Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-02 / 1. szám
A gyerekek tanulásáért... Új pedagógiai szemlélettel igyekeznek a gyerekeket a tanulásra nevelni a tamamérai napköziotthonos óvodában. (5. oldal) Néhány gondolat Egerszalókról A községben végbement fejlesztések nem többek az átlagosnál, másrészt pedig jóval elmaradnak a falu lehetőségeitől. (6. oldal) Sportunk 1994. évi mérlege Az élen állók: Panyik Sándor, Puhl Sándor, Horváth Judit, továbbá a Kordax-Eger női röplabda csapata. (11. oldal) HÍRLAP LŐRINCI, PÉTERVÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 18,80 FORINT Hírlap Fiókszerkesztőség, hirdetésfelvétel, lapterjesztés! Göncz Árpád újévi beszéde Honfitársaim! Kedves Barátaim! Azt hiszem, az év végeztével valamennyien végiggondoltuk az esztendőnket: mit hozott és mit vett el tőlünk? Mit tettünk jól, és mi az, amit jövőre majd jobban csinálunk? S szembe néztünk tulajdon lelkiismeretünkkel: van-e szégyellniva- lónk, s van-e, amire joggal vagyunk büszkék? Vessünk hát ma este számot az ország életének legutóbbi esztendejével is. Kezdjük azzal: 1994-ben kétszer választottunk. Elsőként az országgyűlési képviselőinket. Az ország megnyugtató többséggel nyilvánította ki, hogy mit kíván és mit nem. Ezzel hitet tett a közmegegyezéssel létrehozott parlamenti demokrácia folyamatossága mellett. Másodjára önkormányzati választást tartottunk. A polgármesterek majd kétharmadát újraválasztottuk, ami arra vall: az ország elfogadta, magáénak érzi az önkormányzatokat, s a polgármesternek nem a pártállását, hanem emberi tisztességét, rátermettségét veszi figyelembe, amikor eldönti, hogy rá szavazzon-e. Az esztendő politikai sikerének, nagy előrelépésnek ítélem a helyi önkormányzatok mellett a félezemyi nemzetiségi önkormányzat létrejöttét. Szívemből remélem: ezek közös hazánkban élő nemzeti kisebbségeink kulturális autonómiájának megalapozói, nemzeti hagyományaik védelmezői lesznek. Mindennapjaink 1994-ben nem lettek könnyebbek: sok család sok mindenről volt kénytelen lemondani, hogy hétköznapjai törékeny egyensúlyát, fiai-lányai tanulását, olykor napi betevő falatját biztosítsa. (Folytatás a 4. oldalon) A hatvani romák levele: nem kellenek képviselők? Noha a legtöbb helyen még az alakuló ülést sem tartották meg, vagy éppen csak túl vannak az első hivatalos aktuson, az már most nyilvánvaló: a kisebbségi - megyénkben különösen a cigány - önkormányzatok döcögve kezdik tevékenységüket. Van. ahol adminisztárciós (?) akadályokkal kell megküzdeniük, máshol a vezetők személyében nem tudnak megállapodni. Ami azonban Hatvanban történik, arra aligha találunk példát: a helyi romák jelentős része elhatárolja magát saját, választott képviselőitől! Az eset valóban nem mindennapi. A városban - ahol összesen mintegy ezerre tehető a cigányok száma - december 11-én annak rendje s módja szerint megválasztották kisebbségi testületüket. Az öt delegált közé egy független - Mezei Gyula - került, a többiek a Lungo Drom „színeiben” jutottak be. Úgy tűnik, nem akartak tétlenkedni, mert már az új év első munkanapjára - mára - kitűzték első tanácskozásukat. Karácsony előtt azonban történt valami, ami kérdésessé teheti a további együttműködést; mi több, veszélyeztetheti a demokratikusan választott grémium fennmaradását is. Levelet kapott Szinyei András polgármester, az alábbiakkal: „Alulírott, cigány kisebbséghez tartozó hatvani polgárok bejelentjük, hogy az 1994. december 11 -ei választások alkalmával delegált kisebbségi önkormányzatra nem tartunk igényt. Továbbra is az önkormányzat képviselő-testületéhez ragaszkodunk, annál is inkább, mert a megválasztott cigány kisebbségi képviselők többsége iskolázatlan, a saját ügyei vitelére is képtelen; nem várható el tőlük, hogy így a hatvani cigány kisebbség ügyeit a törvény előírásai szerint képviselni tudnák." A dokumentumot hetvenötén látták el kézjegyükkel, aminek - általános vélemény szerint - már súlya van.-Annál is inkább - teszi hozzá Mezei Gyula, az irat értelmi szerzője mivel családfőkről van szó. így az elhatárolódok száma többszöröse az aláírókénak. De még most is jönnek nap mint nap, hogy csatlakozzanak hozzánk. Mezei nem ismeretlen a helybéliek körében. Jónevű hegedűművész, prímásként negyedszázadon át muzsikált a rádiónál.- Nemcsak magamat, hanem a várost is képviseltem évtizedeken keresztül szerte a világban - mondja. - Külön kérésemre mindenütt úgy szerepelt a nevem, hogy Hatvani Mezei Gyula. Tizenhat évig tanácstag is voltam, nekem ez a település a szívügyem.- Gondolja, hogy választott képviselőtársainak nem az? (Folytatás a 3. oldalon) Lapunk sikereiről is szóit Erzsébet asszony, a jósnő Eger nyilvánossága előtt, a városi televízió és a Heves Megyei Hírlap közös szilveszteri műsorában. Felvételünkön Kis Szabó Ervin, az AS-M megyei irodavezetőjének táraságában dr. Gábor László (balról) tv-főszerkesztő mikrofonjánál. (Tudósításunk az óévbúcsúztatóról lapunk 3. oldalán.) (Fotó: Perl Márton) Milyen volt a régi és milyen lesz az új? Megint véget ért egy év. Erről az 1994-esröl is - mint általában - mindenkinek más a véleménye. Különböző hivatási!, foglalkozású, érzelmű, dél-hevesi lakosokat kérdeztünk, nekik mi jut eszükbe a az elbúcsúzott esztendőről, mit várnak a most elkövetkezőről. Urban Zoltánná, a Heves Me-, gyei Munkaügyi Központ hevesi kirendeltségének vezetője:- 1994-ben a munkával nem rendelkező, nálunk regisztrált személyek létszáma „hullámzó” volt. A tavasz beköszöntővel az építőipari, mező- gazdasági idénymunkáknak köszönhetően a számuk jelentősen csökkent. A nyár kezdetén azonban ismét nagyon sokan jöttek hozzánk, hiszen ekkor kerültek ki az iskolákból az új pályakezdők. Az idén sok függ attól, hogy a régi Bervából lesz-e valami, hogy miként alakul a mezőgazdaság a térségben, a régi vállalkozások áll- ják-e a versenyt, újak képesek lesznek-e elindulni - csupa kérdés az egész. Amit mi szeretnénk, az az, hogy egyre kevesebben legyenek, akik rászorulnak a mi segítségünkre. Dr. Ócsai András, pélyi körzeti orvos:-Az elköszönt évet nagyon vegyesnek tartom. Én személy szerint örülök, hogy az önkormányzati választásokon ismét sikerült a testületbe kerülnöm, így tovább tudom majd segíteni a település gondjainak megoldását. Mint orvosnak vannak problémáim, hiszen a vállalkozóként működő körzeti orvosok helyzete nem teljesen tisztázott még. Ehhez jönnek az adózás bonyodalmai is. Szakmailag nézve, az igen mélyre süllyesztett egészségügy feljavítására megtörténtek az utóbbi években a kezdő, határozott lépések, de nagyon sok tennivaló van még addig, hogy a megfelelő színvonalra kerüljön. A betegbiztosítási kártyarendszer még mindig bonyolult és személytelen. A kialakult helyzet nehezen megoldható, bár már vannak biztató jelek, mint például a beteg- és nyugdíjbiztosítás kü- lönvétele. Hogy jó dolgot is mondjak, mi büszkék vagyunk a rendelőnk technikai felszerelésére, hiszen a számítógép használata értékes időt takarít meg számunkra, amit a betegek is egyre inkább érzékelnek. Másrészről a szakmai fejlődésünket is elősegíti. 1995-től várjuk a biztosítási rendszer javítását, kisebb területi egységekre bontását. De tulajdonképpen bármi is lesz, nekünk körzeti orvosoknak és a rendelőkben dolgozóknak mindenképpen az első vonalban kell majd helytállni. Honti Márta tanár, vállalkozó:- Őszinte leszek, mindkét mivoltomban pocsékul érzem magam. Rossz a közérzetem, bizonytalan a holnap, nincs egy biztos pont, sok a szélhámos. Nincs az emberek előtt, előttem, de a legrosszabb az, hogy a gyerekeink előtt sem perspektíva. Nincs fény az alagút végén, mindannyian a sötétben tapogatózunk. Hogy mi lesz? Nem hiszem, hogy javulás várható. Én úgy képzelem el a változást, ha végre olyan emberek állnának az élre, akik a mi és az ország érdekeit látnák és segítenék, nem a sajátjukat. Lehet, hogy a vállalkozók korát éljük, de akik csak a saját erejükből indulnak, azok a rájuk zúduló kamatok miatt képtelenek sokáig talpon maradni. Kiutat abemberek összefognának és mindenféle politika, hátsó szándék nélkül megpróbálnának segíteni egymásnak. Ehhez azonban olyan emberek kellenének, akik ezt a súlyt elbírják és mindenek előtt idő kellene hozzá. Idő egymásra, mert most nincs - a másikra várunk... Furka Elemér, Heves város jegyzője:-Én az 1990-94-es ciklust egy egésznek tekintem. De ebből ha kiragadjuk és megvizsgáljuk a ’93 őszétől 1994 közepéig terjedő időszakot, akkor láthatjuk, hogy a rendkívül sok nehézség ellenére ez egy kiemelkedően jó időszak volt. Ha a gazdaság oldaláról közelítjük meg, akkor az országos átlag érvényes Hevesre is. Az idei évben szerintem a folyamatosság elve fog érvényesülni. Az országos gondokat mi is ugyanúgy fogjuk megélni, mint mások. Áz új képviselő-testületet nem tartom rosszabbnak, mint a régi volt, reméljük, sikerül tartaniuk a mostani szintet, az pedig csak egy csendes óhaj, hogy talán sikerül lépéseket tenniük előre is. (Folytatás a 3. oldalon) rsan és kényelmesen szeretne GSM telefonhoz jutni? Látogasson el a Westel 900 GSM Egri mintaboltjába! GSM szolgáltatás és az ország ;szélesebb GSM telefon választéka EGY HELYEN! Westel 900 GSM rendszere immár két központtal áll előfizetői rendelkezésére. Ennek is köszönhető, hogy az év végére országos lefedettséggel büszkélkedhetünk. Ez a fejlődés nyilvánvaló magyarázatául szolgál annak, miért is választották már több mint ötvenezren a Westel 900 GSM rendszer nyújtotta kiváló minőségű szolgáltatást. Szeretettel várjuk hétfőtől péntekig 9-17:30 óráig, szombaton 9 és 14 óra között Egerben, a Rákóczi út 95. alatt. Ha bármilyen kérdése van, kérjük hívja a (06-36) 411-900-as vagy a (06-30) 433-900-as lelefonszámot!