Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-20 / 17. szám

1995. január 20., péfitek Panoráma 7. oldal Kolerajárvány fenyeget - Szomália fővárosában ko­lerajárvány fenyeget, mert nincs elegendő energia a köz­ponti vízellátást biztosító állomás működtetésére. Eddig 300 koleraesetet tartanak nyilván. FOTÓ: FEB-REUTERS •• Ot név - ötszörös kedvezmény Tisztelt Olvasónk! Lapunk hagyományaihoz híven ez év elején is szervezünk elő­fizetés-gyűjtő akciót. Önnek csak annyi a feladata, hogy rokonai, barátai, ismerősei közül nevezzen meg öt olyan személyt, akinek figyelmét la­punkra irányíthatjuk. Annyiszor 100 forint értékű kedvezményre jogosító kártya tulajdonosa lehet, ahányan a megadott személyek közül előfi­zetnek a lapra. A kártya felhasználható 1995. évben a Heves Megyei Hírlap előfizetési díjának kiegyenlítésénél és lakossági apróhirdetés feladásánál. Ajánlását 1995. január 31-ig megadhatja az alábbi szelvényt kitöltve az Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft. Heves Megyei Irodája, 3301 Eger, Barkóczy út 7. sz. Pf. 23. címre be- küldve, illetve telefonon is a 36/412-646-os számon. Szervező neve:.............................................. Címe:.................................................................. Ajánlott személy: Neve: Címe: 1.............................................................. ...................................................... 2 ..................................................................................................................... 3 ................................................................................................... 4 ................................................................................................... 5 .................................................................................................. M iért nem kell elsietni a NATO-bóvítést? Az amerikai külpolitikát meghatározó körökben - illetve ki­sebb mértékben Nyugat-Európában - egyetértés alakult ki ar­ról, hogy valamikor a nem túl távoli jövőben egy-két, esetleg több közép-európai ország is a NATO tagjává válhat. Ameri­kai tisztségviselők azt remélik, hogy 1996-ban kezdetét veszik a csatlakozási tárgyalások, s 1997-ben, 1998-ban vagy 1999-ben a szövetség kibővülése is elkezdődik. Egyes szakértők pedig - kö­zöttük Zbigniew Brzezinski volt washingtoni nemzetbiztonsági tanácsadó - abban bíznak, hogy a NATO még ennél is gyorsabb lépést tesz Magyarország, Len­gyelország és Csehország fel­vételére - olvasható a Párizs­ban megjelenő angol nyelvű napilap, az International Herald Tribune számában. Az újság­ban a Harvard Egyetem nem­zetközi kapcsolatok központjá­nak egyik kutatója közölt cik­ket erről a témáról. A szerző lényegében e „kon­szenzus”, a NATO kibővítése ellen érvel írásában. Mint írja, az elképzelés támogatói nem tudják megmagyarázni, hogy egyáltalán miért is van szükség erre a bővítésre, s emellett alá­becsülik a lépés veszélyeit. A kutató szerint nem állja meg he­lyét az az érv, hogy valószínű, sőt esetleg elkerülhetetlen egy európai orosz agresszió.- Lengyelország és Magyar- ország változtat a katonai soro­zás rendszerén, Csehország pe­dig csökkenti gépesített és gya­logsági erőit. Ezek nem olyan akciók, amelyeket katonai fe­nyegetéstől tartó országok haj­tanak végre - írja a szerző. Az amerikai kutató azt az ér­vet is elveti, hogy a bővítésre a „Kelet” megszilárdítása érde­kében lenne szükség. Mint írja, a Baltikumnak, Ukrajnának, Moldovának és a Balkánnak valóban hatalmas bizonytalan­sággal kell szembenéznie, mégis a közeljövőben a NATO-t nem ezekre az orszá­gokra akarják kiterjeszteni; a csatlakozás élvonalában álló ál­lamok - Lengyelország, Ma­gyarország, illetve Csehország - viszont gyakorlatilag szilár­dak. Ami a kibővítés veszélyeit il­leti, a cikkíró szerint az orosz vezetők ezt a lépést minden bi­zonnyal a közép-európai ér­dekszférák felrajzolásának te­kintenék, s arra törekednének, hogy a többi, „nem NATO” tér­ség felett nagyobb befolyást szerezzenek.- Négy ország bekerülne a NATO-ba, de nyolc - köztük a balti államok - kívül rekedne. Korántsem elképzelhetetlen, hogy az oroszok felmondanák a hagyományos fegyverek korlá­tozásáról szóló egyezményt, s egy új választóvonal jönne létre Európában, amiből egy új hi­degháború keletkezhetne, s a Nyugat csak magát vádolhatná emiatt - olvasható az Internati­onal Herald Tribune cikkében. (MTI) Balladur az elnökjelöltségért Megtörtént a várt fordulat a francia államfői posztért vívott versenyben: a fő esélyes, Edouard Balladur kormányfő bejelentette, hogy megpályázza a tisztséget. Balladur indulása tulajdon­képpen nem számított meglepe­tésnek, hiszen a közvéle­mény-kutatásokban már hóna­pok óta minden lehetséges ve- télytársát lekörözi. A kormányfő máris felvá­zolta programjának főbb pont­jait: mint mondta, az elnökvá­lasztás tétjei között szerepel a hatalom egységének helyreállí­tása (az elmúlt két évben ugyanis egy jobboldali kor­mány egy baloldali államfővel kényszerült „együttélésre”); a „polgári morál” helyreállítása (azaz a francia közélet bizo­nyos szeleteit jellemző korrup­ció felszámolása, a minden tár­sadalomban nagy problémát je­lentő bűnözés visszaszorítása); a munkanélküliség csökkentése terén eddig elért sikerek meg­erősítése, valamint Franciaor­szág európai, s világbeli pozí­ciójának konszolidálása, annak megteremtése, hogy „Francia- ország legyen az európai előre­haladás motorja”. Balladur sze­rint mindez azzal a feltétellel lehetséges, hogy létrejöjjön a franciák „megbékélése”: éppen ezért ő - mint mondta - nem egy párt jelöltje, s az összes francia érdekében akar kormá­nyozni. Kormányának 28 tagjából több mint húszán máris támo­gatásukról biztosították. Még a nagy vetélytárs, Jacques Chirac által létrehozott párt jó részét is sikerült meghódítania. Bőrfejű-métely - Amerikában is Immár százharminc éve, hogy a déli amerikai államban, Ten- nessee-ben 1865-ben először lángoltak a keresztek. A polgár- háborúban megvert déliek álltak körülöttük, arcukat csuk­lyákba rejtve, halált üzenve a négereknek és azok felszabadító­inak, az északi fehéreknek. Néhány évvel később a tüzkereszte- sekből megalakult a titkos szervezet, a Ku-Klux-Klan. Napjainkban a levitézlett Klan legfeljebb megemlékezéseken kerül szóba, nem lángolnak a keresztek. Az új kor új módsze­reket hozott. Most bőrfejek emelik a gyűlölet zászlaját: a „fehér hatalom” hirdetői. A métely terjedésének veszé­lyét jelzi, hogy míg korábban csak néhány ilyen csoport mű­ködött az országban, összesen néhány ezer taggal, addig most több mint 300 csoportról tud­nak. És a hajdani fütykösök, bicskák helyett az újak valódi fegyver- és robbanóanyag-rak­tárakat mondhatnak magúké­nak. így válhatott Amerika a neonáci szervezkedés egyfajta világközpontjává: Nebraska ál­lamból egy, csak a postafiók számát viselő címről egy sor országba jutnak el a megfelelő nyelveken az uszító iratok, könyvek. Innen kapják az iro­dalmat a böifejüek sokfelé Eu­rópában. Az 55 éves Tom Metzger az egyik bandavezér. Felismerte, milyen lehetőséget biztosít eszméik terjesztésére a kábel­tévé, hogyan lehet a fiatalok ez­reihez eljutni. Nemcsak a faj­gyűlöletet hirdeti, de a közhan­gulatot meglovagolva kirohan a multinacionális vállalatok ellen is, és felveszi a környezetvédők köntösét. Vonzóan, ügyesen beszél, s így bejut a legnagyobb tévéhálózatok legnézettebb vi­taműsoraiba is. Hívei viszont általában az iskolázatlan, az amerikai társadalom alsó peri­fériájára szorult fehér fiatalok­ból kerülnek ki, akiknek szük­séges a magyarázat, miért nem sikerül az életük. A válasz is tetszhet nekik: nem ők a hibá­sak, hanem azok, akik mások, mint ők. Heltai András (FEB) A klímaváltozás földönfutói Ha változatlanul tovább folytatódik a természet rombolása, mind többen kényszerülnek majd el­hagyni otthonukat, figyel­meztet Dieter Lutz hamburgi kutató. Számításai szerint máris több mint félmilliárd ember menekült el a kör­nyezeti változások elől. Tömeges helyváltozta­tásra már a múltban is volt példa, bár akkor az aszály, a rossz termés és az éhínség késztette vándorlásra Kö- zép-Azsia népeit. Ugyan­ilyen következményekkel jártak a vulkánok kitörései és a földrengések. Ma azon­ban a természeti katasztró­fák mellett mind nagyobb szerepet játszanak a duz­zasztógátak, amelyek el­árasztják a völgyeket, a kül­színi bányák, amelyek tönk­reteszik a termőföldeket. Az EPA nevű amerikai környezetvédő szervezet szerint az ember beavatko­zása miatt 2100-ig világmé­retekben Of-2 méterrel nő a tengerek vízszintje. így el­árasztás fenyeget ötmillió négyzetkilométernyi partvi­déket. A szárazföldnek ez ugyan mindössze három százaléka, a megművelt te­rületnek viszont egyharma- dát érinti, amelyen több mint egymilliárd ember él. Banglades, a világ egyik legszegényebb és legsűrűb­ben lakott országa a tíz leg­veszélyeztetettebb ország egyike. A viharos áradások már jelenleg is akár 160 ki­lométer mélységben el­áraszthatják területét. A század legsúlyosabb vihara 1970-ben több mint 300 ezer ember halálát okozta, s 1985-ben egy másik áradás több mint 1,3 millió embert tett hajléktalanná. Ha 1,5 méterrel megnőne a tenger szintje, víz alá kerülne az ország területének 16 száza­léka, ahol ma 15 millió em­ber él. A legrosszabb eset­ben 40 millióan válhatnak hajléktalanná. Minthogy azonban nincsenek megfe­lelő szállítóeszközök, az érintettek zöme nem tudna messzire eljutni, s egyetlen ország sem tudna ennyi föl­dönfutót befogadni. A hely­színen kellene tehát megvé­deni az embereket. A gátépí­tésre viszont Bangladesnek nincs pénze. 1995 tavaszán tanácsko­zást rendeznek Berlinben az éghajlati változások követ­kezményeiről. Remélhető­leg megfelelő cselekvési programot dolgoznak ki a nemkívánatos környezeti károk kivédésére. A katalán nacionalizmus bizonyítéka A katalán nacionalizmus egyik bizonyítéka, hogy a katalán is­kolákban szinte lehetetlen spanyol nyelven tanulni, pedig a Ka- talóniában élő 14 év álatti gyerekeknek csak 41 százaléka származik katalán nyelvet beszélő családból. A katalán parlament oktatás­ügyi bizottságának felmérései szerint az 1993-94-es tanévben a 3-14 év közti óvodások, il­letve iskolások 73 százaléka ki­zárólag katalán nyelven okult és nevelődött, és a spanyolt csak mint második nyelvet ta­nulták (ugyanúgy, mint mond­juk az angolt vagy a franciát). Mindkét nyelvet használja 24 százalékuk, és 3 százalék kizá­rólag spanyolul tanul, és a kata­lán a második nyelv (ez szinte kizárólag magánintézmények­ben fordul elő). A katalán nyel­ven tanulók száma sokkal ma­gasabb a katalán anyanyelvű tanulókénál. Az anyanyelvűek százalékaránya a vizsgált idő­szakban csak 2 százalékkal emelkedett (39-ről 41-re). Az óvodáskorúaknái magasabb az arány (44 százalék), míg a fel­sőiskolások körében csak 39 százalék. (Ez valószínűleg az­zal magyarázható, hogy egyre kevesebben kényszerülnek rá, hogy például Spanyolország déli részéről munka reményé­ben Katalóniába vándorolja­nak). Ugyanakkor a katalán auto­nóm kormány rendelkezéseinek is egyre világosabban látszik az eredménye. 1983-ban született meg Spanyolországban a Nyelvi Normalizációs Törvény, amely a Franco tábornok dikta­túrája alatti rendellenes állapo­tot kívánta megszüntetni (1975-ig tilos volt a spanyolon kívül más nyelven - tehát kata­lánul, galíciaiul vagy baszkul megszólalni). A katalán parla­ment oktatásügyi bizottsága ezek után rendeletbe foglalta „a katalán nyelv folyamatos elter­jesztését az oktatásban”, majd 1992-ben elrendelte, hogy a ka­talán legyen az iskolákban a kommunikáció egyetlen nyelve. Mindez nagy port ka­vart és kavar. Ráadásul a gya­korlatban sok ellentmondás merül fel. A drága magánisko­lákban például sokkal „köny- nyebb” spanyolul tanulni, mint az államiakban. (MTI) A jógatanár hobbija - A 65 éves francia jógatanár, Maurice Daubard másfél órán keresz­tül tartózkodott a mínusz 6 fokos jégben meztelenül. Az idős úr másik hobbija a fürdőruhában való síelés. fotó: feb-reuters

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents