Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1994-12-06 / 287. szám
1994. december 6., kedd Gazdaság 13. oldal Gazdag kínálattal jelentkezett a Hatvani Konzervgyár Kft. (Fotó: Mentusz Károly Foodapest ’94: európai szerepkörben Szerdahelyi Péter, a Földművelésügyi Minisztérum köz- igazgatási államtitkára a Foodapest ’94 értékelésekor kijelentette: ha lenne rá pénze a kormánynak, hogy a hús, a zöldség-gyümölcs, a konzerv és a többi ágazat esetében is hasonló lépést tegyünk, a magyar élelmiszeripar nagyobb eredményeket érhetne el. Úgy véli, hogy a Foodapest Közép-Kelet-Európában olyan szerepet töltsön be, mint Nyugaton a párizsi SIAL vagy a kölni ANUGA. Ezért már az 1996-os Foodapestet is új körülmények között rendezik. Kell-e, lehet-e Egernek saját bankja? Mint ismeretes, dr. Nyíri Iván egri polgármesterjelölt programjának egyik sarkalatos pontja: a városnak szüksége van egy saját bankra. Egy olyan pénzintézetre, amelynek a központja nem Budapest. Meglátása szerint gyorsabb és „személyesebb” lehetne az ügyintézés, ha helyben dőlne el, ki kapjon hitelt. Az idegenforgalom várható időszerű állami feladatairól Adatok a kivitelről Az export az év elejétől szeptember végéig forintban számolva 33 százalékkal, az import pedig 35 százalékkal növekedett szeptember végéig, így a kivitel 763,2 milliárd forintot tett ki, míg a behozott termékek értéke elérte az 1051,3 milliárd forintot. Szeptemberben az import növekedése kisebb ütemű volt az előző hónapokhoz képest. Az áruforgalmi egyenlegben 287,6 milliárd forintos, mintegy 2,8 milliárd dolláros deficit keletkezett - tájékoztatta a KSH az MTI-t. A magyar cégek külkereskedelme ebben az időszakban a leggyorsabban az Európai Unió országaival nőtt. A térségből származó import 44 százalékkal, az oda irányuló export viszont 46 százalékkal bővült. Az árucsere megélénkülőben van a kelet-európai országokkal is. Összehasonlító áron az import 20 százalékkal, az export 15 százalékkal bővült. A forintban számított külkereskedelmi árindex a behozatalban 12 százalékkal, a kivitelben 15 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Tovább romlik a fizetési mérleg Hazánk folyó fizetési mérlegének hiánya augusztusban 2,5 milliárd dollárra növekedett: az év nyolcadik hónapjában keletkezett deficit azonban már kisebb volt, mint a júniusi és júliusi - tájékoztatta a Magyar Nemzeti Bank az MTl-t. A nyolc hónap alatt kialakult hiány 90 százaléka az árudeviza-forgalomban keletkezett. Augusztusban mind a külkereskedelmi statisztikában, mind a fizetési mérleg árudeviza-forgalmában növekedés alakult ki. A korábbi hónapokban a fizetési mérlegben nyilvántartott export és import mértéke elmaradt az egy évvel korábbitól, miközben a vámstatisztikában már érzékelhetővé vált a növekedés. Az import továbbra is gyorsabban bővül, mint az export, ez okozza a külső egyensúly romlását. Augusztusban az export már a fizetési mérlegben is meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A folyó fizetési mérleg deficitjét javarészt a bankrendszer finanszírozta, hozzávetőlegesen egymilliárd dolláros eladósodása révén. A jegybank külfölddel szembeni nettó adóssága 648 millió dollár volt. Jelentősen nőtt a vállalkozói szektor forrásbevonása. Az ország külfölddel szembeni bruttó adósságállománya augusztus végén 26,9 milliárd dollárt tett ki. A jegybanki tartalékok 6,6 milliárd dollárra növekedtek, az egész nemzet- gazdasági követelésállomány pedig elérte a 9,1 milliárd dollárt. így a nettó adósságállomány 17,8 milliárd dollár volt. Hogy az elképzelésnek van-e realitása, továbbá a helybélieknek használna-e, ha a terve teljesülne? Erről kérdeztük Sándor Bélát, a Credit Lyonnais Bank Magyarország vezérigazgató-helyettesét, aki a napokban járt Egerben. Sándor úrról tudni kell, ő az, aki egy évvel ezelőtt megalakította a francia székhelyű pénzintézet honi leánybankját. Korábban a Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójaként dolgozott, tehát jól ismeri a hazai állapotokat, illetve őt is ismerik és elismerik nemzetközileg.- Az egriek szerint bank bőven van a városban, csak az nincs, amit oda hordhatnának. Lendítene-e az a város életén, ha lenne egy saját pénzintézete?- Nem vitás, hogy túl sok, szám szerint 42 bank működik Magyarországon, néhány száz fiókkal - válaszolta Sándor Béla. - Ugyanakkor a szolgáltatás színvonalával nem lehet elégedett a lakosság. Lassú az ügyintézés, és a kiszolgálás sem nívós. Az átutalás napokat vesz igénybe, ma, amikor 30 százalékos kamatokkal számolunk. Ez igen komoly veszteség az ügyfélnek. A másik, amit szeretnék kiemelni: ez egy „készpénz-ország”. Az itt élők nem ismerik a kártya hasznát, nem gondolnak arra, hogy a zsebükben lévő pénz a bankban kamatozna.- Hogyan lehet felgyorsítani az ügymenetet?- Még több bank kellene. A legkisebb falvakban is, némi túlzással: minden utcában. Kétségtelen, hogy Egerben máris működik több mint tíz intézmény, viszont a fővárosi központjukban futnak össze a szálak. Ez fékezi a gazdasági életet. A regionális bank szerepe éppen abban rejlik, hogy a régió érdekeit szolgálja. így jött létre az én anyacégem is 1863-ban. Egy lyoni textilkereskedő alapította. Ma már a világ tíz legnagyobb bankja közé tartozik, és nyolcvan országban működik eredményesen. Ennek a francia üzletembernek a példáját követve, az egri vállalkozóknak, vállalatoknak és ön- kormányzatnak is össze kellene fogniuk, s alulról építkezni.- Ön szerint könnyebben lehetne egy ilyen helyi társaságtól kölcsönhöz jutni?- Nyilván ez a bank sem adna „ajándékot”. De óriási előnye, hogy személy szerint ismeri „Kis Jánost”, s tudja: megbízhat-e benne, viszontlátja-e a pénzét, amit kikölcsönzött.- Az országos intézmények is „öreg” egriekkel dolgoznak, így hát az OTP munkatársai is tudják, ki a jó „adós"...- Ez így van, csakhogy nem ők döntenek, hanem a budapesti központban.- Elképzelhetetlen, hogy egy regionális bank megbukjon? Itt emlékeztetni szeretném például arra, hogy a miskolci Rákóczi Bank tiszavirág-életűnek bizonyult...- Ez egy speciális eset. A Rákóczit a diósgyőri nehézipar fejlesztésére hozták létre. Ez eleve hibás koncepció volt, hiszen a kisember és a vállalkozó nem viszi olyan intézménybe a pénzét, amely egy lerobbanó iparágat finanszíroz. Ilyenformán az bukásra ítéltetett.- Vagyis, ön szerint jó lenne, ha Egernek saját bankja volna?- Ezt nem nekem kell eldön- tenem, hanem az itt élőknek. Ha ők végiggondolják, hogy elégedettek-e a jelenlegi helyzettel, akkor megtalálják majd a választ is. (négyessy) Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezető testületé által október végén elfogadott idegenforgalmi elképzelés lényege nem az elméleti alapvetés, hanem a terület továbbfejlesztéséhez szükséges időszerű állami feladatok meghatározása - mondta dr. Schagrin Tamás, az Országos Idegenforgalmi Hivatal elnöke. Az OIH az eddigi minisztérium főosztályból önálló minisztérumi hivatallá lép elő. Schagrin Tamás úgy véli, nem a szervezeti kérdések állnak a középpontban, a hangsúly az érdemi munkán van. A hivatal előtt álló feladatok közül az elnök kiemelte a megfelelő színvonalú, többféle kategóriájú turisztikai termékkínálat kialakítását, a fejlődést öszAz energiát emésztő készülékeinket kell másképpen kezelnünk vagy kicserélnünk, rossz szokásainkkal együtt. Ezt erősítette meg dr. Szabó Imre, a Magyar Energiahivatal főigazgatója. Mint megtudtuk tőle: lényegesen több energiát használunk, mint a fejlettebb országokban tönző és az Európai Unió irányelveivel összhangban levő közgazdasági és jogi feltétel- rendszer megteremtését. Ez — egyebek mellett - változást vonna maga után az adórendszerben, az utasvédelemben, a szállás- és vendéglátóhelyek osztályba sorolásában. Dr. Schagrin Tamás 3-3,5 milliárd dollárra becsüli az idegenforgalomból származó ösz- szes devizabevételt. Az idegenforgalmi alapot illetően a maga részéről elképzelhetőnek tartaná a régi, normatív rendszerhez való visszatérést. Ez ugyanis egyértelműen az ország idegenforgalmi bevételeinek alakulásától tette függővé az ágazatnak juttatott állami támogatás mértékét. élők. Hazánk energiafelhasználásából a majd másfél évtizeddel ezelőtti időszak 23,8 százalékához képest ez idő szerint 27,4 százalékban részesedik a lakosság. Egyetlen foknyi hőmérséklet-különbség hat százalékkal több fűtési energiába kerül! Akikre valamennyien méltán büszkék lehetünk Cjok neves feltalálót adott már kicsiny országunk a világnak, )J akiknek találmányai gazdagították az egyetemes emberiség szellemi kincseit. Gondoljunk csak Kandó Kálmánra, a villamos mozdony, Puskás Tivadarra, a telefon, Kármán Tódorra, a helikopter, vagy Gábor Dénesre, a holográfia feltalálójára. Ezért is örömteli a nemrég érkezett hír, amely szerint az említett nagy elődök mai utódai jelentős sikereket értek el. Az idén 43. alkalommal rendezték meg a belga fővárosban a Brüsszel Euréka találmányi szalont. A világ nyilvánossága előtt harminchárom országból - közöttük hazánkból is - ezerkétszáz újdonságot mutattak be. Rangos megméretés volt ez, amelyet legjobban az bizonyít, hogy a nemzetközi bírálóbizottság félezer alkotást díjazott. Hazánk ezen a bemutatkozáson kitűnő eredménnyel vett részt. Ez is arra enged következtetni, hogy szakembereink - szerte az ország különböző alkotóműhelyeiben - komoly munkát végeznek. A Magyar Feltalálók Egyesülete huszonkét alkotással szerepelt Brüsszelben, amelyek mindegyike díjat nyert. Érdemes megemlíteni az elismertek nevei közül is néhányat, hiszen ma már nemzetközileg is tudják, kik ők. Jeney Tibor és Oborzil Edit alumíniumharangja - amelyre sokan felfigyeltek Belgiumban - például elnyerte a vallon ipari miniszter, valamint a Folyóirat-kiadók Nemzetközi Szövetségének különdíját. Gál András és Tóth Károly kábelúsztató szerkezete a lengyel távközlési miniszter, míg Sulyok László és dr. Szentirmai László a román és a jugoszláv feltalálók különdíját kapta meg. A nevek hallatán felmerül a kérdés: mennyire ismerik (el) őket itthon? Tudják-e, hol dolgoznak, jelenleg mire törekszenek az újabb sikerekért? Ezek az alkotók általában szerény emberek, ezért nem szívesen beszélnek önmagukról, munkásságukról. Noha jó lenne, ha az illetékesek olyan kiadványt tennének közzé, amelynek lapjairól bárki megtudhatná, hogy kik ma az élvonalhoz tartozó feltalálóink, és mi foglalkoztatja őket. Annál is inkább, mert rájuk valamennyien büszkék lehetünk... Mentusz Károly Kevesebb energiával is lehet Száz keresőre jelenleg másfélszáz eltartott jut! A GAZDASÁG HÍREI Az 1995-97 közötti időszak foglalkoztatáspolitikájának vitaanyaga elkészült a Munkaügyi Minisztériumban. Erről kérdeztük dr. Pulai Gyula államtitkárt.- Az elmúlt öt évben több mint 1,3 millióval csökkent a foglalkoztatottak száma mondta. - Ezeknek az embereknek csak egy része munkanélküli, sokan mentek idő előtt nyugdíjba, de megnőtt a családon belüli eltartottak száma is. 1990 előtt száz aktív keresőre 80 eltartott jutott, most ez majdnem eléri a 150-et.- A kidolgozott elképzelés mire helyezi a hangsúlyt?- Arra, hogy az export növelésével és az import csökkentésével az állami beruházások, a közületi beszerzések előnyben részesítsék a hazai termékeket.- Mit terveznek a munkanélküliek elhelyezkedésének ösztönzésére?- Akik most tartósan munkanélkülieket alkalmaznak, a tb-járulék 70 százalékát leírhatják az adóalapjukból. Ez jövőre talán még kedvezőbb lesz.- A fiatalok munkanélkülisége tűnik napjaink legégetőbb problémájának...- Hogy a pályakezdők valamilyen támogatást kapjanak, ahhoz előbb „hivatalosan” munkanélkülivé kell válniuk. Szeretnénk elérni, hogy azok, akiknek nincs középfokú végzettségük, részt vehessenek olyan átképzéseken, amelyek révén a munkaerőpiacon hasznosítható ismereteket szerezhetnek. (FEB) A bábolnai IKR Kft. kazah kapcsolatairól Újabb három évre szóló, 42 millió dolláros keretszerződést kötött kazah partnereivel a Trading Complex Kft. és a bábolnai IKR Kft. A szerződés értelmében Kazahsztánban 25 ezer hektárral bővítik a jelenlegi 13 ezer hektárról a magyar technológiával termelt kukorica vetésterületét. Hamarosan bővítik a budapesti légikikötőt Bővítik a Ferihegy II. repülőteret. Erről december elején köt szerződést a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság és a kanadai Airport Development Corporations befektetői csoport. A beruházás keretében hozzávetőlegesen 10 milliárd forint értékben új utasforgalmi épület, repülőgép-beálló épül a meglévő mellé. A jövő év elején kezdődnek a munkálatok, és 1996 elejére készül el a Ferihegy II-B, amely az állam tulajdona lesz az LRI kezelésében. A bővítés befejeztével bezárják a Ferihegy I-et, ahol a jövőben csak kisgépeket és postai járatokat fogadnak. Családi vállalkozások a hazai oktatásban... A családi vállalkozások, vállalkozó családok volt a témája annak az országos konferenciának, amelyet a szegedi Pedagógiai és Közművelődési Szolgáltató Intézet rendezett. E témával hazánkban eddig senki nem foglalkozott. A magyar gazdaságban egyre nő a családi vállalkozások száma, a jövedelemszerzésen túl azzal a céllal is, hogy a tevékenységet a gyermekek folytassák, bele- j nőjenek a vállalkozásba szü- j leik mellett. A pedagógusok szerint országos programra van szükség: graduális, posztgraduális szinten kapjon helyet a vállalkozással foglalkozó tanárok képzése. Az adók növekedése és a vendéglátás jövője Elégedetlenek a vendéglátó vállalkozók. A vendéglátásban számításaik szerint 100 forint bevétel 3 forint 62 fillér hasznot hoz. Attól tartanak, ha az adóterhek növekednek, a szakma lehetetlenné válik. A Magyar Vendéglátók Ipartes- tülete szerint - a szakma felhígulását megelőzendő - minőségi vizsgára lenne szükség. Ez elengedhetetlen feltétele, hogy a vendéglátásban szakképzettek vállalkozhassanak. VALUTA vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 172,55 176,03 Ausztrál dollár 85,58 87,18 Dán korona 17,93 18,29 Finn márka 22,61 23,07 Francia frank 20,45 20,87 Görög drachma (100) 45,52 46,44 Holland forint 62,64 63,90 ír font 169,50 172,96 Japán yen (100) 110,14 112,34 Kanadai dollár 80,79 82,37 Kuvaiti dinár 368,67 375,91 Német márka 70,16 71,58 Norvég korona 16,12 16,44 Olasz líra (1000) 68,35 69,75 Oszt. schilling 9,97 10,17 Spanyol peseta (100) 84,00 85,72 Svájci frank 83,12 84,82 Svéd korona 14,70 15,00 USA dollár 110,73 112,87 ECU (Közös Piac) 13^,83 136,55
