Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

6. oldal Horizont 1995. január 31., kedd Arc a jelenből Martinovitsné Kutas Ilona A taxizás veszélyes üzem A jelek szerint nemcsak Magyarországon veszélyes munka a taxizás. A német- országi Kölnben a 37 esz­tendős Klaus Z. taxis két férfit vett fel nemrég a ko­csijába: a kikötőbe akarták vitetni magukat. Az egyik mellékutcában azonban há­tulról dróthurkot vetettek a nyakába, és egy konyhakés­sel megszúrták a döbbenet­től mukkanni sem tudó fér­fit. A taxisnak azonban sze­rencséje volt, mert életben maradt. Évente több mint három­száz német taxist támadnak meg. A Német Taxialapít­vány kimutatása szerint az éjjeli fuvar a legveszélye­sebb, mert a támadók öt százaléka éjfél és reggel 6 óra között csap le áldoza­tára. Noha az 53 ezer német taxi zöme rádiótelefonnal van felszerelve, és a taxivál­lalatok központjait forródrót köti össze a rendőrséggel, a segítség nem érkezik elég gyorsan, miközben a táma­dások egyre brutálisabbak. A tettesek gyakrabban rán­tanak pisztolyt vagy kést. Ezért a szakértők azt ja­vasolják, hogy a megtáma­dott azonnal ugorjon ki a kocsiból, ne vállalja a har­cot. Azt is ajánlják, hogy építsenek be a taxikba acél­hálót, amely elválasztja a vezetőt a hátul ülő utasok­tól. így meg lehetne akadá­lyozni a fojtogatásokat. Az sem rossz megoldás, ha a taxiba villanófényt vagy szi­rénát szerelnek, amely elva­kítja, visszariasztja a táma­dókat. Ferenczy Europress Kaptam egy dedikált kötetet. A csaknem kétszáz oldalon „fel­fekszik” nekem egy apró írás, a maga karcsúságában gyöngyszem novella. Felfog­hatom a zaklatott lelkiismeret állapot-jelzésének, de legin­kább annak és a legteljesebben annak, ami: egy lélek, egy jel­lem beszámolója arról, hogyan és miért vágott neki egy olyan távnak, egy olyan feladatnak, amely az eddigiekhez képest újszerű, nekünk mindenképpen szokatlan. Arról a kötet szerzőjének adagolós módján értesülünk, hogy az egri írónő nevéhez Ba- laton-átúszás fűződik, hogy napi futásban a férjével együtt a kilométereket azért dobál- ták-dobálják a hátuk mögé, mert a testet kondícióban kell tartani. Nem szabad megen­gedni, hogy az évek, a kilo­grammok csak úgy rárakódja­nak az emberre, hogy aztán a többi többletnyűgtől szaba­dulni se tudjon, vagy ne is akarhasson később. A lélek adósságairól nem is beszél­ve! M.-né Kutas Ilona megírta A norvég biblia című, a kötetben alig oldalnyi terjedelemben je­lenlévő beszámolót arról, hogy szállodai szobájában, Oslóban - ahol könyvtáros-delegáció tagjaként egy héten át tartóz­kodott - minden este sietett vissza új barátjához, az angol­norvég kétnyelvű bibliához. Harminc évig ki se nyitotta itthon ezt a könyvet, noha ge­nerációkra visszamenőleg pa­pok, protestáns bibliatisztelők az ősei. Nagyapja, akinek a novellát ajánlotta, tizennyolc nyelven beszélt, azon túl, hogy tudósa volt hitének és vallásá­nak. Tudója mindenképpen. A novella hősnője úgy gon­dolta, hogy ezeket az esti talál­kozásokat ezzel a kétnyelvűvel itthon is kellene folytatnia, te­hát el kellene csennie ezt a bib­liát, hiszen ahhoz a szállodai tárgyhoz fűzte őt az új élmény, a léleknek az a fantasztikus és semmi mással össze nem té­veszthető felismerése, hogy mindent be kell pótolnia. De hogy egy paplány lopjon, s rá­adásul egy bibliát? Mit szólna a nagyapja? Bele is tette a bő­röndjébe! Majd visszatette. Az indítás ennyi, a rendkí­vüli, az önmaga feletti győze­lem megtörtént. Már csak azt volt nehéz eldöntenie, mit kel­lene, mit lehetne kezdeni ezzel az esettel? Hogyan válik egé­szen csodává ez az élmény? A biztatás, az útra rápiszká- lás emberi nyegleség képében érkezett meg. Ettől még akár el is kedvetlenedhetne a bóklászó halandó. Ilyenkor segít a képzelet, a legjobb értelemben vett hiúság és a versenyszellem. Meg kell sokszorozni ezt az élményt, azt a biblia-sokkot! Ügyet kell csi­nálni belőle! Magamnak, de úgy, hogy másokat is megmoz­gasson. (Öt árpakenyér, két hal - szaporítása testi eledelnek) De mi van akkor, ha én, Kutas Ilona ezt a biblia-szerelmet, ezt a visszatalálást, ezt a maga- mon-rajtaütést, rajtakapást megsokszorozom? „Úgy, hogy lefordítom legalább annyi nyelvre, ahányon nagyapa be­szélt, már csak azért is, hogy szellemi hátrányomból én, a koros unoka valamicskét lefa­ragjak, ne váljak méltatlanná az apámhoz, nagyapámhoz, stb.” - mondaná, ha merné Ku­tas Ilona, magának is, másnak is. A kötet beszámol arról, ho­gyan vette kézbe önmagát, ho­gyan küzdötte végig, míg a kis novella lelkiismeret-vizsgálata eljutott a negyvenhárom euró­pai nyelven fordítóihoz, a hat ázsiai és egy afrikai együtt- gondolkodóhoz. Itt a gondol­kodás helyett inkább beleélést kellene, kellett volna írnom. És ha már Kutas Ilona könyvtáros is, élménygazda is, kitanulta a műfajt is; mert a kö­tetben beszámol arról, hogyan hatott rá Németh Zsigmond Miatyánkja százhuszonegy eu­rópai nyelven. A teremtés, az adminisztráció hazájában kü­lönféle indokokat sorolhatott fel magának és másoknak is: ez jó, ez szép lesz, ez hatásos lesz, mert ez a kegyelem müve, megmozgatok egy könyv ér­dekében sok embert, barátokat szerzek, ügyet csinálok valamiből, amivel eddig nem törődtem, hírül adom vadidegen em­bereknek, hogy az embereknek, a léleknek nincs szégyellniva- lója, ha megrendül egy adott pillanatban, mondjuk ki nyíl­tan: forgószél támad egy asz- szonyban, akit a belső vihar szárnyalni késztetett. Nyugta­lansága nemcsak a biblia iránti lelkesedésből csírázott ki, de feladattá emelt maga fölé olyasmit, aminek a létezé­séről sokáig megfeledkezett, vagy talán ezer oknál fogva nem is akart tudni? Vagy csak úgy hátrasorolt a napi tenniva­lói között, mert haszna és az értékrendi besorolása eddig rosszul történt meg, úgy gondolta-gondolhatta, hogy a Norvég Biblia című no­vella lefordításával a megszer­zett barátok-közreműkö- dők-közvetítők-nyelvészek is tudatára ébredhettek, tudatára ébredtek annak, hogy ismeret­len dimenziók léteznek ember és ember között, lélek és lélek között, tehát rájuk kell szólnia, megejtette annak a varázsa, hogy a több mint félszáz nyelv múltjába és kémiájába bele-belebökve érzékeltetni le­het és kel! Babilon emlékét és a léleknek az újrakezdési sza­badságát és készségét? Ezeket a sorokat a legneme­sebb értelemben véve előkészí­tésként, fel- és bevezetésként írtam arról az emberről, akinek az akaratereje, lelkesedése, célratörése, elszántsága, élmé­nye, szellemi adottsága - hogy az anyagiakat és lelkieket ösz- szehozza - sikerrel jár. Az eredmény magasan minősít. Ha már akaratról, szellemiség­ről és szenvedélyről esik szó, profán ugyan a kép, de eszembe jutott, hát leírom: Schopenhauer, Nietzche, Dosztojevszkij és Wagner, a nagy feladatok drámázó atyja, netán a szobrász Rodin tudhat­tak - a maguk szintjén és sík­ján - ennyit az akaratról és a tudat mindent formáló készsé­géről. Elmélkedni kell hozzá? Vagy évekig edzésben lenni? Szakmai, ítészi, pszicholó­giai és egyéb kérdések előtt és mögött ez a köznapi és kedves csoda áll itt előttem, egy kötet­ben: elemi erővé vált egy er­kölcsi parancs! Történt, ami történt. Utána. A kötet ténye rendített meg, légies tartalma miatt. És az ember miatt, aki mögötte él. - Mások mondhatják, cinikusan: Nagy dolog, és akkor mi van? Ennyi. Csak ennyi? És a lá­bunk a földre ér, és ballagunk tovább! De már a Norvég Bib­lia után mások vagyunk, a két lábunkkal, a ballagásunkkal együtt! Ilyen az írástudók felelős­sége? Mi lett volna, ha nem írja meg? Kinek, miért? Neki? Mi okból? Csak egy válaszunk adódik: az életből az irraciona­litást kizárni nem szabad. Nem is lehet! Nem is illik! Farkas András DISZKONT KINCSTÁRJEGY 3 hónapos lejárati idő 26,5%-os éves hozam állami garancia Forgalmazási idő: 1995. február 1-től 17-ig. Vásárolható névérték: minimum 50 000 Ft Futamidő: A kincstárjegy beváltása 1995. május 3-án kezdődik. Garancia: Az értékpapír visszafizetését a Magyar Állam garantálja. Hozam: A Diszkont Kincstárjegy évi hozama 26,5%. (A futamidő előtti visszaváltás esetén a hozam kevesebb, mértékét az értékesítési helyeken megtalálható ügyféltájékoztató tartalmazza.) További információ: TflKflRÉKftflHK Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. 3300 Eger, Széchenyi u. 18. Telefon: (36) 310-833, 411-047 TAKARÉK II BRÓKER. Takarék Bróker Kft. Budapest, Szabadság tér 14. Telefon: 111-1353 O) KAMATÉ M VAJÉ S! /Hj a MEZŐBANK RT fiókjaiban BANK KAMATOZÓ TAKARÉKBETÉTKÖNYV • Látra szóló 1 6,5 % KINCSES TA KARÉKBETÉTKÖNYV • Minimum: 500.000,- Ft • 6 hónapos 26,0 % • 12 hónapos 27,0 % KAMATOZÓ JEGY t cx&iérs.< icíö Eves (nap) kamat 30 21,5 31 60 22,0 61-90 22,5 91-120 23,5 121-150 24,5 151-180 25,5 181-210 26,5 21 1-240 28.5 241-270 32,0 Zöld út a sikerhez BANK jMümton ‘Betétjegy SPRINT BETÉTJEGY • 3, 6, 9 hónapos futamidő • fix kamatozású 3 hónapra évi 23,5 % • 3 évei futamidő- első évre fix kamat: 26%- a 2 és 3. évben 6 hónapra évi 25,0 % 9 hónapra évi 25,5% váttoró kamat lejáratkor kamatos kamat A holnap biztonsága rral szemben, _ tempóelőnyben * * A norvég biblia hatása alá került...

Next

/
Thumbnails
Contents