Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-13 / 11. szám
1995. január 13., péntek , i Eger És Körzete 5. oldal A magyar irodalom párizsi „nagykövete” Virág Ibolya még sok-sok tervet ápolgat... A szociális otthonért alapítvány adományai Az egri közgyűlés két évvel ezelőtt alapítványt hozott létre „Egri Szociális Otthonért” elnevezéssel. A nemrégen megújult kuratórium ismét megkezdte működését, és számlaszámára - 725-012257-9 - várja pénz- vagy természetbeli juttatásokat bármely bel- és külföldi jogi személytől, szervezettől. Céljuk, hogy az egri, 50 férőhelyes Idősek Berva— völgyi Otthonában élőket segítsék, mindennapjaikat színesebbé tegyék. Az alapítvány székhelye a néhány hónapja avatott intézmény: 3304 Eger Berva, II. ltp. számú épület. Tanári segédkönyv a környezetbarátoknak Az országos Kaán Károly természet- és kömyezetismereti verseny szervezői hasznos kis füzetet jelentettek meg tanároknak, valamint 5-6. osztályosoknak. A kiadványban megtalálható Kaán Károly élete, munkássága, és azok a feladatok is, amelyeket a verseny során meg kellett oldaniuk a gyerekeknek. A stílusosan környezetbarát papírra nyomtatott könyvecskében nevezési lap is található a következő megméretéshez. A tartalmas segédanyaghoz az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola környezet- és természetvédelmi oktatóközpontjában juthatnak hozzá az érdeklődők. Ki is a régió legjobb diákprogramozója? Holnap délelőtt 11-kor „eldördül” a képzeletbeli startpisztoly, és az egri „lila” iskolában kezdetét veszi a területi számítógépes verseny. A találkozón csaknem félszáz diák ad számot felkészültségéről, tudásáról. Családi táncház a szabadidőközpontban Az egri Forrás Gyermek-Szabadidőközpont táncháza ismét kitárja kapuját, és ma délután 5 órakor a családokat invitálják az összejövetelre. Az anyukák, az apukák, netán a nagyszülők a gyerekekkel együtt ismerkedhetnek meg a különféle táncstílusokkal, s közösen tehetik meg az első lépéseket. A talpaláva- lót a Gajdos népzenei együttes húzza. Egriek a világ négy táján című sorozatunk következő szereplője, Virág Ibolya Párizsban él. Amikor 14 évvel ezelőtt megérkezett a fények városába, elhatározta, „meghódítja” a franciákat. Nos, ez olyannyira sikerült neki, hogy nemrégen a francia irodalom és művészetek lovagjává avatták. Legutóbb, amikor hazalátogatott - érettségi találkozóra invitálták barátai - a megyei könyvtárban bukkantunk rá, ahová mindig betér ittlétekor. Az irodalom iránti rajongása, szeretete immár életre szóló, és a szülői házhoz - elsősorban édesapja révén - kötődnek az első irodalmi élményei.- Édesapám rimaszombati születésű, és 1947-ben - sok honfitársához hasonlóan - el kellett hagynia a Felvidéket - idézi fel egri honosodásuk előzményeit Ibolya. - A családunkban voltak költők, festők, édesapám még tizennyolc éves sem volt, amikor már verseskötete jelent meg, amit még kettő követett szülővárosában. Egy ideig pedig újságírással kereste kenyerét. Kedves irodalmi emlékeim fűződnek egri tanár- nőmhöz, Várkonyi Magdi nénihez, aki olyan nagyszerűen „oltotta” belénk a magyar nyelv szeretetét, hogy még a dolgozatírások is örömet, élményt jelentettek, nem pedig kötelező feladatot. A következő állomás a Szilágyi Erzsébet Gimnázium volt, ahol két kitűnő pedagógus, Habis tanár úr és Ladó Erzsi néni kezei alatt teljesedett ki az a tudás, amit az általános iskolában remekül megalapoztunk.- Mégsem vált belőled magyartanár...- Szerencsémre a nyelveket is nagyon könnyen tanultam. Nagy esemény volt a családban, amikor 12 évesen szüleim felültettek a vonatra, és útnak indítottak Kelet-Berlinbe németet tanulni. A gimnáziumban pedig Nahóczky tanár úr ked- veltette meg velem a francia nyelvet. Az egyetemen még törökül is tanultam, amire Gárdonyi különös könyvei, titkosírásai ösztönöztek. Az egyetem elvégzése után azért egy kis időre - az Eötvös-kollégium- ban - belekóstoltam a tanári hivatásba, és nagyon tetszett.- Aztán Párizs következett, az Albin Michel Kiadó...- Ez ezért nem volt ilyen egyszerű, de tény, először Párizsban gondoltam arra, jó lenne egy kiadónál dolgozni. Egy közép-európai könyvsorozat tervével tudtam áttömi a kiadó eléggé zárt miliőjét. Az első munkám - hiszen a fordításomban jelent meg - Krúdy Gyula N. N. című regénye, de a nevemhez fűződik Esterházy Péter első könyvének, a Függőnek a kiadása is. Azért választottam először Krúdyt, mert úgy gondolom, a kortárs irodalmat nem lehet az elődök nélkül megérteni. Szerintem a modem prózát Magyarországon ő indította el. A sorban azután Kosztolányi-, Márai-, Bibó-kötetek következtek. Nagy örömömre a franciák egyre inkább keresik a magyar írók regényeit, novelláit. Remélem, nagy álmom az idén végre valóra válhat: egy magyar származású francia nő nagyon jó fordításában jelentetjük meg Kosztolányi művét, az Esti Koméit, és már újabb terveket szövögetek..., de erről majd legközelebb. Szüle Rita Zoltán atya pihenni tért... Elment közülünk egy ember, egy pap, akiről szinte senki sem tudta, mennyire beteg. Talán csak az volt szokatlan a híveinek, hogy prédikációi rövidebben szóltak, s ő fáradtabbnak, meg- törtebbnek látszott az utóbbi időben, amit mindenki idős korának tulajdonított. Csendben, türelmesen küzdött a súlyos teherként ránehezedő kórral. Sohasem panaszkodott. Purszky Zoltán - akit legtöbben esperes úrnak szólítottak - 1917. május 22-én született Temesváron. Gyermekkorát már Egerben töltötte. Édesapja korai halála miatt az árvák keserű sorsát hamar megismerte a négy testvér. Legidősebb gyermek lévén, az apa nélkül maradt családról neki kellett gondoskodnia. Vallásos környezetben nőtt fel, családfenntartói szerepe mellett fokozatosan érlelődött benne a papi hivatás is. Teológiai tanulmányai végeztével 1941-ben szentelték pappá, majd 1961-ben Egerbaktára került plébánosnak. Zoltán atya a faluban töltött 33 év alatt sok mindent átélt. Az egyház nehéz időszakaiban a megaláztatások ellenére is lelkiismeretesen végezte munkáját. Teljesen a hivatásának élt. Nagy szeretettel foglalkozott a gyerekekkel és a fiatalokkal. Mindenkinek tudott tanácsot adni, vigasztalást nyújtani. Saját érdekeit háttérbe szorítva, a rá- bízottakért élt. Magabiztos, határozott jelleme a testvéri szeretettel ötvöződött. Gazdag, tartalmas életutat hagyott maga mögött. Szolgálatát kitartó hűséggel végezte, szinte az utolsó percekig. Purszky Zoltán esperest Egerbaktán ma kísérik utolsó útjára. Karóczkai Júlia Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat SZILVÁSVÁRAD polgármestere: Egri Zoltán (független) Szatmárnémetiben született 1942-ben. Egyetemi tanulmányainak befejezése után Bábolnán, Enyingen, majd pedig Szilvásváradon dolgozott mint ménesvezető, illetve gazdaságvezető. 1990-ben választották meg első alkalommal a települést irányító testület élére, így már második ciklusban polgármester. Nős, feleségével három gyermeket nevelnek. A képviselő-testület tagjai: Hócza László, ifj. Csorna Gábor, Soós Lajos, Hajmási András, Sáfrány Tiborné, Bárdos József, Bíró István, Szilvási László, Kovács László (függetlenek). NŐSZ VAJ polgármestere: Pintér Elemér (független) 1946-ban született Noszvajon. Az általános iskolát helyben, a szakmunkásképzőt Egerben, a gépipari technikumot Miskolcon végezte. A Finomszerel- vénygyárban dolgozott előbb szakmunkásként, 1969-től gépésztechnikusként. 1990-ben választották először polgármesterré. 5lős, három leány és két fiúgyermek édesapja. Szabadidejében kertészkedéssel foglalkozik. A képviselő-testület tagjai: Csufor Sándor Béla, Fülep Kál- mánné, dr. Koncz Andor, Kővári Tibor, Magyar Balázs, Maj- nár Gyula, Nagy Miklós, Szabó Elemér (függetlenek), Ömböli Ernő (MDF). NAGYVISNYÓ polgármestere: Molnár Albertné (független) 1948-ban született. Az általános iskolát szülőfalujában, a középiskolát az egri Gárdonyi gimnáziumban végezte, majd felsőfokú szaktechnikusi képesítést szerzett Putnokon. Dolgozott a Heves Megyei Sütőipari Vállalatnál és a szilvásvárad! községi tanácsnál, később polgármesteri hivatalnál, ahol megválasztásáig gazdálkodási előadó volt. Két gyermeke van. A képviselő-testület tagjai: Báli András, Bodolóczki Ferencné, Csikász Zoltánná, Nagy Ádámné, Nagy Lajos László, Papp Jó- zsefné, Patkó András (függetlenek). Új táplálkozási program A világhírű Herbalife programról nemcsak milliók beszélnek a Földön, hanem milliók ki is próbálták. Az úgynevezett sejttáplálási rendszert azért fejlesztették ki a kutatók, hogy a szervezetet az élethez szükséges mikrotápanyagokkal ellássák. Ez a módszer nemcsak arra alkalmas, hogy fittek és energikusak legyünk, hogy testsúlyunkat növeljük, hanem arra is, hogy megszabaduljunk felesleges kilóinktól. Egerben első alkalommal rendeznek e témáról előadást, ahol a résztvevők orvos-szakemberektől hallhatnak a tapasztalatokról. A rendezvénynek holnap délelőtt 9-től az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola „B” épülete ad otthont. Egy polihisztor lány, farmeringben Bortnyák Ági: „Mindig újabb célokat tűzök magam elé” Mire elég tizennyolc esztendő? Arra mindenképp, hogy felnőjön egy ember, esetleg leérettségizzen, aztán - majd meglátjuk. Vagy ennyire azért mégsem egyszerű? Bortnyák Ági esetében egyáltalán nem. Ha valakiről már nagykorúsága hajnalán elmondható, hogy polihisztor, akkor egész biztos: összetett megközelítést igényel. Éppen ezért magam is erre készültem.- Húha - mondtam, amikor végre találkoztunk. Mert a várt szemüveges, penészszín arcú könyvmoly helyett egy életvidám, sudár tini toppant elém lezser farmeringben és -nadrágban, lapos sarkú csizmában, hátrafésült, befont hajjal. Azért mégis visszafogtam álmélko- dásomat, s csak dünnyögtem: - Az árgyélusát! Mert egy ilyen lánnyal csínján bánjon az emberfia! Ha valaki nem tudná, ez a negyedikes, „dobós” gimnazista - aki amúgy Ludason lakik - minden versenyt megnyert, ahol csak elindult. Legyen az angol, orosz, szépkiejtési vagy versmondó. Legutóbb például azért vett részt egy kulturális viadalon, mert hallotta: a fődíj egy moszkvai utazás. Jött, látott - és már ülhetett is a repülőre.- A drámapedagógia hozott ebbe az iskolába - mondta beszélgetésünk elején, amikor azt is megtudtam róla: színésznőnek készül. Már rövid ismeretségünk alatt megállapíthattam: teljesülnek álmai. Eljön még az az idő, amikor ingyenjegyért folyamodom hozzá a Nemzeti művészbejárójánál.- Aztán ez a tagozat megszűnt, de azért nem maradtam hűtlen az elképzeléseimhez. Segítettek a versek, az irodalom, no meg Moys Klára tanárnő, akire mindenben számíthattam, mind a tanulmányaimban, mind pedig az életben. Hát igen, az élet az, amiről nagyon sokat lehetne beszélgetni, még egy ilyen fiatal teremtéssel is. Például arról, mit jelent számára a boldogság?- Ilyenkor nagy szavakat kellene mondani, ugye? Számomra a boldogsághoz mindenképpen cél kell. Es ha elértem a kitűzött feladatot, mindig újabbra és újabbra vágyom. Sokszor az apró dolgok is feldobnak. Egy-egy pillanatnyi hangulat, érzés, megjegyzés.- Foglalkoztatnak a korosztályodra jellemző kérdések is?- Mármint a divat, a frizura, vagy a tánc? Az az igazság, hogy egyáltalán nem. Mindig az emberi, a belső tényezők érdekeltek.- Nem vagy túl komoly?- Dehogy! Inkább szétszórtnak ismernek. Talán a kelleténél jobban lekötnek a gondolataim.- A versenyek előtt izgulsz?- Többnyire igen, ám ez nem hat bénítólag rám, sőt inkább doppingol.-Ha példáid egy lakatlan szigetre utaznál...- ...magammal vinném a húgomat, Gréta kutyámat és a Jane Eyre című könyvet.- És mit hagynál mindenképpen itthon?- A szomorúságot és a bánatot. Tari Ottó
