Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-11 / 9. szám
1995. január 11., szerda Tudomány Es Világa 9. oldal Nem élhette meg a várva várt karácsonyt, mert előtte néhány nappal családjával együtt kivégezték Mühldorfban. Mindez a szomorú esemény alig több mint fél évszázada, 1944 decemberében történt. Mint annyi más famíliát, úgy Bródy Imre - korának neves fizikusa, a kriptonlámpa feltalálója - családját is a halálba küldték, annak ellenére, hogy szerették volna - közbenjárással - megmenteni, de nem sikerült! Formája és fehérebb fénye hozott sikert Bródy Imre 103 évvel ezelőtt, 1891. december 23-án születt az alföldi városban, Gyulán. A család neve az irodalomban is jól cseng. Gazda István tudománytörténész legújabb kutatásai igazolták, hogy az író Bródy Sándor Imre nagybátyja volt, sőt, Sándor hosszabb időn át Imre szüleinek házában lakott Gyulán. Kezdetben Aradon járt iskolában, majd egyetemi tanulmányait Budapesten folytatta. 1914-ben már publikált a német Annalen der Physik-ben. Hamarosan megvédte doktori értekezését is, amelyben kvantumkémiai alapon számította ki az egyatomos gázok kémiai állandóját. Ez ma is megállja a helyét az elméleti fizikában. Előbb középiskolai tanár volt, majd nem sokkal később a tudományegyetem gyakorlati fizikai tanszékének tanársegédje lett Klupathy Jenő mellett. Az akkor huszonhat esztendős férfi kutatási eredményeit először a Magyar Tudományos Akadémián ismertették 1917-ben. Három évvel később a németországi Göttingenbe ment, ahol Max Born - a későbbi No- bel-díjas tudós - tanársegédje lett. Elhelyezkedésében valószínűleg Kármán Tódor, az aerodinamika „pápája” segítette. Bomnal együtt dolgozták ki a kristályok dinamikai elméletét, aki később azt írta, hogy „közös a munkánk a fiatal, rendkívül tehetséges Bródy Imrével..." Miután az idegen körülmények között nem érezte jól magát, 1923-ban hazatért, és Budapesten belépett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. akkor létesült kutatólaboratóriumába, amelyet Pfeiffer Ignác kémiaprofesszor vezetett. Hamarosan a legkiválóbb műszaki szakembernek bizonyult. Ott az izzólámpa tökéletesítésének fizikai problémáival foglalkozott Körösy Ferenccel, Millner Tivadarral és Theisz Emillel együtt. Leghíresebb eredménye a kriptonlámpa feltalálása volt 1930-ban, amellyel világhírre tett szert. Mindehhez jó alapul szolgált, hogy a részvénytársaság égisze alatt 1903-ban, Juszt Sándor és Hanamann Ferenc szabadalma alapján már gyártottak volfrámszálas izzólámpát, amely első volt a világon! Bródy találmányának az volt a lényege, hogy az élettartamot a gáztöltésű izzólámpában is korlátozza a szál párolgása. Ez összetett folyamat, miután az izzószálból kilépő nagy atomsúlyú volfrám a kis atomsúlyú töltőgázba - amely argon-nitrogén keverék - jut, és a roppant nagy hőmérséklet miatt gyorsan mozog a búrafal felé. Ha viszont a töltőgáz atomsúlya is nagy, a folyamat fékeződik. A kripton töltésével a lámpa élettartama azonos izzítási hőmérséklet és fénykihasználás mellett meghosszabbodik, illetve azonos élettartam mellett jobb hatásfokot biztosít. Bródy Imre alapvető szabadalmi bejelentése 1930. augusztus 11-i keltezésű volt. Az elv kísérleti igazolásához azonban kriptonra volt szükség, amit a német Linde cég mint mellékterméket állított elő, és iskolai demonstrációs célokra szállított kis tételekben. Egy liter normál nyomású kripton ára akkoriban fél kilogramm színaranynak felelt meg. De ilyen nagy mennyiséget senki sem igényelt, míg az Egyesült Izzó nem rendelt egy fél litert. A világhírű Linde-gyár mérnökei - mint későbbi visszaemlékezésében írta Setényi Pál, Bródy közvetlen munkatársa -, amikor Budapestre jöttek megtárgyalni egy esetlegesen megépítendő kriptongyár terveit, a megbeszélés után azt mondták egymásnak: „Ez a kövér bolond mit akar?” A kövér Bródy Imre volt, akit egyébként kartársai így becéztek, hogy a kutatóban dolgozó soványabb névrokonától ezáltal is megkülönböztessék. És a kriptonnal töltött néhány izzólámpa a gyakorlatban hamarosan igazolta Bródy számításait. Rövid idő alatt bebizonyította, hogy az a kripton, amelyet a Linde-gyár - nyilván csak laboratóriumi célokra - egészen kis mennyiségben állított elő és literenként kétezer márkáért adott el, nagyüzemi méretekben levegőből tizenhét márkás önköltséggel is biztosítható. Az Egyesült Izzó akkori vezetésének vállalkozó szellemét bizonyította, hogy a kísérletek után nekivágtak a kripton- lámpa-gyártás előkészítésének. Tudták, hogy a nyersanyag ára feltétlenül zuhan majd, ha nagy mennyiségre lesz igény. Ezt egyébként a XIX. században az alumínium példája is igazolta. A kriptonégő kifejlesztése után Bródy Imre figyelme a kriptongáz előállítására irányult. Körösyvel együtt meghatározta a levegő kriptontartal- mát. Ezután Polányi Mihály magyar származású manchesteri egyetemi tanárral kidolgozta azt az olcsó gyártási eljárást, amely végtermékként a kriptont csekélyebb mennyiségű xenongázzal együtt adta. Mindez nem befolyásolta a lámpa minőségét, ugyanolyan jó maradt. Az Egyesült Izzó pedig saját kriptongyárat épített a Dunántúlon, Ajkán, amelynek tervezésében Bródy és Polányi, valamint a korábban említett munkatársak mellett Orowán Egon későbbi professzor is közreműködött. 1936-ban, az akkori Budapesti Ipari Vásáron az egyik műszaki szenzáció a kriptonégő bemutatása volt. Még ugyanabban az évben megjelent az új lámpa a külpiacon is, ahol a sikert főleg kis formája és fehérebb fénye biztosította. A kripton nagybani ára akkor már ezredrésze sem volt a korábbinak, és 1939-ben elkezdte működését az ajkai gyár is. Bródy pedig fényforrással kapcsolatos újabb problémákkal foglalkozott. A találmánnyal az 1896-ban alakult Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. jó hírnévre tett szert külföldön is. Gyártmányait az akkori Oroszországban, Itáliában, Spanyolországban, a skandináv országokban, Kanadában, argentí- nában, Indiában ás Ausztráliában árusították. Ezért a gyár jelentős összegeket fordított a további tudományos kutatásokra, az eredményekért. 1944-ben, március 19-én bekövetkezett Magyarország német megszállása, és a zsidó származásúak sorozatos elhurcolása. Bródy Imrének az Egyesült Izzó akkori vezetése - élén Bay Zoltán fizikussal, a kutatólaboratórium vezetőjével - mentesítést szerzett a hatóságoktól. Ennek ellenére sem akart elszakadni családjától: feleségétől, szeretett lányától, és hozzájuk csatlakozva önként ment a biztos halálba. Ez be is következett Mühldorfban 1944. december 20-án. Élete teljében, ötvenhárom évesen pusztult el. Bródy Imrét, a tudóst tiszta látás, éles logika, biztos ítélőképesség és a műszaki-természettudományi kérdések iránti állandó érdeklődés jellemezte. Személyiségét „mackós” kedvessége, humorérzéke, a fiatalok felé irányuló figyelme és türelme tette rendkívül rokonszenvessé. Kutatásai alapján a magántanárságért is folyamodott, de azt nem nyerte el. Egykori munkahelye ma a nevét viseli, és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Bródy Imre-díja is rá emlékeztet. Nem túlzás állítani, hogy a kriptonégő ma is a legtökéletesebb izzólámpa. Mentusz Károly Felvétel a néhai Bródy Imréről, a kiváló feltalálóról Fent a kisebb kripton, lent a nagyobb, hagyományos izzólámpa látható A családjával ment... Magyar Tudósok címmel Kardos István készített televíziós sorozatot, amely könyv alakban is megjelent 1978— ban. A Bay Zoltán fizikussal készült interjúban szó esett Bródy Imréről is, akivel az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. egykori kutatólaboratóriumában együtt dolgozott: „Bródy kitűnő termodi- namikus volt. Tudása révén hozta létre a kriptonizzót. Meg kell említenem szerénységét, emberi nagyságát, amellyel kiemelkedett munkatársai közül. Mi a negyvenes években a németeknek katonai rádiócsöveket gyártottunk, és érre kértem tizenöt személy bevonulás alóli mentesítését. Azokat akkoriban az úgynevezett zsidótörvények értelmében zsidóknak nyilvánítottak. Felajánlottam Bródynak, hogy öt is felveszem erre a listára. Azt válaszolta, hogy a családjával akar maradni. Elment velük, és elpusztult..." Feltalálta a porral való írást Bródy Imre közvetlen munkatársa volt Selényi Pál, aki 1954-ben bekövetkezett halála előtt nem sokkal papírra vetette emlékeit barátjáról a Fizikai Szemlében megjelent tanulmányában. Talán máig is ez a legszemélyesebb visszapillantás Bródy Imrére. Azt viszont kevesen tudják, hogy a szerzőnek már egészen fiatal korában volt egy jelentős kísérlete, amely a kvantumelméletben érdekes, és máig emlegetik a tankönyvek. Nemcsak a fizika, hanem a technika is érdekelte. Éppen ennek köszönhető, hogy az 1930-aS években feltalálta azt az eljárást, amelyet ma xeroxnak neveznek. Elektromosan írt jeleket egy papírra, aztán porral szórta be, és ezzel mintegy előhívta a képet. Minden alkalommal Eötvös Loránd portréját választotta erre a célra. Mivel ez porral való írás volt, ezért munkatársai a humor kedvéért elnevezték „pomográf’-nak, arrii bántotta Setényit, miután nem szerette a vicceket. Mindenesetre több évtizeddel megelőzte a ma már milliárd dollárokat hozó eljárást, a xeroxot. Egykori kép a lámpa csavart izzószálának vizsgálatáról, az Izzó kutatólaboratóriumából. A fotó Möller Károly: A mai technika című könyvéből való. A harmincas években hírnevet szerzett az Izzó 1936-ban került az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. kutató laboratóriumának élére Bay Zoltán. A szegedi egyetem elméleti fizikai tanszékéről érkezett azután, hogy hírneves elődje, Pfeiffer Ignác vegyészprofesszor nyugállományba vonult. Erről egyik visszaemlékezésében a következőket írta: „Sok kitűnő embert ismertem meg Újpesten, az Izzóban. Ott, volt Bródy Imre, Selényi Pál, Szigeti György, Winter Ernő, Budincsevics Andor. így szívesen mentem oda, hiszen a laboratórium a világ akkori élvonalához tartozott, és a részvény- társaság munkájára is odafigyeltek. A tulajdonosnak, Aschner Lipótnak azt mondtam: Elvállalom a feladatot, de csak egy feltétellel. Miután szeretném a tudományt is továbbvinni, ezért létesítsenek egy kis csoportot, amely a nekem tetsző témákkal foglalkozik. Aschner erre azt mondta: jól van! Ebből fejlődött ki később a Műegyetem Atomfizikai Intézete. Ez ellen erősen tiltakoztak az ottani tanárok. Összehívtak egy értekezletet, ahol én adtam elő a tervet, de mindannyian ellenem szóltak. Megkérdezték Aschner Lipótot is, hogy neki mi a véleménye. Azt válaszolta: „Kérem, az urak meggyőztek arról, hogy Atomfizikai Tanszék legyen. így jött az létre. Én akkor két tanítványomat, Papp Györgyöt és Simonyi Károlyt odavettem, és mindjárt elkezdtük az Izzó segítségével egy másfél millió voltos atomromboló létesítését...”. Együtt alkottak... Bródy Imre néhány éven keresztül a németországi Göt- tingenhen szoros kapcsolatban állt Max Bomnal, akivel kidolgozták a kristályok termodinamikáját. Born a Göttingenben töltött tizenkét éve alatt atomfizikai iskolát hozott létre, amely a I dán Niels Bohr iskolája mellett az akkori Európa második ilyen szakmai együttese volt. Olyan tagokkal dicse- | kedhetett, mint Heisenberg, Pauli, Goeppert Mayer, \ Oppenheimer, továbbá a I magyar származású Teller \ Ede, Neumann János és a \ napokban elhunyt Wigner j Jenő. Zsidó származása miatt emigrálni kényszerült Itáliába és Angliába. 1954-ben | tért vissza hazájába, és még abban az évben Nobel-díjjal tüntették ki.
