Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-21 / 18. szám

1995. január 21., szombat

Hétvégi Magazin

11. oldal

Farsang

Farsang havában áll a bál. Durran a pezsgő, folyik a tánc, s közben előkerül a közkedvelt farsangi fánk is. Heves megye székhelvén a megvebállal kezdődött, s ki tudja mivel folytatódott. Egy biztos: mindenhol a jókedv uralkodott. FOTÓ: KAPOSI TAMÁS

Veres Péter nem volt ünnepekre termett, sem farsangos természetű ember. A magánfarsangolás éppoly idegen volt számára, akár a nemzeti he- jehujázás. Ünnepek kicsapottja volt. Hány vasárnapot ajándékozott mégis - fiatal íróknak! Azzal a bizakodó elfogultsággal, ahogyan a szülő nézi el gyermekének tökéletlenségét. Esetemben az ünnepi dagályt, a romantikus lelkesedést egy 1954-ben közölt írásomban. Ünnep előtti gondolatok volt a címe, augusztusi évfordulóra írtam az Igaz Szó számára.

Néhány részletét, amivel Veres Péter biztatását elnyertem, újra közzéteszem.

...Nem állhatom meg, hogy ne szóljak az időről, amikor az írás miatt a körmömre vertek. Vagyis: kihajítottak a mozgó vonatból. Tizenöt éves voltam akkor, s Móricz gyönyörűséges Légy jó mindhalálig-']án'dk hatására írónak készültem. Titokban folyt ez a készülődés: padláson, templom tornyában, vttay- éjjelt'ha elcsendesült

Sütő András:

Találkozások Veres Péterrel

a szülői ház. Akár szemérmes lány a szerelmét» titkoltam az írást, apám azt mondta róla: nem férfimunka. De bocsánattal legyen mondva: tán bolon- dikus is. Mert ugyan bizony micsoda parasztlegény az, aki kaszálás, kapálás után felhúzódik az istálló padlására, költői hasonlatokat meg történeteket kitalálni.

... ha valaki se nem gyermek, se nem öreg - hogy meséljen -, és a tetejében még szegény is, akkor legyen komoly, az élet nem játék. Magyaráz- gattam persze: íme, Veres Péter, parasztember, csak elemi iskolát végzett, és micsoda könyveket ír! Az már nem létezik, mondta apám, lehetséges, hogy a név az ő neve, de a könyveit valamelyik pap vagy kántor írta. Megbocsásson Veres pSaftÜBárt a j--------AflBWl

■

i.'Ehjr.

pért, meg ezért a kántorért. Talán neki is azt mondták: ha valaki paraszt, annál több esze van, semhogy az írósághoz hasonló bizonytalan mesterségre vetemedne. Mégis rávetemedtem.

Valami nem hagyott nyugton. A szegénység. Az örökös gond: mit reggelizünk, mit ebédelünk, mit vacsorázunk. Jön a tél: mit veszünk magunkra. Jön a nyár: mit dobjunk le magunkról, hogy melegünk se legyen, maradjon is rajtunk valami. Jó anyám be sokat lótott-futott a rántáshoz való kanálnyi zsírért, hányszor maradt étien, bennünket biztatva: egyetek, az én részem ott van a lábasban. Ha valaki megszámolta volna a lépteit, Körösi Csorna Sándor is a fejét csóválta volna. Anyám örökös laholása, kölcsönkérő nyüsiétésc':ejtett először

gondba: irodalmi gondba, ha megengedhető számomra ez a kifejezés. Első próbálkozásaimban azt írtam meg: mily keserves érzés, ha sosem lakik jól az ember; ha hárman kanalazunk egy tálból, ha idegen lépik a házba, azt se mondhatom: jó napot, mert ezalatt öcsém legalább három kanálnyival már többet megeszik a tejes puliszkából.

Vagy elmennek szüleim a szomszédba, és hátrahagyják nagyapámnak:- Vigyázzon a gyermekekre, ne verekedjenek s ne egyék meg a zsírt a csuporból.- Bízzátok rám őket, én vagyok a papjuk, csak nyúljanak a zsírhoz.

Lámpaoltás után öcséill a néhány kanálnyi ■'•zsírnak a Méi töágis megette. Nagyapám, aki csak tettette az alvást, hátba vágta istenesen, hogy felhengeredett. A csuprot pedig a párnája alá dugta:- Na, ide nyúljatok, kiverem a fogatokat!

Nem nyúlhattunk hát a zsírhoz, de éjféltájt fölébredek, mit látok: nagyapám ül az ágyon, s a gondjaira bízott zsírt mártogatja kenyérhéjjal. Az ablakon bevilágít a hó, látom minden mozdulatát, hófehér bajuszát, a cselédkedésben megbogosodott, reszkető ujjait, az arcán az örömöt, hogy ha megeszi a zsírt, úgyis ránk foghatja, hiszen mi kezdtük a törvénytelenséget.

Nem moccantam, nem szóltam. Elborított a reménytelenség érzése, meg is sirattam magunkat azon a téli éjszakán.

...írásaimat az akkor Dél-Erdélyben megjelenő Havi Szemle nevezetű újságnak küldtem el. Valamiféle választ is kaptam rá a szerkesztői üzenetek rovatában.