Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-03 / 2. szám
1995. január 3., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal A Tárná menti tájvédelmi körzetben immár másfél éve „védve gazdálkodnak”... Az Istenmezejétől Arlóig terjedő összefüggő erdőség 1993 áprilisától élvez védelmet. Tarnalelesz, Bükkszenterzsébet és Szentdomonkos erdőterületei ebbe a régióba esnek. A tájvédelmi körzet a Bükki Nemzeti Park fennhatósága alá tartozik, körzetvezető és természetvédelmi őr vigyázza az erdőt. Matyikó Tibor jó ismerője az erdőnek, hiszen korábban erdész volt, most pedig a Bükki Nemzeti Park alkalmazottja, természetvédelmi őr.- A legnagyobb gond a tudatlanság - mondja. - Első dolgunk az volt, hogy kitábláztuk a TK főbb útjait. Három nap múlva Leleszen eltűnt a tábla. Persze, attól még a törvény ugyanúgy szól. Ezen a vidéken sokan élnek az erdőből: gyógynövényeket, gombát, szedret gyűjtenek, homokot bányásznak. Végül is a fokozottan védett helyek kivételével szabad ilyen tevékenységet folytatni. Viszont azt is tudni kell, hogy ha a kijelölt erdőrészeken találjuk engedély nélkül, akkor eljárást kezdeményezünk ellene. Ha csak arra gondolok, hogy az árvalányhajból egy példány 5 ezer, a gyurgyalag 100 ezer forint eszmei értékű, már másképpen fest a dolog. Két területet kell különösen kerülni a látogatóknak: az egyik a Pataj árnyék- és verőoldala, mivel ez erdőrezervátum, a másik pedig Szarvaskő, amit fokozottan védett sziklakopárként tartunk nyilván. — Akik itt élték le az életüket, nem igazán tudják, mi lehet az a nagy érték, amit eny- nyire védeni kell...- Az országban nem sok hely van, ahol ekkora összefüggő erdőség van egyben. Külön érdekessége a területnek, hogy dombvidéken hegyvidéki jellegű mikroklíma és növénytársulás található. Olyan, ritkán előforduló növények és állatok telepednek meg, mint például az ikrás fogasír, a Boldogasszony papucsa, de fészkel itt kerecsensólyom és holló is, amire sokszor tíz évet is vár egy-egy fotós, hogy lefényképezze. Március óta vagyunk ezen a poszton, és ezalatt különböző fórumokon tájékoztattuk a lakosokat. Sajnos, ők el sem tudják képzelni, hogy az erdő másképp is hozhat hasznot, mint hogy kivágják a fát...- Hogyan lehet összeegyeztetni a gazdálkodást és a természetvédelmi törvényeket? Papp Gyula, a MEFAG helyi erdészetének vezetője szerint nincs ok aggodalomra.- Természetesen a törvényeket be kell tartani. A védelem alá helyezett területek általában talajvédelmi rendelte- tésűek, sziklásak, kőkibúváso- sak, meredek oldalak, ahol egyébként is gazdaságtalan lenne a termelés.- Hogyan történik a gazdaságos kitermelés?- Az erdőgazdálkodásnak csak egy része a fakitermelés. A kivágást az utánpótlás fejlettsége szabja meg. Megpróbáljuk a természetet utánozni. A természetes felújítás során az anyafákról lehullott makkról növekszik az erdő. Ahogy a magoncok nőnek, úgy lesz egyre több fényre szükségük, tehát az anyaállományt fokozatosan vágjuk ki. Ez éveket vesz igénybe... Végzünk ún. természetszerű felújítást is, aminek lényege, hogy a kevésbé értékes cser alá ko- csánytalan tölgyet vagy bük- köt ültetünk. Ha mesterségesen akarunk erdősíteni, akkor tízezer darab csemete jut egy hektárra, s az sem marad meg mind. Ezzel a módszerrel több mint 40 ezer van ugyanannyi területen.- Köztudott: vállalkozó brigádok dolgoznak kinn a terepen. Az erdészet vállal-e felelősséget a tevékenységükért?- A rendszerváltást követően megváltozott az erdészet belső struktúrája. A privatizáció során vásárolhattak gépeket a volt dolgozóink, s most szerződéses viszonyban állnak velünk. Akik nem felelnek meg az erdőgazdálkodás szakmai követelményeinek, nem sokáig dolgoznak nekünk. Tevékenységüket a kerületvezető erdészek ellenőrzik. A természetvédelemre vonatkozó szabályokat és követelményeket a szerződésben rögzítjük. Közös érdekünk, hogy a természeti értékeket megőrizzük. K. M. Újabb kisüzem létesül Pétervásárán A közelmúltban adtunk arról hírt, hogy Pétervásárán az egykori Finomszerelvénygyár üzemcsarnokának egy részében új vállalkozó kezdi meg működését, amely 30 dolgozónak ad munkalehetőséget. Külső szakértőként a megyei közgyűlésben Az előző ciklusban közgyűlési tagként tevékenykedett Lakatos István, Sirok polgármestere, akit ezúttal külső szakértőnek kértek fel: a pénzügyi bizottságban kamatoztatja majd korábban szerzett tapasztalatait. Tarnaleleszen átépítik az iskolai konyhát... Az idei év egyik feladata lesz Tarnaleleszen, hogy átépítsék az iskolai konyhát. Erre mintegy kétmilliós pályázatot nyertek. Mint az önkormányzat alakuló ülésén elhangzott, sorrendbe állítják a további teendőket: a temetőrendezést, a Bacsó Béla út korszerűsítését, az ottani telefonoszlopok áthelyezését. A szennyvízhálózat kiépítéséért Terpesen Mintegy hatmillió forintos költségvetéssel gazdálkodhat az idén a 270 lakosú Terpes. Az önkormányzat megtakarítással zárta az elmúlt évet, így azt tervezik, hogy a szomszédos községekkel összefogva hozzá lehetne látni a szennyvízhálózat kiépítéséhez 1995-ben. Kétszer is találkoznak a siroki képviselők... Még a december végi alakuló ülés alkalmával döntött úgy az új testület Sírokban, hogy ebben a hónapban kétszer is tanácskoznak. A képviselők elöljáróban módosítják a szervezeti és működési szabályzatukat, majd létrehozzák a különböző bizottságokat. A hónap második felében pedig megbeszélik az önkormányzati intézmények - elsősorban az iskola - gázellátása és felszereltsége bővítésének lehetőségeit. A héten: kisebbségi önkormányzati ülések A közelmúltban beszámoltunk a városi testület, illetve a társközségek - Váraszó, Erdőkövesd, Ivád és Kisfüzes - települési önkormányzata megalakulásáról. Három településen - Pétervásárán, Váraszón és Ivódon - a helybeliek kisebbségi képviselőket is választottak, az ezekből álló önkormányzatok várhatóan ezen a héten alakulnak majd meg. A kisváros munkaerőgondjainak további enyhítését szolgáló hasonló eseményként ez alkalommal ismét arról adhatunk hírt, hogy rövidesen újabb kisüzem kezdi majd meg működését a településen. A salgótarjáni székhelyű Famor Kft. mechanikai üzeme ugyanis megvásárolta a helyi áfésztől a volt ruhaüzem épületét, ahol az átalakítás, felújítás után - az egri Bervával kötött megállapodás alapján - az általuk gyártott hűtőgép-kompresz- szorhoz tartozó komplett alkatrész előállítását, összeszerelését kezdik meg. Az üzemtelepítés körülményeiről, a munkálatok jelenlegi állásáról kérdeztük Bíró Jánost, az üzem kinevezett igazgatóját.- Az üzemtelepítésnél a tulajdonos, a kft. vezetősége abból indult ki - mondja hogy itt a térségben - tekintettel a munkanélküliek nagy számára - a munkaerő-szükséglet, a dolgozók felvétele helyben megoldható. Ezenkívül a megvásárolt épület optimális méretét, az átalakítás lehetőségét is figyelembe vették. A kft. az épület megvásárlásán kívül mintegy négymillió forintnyi tőkét vitt be a vállalkozásba. A berendezések nagyobb részét a Bervából szállítják majd folyamatosan a kisüzembe. Eves szinten 700 ezer darab kompletten szerelt egység gyártására vállalkoztak, amelyhez 25-30 dolgozó - vegyesen, nők és férfiak - felvételét tervezik. A munkavégzés fázisai különösebb szakképesítést nem igényelnek. Az itt dolgozók bruttó bére 15-16 ezer forint körül alakulhat. Eleddig már tíz dolgozó felvételere került sor, s az ő betanításuk az egri üzemben meg is kezdődött. Az épület belső átalakítási munkálatai - amelynek költsége 250-300 ezer forintra tehető - jó ütemben haladnak. December 15. után megkezdődött a gépek egy részének kitelepítése Egerből, így a termelés - természetesen még nem a teljes létszámmal - a múlt hónap utolsó heteiben beindulhatott. A berendezések további telepítése ezzel egy időben folytatódott, így a tervek szerint január 15-ig a termelés teljes kapacitással megkezdődik. Az üzemigazgató azt is elmondta, hogy az előzetes számítások szerint a kisüzem nyereségesen működtethető. Az első tapasztalatokat követően elvégzik majd a számításokat, az elemzést, és annak alapján kerülhet majd sor az esetleges létszámnövelésre, üzembővítésre. Zay Józsej Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat PÁRÁD polgármestere: Nagy Oszkár (SZDSZ-MSZP) 1954-ben született Gyöngyösön. Párádon 1958 óta él. Végzettsége gépjárműtechnikus. Az 1990-es választásokon is nyert, így már a második ciklusát kezdte meg a település első embereként. A tervei között szerepel a település környezeti adottságainak oly módon való kihasználása, hogy a község arculata mind az ott élők, mind pedig az oda látogató vendégek megelégedésére szolgáljon. A képviselő-testület tagjai: dr. Nagy István, dr. Radetczky Nagy István, Szlovencsák Zoltán, Fekete Béláné (valamennyien függetlenek), Kívés András (SZDSZ), Farkas Gábor (KDNP-FKGP-MDF), Gáspár Imre (KDNP- FKGP-MDF), Cserháti Józsefné (Munkáspárt), Horváth István (MSZP). Cigány kisebbségi önkormányzat: Berkes Elemér, Berkes József, Csík Attila, Galavecz Mihályné, Sebestyén Mónika (függetlenek). SÍROK polgármestere: \ Lakatos István (SZDSZ) 1951-ben született a községbep, s jelenleg is ott él. Eredeti foglalkozása építő gépésztechnikus, korábban az útépítőknél dolgozott, majd a helyi közigazgatásba került. Nős, egy húszesztendős fiú-, valamint egy tizenhét éves leánygyermek édesapja. Az 1985-ös esztendőtől vesz részt szülőfaluja életének irányításában. így immár a ih^rp^^(ki ciklusban A képviselő-testület tagjai: Zsidei Istvánné, Boskó János, Dravucz Kálmán, Tuza Gábor, Orcskai Imre, Csirke István, Klész Tiborné (függetlenek), Baranyiné Török Emma (SZDSZ), dr. Paskuj Zoltán (SZDSZ). Cigány kisebbségi önkormányzat: Balogh László. CjUpnezi Ep- renc, Koncsik Gusztáv, Suha Bálint, Süha.ZsoJf(miud.Lungo Drom). neaatesöfo teá TARNALELESZ polgármestere: Palkovics Ákos Pál (független) 1952-ben született Tarnaleleszen. Végzettsége: általános gépésztechnikus. A korábbi években műszaki ellenőrként, illetve üzemvezetőként tevékenykedett. Az 1990-es ön- kormányzati választásokon is bizalmat kapott a településen élőktől, így most már a második ciklusát kezdhette meg a község életét irányító testület élén. A képviselő-testület tagjai: Palkovicsné dr. Csóka Katalin, Csik Ferenc, Kovács Ferenc, Csirmaz Józsefné, Kovács Gá- borné, Újlaki László, Szabó Lajos (függetlenek), Bozó Sándor (KDNP, FKGP), Bozó Vilmos (FKGP). Kedvezményes mandátummal: Danó Béla (független). Cigány kisebbségi önkormányzat: Baranyi Alfréd, Danó Béla, Danó Tamás, Radics Ödön, Danó Alfréd (valamennyien függetlenek). Józsa Istvánné kezdemenyezese, hogy szebbek legyenek az ünnepek... Józsa Istvánné azon kevesek egyike, aki nő létére lelkipásztori asszisztens, két filiában végez igeliturgiát, és két közeli községben - Tarnaleleszen, Fedémesen - tíz éve folytat eredményes hitoktatói tevékenységet. Kitartó munkájának eredménye, hogy itt egyre szebbek lettek a karácsonyi, majd az azt követő egyházi ünnepek. A templomban pásztorjátékban elevenítik meg Jézus születését, a falvakban pedig betlehemez- nek a gyerekekkel, mint történt ez tavaly is.- Tudomásom szerint ez két különböző műfaj. Néprajzzal is foglalkozik?- Nem. Csak a karácsonyi ünnepkörben nagyon összekapcsolódik a kettő. Ä háború előtt - amikor még ennek igazán nagy hagyományai voltak - még inkább dominált a római katolikusok aránya a lakosok között, mint most. Teljesen természetes volt hát, hogy aki karácsony délután betleheme- zett, másnap a pásztorjáték szereplője volt. Én csak visszanyúltam erre az időszakra.- Hogy sikerült a gyerekeket beavatni ebbe a feladatba?- Nagyon könnyű volt. Két alkalommal részt vettünk országos betlehemes fesztiválon Kecskeméten és Budapesten. A gyerekek is meglátták, hogy más vidéken is milyen fontos az embereknek ez az ünnep. Ezek a találkozók erősítettek meg bennünket abban, hogy nem szabad abbahagyni.- Az eltelt évekről bizonyára sok szép emléket is őriz...- Már az első alkalommal kellemes meglepetés volt, hogy mennyire segítőkészek voltak az emberek. Előkerült a padlásról az „őskori” Betlehem. A nagyapák örömmel ajánlották fel subájukat, kerítettek pásztorbotot. Ahová bekopogtunk, mindenütt szívesen láttak, sőt, már vártak is bennünket. A késői órákhoz közeledve már a kapuban is álldogáltak, nehogy őket kihagyjuk a köszöntésből. Talán legemlékezetesebb s egyben legmegrendítőbb élményünk az öregek napközi otthonában tett látogatás volt. Az idős emberek szemébe könnyet csaltak a régmúlt felelevenedő emlékei. A gyerekek kicsit elszorult szívvel, de az ajándékozás boldog érzésével távoztak onnan. Mára már a szentestei betle- hemezést természetszerűleg követi a karácsonyi pásztorjáték, amelynek során gyermek és felnőtt együtt köszönti a kis Jézus születését. És eljön majd a pünkösd, a húsvét ünnepe, amikor a gyerekek tudják, hogy oktatójukra ismét számíthatnak, ha cselekvő részesei akarnak lenni a hitközségnek. • Kovács Mária Füstsirató... Az évek múlásával, a rohanó idővel sok minden változik körülöttünk. S az időben benne változunk mi magunk is. Sok minden gyermeki emlék megkopva tovatűnik a feledés szürke ködében, és néha-néha újból előbukkan, hogy figyelmeztessen valamire, szóljon valamiért, valakiért. A modernség, a modern élet elűzi a régit, és új építészeti „ csodával" váltja fel a népi építészetet. A falu sokáig megtartotta önmagát, nem magának, hanem a lakóinak. De aztán jött a modern világ, megjelentek a kockaházak a régi ámbitusos porták helyett. S most újból árkok szabdalják a falusi házak virágos előkert- jeit, földbe kerül a víz, a szennyvíz, a gáz, és az egykori vályogtégla falakba va'skarmaival kapaszkodik a telefon. Változik a falu képe. A modern gázfűtés egy idillikus képtől szabadít meg bennünket, akik ilyenkor, télen, visszagondolunk a havas bundában szendergő apró falvak fölött kacskaringózó füstoszlopokra, a festővászonra kívánkozó képre, amely lassan eltűnik a modernizáció nagy kohójában. Eltűnik a régi falu füstölgő képe, ismét szegényebbek leszünk egy gyermeki képpel, amelyre figyelmeztetni akar ez a füstsirató. (-ács)
