Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-07-08 / 6. szám

1995. január 7-8., szombat - vasárnap Megyei Körkép 3. oldal Január közepéig másodszor fejtik az újbort Szalókon A múlt évben az egerszalóki és a demjéni gazdák üzletrészükért megvásárolták a helyi Pince- szövetkezet szőlőit. Ezek művelését és legalább annyira fontos növényvédelmét szerződés alapján a nagyüzem végezte. A szolgáltatások árát az elmúlt esztendőben megelő­legezték, majd a szüretkor az átadott termésmennyiség érté­kéből levonták. A gazdák egyébként igen jó eredménnyel szüreteltek, hi­szen átlagosan 13 tonna ter­mést szedtek le hektáranként. A szőlőt a szövetkezet vásárolta fel, és annak ellenértékét ki is fizette. Amint Csorba László szö­vetkezeti elnöktől értesültünk, tavaly az augusztus végi, szep­tember eleji csapadék rendkívül kedvező hatással volt a szőlő érésére, a fürtök kiteljesedé­sére. így azután érthető, hogy most a január közepéig tartó második fejtésü bor minőségé­vel elégedettek. Ennek is köszönhető egye­bek mellett, hogy több ezer hektó vörös és fehér nedű érté­kesítését már el is kezdték. kékfrankost, oportót, caber­net-et, merlotot, továbbá olasz- rizlinget, leánykát, zenitet, riz­lingszilvánit adnak el folyama­tosan a nagyrédei Szőlőskert Szövetkezetnek, a Balatonbog- lári Rt.-nek, a Hungarovin Rt.-nek és a felsőtárkányi Vita- vin Rt.-nek. Ezek zöme angol, német és amerikai piacokra ke­rül. Az Egerszalók-Demjén Pin­ceszövetkezet eredményei alap­ján nyereséggel zárja a tavalyi esztendőt. Az idei terveik között a ter­melési költségek további csök­kentése áll a középpontban. Ennek érdekében január elsejé­től a tizenhat traktorukat és a hozzájuk tartozó munkagépeket vállalkozásba adták. így a szükséges munkákat majd ezektől rendelik meg, a tagok igényeinek megfelelően. Egyébként a gazdák mind a két falu határában megkezdték a metszést, amely márciusig el­tart. Jelenleg a legnagyobb gon­dot a csapadékhiány okozza. Bár a tél java még hátravan, ezért reménykednek, hogy lesz hó és eső. (m. k.) Elszalasztott lehetőség J ócskán túl vagyunk már az önkormányzati választáso­kon - a helyi képviselők testü­letéi is megalakultak ám a szavazás még mindig szóba kerül. A napokban egy jegyző barátom is ezt idézgette, ahogy hetek múltán ismét összetalálkoztunk a falujuk­ban. Mivel az esemény óta nem beszélgettünk, több más mellett említette választási tapasztalatait. Egyfelől örömmel - mondhatni: büsz­kén - újságolta, hogy náluk az országos átlagot is felülmúlta a részvételi arány. Elballagott az urnához az öreg is, ha bírta az egészsége. Másfelől azon­ban határozottan az ellenére volt, hogy a távolmaradók túlnyomó többsége - vagy ta­lán teljes egésze - fiatal volt. A félezret is meghaladta azok száma, akiket közömbösen hagyott a politika - ha úgy tetszik: az állampolgári köte­lesség -, s a legkisebb érdek­lődést sem mutatta az iránt, amit még külföldön is emle­gettek rólunk. Magam is csak bólintani tudtam a jegyző do- hogására, hiszen a felháboro­dását osztom. Engemet is bosszant az érdektelenség, a kihagyott, elszalasztott lehe­tőség, amivel bizony a fiata­loknak is élniük kellett volna. Nemcsak azért, mert joguk van hozzá, hanem mivel így vagy úgy, de a saját sorsukra is befolyással van az, hogy voltaképpen kik is és hogyan irányítják a települést, ahol élnek, dolgoznak. A legter­mészetesebb lett volna, hogy válogassanak a jelöltek kö­zött, s valakire, valakikre nyugodt szívvel voksolhassa­nak. Tudom, könnyebb hőzön- geni, utóbb szidni ezt meg azt, mint azon fáradozni, ami ke­vesebb panaszra ad okot, csökkentheti, eloszlathatja a gondokat. Mégis tisztessége­sebb valahogy, ha ez utóbbi­val próbálkozik az ember. Jobban, hamarább vezethet eredményre - kiváltképp, ha sokan vannak ezen. Az a félezernél is több fia­tal pedig - elég sok. Határo­zottan befolyásolhatná a dol­gok menetét, pozitívabb hala­dását! S ha arra is tekintettel vagyunk, hogy mindez csak egyetlen falu többletereje, akarata, ezenkívül pedig még mennyi településen mekkorá­val nőhetne az elszántság, a cselekvés: a mostaninál jóval merészebb terveket is forgat­hatnánk a fejünkben. E gyszóval: kár, hogy azo­kat a fiatalokat annyira hidegen hagyta a sorsformá­lás. S őszintén sajnálom is érte valamennyiüket. Főként, ha máig azt hiszik, hogy jól tették, amit tettek... (-ni) Meggyorsítja a pénzátutalások idejét az a bankközi zsírórendszer, amelyet a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatóságánál üzemeltek be az elmúlt év no­vember 18. napján. Az elmúlt napokban a rendszer működésén finomítottak, s már el­mondható, hogy a lehető legminimálisabbra csökkent a hibaszázalék a bankügyletek so­rán. (Fotó: Perl Márton) Hej, halászok, halászok, mit fog a hálótok? (Folytatás az 1. oldalról) Azt állítják, hogy itt gazdaság­talan a halászat. Ezt azzal is cá­folni tudjuk, hogy a tó megépí­tése előtt alig 400 hektáron ren­tábilisan együtt tudott élni a ha­lász, a horgász, a szövetkezet. A nagy adózás ellenére is a helyi és a környékbeli lakosság, a vendéglátóipari egységek tiszai hallal tudták magukat ellátni. Persze, a nyereséget a bővített újratermelésre fordították. A régi hagyományok megőrzését, a halászat fenntartását a tókör­nyéki önkormányzatok is tá­mogatják.- Hallottunk bizonyos szer­ződésszegésről is...- Ez tény. Itt a jegyzőkönyv, amelyben az áll, hogy „a Mo- hosz a nyugdíjasoknak 10 da­rab varsa egyidejű használatá­val életfogytig halászterületi jegyet biztosít”. Ez a papír 1991. január 10-én készült. Ná­lunk ez 10 nyugdíjast érint, de Sarud, Újlőrincfalva, Tiszafü­red is érdekelt.- Az egész kalamajka bújta­tott átszervezést takar, mert 10 halászt halőri állásba akartak áthelyezni - sorolja tovább Or­bán Imre. - Ezen emberek élet­kora 45-50 év, ám a halőri állás betöltéséhez sok vizsgán kell átesni: fegyvertartási engedély megszerzését, fizikai és szel­lemi kapacitás mérését, vala­mint halőri iskolai végzettséget is igazolniuk kellett volna. Tisztában voltak azzal is, hogy mindezeket legfeljebb ketten tudták volna az állományból felmutatni. Januárban egyórás tv-műsorban mutatom be a Ti- sza-tót, ahol bebizonyítom, hogy itt milyen rablások foly­tak, a szakmailag hozzá nem ér­tők hogyan tették tönkre 15 év alatt ezt a területet. Megkerestük ebben az ügy­ben Bornemissza Jánost, Po­roszló új polgármesterét, ő mondja:- Először is nekem a helyiek érdekeit kell képviselnem. A tavon a nagy károkat nem ők okozták, hanem az idegen rabló halászok. Szigorúbb ellen­őrzésre van szükség, és nem a 6-8 éves gyerekeket kell meg­büntetni. Hamis illúziókat nem szabad kergetni. Nekünk a va­dászatból, halászatból, idegen- forgalomból is bevételt kell szereznünk. Szerződéses meg­oldás lenne a legjobb, mert így jobban vigyáznának egymás dolgaira az emberek, és a falu is megelégedne a kompromisz- szumos megegyezéssel. Kiss István, Sarud polgár- mestere:-Szabályzatba kellene fog­lalni a halászati dolgokat. Kompromisszumot illene köt­niük a horgászegyesületeknek, a vezetőségnek, az önkormány­zatoknak. Ezzel a vízügyi igaz­gatóság is egyetért. Sok rabló halász garázdálkodik a tó kör­nyékén. Azt sem lehet tudni, honnét jöttek, hová viszik a ha­lat. A helyi ősi mesterséget vi­szont támogatnunk kell. Főleg a mai világban, amikor sok a munkanélküli a környék közsé­geiben. * (A miniszteri fogadás után újra visszatérünk erre a témára.) Fazekas István Áremelés a gyermekétkeztetésben is Ez évben oly sok minden mel­lett a gyermekétkeztetés feltéte­lei is változtak. A legfontosabb, hogy az áfa-kulcs 10-ről 12 százalékra növekedett, amit már a januári árakba be kellett építeni. Megyénkben az egyik legna­gyobb, gyermekétkeztetéssel foglalkozó cég a Felső-ma­gyarországi Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. Mélypataki Mária gazdasági igazgatóhe­lyettes kérdésünkre elmondta, hogy igazából még nem tudták az új árakat kiszámítani, mivel a ’94-es év zárását végzik. Az azonban már most való­színűsíthető, hogy az áfa-eme­lésen túlmenően egyéb - az év eleji élelmiszerár-növekedésből adódó - költségeiket kénytele­nek lesznek a fogyasztói árba beépíteni. Végső soron tehát a szülőknek még mélyebbre kell nyúlniuk a zsebükbe. Sajnos, ez a szolgáltatás színvonalában nem jelent előre­lépést, hiszen csak a költségek kompenzálásáról van szó, de hosszú távon erre is sor kerül­het. (N. Gy.) Emlékezés az áldozatokra A második világháború idején a Don-kanyarban elesett magyar honvédekre emlékeznek január 12- én, csütörtökön Gyöngyö­sön. A városi önkormányzat szervezésében sorra kerülő eseményre a Nagytemplom előtti téren 18 órakor kerül sor. Fesztiválminősítés a fúvószenekarnak Az óév utolsó napjaiban került sor a petőfibányai Bányász Kul­turális és Testnevelés Alapít­vány Fúvószenekarának orszá­gos minősítő fellépésére a pető­fibányai művelődési házban. A Budapestről érkezett három­tagú zsűri két kategóriában is pontozta az együttest. Az ifj. Jakkel Mihály fúvóskamagy irányításával működő zenekar mind a koncertfúvós, mind az úgynevezett show-zenekari ka­tegóriában arany minősítést szerzett, a kettő együtt pedig azt jelenti, hogy a petőfibánya- iak öt évig a Fesztiválzenekar megtisztelő címet is használhat­ják. Országgyűlési képviselő fogadónapja Hiesz György országgyűlési képviselő január 12-én, csütör­tökön tartja legközelebbi foga­dónapját. Az érdeklődő válasz­tópolgárokat 16 órától várja Gyöngyösön, a Fő tér 3. szám (pártok háza) 1/5. alatt. Egri alelnök a Külkesz élén A napokban tartotta közgyűlé­sét a külkereskedelmi szakkép­zést folytató szakközépiskolák országos szövetsége (Külkesz), ahol többek között megtörtént a vezetőség tisztújítása is. Az egyik alelnöki pozíciót Pócsik Dénesné, az Egri Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója kapta. Keresztrejtvényünk szerencsés megfejtői A december 31-én közölt rejt­vényünk helyes megfejtése: „Ilyen sokáig ünnepelni azért, hogy végre megszabadult tő­led." A jó választ beküldők kö­zül a következők nyertek aján­dékot: Bakos Kristóf Heves, Korozs Lajos Eger, Kövér Be­lőné Gyöngyös. Gratulálunk! A mai 12. oldalon található felad­ványunk megfejtését január 13- ig küldhetik el címünkre: Eger, Barkóczy u. 7. Pf. 23. Városszépítők gyöngyösi ülése A hét közepén tartotta szokásos havi ülését a gyöngyösi Város­szépítő és -védő Egyesület. A napirendi pontok között szere­pelt az elmúlt év munkájának értékelése, illetve az idei év terveinek előkészítése és prog­ramjainak ismertetése. Január 26-án: rendkívüli közgyűlés az Egervinnél (Folytatás az 1. oldalról) Az információ birtokában szer­kesztőségünk felkereste az érin­tetteket, de - Schuster Endre hivatalos kiküldetése miatt - csak Dancz Pál véleményét tud­tuk közölni. Az üggyel kapcsolatban újabb hírt az ünnepek előtt kap­tunk, miszerint az igazgatóság hatálytalanította Schuster Endre intézkedését, és utasí­totta öt annak haladéktalan visszavonására. Ez - legfris­sebb információnk szerint - meg is történt. Úgy gondoltuk, most már minden akadály elhá­rult afelől, hogy a másik fél is nyilatkozzon a történtekről. Kérdéseinkre - amelyek többek között arra irányultak, hogy va­lóban jogtalan és önkényes volt-e az intézkedés, miért ép­pen ebben a formában és hang­nemben fogalmazták meg a köz­leményt, nem találják-e túl erősnek ezt a döntést egy olyan emberrel szemben, aki évtize­dekig vezette a vállalatot, miért született a korábbitól ellentétes igazgatósági döntés, és hogyan látják ezek után az együttműkö­dést Dancz Pállal? - Schuster Endre a következőket vála­szolta:- Ez az eset Dancz Pál és az Egervin ügye, nem pedig köz­ügy. A részvénytársaság január 26-ára rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelynek ez lesz a témája. Az ott történtekről, a közgyűlés határozatáról kész­séggel beszámolok a sajtó kép­viselőinek, és válaszolok min­den felvetésre. (szüle) Csányban sem lesz könnyű az idei év, az adósság immár ötvenmillió forint Már az ország költségvetésé­nek az elfogadása előtt is lát­ható volt: a csányi önkor­mányzat sem mentesül az idén az anyagi nehézségektől. A fő­számok ismeretében immár nyilvánvaló: minden eddiginél „rázósabb” év vár a helyi ve­zetésre. Morvái István jegyző el­mondta: decemberben nagy nehézséget okozott a számlák kifizetése. Az évi csaknem 100 millióból gazdálkodó község adósságai - a gázépí­tés miatt - elérik az 50 millió forintot, s a törlesztések után alig marad pénz az intézmé­nyek működtetésére. Ahol le­het, takarékoskodnak. Még az újságmegrendeléseket is le­mondták a polgármesteri hiva­talban, az iskolában és az óvo­dában, de az irodaszerek be­szerzésével is csínján bánnak. Tudják: önmagában ez nem segít, de része a „nadrágszíj- szorító” gazdálkodásnak. Mindezek ellenére Morvái jegyző optimista. Várhatóan a hónap végén elfogadják a te­lepülés költségvetését, és ab­ban is reménykednek, hogy a gázrendszert átveszi a MÓL vagy a Tigáz. Ezáltal enyhül­nének a pénzügyi gondok. A faluban megtartotta ala­kuló ülését az új képviselő-tes­tület. Bánki Ede polgármester helyettesévé a korelnököt, Bóta Bélát választották; a pénzügyi bizottság elnöke Hubainé Szabó Margit, a nép­jóléti bizottság irányítója Tassy Mária, az ügyrendi bi­zottság vezetője pedig Pádár István lett. A roma kisebbségi önkor­mányzat hosszas vita után szintén megválasztotta vezető­jét Mága Lászlóné személyé­ben. Tanácskozásuk során be­széltek az elképzeléseikről, ám a konkrét célok megfo­galmazásával egyelőre adósok maradtak. Jó hír a helybélieknek, hogy elkészült a tornaterem fűtése. Jelenleg a bordásfalak, vala­mint - a decemberi jótékony- sági bál bevételéből vásárolt - védőhálók felszerelése folyik, s a munkálatok befejezését követően az iskolások birto­kukba vehetik az épületet. (fari) Január 16., hétfő: megyei főkapitányi fogadónap Egerben Hosszú esztendők óta megszo­kott Heves megye lakossága számára, hogy a közrenddel, a közbiztonsággal kapcsolatos problémáikkal rendre felkeres­hetik azt az illetékes hatóságot, amely ezeknek a gondoknak megoldásában a segítségükre tud lenni. Ezzel a gyakorlattal az idei évben sem kívánnak szakítani a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányságon. Az idén első alkalommal ja­nuár 16-án, hétfőn lesz úgyne­vezett főkapitányi fogadónap. Ennek keretében azon a napon délelőtt 9 és 12 óra között várja dr. Lantos Bálint r. ezredes Egerben, az Eszterházy tér 2. szám alatti épületben azokat, akik panaszt, észrevételt, javas­latot óhajtanak tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents