Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-31 / 26. szám

2. oldal VILÁGTÜKÖR 1995. január 31., kedd A Rajna szintje tovább emelkedik Dél-Hollandiában ezrek és ezrek otthonút öntötte el a víz. Közlekedni már kerékpárral sem nagyon lehet. fotó: feb-reuters svájci ipari központokkal. Kilenc nappal az esőzések kezdete után Franciaország­ban még mindig várat magára a remélt apadás. Az elmúlt két napban a vártnál kisebb esők miatt az ország nyugati és északkeleti részén a legtöbb folyó szintje ugyan csökkenni kezdett, de még mindig hatal­mas területek vannak víz alatt. Az áradások 43 megyét, azaz az ország csaknem felét érin­tik. Az esőzések és az áradások eddig hét ember halálát okoz­ták, négyen pedig az eltűntek listáján szerepelnek. A nyugati területeken a me­teorológiai előrejelzés szerint szerdáig kisebb szünet vár­ható, északon, viszont vasár­nap is esett az eső, s itt a Me­use folyó vízszintje megdön­tött minden eddigi rekordot. Az Ardennek térségéből va­sárnapra virradó éjszaka 500 embert kellett evakuálni, 3000 ember pedig áram nélkül ma­radt. Párizsnál egyre emelkedik a Szajna vízszintje is (immár el­érte a tavalyi csúcsértéket, a 4,8 métert), s bár a francia fő­város lakói egyelőre nincse­nek veszélyben, a rakparti utak forgalmát, illetve a hajó­közlekedést már napokkal ez­előtt le kellett állítani. A hét végén Belgiumban is szinte szünet nélkül esett az eső, s így elmaradt az utóbbi napokban erősen megduzzadt folyók mostanra várt lassú apadása. Változatlanul Namur tartományban a legkritikusabb a helyzet, ahol a Meuse víz­szintje vasárnap is óránként egy centiméterrel emelkedett. Hollandiában vasárnap esté­től betiltották a folyami hajó­zást az ország folyóinak ma­gas vízállása miatt. Az esti órákig ugyanakkor sikeres volt a védekezés a Maas folyó mentén, ahol a szakemberek szerint - legalábbis egyelőre - nem emelkedett tovább a víz­szint. A szakemberek szerint ugyanakkor nagyobb veszély fenyeget a Rajna felől, amely­nek szintje igen gyorsan - óránként két centiméterrel - emelkedik, és tetőzését 16,45 méteres szint körül várják Lo- bithnál, ahol a Rajna holland területre lép. (A Rajna és a Maas Rotterdamnál egyesül.) A hollandiai hatóságok az or­szág keleti felének teljes kiürí­tését tervezik, s rövidesen el­dől, hogy valóban sor kerül-e erre. Ami a hajózást illeti, a teherforgalom szüneteltetése igen súlyosan érinti a nyu­gat-európai gazdaságot. A hol­landiai folyók kötik össze ugyanis a két hollandiai ki­kötő-óriást, Rotterdamot és Amszterdamot a német és A franciaországi Radonban a La Vilaine folyó annyira megáradt, hogy elöntötte az üzleteket is. Az egyik szuper­marketben megpróbálják menteni az árut. fotó: feb reuters Súlyosan sérültek az emberi jogok Gyarmati István intézkedéseket szorgalmazott a Csecsemőid­nek szánt nemzetközi humanitá­rius segély növelése érdekében a térségben járt EBESZ-kül- döttség tapasztalatait összegző, hétfői moszkvai sajtóértekezle­tén. Az EBESZ soros elnöké­nek képviselője katasztrófával fenyegetőnek nevezte a grozniji humanitárius helyzetet, és em­lékeztetett rá, hogy jelenleg 150 ezer ember él Groznij pincéi­ben, közben a városban nincs víz és élelem. A küldöttség útjának mérle­gét megvonva elmondta: Cse- csenföldön súlyosan megsértet­ték az emberi jogokat a válság előtt, illetve annak során. A fegyveres erők által alkalma­zott taktika az emberi jogok tömeges megsértéséhez veze­tett. Leszögezte: a hadsereg csecsenföldi bevetésének mér­téke, illetve az alkalmazott módszerek nincsenek össz­hangban az európai normákkal. Elmondta, hogy egyedi eseteket most nem tárt fel a a küldöttség, ami nem is volt célja. Később viszont az orosz hatóságokkal közösen ez lesz az egyik leg­főbb feladat. A küldöttség sze­rint sürgős tűzszünetre van szükség a katasztrofális hely­zetben lévő lakosság megsegí­tésére. Ezt a Nemzetközi Vö­röskereszt segítségével lehetne elérni, mivel politikai szinten nehéz azt megvalósítani. - A politikai rendezést célzó fo­lyamatnak minél hamarabb el kellene kezdődnie a csecsének képviselőinek bevonásával. Helyre kell állítani az alkotmá­nyos rendet és a demokratikus intézményeket, illetve mihama­rabb választásokat kell tartani, mivel a csecsen nép törvényes képviselői folytathatnak tárgya­lásokat a köztársaság autonóm státusáról az Oroszországi Fö­deráció keretén belül - hangoz­tatta Gyarmati. A diplomata elmondta, hogy a küldöttség az EBESZ bécsi Állandó Tanácsa elé terjeszti konkrét javaslatait egyebek közt Oroszország és az EBESZ további politikai, illetve emberi jogi és humanitárius téren foly­tatott együttműködésére vonat­kozóan. Kérdésekre válaszolva úgy vélekedett, hogy a tűzszüneti tárgyalásokba be kell vonni a fegyveres csoportokat ellen­őrző parancsnokok mindegyi­két. A politikai rendezésről a csecsének összes képviselőjé­vel kell tárgyalni. Gyarmati kö­zölte, hogy az EBESZ abban érdekelt, hogy még az idén vá­lasztásokat tartsanak Csecsen- földön, noha nehéz megterem­teni azokat a feltételeket, ame­lyek biztosíthatják, hogy a vá­lasztás valóban szabad legyen. Funar felhívását elvetették Az elnöki szóvivő mellett a ro­mán kormányzat különböző képviselői is elvetették Ghe- orghe Funar egységpárti vezető arra irányuló felhívását, hogy vezessék be a szükségállapotot a székelyföldi megyékben. loan Rosea, a kormány szó­vivője kijelentette, hogy a kor­mány székhelyére semmiféle olyan jelenségről nem érkezett hír, amely indokolná Funar fel­hívását. Octav Cosmanca, a kormány közigazgatási osztályának ve­zetője telefonon beszélt az érin­tett megyék prefektusaival, majd a Mediafax hírügynök­ségnek kifejtette: „Amit Funar mond, képzel­gés”. Doru Vosloban, Hargita me­gye prefektusa kijelentette: „Ha voltak is problémák, azok nem olyan súlyosak, hogy ilyen in­tézkedéseket tennének szüksé­gessé”. A Mediafax hírügynökség a Funar-követeléssel kapcsolat­ban riasztott tudósítói a Cronica Rontana hétfői közlése szerint azt jelentették, hogy a székely- földi megyékben az egyedüli aktuális hír a bőséges havazás. A hétfői román lapokban to­vábbra is számos cikk, nyilat­kozat, tudósítás érinti a ma­gyar-román viszonnyal és a romániai magyarsággal kap­csolatos témákat. A Curierul National első olda­lon ad hírt a Népszabadság pén­teki jelentéséről, amely Tabajdi Csabát és Lábody Lászlót idézi Hrebenciuc román kormányfő­titkár budapesti megbeszélései­ről. Hangsúlyozva, hogy azok gyümölcsözőek voltak, és konkrét eredményeit értéke­seknek lehetne tekinteni jobb politikai légkörben is. Több lap ad hírt Tőkés László budapesti sajtóértekez­letéről. Az Adevarul címben kifeje­zett véleménye: „Egy gyújto­gató Budapesten - Tőkés azt hiszi, Románia azért nem lesz Bosznia, mert a magyarok nem rendelkeznek fegyverekkel”. A Vocea Romaniei című kor­mánylap címe: „Tőkés vádolja a román kormányt, és köszöne­tét mond a magyarnak”. A Cro­nica Romana elsőoldalas tudó­sítása: „Éva Mari Bárki és Tő­kés László új műsorral lép fel”. Az Adevarul Nicolae Popa egyetemi tanár hosszú elemzé­sét közli, amely azt bizonyítja, hogy a helyi autonómia európai chartája nem igazolja az RMDSZ „etnikai autonómiára” irányuló igényeit. Másfelől azt hangsúlyozza, hogy a helyi autonómiának al­kotmányos alapja van Románi­ában, annak keretében kell megoldani a problémákat. A Vocea Romaniei, a kor­mány lapja vezércikket szentel a Hargita megyei prefektus ál­tal jelzett olyan jelenségeknek, mint hogy Székelyudvarhely városának tanácsát „önkor­mányzatnak” nevezik az ira­tokban, és autonóm intézmény- nyé minősítették a csíki Szé­kely Múzeumot. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy az „önkormány­zók fütyülnek Románia alkot­mányára”, és „a magyarok tel­jes egészében maguknak akar­ják kisajátítani a múltat és a je­lent”. Számos hír, elemzés foglal­kozik az Iliescu elnök és Funar, a kormánypárt és az RNEP szélsőséges vezetője közötti nyilatkozatháborúval. Az Ade- verul például közli Ion Solca- nunak, a Szociális Demokrácia Pártja alelnökének nyilatkoza­tát, amely szerint Funar állás- foglalásai „a szélsőségességet súrolják” - de ez nem jelenti azt, hogy „az SZDP eltűri az RMDSZ magatartását és ak­cióit, amelyek súlyosan sértik a román állampolgár és állam méltóságát”. A magyar-román viszony ismét mélypontra jutott - állapította meg hétfőn a Frankfurter All­gemeine Zeitung. A vezető német lap felidézte, hogy szeptemberben Meles- canu román külügyminiszter budapesti látogatása után na­gyon bizakodó volt a hangulat. Bukarest üdvözölte, hogy az új magyar kormány pragmatiku­san közelít a problémákhoz. A román kormányküldöttség múlt heti látogatása azonban kudarc volt - írta a lap, majd felidézte az utóbbi hetek romániai belpo­litikai fejleményeit, az RMDSZ elleni támadásokat.- A kapcsolatok lehűlése mindkét félnek rossz. A buda­pesti szocialista-liberális koalí­ciót arra emlékezteti, hogy pragmatizmus ide vagy oda, az ország határain kívül élő több mint hárommillió magyar érde­kében való fellépés a magyar külpolitika legfőbb feladata marad. Az igazi vesztes azon­ban Románia. A szomszédi viszony rende­zésének akadályozását nehéz lesz Magyarországra hárítani - állapította meg Matthias Rüb. A szerző a továbbiakban rá­mutatott, hogy a nyugati szer­vezetekhez, az Európai Unió­hoz és a NATO-hoz való csat­lakozás érdekében mindkét fél­nek alapvető érdeke a kétoldalú problémák rendezése. Bukarestben belpolitikailag hasznot húzhatnak a Magyaror­szágai és a magyarokkal szem­beni barátságtalan hozzáállás­ból, de a külpolitikai vesztesé­gek olyan nagyok, hogy vég­eredményben negatív a mérleg Románia szempontjából. (MTI) Ki lesz a francia miniszterelnök? Franciaországban még három hónap van hátra az államfővá­lasztásig, ám a politikusok egy részét már a jövendő miniszter- elnök személye foglalkoztatja- legalábbis erre utal a Le Pári­sién című francia lap hétfői összeállítása, amely a hétvége eseményeit taglalva „Pasqua és Léotard a Matignon-palotát cé­lozta meg” címmel jelent meg. Az érdeklődés oka abban rej­lik, hogy a legfőbb államfő-esé­lyes, Edouard Balladur jelen­legi miniszterelnök szárfios tá­mogatóját kormányfői ambí­ciók hevítik. Charles Pasqua je­lenlegi belügyminiszter például a gaulle-ista RPR párt egyik vezéregyénisége, s az, hogy Balladur mellé állt, számos RPR-hívőt fordított a szintén gaulle-ista miniszterelnök olda­lára: ráadásul miniszterelnök­ként alkalmas lenne arra, hogy a választások után helyreállítsa, s az államfő mögé sorakoztassa a megosztott RPR-tábort. (A nagyobbik kormánypárt egy ré­sze ugyanis Balladurt, másik, nagyobb fele viszont az RPR létrehozóját, Jacques Chiracot támogatja az elnökválasztási versenyben.) Francois Léotard védelmi miniszter viszont a második legnagyobb kormány­párt, a PR tiszteletbeli elnöke, aki Pasquától eltérően már egy évvel ezelőtt is Balladur elnök­jelöltségének egyértelmű híve volt, s ráadásul pártja (szemben az RPR-rel) egyöntetűen a je­lenlegi kormányfőt támogatja. Mindez különösen nagyra nö­veli súlyát a mostani elnökvá­lasztási kampányban; ám Léo­tard választása egyet jelentene a gaulle-ista mozgalom mellő­zésével, s egy új, elnöki több­ség létrehozásának szándéká­val. S a sort még lehetne foly­tatni: kormányfő-esélyesként említik például Nicolas Sar­kozy költségvetési minisztert (Balladur egyik legbizalmasabb tanácsadóját), Simone Veil egészségügyi minisztert, az egyik legtiszteltebb francia po­litikust, vagy Francois Bay- rou-t, a C.D.S. kormánypárt becsvágyó elnökét is. Jacques Chirac hívei közben elkesere­detten figyelik a kormányfői posztért folyó versengést, hi­szen jelöltjük jócskán lemaradt Balladur mögött, s így - leg­alábbis pillanatnyilag - nem nagyon szólhat bele a posztok osztogatásába. Számos halott - A Peru és Equador határán kirobbant fegyveres összetűzésnek már számos halottja van. fotó: feb reuters > ♦ *

Next

/
Thumbnails
Contents