Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-04 / 3. szám

Szereti a vidámságot Róza néni tíz éve ki sem mozdult Feldebrő- ről, mégis naprakészek az információi a vi­lág dolgairól. (5. oldal) A gyilkosoknak nincs menekvés...?! A türelmetlenség vezethet olyan nyomozati baklövések­hez, mint a martfűi rém esete, vagy a Burai-ügy volt haj­danán. Mindkétszer ártatlanok bűnhődtek. (7. oldal) A francia Swatch-autó Törpeautó, amelybe két személyen kívül legfeljebb egy karton sör (esetleg limonádé) fér el. (9. oldal) LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA feladja, másnap VI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM ÁRA: 18,80 FORINT Levélben kéri a listákat az „átvilágító” bizottság Különleges forgácsolási munkákat végeznek az egri Gyegép Kft. üzemében (Fotó: Perl Márton) A fogyasztás visszafogása nem vihet előre A radikális áremelések, a fogyasztás erőteljes visszafogása nem lehet hosszú távú cél. A kormánynak erőfeszítéseket kell tennie ennek feloldására, a gazdaság modernizálására - hangzott el tegnap délután azon az újévi sajtófogadáson, ame­lyet a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezett a megyeszékhelyen, a Hotel Egerben. Gyetvai József elnök kö­szöntőjében hangoztatta, hogy a múlt évben megalkotott ka­marai törvény szellemében láttak hozzá az önigazgatási szer­vezeti munkához. Ebben a tagság minden vállalkozónak joga, de egyben kötelessége is. Az egyes fontos tisztségeket be­töltő személyek ellenőrzését végző bizottság ez évi első ülé­sén, kedden úgy döntött: levél­ben kéri fel a Miniszterelnöki Hivatalt, hogy küldje meg a tes­tületnek az ellenőrizendő sze­mélyek adataival rendelkező hatóságok teljes körű listáját. Az Alkotmánybíróság múlt év december 22-i, az ügynök- törvénnyel kapcsolatos határo­zata szerint ugyanis az „átvilá­gító” bizottság az érintett sze­mélyek tekintetében minden korlátozástól mentesen vizsgál­hatja az ügynöki tevékenység­gel kapcsolatos iratokat és nyilvántartásokat. Másodszor találkoztak az egri önkormányzat új képviselői tegnap, és - dr. Ringelhann György polgármester elnökle­tével - egyetlen napirendről döntöttek, a különféle bizottsá­gok tagjainak delegálásáról. Sorra tették meg javaslatai­kat a december 22-én megvá­lasztott bizottsági elnökök. El­sőként dr. Nagy Imre sorolta föl a pénzügyi bizottság tagjait: Nyerges Andort, Gazsó Istvánt, illetve külső szakembernek Demeter Bélát és Gál Jánost. A költségvetési és gazdálkodási bizottság elnöke, Láng András „csapatába” a következők ke­rültek: Csathó Csaba, Gálfi An­tal, Fejes István, illetve Her­man István és Lengyel Péter. Úgy tűnt, minden simán megy, amikor Erdei Zoltán, az urbanisztikai bizottság elnöke jelentkezett szólásra, és mind­járt egy módosító javaslattal A megyeszékhely önkormány­zata - ugyancsak a tegnapi ta­nácskozásán - öt képviselőt je­lölt ki, akik a megye és Eger közgyűlésének munkáját össze­hangoló koordinációs bizott­ságban képviselik a várost. A tíz személyből álló új tes­tület létrehozásának a háttere az, hogy az előző esztendőkben nem volt zökkenőmentes a két közigazgatási szerv együttmű­ködése. Nemegyszer hatásköri kérdésekben támadtak viták A nyilvántartásokból adato­kat kérhet, és ezek ellenőrzése érdekében bármilyen törvényes bizonyítási eszközt felhasznál­hat. Minderről Tarr György tá­jékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta azt is, hogy a bi­zottság - az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően - az államigazgatási eljárások sza­bályaihoz kívánja igazítani ko­rábbi eljárási szabályzatát. Az elkészített ügyrendet a Magyar Közlönyben szeretnék közzé­tenni. Tarr György egy kér­désre válaszolva kijelentette: amíg nem kapják kézhez az em­lített listát, nem folytatják a képviselők ellenőrzését. állt elő. Abban azt kérte, hogy 7-ről 9-re emeljék fel az urba­nisztikai bizottság tagjainak létszámát. Ezt a testület helyben is hagyta. Miután megnevezte a tagokat, Várkonyi György kért szót: „Sajnálatosnak tartom, hogy rajtam kívül az urbanisz­tikai bizottságban nincs építész, sőt azt is, hogy az építészka­mara képviselőjének - a javas­lat szerint - nincs helye közöt­tünk. Ha kell, még bizottsági tagságomról is lemondok a ka­mara szakemberének javára." Erdei Zoltán elmondta - mi­közben ő is sajnálatát fejezte ki -: a pártok, egyesületek, illetve a koalíció részéről nem javasol­ták a kamara képviselőjét, név szerint Dely Györgyöt. A bi­zottság elnöke közölte: öröm­mel fogadná, ha a bizottság tag­jai közül valaki visszalépne. (Folytatás a 3. oldalon) közöttük. így például abban, hogy melyiküknek feladata a Gárdonyi Géza Színház és a Megyei Művelődési Központ fenntartása és működtetése. A bizottságnak ezentúl az lesz a teendője, hogy közvetítsen az eltérő érdekek között, s pró­bálja kialakítani a megegyezést. Az új testület egyik vezetője dr. Jakab István, a megyei köz­gyűlés elnöke, a másik pedig dr. Ringelhann György, Eger polgármestere. Ezt követően a múlt év no­vember 11-i küldöttgyűlésen megalakított Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségének tagjai mutatkoz­tak be. így Rácz Miklósné, a Bélapátfalva és Vidéke Taka­rékszövetkezet elnöke, dr. Galgóczi Ottóné, a gyöngyösi Kékes Cipő- és Textilipari Kisszövetkezet elnöke, Matus Miklós, a Gyöngyösi Ipartestü­let titkára, magánvállalkozó. Domonkosi Imre, a Mátra Cu­kor Rt. vezérigazgatója, dr. Januárban még nem változik a Szolidaritási Alapba fizetendő munkaadói járulék. Ennek ösz- szegét ugyanis a decemberi munkabérek után számítják ki. Először a januári munkabérek után, februárban kell majd fi­zetniük a munkaadóknak a ko­rábbi 4,2 százalék helyett 5 szá­zalékos járulékot. Mint ismeretes, a munkavál­lalói járulék mértéke nem vál­tozik, habár a munkanélküliség számainak alakulása lehetővé tenné ezt. Az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén a szak­Dula Bence, egy szaktanács- adó cég társtulajdonosa, Tímár István, az Udecoop Kft. ügy­vezető igazgatója, Újvári Zol­tán, a Present Rt. vezérigazga­tója, Karanyicz Árpád, az ÉMÁSZ Rt. Egri Üzletigazga­tóság üzletigazgatója, Hipszki János, az IPH Szállítmányo­zási Kft. ügyvezetője, és Bíró József, az Hotel Eger igazga­tója. Ezután Fülöp Gábor, a ka­mara főtitkára ismertette a szervezet főbb célkitűzéseit. szervezetek felajánlották a 0,3 százalékos csökkentésnek meg­felelő összeget a közalkalma­zotti béremelés részbeni finan­szírozásához. Többek között az ebből adódó 3 milliárd forint is szükséges ahhoz, hogy a közal­kalmazotti illetményrendszer A1 alapkategóriáját január 1-jé- től 8000 forintról 8500 forintra emeljék. A költségvetés ennek köszönhetően fizethet 12 milli­árd forint helyett 9 milliárd fo­rint munkaadói járulékot - a költségvetési intézmények után - a Szolidaritási Alapba. Hangsúlyozta, hogy 1995. ja­nuár elsejével új korszak kez­dődött a gazdasági életben, miután megkezdték munkáju­kat a hazai szakmai kamarák. Gazdaságtörténeti visszapil­lantást tett, és rámutatott, hogy 1865-ben hozott törvényt iparkamara létesítéséről az akkori Parlament, annak érde­kében, hogy szervezetileg is garantálja az ipar védelmét. Legújabb korunkban pedig a társadalmi-gazdasági rend­szerváltást követően 1989-től folyamatosan születtek meg azok a törvények, amelyek a hazai piacgazdaság kialakítá­sát szolgálják. Aláhúzta: cél a politikamentes szakmai ön- kormányzatok kialakítása és a cégek közötti kapcsolatok erő­sítése. Az üzleti közösségek partneri viszonyainak támoga­tása kamarai segítséggel. (Folytatás a 3. oldalon) Idén a számítások szerint a Szolidaritási Alapba a munka­adók 39, a munkavállalók 18 milliárd forintot fizetnek be, és ehhez járul hozzá a költségve-» tés előbbiekben említett 9 milli­árd forintos befizetése. Az ösz- szességében 66 milliárd forint bevételhez járul hozzá a múlt évi többletből az idei évre átvitt 20 milliárd forint. Meghatáro­zott részből kell fedezni a mun­kanélküliségi járadékot, a pá­lyakezdők segélyét, az elő­nyugdíjat, a végkielégítések társadalombiztosítási járulékát. Egészségbiztosítás: az idei elképzelések Az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat elnöke bízik abban, hogy március elsején hatályba léphet a társadalombiztosítási alapok idei költségvetése. Sándor László kedden, az MTI-nek adott nyilatkozatában annak lehetőségét sem zárta ki, hogy a kormány és a két biztosí­tási ág végül egyetlen közös törvényjavaslat-változatot ter­jeszt a Parlament elé. Az e célt szolgáló egyeztetés folyamat­ban van, és a január 12-i kor­mányülés előtt két nappal az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat még egyszer áttekinti ' az idei pénzügyi tervet. Az egészségbiztosító ez évi kilátásairól Sándor László szin­tén bizakodóan nyilatkozott, annak ellenére is, hogy - mint mondta - az elmúlt esztendő­ben sem sikerült megoldani a nyugdíj- és az egészségbiztosí­tás legégetőbb gondjait. A kormányprogram és az egész­ségbiztosító stratégiai terve ugyanis számos közös elemet tartalmaz; a legutóbbi, decem­ber 23-i kormányülés pedig az elnök szerint végre egy valódi partneri viszony kezdetét jelen­tette a kormány és a tb-önkor- mányzatok között. (Folytatás a 4. oldalon) Adó - átalányban Ha a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vál­lalkozó az átalányadózásra kí­ván áttérni, akkor ezt az adóha­tóságnál be kell jelentenie. A folyamatosan működő, vállalkozói igazolvánnyal ren­delkező egyéni vállalkozónak elég a múlt évi adóbevalláson feltüntetnie, hogy az idén az átalányadó szabályai szerint kí­ván működni. E bevallás be­nyújtásának határideje 1995. február 15. E kedvezményes adózási forma választására azok jogo­sultak általában, akiknek éves bevétele nem haladja meg a há­rommillió forintot. Ez alól a kiskereskedők képeznek kivé­telt. Az ő esetükben 15 millió forint az átalányadó választha­tóságának határa. Nem választ­hatja az átalányadózást az, aki­nek tevékenysége az úgyneve­zett szellemi tevékenységek közé tartozik, és az, aki az el­múlt években valamikor is a 90 százalékos vélelmezett jövede­lemhányad szerinti elszámolási szabályt alkalmazta. Az átalányadózó egyéni vál­lalkozó adóalapja általában a bevétel 20 százaléka. Az áfa-fi­zetésre kötelezett vállalkozók­nál az áfával csökkentett bevé­telt kell figyelembe venni. „Ha kell, még a bizottsági tagságomról is lemondok” Megye-Éger közös testület a jobb együttműködésért Februártól változik a munkaadói járulék /estei 900 GSM - Egerben írsan és kényelmesen szeretne GSM telefonhoz jutni? Látogasson el a Westel 900 GSM Egri mintaboltjába! GSM szolgáltatás és az ország (szélesebb GSM telefon választéka EGY HELYEN! Westel 900 GSM rendszere immár két központtal áll előfizetői rendelkezésére. Ennek is köszönhető, hogy az év végére országos lefedettséggel büszkélkedhetünk. Ez a fejlődés nyilvánvaló magyarázatául szolgál annak, miért is választották már több mint ötvenezren a Westel 900 GSM rendszer nyújtotta kiváló minőségű szolgáltatást. Szeretettel várjuk hétfőtől péntekig 9-17:30 óráig, szombaton 9 és 14 óra között Egerben, a Rákóczi út 95. alatt. Ha bármilyen kérdése van, kérjük hívja a (06-36) 411-900-as vagy a (06-30) 433-900-as telefonszámot!

Next

/
Thumbnails
Contents