezeket szállít - tájékoztatott Kner Gyuláné marketing-me­nedzser. - De kapunk minőségi textiltapétákat - körülbelül öt­venféle választékban - Horvát­országból is. Külön ki kell emelnünk az egri Külsősor út 8. szám alatti, reprezentatív min­tatermet, melyben a legna­gyobb olaszországi bútorgyártó cég konyhabútorait állítjuk ki és kínáljuk a vásárlóközönség­nek. Csaknem negyvenféle komp­lett konyhabútor vásárolható a kiállított minták, valamint a bú­torkatalógusból. Igen nagy je­lentőségűnek tartják azt, hogy minden bútor elektromos be­rendezéseket is - a csaptelepig bezárólag - tartalmaz. Ézeket a helyszínre adaptálhatóan, szá­mítógéppel a kért méretre ter­vezik. A berendezések elemen­ként is rendelhetők. Tehát min­denki tetszése szerint választhat belőle.- És mivel várja a partnere­ket, a megrendelőket az új mű­hely?- Azon túl, hogy itt készítjük el a különböző igényeknek megfelelő belsőépítészeti ele­meket, itt helyeztük üzembe azt az olasz lapszabász gépsort, amellyel az úgynevezett lami­nált bútorlapokat tudjuk a kí­vánt méretre vágni. Itt említem meg, hogy minden hónapban törzsvásárlói napot hirdetünk, s ennek a körnek igen komoly kedvezményeket biztosítunk.- A bútorgyártáson kívül hol használhatóak még fel ezek a burkolóanyagok?- Szinte mindenütt, ahol csak dolgozunk, felhasználha­tók ezek. Elegáns és megbíz­ható minőségű például irodák, iskolák, bankok, szállodák, ét­termek, kórházak, köz- és ke­reskedelmi épületek társasági helyiségeinek burkolására is.-Ilyen anyag- és technikai háttér birtokában milyen aján­lattal fogadják az önökhöz for­dulókat?- Azzal, hogy igyekszünk a megrendelő erre a célra szánt pénzéhez, költségvetéséhez mérten a legjobb anyagot, ter­méket és munkát garantálni. A pénzintézeteknél emelkedő kamatlábak Több kereskedelmi bank ja­nuár elsejétől emelte kama­tait. Más pénzintézetek várha­tóan a közeli hetekben léptet­nek életbe hasonló változáso­kat. Az eddig elhatározott emelések a betéti és a hitel­kamatokat egyaránt érintik. A bankok általában a piaci ka­matszint emelkedésével, il­letve forrásaik drágulásával magyarázzák a változásokat. Hitelből épül majd a zsanai gáztároló A Mól Rt. és az EBRD veze­tői szerződést írtak alá arról, hogy a nemzetközi pénzintézet 55 millió dolláros hitelkeretet nyújt az olajtársaságnak a csúcsidőszakok fogyasztási igényeinek kiegyensúlyozot­tabb kielégítéséhez. Az ösz- szegből a kimerült zsanai földgázmező térségében épülő korszerű, föld alatti gáztároló kialakítását finan­szírozzák. / Ev végéig 800 ezer vonal a fővárosban Budapesten 1995 végéig 120 ezer telefonvonal átadását tervezi a Matáv Rt., s így a fővárosban a bekapcsolt ál­lomások száma megközelíti a 800 ezret. A fejlesztés lépté­keire jellemző, hogy ebben az évben ugyanannyi telefonvo­nalat adnak át Budapesten, mint 1991-1993 között. Németország első helyen maradt nálunk A magyar-német gazdasági forgalom visszaesése után 1994-ben ismét dinamikusan fejlődött, és elérte a közel 10 milliárd márkás rekordössze­get. Németország tovább erő­sítette első helyét Magyaror­szág külgazdasági partnerei sorában. A magyar export megközelítően 20 százalékkal növekedett, az import vala­mivel nagyobb mértékben. Társasággá alakult a Sabaria Cipőgyár A több év alatt 700 millió fo­rint adósságot felhalmozott szombathelyi Sabaria Cipő­gyár utóda, a mintegy 40 mil­lió forint törzstőkével létrejött Sabaria Siesta Kft. 800 ezer pár cipőt kíván gyártani az idén. A vállalat az adósság­konszolidációt önerőből nem tudta megvalósítani, ezért de- J cemberben a cég ellen a tár- J sadalombiztosítás és a bankok I felszámolási eljárást kezde­ményeztek. A vállalat vezetői és hétszáz dolgozója a mun­kahelyek megőrzésére, a ter­melés folytatására létrehozták a Sabaria Siesta Kft.-t. A brókercégeknél nyitott számlákon: adókedvezmény A brókercégeknél megnyitották az első tőkeszámlákat. A cégek jelentős érdeklődésről számol­nak be, bár az ügyfelek egye­lőre inkább tájékozódnak. A cégek egy része még nem ké­szült fel a tőkeszámlák vezeté­sére. A díjszabás feltételeinek kialakítása hosszabb folyamat lesz, mivel még nem tudni pon­tosan, mekkorák lesznek a költ­ségek, illetve ezekhez mérten a szerződéskötések száma. Az adójogszabályok január elsejé­vel úgy változtak, hogy az ér­tékpapír-vásárlás utáni adóhi­tel-kedvezményt azok vehetik igénybe, akik a papírt bróker­cégnél vezetett tőkeszámlán tartják. Budaházy Péter, az Argenta Top Bróker Rt. igazgatója az MTl-nek elmondta: a cégnél egyelőre nem nyitottak tőke­számlát, bár felkészültek az ez­zel kapcsolatos teendőkre. A számlanyitás az Argentánál várhatóan néhány ezer forintba kerül majd. Azok a cégek, akik sok ügyfélre számítanak, nyil­ván alacsonyabb díjakat szá­molnak fel, az exkluzív, minő­ségi szolgáltatásokra törekvők magasabbakat. Lautner Bernadette, a Credi­tanstalt Értékpapír Rt. osztály­vezető-helyettese közölte: az a néhány ügyfél, aki az év első napjaiban vételi megbízást adott a cégnek, tőkeszámlát nyitott. A Creditanstalt egye­lőre nem számít fel díjat. Ügy­feleikkel november 1-je óta öte­zer forintos díjjal keretszerző­dést kötnek, és ez feljogosít a tőkeszámla tartására is. Energiatakarékossági program készül A háztartások energiatakaré­kosságának segítéséhez cse­lekvési programot készít az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium. Az anyag - mely vár­hatólag februárban kerül a kormány asztalára - úgyneve­zett Energiatakarékossági Alap létesítésére tesz javasla­tot. Mint Poós Miklóstól, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium osztályvezetője el­mondta: a pénzalap a vezeté­kes energia árának némi szer­kezeti módosításával jönne létre. A gondolat lényege, hogy az áramfogyasztásból ki­lowattóránként három fillér vándorolna az alap számlájára, és ebből milliárdos nagyság- rendű összeg keletkezne egy év alatt. 1993-ban harmincöt- milliárd kilowattóra áram fo­gyott idehaza. Ha ennek árá­ból egységenként tíz fillér jutna az alapba, három és fél milliárdos summa keletkezne. A tárcánál azonban csak há­rom, legfeljebb öt fillérre számítanak. Minthogy a gáz- fogyasztásból is hasonló pénz áramlana az alapba, a milliár­dos nagyságrend előállna - számolnak a minisztériumban. A pénzből a lakóépületek hő­gazdálkodását javítanák. Azaz szigetelnék a falakat, az ajtó­kat, ablakokat. Egyedi mérő­helyeket alakítanának ki laká- . sónként, lehetővé téve az egyedi spórolást. Ez pedig je­lentősen hozzájárulna a taka­rékossághoz. Segítenék a villanyizzóknak kompakt fény­csövekre való cseréjét - utób­biak kisebb áramfogyasztással teremtenek a villanykörtéével azonos fényt. Lehetővé tennék a napenergia hasznosítását is az erre leginkább alkalmas üdülőkben. A mintegy hetvenoldalas cselekvési program és a hozzá tartozó háromszáz oldalas melléklet még most januárban kerül tárcaközi egyeztetésre, ezen a Pénzügyminisztérium véleménye lesz a döntő. Poós Miklós hangsúlyozta: az alapba juttatandó fillérek nem jelentenének áramelést: a meglévő árszerkezet belső át­alakítását indítványozzák. Va­lószínű azonban, hogy az energiatakarékossági alap fel­állításához módosítani kell a jelenlegi két energiatörvényt, s erre valószínűleg csak az idén év vége felé kerül sor. így a pénzalapra várhatóan 1996-ban számíthatnak a taka­rékosságért egyszeri befekte­tést vállaló háztartások, lakó- közösségek. VALUTA vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 173,44 176,92 Ausztrál dollár 85,38 86,98 Dán korona 18,19 18,55 Finn márka 23,37 23,83 Francia frank 20,71 21,13 Görög drachma (100) 46,10 47,02 Holland forint 63,83 65,09 ír font 171,12 174,58 Japán yen (100) 110,43 112,63 Kanadai dollár 79,75 81,33 Kuvaiti dinár 372,30 379,54 Német márka 71,54 72,96 Norvég korona 16,40 16,72 Olasz líra (1000) 68,43 69,83 Oszt. schilling 10,17 10,37 Spanyol peseta (100) 83,45 85,17 Svájci frank 85,30 87,00 Svéd korona 14,79 15,09 USA dollár 111,78 113,92 ECU (Közös Piac) 135,98 138,70 *

Next

/
Thumbnails
Contents