Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-05 / 4. szám
1995. január 5., csütörtök Gazdaság 9. oldal Visszafogottabb útépítések - de Bécsig elkészül a pálya A zene mindannyiunknak különös jelentőségű, stílustól függetlenül. A megye- székhely első magántulajdonú lemezboltja, az Accord Zenebarlang nemrég ünnepelte alapításának első évfordulóját. Mint Milibák Zsolt üzletvezető elmondta, a bolt elsősorban a fiatalok kedvelt helye, ám a széles stílusválasztéknak köszönhetően minden érdeklődő megtalálja kedvenc felvételeit CD-lemezen, illetve kazettán. (Fotó: Kaposi Tamás) Exportunk és importunk is növekedett A külkereskedelmi áruforgalom vámstatisztikai egyenlege 3 milliárd 435 millió dolláros passzívumot mutatott múlt év november végén, amelyből 2,687 milliárd dollár terheli a fizetési mérleget. Az év első 11 hónapjában a magyar kivitel értéke elérte a 9 milliárd 469 millió dollárt, míg a behozatal csaknem 13 milliárd dollárt tett ki. Az export az előző év azonos időszakához képest 17,8 százalékkal, az import pedig 19,3 százalékkal növekedett. Erről az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium Sajtóosztálya tájékoztatta az MTI-t. Az idén nem épül tovább a fővárost elkerülő MO-ás körgyűrű - annak ellenére sem, hogy a megemelt benzinárban literenként 3 forint 50 fillérrel növekedett az Útalap összege. Kissé meghökkentő a hír, de amint Szécsi László, az Autópálya-igazgatóság beruházási főmérnöke az MTI munkatársának elmondta: a látszólagos ellentmondás abból adódik, hogy az idén várhatóan összegyűlő 34-35 milliárd forintnyi Útalapból 11 milliárdot a korábbi kölcsönök visszafizetésére kell fordítani. Újabb külföldi kölcsönökre pedig egyelőre nem lehet számítani ezen a területen. A fennmaradó 24 milliárd forint nagyobb része - az értesülések szerint - különböző intézmények fenntartásához és a már megkezdett beruházások fedezéséül szolgál, így csupán 8 milliárd forintot fordíthatnak újabb utak építésére. Ezek közé tartozik a 2-es út Budapest-Vác közötti része, amelynek építése Vácnál kezdődik, a várost elkerülő szakasz kialakításával. Információk alapján Budapest közelében hozzálátnak a 4-es utat az 5-ös autópályával összekötő 15 kilométeres szakasz megépítéséhez is. Annak elkészülte után lehetővé válik, hogy Szolnokról a főváros érintése nélkül tovább lehessen autózni az MO-ás körgyűrűn át Győr irányába. Az idei munkálatok közé tartozik az MO-ás leendő körgyűrű északi szakaszán a 3-as autópályát a 11-es úttal összekötő 11 kilométeres szelvény kiépítésének előkészítése a jövő évre. Ott - egyebek mellett - régészeti feltárásokat végeznek majd, és különböző hatósági eljárásokra is szükség lesz. Ez az útszakasz a szentendrei szigeten átívelő leendő híd építési költségeit is beleértve a jelenlegi áron számolva 18 milliárd forintba kerülne. Tovább épül a Győr és Hegyeshalom közötti 42 kilométeres autópálya, azonban nem az Útalap pénzeiből, hanem egy koncessziós társaság beruházásával. A terv szerint ezt az utat ez év decemberében adják át, és azután Budapest-Bécs között végig autópályán lehet majd közlekedni. Ebből kitűnik, hogy a kivitelünk 73 százaléka a fejlett országokba irányult, és az előző évinél ez öt százalékponttal magasabb részarány. Csökkent viszont az exportból a volt szocialista és a fejlődő országok részesedése. Az előbbi 23 százalékot tett ki, míg az utóbbi országoké 4 százalék volt. A kivitel a fejlett országokba 25 százalékkal, a volt szocialista országokba pedig közel 3 százalékkal haladta meg az előző évi mértéket. A fejlődő országokba viszont 11 százalékkal A devizapiac a hétfői jegybanki leértékeléssel ellentétben nem devalválta a keddi üzletkötésekben a forintot - tájékoztatta Pásztor Csaba, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója az MTI-t. A jegybanki szakértő elmondta, hogy kedden a hétfőinek megfelelő árfolyamon kötötték az üzleteket a bankközi devizapiacon. Eközben a forgalom is elmaradt az átlagos mértéktől. Ez véleményé szerint érdekes tapasztalatnak számít. A négy és fél százalékos sákevesebb magyar árut adtak el, mint 1993 első 11 hónapjában. Az összes magyar import 70 százaléka a fejlett országokból, 25 százaléka a volt szocialista országokból, míg öt százaléka a fejlődő országokból származott. A behozatal növekedése a fejlett országokból elmaradt a kivitel növekedésének mértékétől, míg a többi országcsoport tekintetében ez a mutatószám ellenkező előjelű. Az értékelő adatok szerint az Európai Unió országaiba a magyar kivitel 52 százaléka irávon belül, szabadon a kereslet és a kínálat hatására mozog a piacon a forint árfolyama. Voltak szép számmal, akik az elmúlt napokban devizát vásároltak, a leértékelést várva. Az igazgató érzései szerint most többen el szeretnék adni a megvásárolt devizát, mert azt látják jobb megoldásnak. A szakértő viszont úgy látja: nyilvánvaló, hogy hosszabb távon a likvid pénzeket érdemesebb forintban tartani, hiszen a forinthozam még a devalvációt nyúlt, míg beszerzéseink 45 százalékának forrása e térség. Legnagyobb kereskedelmi partnereink: Németország, Ausztria, a volt szovjet köztársaságok, valamint Olaszország. Az összes export 77 százalékát az ipar, 23 százalékát pedig az agrárgazdaság adta. Minden ágazat kivitele - ha jelentős eltérésekkel is, de - emelkedett. Átlagon felüli volt az export növekedése a gép- és a könnyűiparban, átlag alatti viszont a mezőgazdaságban. Az aktív bérmunka aránya az összes exporton belül 23 százalékos volt, növekedési üteme pedig elérte a 35 százalékot. A legnagyobb mennyiségű bérmunkát a könnyűiparban végezték az érintettek. A legdinamikusabban viszont a gépiparban, a kohászatban és az élelmiszer-gazdaságban nőtt ez a tevékenység. figyelembe véve továbbra is kedvezőbb, mint a devizakamat. Ezt erősíti az, hogy a meghirdetett árfolyam-politikának megfelelően már 1990 óta következetesen a termelői árindex-különbségeket figyelembe véve értékeli le a Magyar Nemzeti Bank a forintot. Ez azt jelenti, hogy éves átlagban - 1990 óta - 10-13 százalékos volt a leértékelés. A folyamat az idén sem igen változik majd, hanem ebben az ütemben történik a devalváció. Osztrákoknak - befektetésre Mindenekelőtt osztrák befektetőknek szánja érdekes ajánlatát a kormány. A Magyar Nemzeti Bankon keresztül a Pénzügyminisztérium hazai államkötvény kibocsátásába kezd. A Wirtschafts Woche című gazdasági hetilap értesülése szerint a kötvényt schillingben jegyzik 100,4 százalékos kibocsátási kurzuson, 9,63 százalékos kamaton. A befektetői hozam 9,54 százalékos, ami egyhar- maddal több ugyan, mint amennyi a hasonló osztrák kötvényen elérhető, de kevesebb, mint amennyi az igazán kockázatos papírok után számítódik. A mintegy kilenc és fél százalékos kamatból két és fél a kockázati díj. Az adósok fizetőképességét vizsgáló nemzetközi cégek Magyarországot sokkal rosz- szabbul értékelik, mint Ausztriát, ezért a kötvény sem minősül befektetési fokozatnak, hanem spekulatív invesztíciós lehetőségnek, de azon belül a legjobb spekulációs fokon. A január 23-i valutanapig a kötvényeket az osztrák vásárlók saját bankjuknál a kibocsátási áron vehetik meg. Hiteles könyvlapok a mai agrárvilágról Földszeretet és földelhagyás, reményekkel teli vagy a tőkehiány miatt egy helyben topogó kisgazdaságok és szövetkezetek, a kárpótlás feletti eufórikus öröm és kiábrándultság, széE hullott és újra összeállni akaró" falusi társadalom, elvesztett éS „feltámadófélben” lévő egzisztenciák, kifulladás egy történelmi tulajdonváltás túlzott iramától. Erőgyűjtés, okos törvények, ösztönzések várása az újbóli életképességhez... Mindez csak gyors és elnagyolt „röntgenképe” Rab László Mélyszántás (Agrár- és falukép 1990-1994) című, minap megjelent riport-dokumentumköte- tének. Ez a munka hiteles dokumentum-együttes, amely a jelenről szól, felvázolva a mai agrárvilágot. A szociográfiai igényességű, s az ország nagy részét „feltérképező” könyv a magyar falu és mezőgazdaság gazdasági, társadalmi és lelki kórrajzát, az átalakulás drámáját tárja az olvasó elé. Megvilágítja a törvénykezési hátteret, a szigorú statisztikák mögötti napi valóságot. Mindezek alátámasztására idéz és mégszólaltat minisztériumi tisztviselőt, országgyűlési képviselőt, egykori cseléd tsz-tagot, kiváró vagy új terveket szövő vállalkozót és tanácstalan magángazdát. Az érdekes és tanulságos mű szerzője, Rab László, maga is „agrárius” környezetben él, újságíró, a Népszabadság Zala megyei tudósítója. Ma már csak emlék...! J 'alán elsősorban az idősek emlékeznek ma is elég élesen egy ma már csak sajtó- és gazdaságtörténeti különlegességnek számító újságra, a Tolnai Világlapjára. Cikkeivel széles rétegeknek nyújtott hétről hétre szórakozást, nem kevésbé az új ismeretek igazi tárházát is jelentette. Ezeket a gondolatokat egy szomorú évforduló kapcsán írjuk, hiszen nemrég volt fél évszázada, hogy a népszerű folyóirat alapítója és kiadója. Tolnai Simon a mauthauseni haláltáborban fejezte be életét. Az 1944-es német megszállást követően az akkor 76 éves vállalkozót oda szállították, és gázkamrában végezte. Az egykori nagyváradi születésű férfi korán kezdte a munkát, és több szakmával is megpróbálkozott. Volt cukrász, kalapos, parkettás és rőfös. A jobb megélhetés érdekében ment Budapestre, ahol hírlaptovábbítóként adta az újságokat a kávéház-tulajdonosoknak. Hamar nevet szerzett a fővárosi lapterjesztők körében, és nyomdát is nyitott. Akkoriban határozta el, hogy egy igazi, modern képes hetilapot indít útjára. Igazi vállalkozóként először a piacot mérte fel, csaknem két éven át járta az országot, és nyolcszáz bizományossal állapodott meg, akik vállalták az előfizetők gyűjtését és a példányonkénti árusítást is. A Tolnai Világlapja 1901-ben jelent meg, és néhány hét alatt meghódította az olvasókat. A példányszáma pedig túlszárnyalta az ötvenezret. A lap nagy erénye volt, hogy mindig a lehető legnagyobb tárgyilagosság mellett követhette nyomon az olvasó a bel- és a világpolitika aktuális eseményeit. Tolnai Simon nem kötelezte el magát, és nem fogadott el semmilyen anyagi támogatást a kormányoktól. Talán a nyomorban eltöltött ifjúsága volt az oka, de a lap sokat foglalkozott szociális kérdésekkel és a kisemberek helyzetével. Minden jelentős író és költő helyet kapott a lapban, amelynek erőssége a tudományos ismeretterjesztés, de ugyanakkor évente félezer vers, novella is került az olvasó asztalára. A vállalkozás sikerének egyik része volt a solféle melléklet, a kis könyvek, füzetek és ajándékok választéka. Például a Tolnai Világsorozata nyitotta meg az akkori olcsó sorozatokat. Naptárát „mindentudó kalendáriumnak” nevezték. Kiadta még a Bazár, illetve a Párizsi Divat című lapokat és a Délibáb című hetilapot, amely az akkori Színházi Elet versenytársa volt. A Tolnai Világlapja 1945 után egy darabig még megjelent, utóbb Dolgozók Világlapja néven, de ebből már hiányzott a nagy alapító szelleme. A polgári sajtó más képviselőivel együtt szűnt meg az 1950-es évek elején. Azóta sincs utóda, igaz, néhány könyvtárban őrzik az egykori számok megkopott példányait, de ez már a múlté, és csak gazdaságtörténeti emlék. Mentusz Károly A devizapiac nem értékelte le a forintot VALUTA vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 173,99 177,47 Ausztrál dollár 86,15 87,75 Dán korona 18,21 18,57 Finn márka 23,40 23,86 Francia frank 20,74 21,16 Görög drachma (100) 46,07 46,99 Holland forint 63,81 65,07 ír font 171,75 175,21 Japán yen (100) 110,36 112,56 Kanadai dollár 79,47 81,02 Kuvaiti dinár 372,31 379,55 Német márka 71,48 72,90 Norvég korona 16,39 16,71 Olasz líra (1000) 68,59 69,99 Oszt. schilling 10,16 10,36 Spanyol peseta (100) 84,24 85,96 Svájci frank 84,69 86,39 Svéd korona 14,94 15,24 USA dollár 111,67 113,81 ECU (Közös Piac) 136,05 138,77 A GAZDASÁG HÍREI Megfigyelési rendszer behozott termékekre Január 1-jétöl többféle élelmiszer - legyen az bármilyen országból származó - behozatalát úgynevezett megfigyelési rendszer keretében regisztrálják. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által elrendelt szabályozás alapján bizonyos agrártermékek esetében naprakészen kívánják a behozatalt áttekinteni, egyes importcikkeknek ugyanis olyan mértékű a támogatása, hogy dömpingáron érkezhetnek az országba. Amennyiben a rendszer azt jelzi, hogy a behozatal túllép bizonyos kritikus mennyiséget, a GATT-szabályok értelmében mérlegelhetik a szigorúbb vámszabályozást. A megfigyelt termékek behozatalát megelőzően az importőröknek a szakminisztérium engedélyezési főosztályán kell a kereskedelmi okmányokat regisztráltatni. Megkétszerezték a teljesítményüket Megkétszerezi palackozóteljesítményét a Kékkút Ásványvíz Rt., amely száz százalékban angol családi vállalkozás, a Lucienne Investments Limited tulajdonában van. Négy évvel ezelőtt vásárolták meg a kékkúti üzemet, azóta a nyereséget nem vették ki, hanem visz- szaforgatták a fejlesztésre. Mintegy 100 millió forintos költséggel már felépült az új 3000 négyzetméteres alapterületű csarnok, amelybe a tavaszi hónapokban 260 millió forint értékű palackozó gépsort telepítenek. A vállalkozás a 700 millió forintos forgalmát idén 1,4 milliárd forintra növeli. Összesen mintegy negyvenmillió palack ásványvizet szállítanak a hazai piacra, és megduplázzák az eddigi öt- százalékos exportjukat is. Továbbra is Svájc a leggazdagabb ország Továbbra is Svájc a világ leggazdagabb országa: 1993-ban az egy főre jutó nemzeti össztermék 36.410 dollár volt. Mozambik viszont fejenként 80 dolláros össztermékkel a legszegényebb. A statisztikai adatokat a Világbank által közzétett Atlas című kiadvány tartalmazza. A gazdag alpesi országot Luxemburg követi 35.850 dolláros össztermékkel. Sorrendben ezután Japán 31.450, Dánia 26.510 dollárral. A vásárlóerőt tekintve Luxemburg áll az első helyen, a második az Egyesült Államok. Drasztikusan csökkentek a műszaki fejlesztés forrásai Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság átmenetileg szünetelteti a pályázatok elfogadását és az ehhez kapcsolódó döntések meghozatalát. Az erre vonatkozó döntést az OMFB miniszterelnök által kinevezett tanácsa hozta megalakulása utáni első ülésén. A testület ugyanakkor elfogadta ügyrendjét, megvizsgálta a központi műszaki fejlesztési alap helyzetét, és megismerkedett az OMFB által kezelt, jelenleg futó pályázati rendszerekkel. A tanács megállapította, hogy a korábbi évekhez képest a központi műszaki fejlesztésre fordítható anyagi források drasztikusan csökkentek. Az idei költségvetési törvény ismeretében sürgető feladatnak tekinti annak vizsgálatát, hogy miként lehetne hatékonyabbá tenni a pályázati alapon felosztható központi források fel- használását. A testület a súlyos gazdasági problémák ismeretében is alapvető fontosságúnak tartja, hogy mind a kormányzati, mind pedig a vállalkozói szférában felismerjék a műszaki fejlesztés meghatározó szerepét a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének növelésében. A tanács tagjai azonban tisztában vannak azzal is, hogy az innováció, a műszaki fejlesztés megfelelő gazdasági súlya csak hosszabb távon érhető el. A középtávú gazdaságfejlesztési program keretében április 30-áig javaslatot kíván tenni a kormányzati szerepvállalás koncepcionális kérdéseinek kidolgozásához.
