Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-06 / 5. szám
Figyelemmel a gyermekekre Bámulatba ejtő a ragaszkodásuk, ahogy csüggenek a vezetőjük arcán, mintha minden jó csak tőle függne. (5. oldal) Hatvanban „fogy” a gyermekosztály A városban és környékén elterjedt pletykák nyomán a hír valóságtartalmáról kérdeztük az Albert Schweitzer Kórház igazgatóját, dr. Freili Gézát. (3. oldal) Alapoznak a BDSE öklözői Ideális körülmények között, három kilométeres erdei futással „ébrednek” a Tardoson táborozó bunyósok. (11. oldal) 1995. JANUÁR 6., PÉNTEK MEGYEI EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VI. ÉVFOLYAM 5. SZÁM ÁRA: 18,80 FORINT Az egri kórház ortopédiáján műtik az osztály egyik gyógyulásra váró betegét (Fotó: Perl Márton) Egészséges dialógust orvos és beteg között Hosszú, alapos előkészítő munka után fogadta el a Parlament a múlt év márciusában a Magyar Orvosi Kamaráról szóló törvényt. Azóta megyénk városaiban is megalakultak a helyi kamarák, és megyei szinten is döntöttek az elnök személyéről: dr. Mánya Kristófot, a gyöngyösi Bugát Pál Kórház gyermekosztályának főorvosát választották meg. A megyei elnökség és az Etikai Bizottság tagjainak megválasztására január 13-án kerül sor. Az esemény aktualitása kapcsán a megyei elnökkel a kamara jelentőségéről, orvosetikai kérdésekről beszélgettünk.-Milyen előzményei voltak a kamarai törvény megszületésének?- 1989-ben alakult meg a Magyar Orvosi Kamara elnevezésű egyesület, amely kezdeményezte a törvény megalkotását. Az alapkoncepciót is az egyesület dolgozta ki, mégis másfél évig vajúdott a törvényalkotás folyamata. Az eltelt évek nem voltak mentesek a kemény vitáktól sem. A módosító javaslatok nagymértékben javítottak a tervezeten, de ezzel együtt sem lehetünk elégedettek a megszületett törvénnyel. Szerencsére olyan alapszabályt fogadtak el a küldöttek a közelmúltban, amely némileg ellensúlyozni tudja a törvény merev szabályozását. Az előkészítés során az is kiderült, hogy az orvostársadalom érdekviszonyai összetettek, nem mentesek az ellentmondásoktól sem.- Az orvosok egy része ellenérzéssel fogadta a kötelező kamarai tagságot. Nem túl szigorú ez az előírás?- A kamarai tagság valóban kötelező, de csak gyógyító tevékenység során. Igaz, hogy szerencsésebb lett volna egy alulról építkező, demokratikus önkormányzati struktúra kialakítása és a teljes körű tagság spontán megszerveződése. Azonban ez időben nagyon elhúzódott volna, és az ellentmondásos orvosetikai szabályozás sem tette volna lehetővé. Másfelől a kötelező tagság azért is fontos, mert jelenleg a törvény szerint az államnak költségvetési támogatási kötelezettsége nincs. A kamara bevétele csak a tagdíjakból, illetve regisztrálási díjakból származik, ami még az informatikai rendszer kialakításához is kevés. Márpedig ez elengedhetetlen feltétele a zökkenőmentes működésnek.-A népjóléti miniszter szerint az elkövetkező években 20-30 százalékkal csökken a kórházi ágyak száma, hogyan fogadták Önök ezt a hírt? Egyáltalán, érdekképviseleti vonatkozásban mire képes a kamara?-Feladatunk, hogy tájékozódjunk arról, melyek azok a fekvőbeteg-osztályok, amelyek egy adott régióban a minimális szakmai biztonságot megteremtik. Ehhez folyamatos információkat kell szerezni az önkormányzatoktól. A kórházi ágyak csökkentését csak a bizonyíthatóan túlméretezett kapacitással, kis rentábilitás- sal működő osztályok esetén tartjuk elfogadhatónak. A kamara azt szeremé, ha ennek megítélésénél szakmai érvek dominálnának. Most még országosan hiányoznak azok a betegszámra vonatkoztatott mutatók, melyek alapján biztonsággal eldönthető az adott fekvőbeteg-ellátó osztály kihasználtsága. (Folytatás a 3. oldalon) A PSZ a közoktatási törvény módosításáról A Pedagógusok Szakszervezete úgy véli, hogy az iskolaszerkezet módosítását nem lehet a nemzeti alaptanterv bevezetéséhez kötni. Hosszabb időre van szükség a nyolc plusz négyes szerkezet hat plusz 4 plusz 2 évfolyammá módosítására. Ezt Szöllősi Istvánná főtitkár jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján. A közoktatási törvény módosításáról szóló tervezetet bírálva elmondta: a szakszervezet nem ért egyet azzal, hogy a helyi önkormányzatok döntsék el, hány osztályos legyen az általános iskola. Szerintük pedagógiai, nem pedig anyagi szempontokat kellene figyelembe venni a főként kistelepülések lakóit érintő döntésnél. A szakszervezet azt is hiányolja, hogy nem készült háttérszámítás arról, mennyibe kerülne a tervezett átalakítás. A módosítás finanszírozással foglalkozó részeinek ugyanakkor sok pozitívuma van - tette hozzá Szöllősiné. Többek között az, hogy a pedagógusok, az oktatásban résztvevő adminisztratív és technikai dolgozók bérét, a járulékokat és a pótlékokat központi forrásból finanszírozzák. A tervezet viszont azt is megfogalmazza, hogy a dolgozókat az országos átlag szintjén kell megfizetni. A szakszervezet szerint ez alkalom lehet arra, hogy béreket csökkentsenek. Szöllősiné szerint: foglalkoztatási bizonytalanságot okozhat a felső-középfokú intézményekben oktató pedagógusok körében, hogy a diákok választhatnák ki, mely tantárgyból tesznek érettségit. Közös fórum a közbiztonságért Nem lesz ORFK-s a főkapitány Új esztendő - új tervek, célkitűzések. Igaz ez arra a hatóságra is, amely leginkább felelőse közbiztonságunknak. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon arról érdeklődtünk, meglesznek-e az idén is a feltételei a hatékony bűnüldözésnek. Utánajártunk annak a híresztelésnek is, miszerint a megye főkapitányát az Országos Rendőr-főkapitányságra csábítanák...- Erre az esztendőre - válaszolt a kérdésünkre dr. Lantos Bálint r. ezredes, megyei főkapitány - szakmai szempontból az 1994-es eredményességi szint megtartása az elsődleges célkitűzésünk. Ezzel egyenértékű az elengedhetetlen gazdasági háttér biztosítása. Ez azt is jelenti, hogy az előző két évben alkalmazott eredményfelelősségi rendszert 1995-ben a működés- felelősségi követelmények váltják fel. Ez határozza meg a fő- kapitányság vezetőinek, illetve a kapitányságok irányítóinak elismerését is.-Ha már a feltételeknél tartunk, gyakorta emlegetett panasz például a gépkocsik hiánya... (Folytatás a 3. oldalon) Fegyelmi a pedagógusoknak beavatási szertartás miatt Hat pedagógus kapott fegyelmi büntetést a szombathelyi Szent- györgyi Albert középiskolában, mert az elsőéves diákok számára „pajzán” beavatási szertartást szerveztek. A város közvéleményét fölháborító ügyben hozott döntésről Veress Mártonná igazgató tájékoztatta az MTI tudósítóját. Az eset tavaly szeptemberben történt. Sportnapot tartottak az iskolában a testnevelési fakultáción tanulóknak, ahol is a „játék szerint” két 15 éves fiúnak tornanadrágra kellett vetkőznie, hogy társnőik minél több csókot tudjanak kirúzso- zott szájjal felsőtestükön elhelyezni. A meglehetősen különös avatási „szertartásnak” akkor az igazgatónő azonnal véget vetett, a „móka” azonban néhány tanár javaslatára egy nyilvános szórakozóhelyen folytatódott. Ott már annyiban változott a forgatókönyv, hogy ekkor két elsőéves, fürdőruhás tanulólány testét csokipudinggal kenték be, majd pattogatott kukoricával szórták meg. Ezt a „csemegét” kellett leennie két, ugyancsak beavatandó - pályakezdő - férfitanámak, hátratett kézzel. A történteket természetesen szigorú fegyelmi vizsgálat követte, s az ügyben eljáró bizottság elmarasztalta a dolog kiter- velőit és végrehajtóit: hat tanár kapott fegyelmi megrovást, köztük az egyik igazgatóhelyettes is. (MTI) Salgótarjáni sortűz-ügy: a vádlott már nem beszél A Fővárosi Bíróság Strausz János vezette tanácsa csütörtökön az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz 12 vádlottjának ügyében kihallgatta az utolsó tanút, és ezzel befejezte a bizonyítási eljárást. A perbeszédeket január 19-re és 24-re tűzték ki. ítéletet a tervek szerint január 31-én hirdetnek. Korábban a Salgótarjáni Városi Bíróság kihallgatta Orosz Lajos másodrendű vádlott tanúját, a szemműtéten átesett Kovács Józsefet. Kovács, aki a vádlottal együtt karhatalmista- ként szolgált a kérdéses időszakban, úgy nyilatkozott: 1956. december 8-án reggel őt és Orosz Lajost is hazaengedték a szolgálatból, nem hiszi, hogy Orosz aznap a sortűz helyszínén lett volna. A csütörtöki tárgyaláson meghallgatott tanú, Katona József egykori karhatalmista szintén azt vallotta, hogy a sortűz napjának reggelén Orosz Lajossal együtt többüket hazaengedték. E két vallomás figyelemre méltónak tekinthető, mivel Orosz Lajos másodrendű vádlott volt egyedül az, aki az ügyészségi kihallgatáson maga ellen vallott. Orosz a bírósági tárgyalás során azonban már egyáltalán nem volt hajlandó vallomást tenni. Westel 900 GSM - Egerben Gyorsan és kényelmesen szeretne GSM telefonhoz jutni? Látogasson el a Westel 900 GSM Egri mintaboltjába! GSM szolgáltatás és az ország legszélesebb GSM telefon választéka EGY HELYEN! A Westel 900 GSM rendszere immár két központtal áll előfizetői rendelkezésére. Ennek is köszönhető, hogy az év végére országos lefedettséggel büszkélkedhetünk. Ez a fejlődés nyilvánvaló magyarázatául szolgál annak, miért is választották már több mint ötvenezren a Westel 900 GSM rendszer nyújtotta kiváló minőségű szolgáltatást. Szeretettel várjuk hétfőtől péntekig 9-17:30 óráig, szombaton 9 és 14 óra között Egerben, a Rákóczi út 95. alatt. Ha bármilyen kérdése van, kérjük hívja a (06-36) 411-900-as vagy a (06-30) 433-900-as telefonszámot!
