Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1994-12-06 / 287. szám
1994. december 6., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal Párádon ma búcsúzik a képviselő-testület Ma délután öt órára hívta össze Nagy Oszkár, Párád polgár- mestere az utolsó testületi ülést. Ezen már csak egyetlen „apróbb” napirendi pont szerepel, ennek megtárgyalása után pedig ünnepélyesen elbúcsúztatják a ciklust a parádi képviselők is. Egyhetes késésben a Recski Hírmondó Mint Fekete József recski polgármestertől megtudtuk: a munkálatokkal megbízott nyomda leterheltsége miatt várhatóan egy hetet késik az önkormányzat lapjának megjelenése. A Recski Hírmondó így várhatóan csak e hét elején kerülhet az utcára. Színes képeslap készült Pétervásáráról A pétervásárai önkormányzat korábbi elhatározásának megfelelően végre elkészülhetett a miskolci Renita Kft. igényes kivitelezésében a város műemlék és központi épületeit bemutató képeslap. Az ízléses, nagy műgonddal elkészült képeslapon a templom, a kastély és a kollégium mellett helyet kapott a városháza modem épülete is. Jól sikerült az ivádi nyugdíjas-találkozó Közel hetven fő 70 éven felüli vett részt Ivódon a közelmúltban megrendezett, immár hagyományosnak mondható nyugdíjas-találkozón. A családias, igen kellemes hangulatú megemlékezésen először a helybéli óvodások és általános iskolások kedveskedtek egy műsorral az idősebb korosztály képviselőinek, majd Bacsó István polgármester köszöntötte a megjelenteket. Az estet egy közös vacsora zárta. Cikluszáró ülés Tarnaleleszen is Múlt héten tartotta cikluszáró ülését a tarnaleleszi önkormányzat. Ezen Palkovics Ákos polgármester a testület négyéves munkáját értékelte, majd - egyebek mellett - a képviselők megvitatták a jövő évi pénzügyi elképzeléseket, végül pedig ünnepélyesen elbúcsúztak egymástól a tagok. Nagy sikerrel mutatkozott be a mátraderecskei Blond Ászok Kft. a múlt héten megrendezett gyöngyösi expón is saját főzésű italukkal, a Blonder sörrel (Fotó: Perl Márton) Csomós László szerint tárgyalni kell az iskoláról A nagy port felvert bükkszéki iskolaüggyel kapcsolatban Csomós László, a pétervásárai körzet országgyűlési képviselője egyebek mellett a Hírlapnak elmondta: aggasztónak tartja, hogy az érintett önkormányzatok így, a gyerekek feje fölött intézkednek. Mint mondotta, azt a tényt kifogásolja, hogy a három település - Bükkszék, Szajla és Terpes -, illetve annak vezetői a bükkszéki körzeti iskola finanszírozásának kérdésében most és ilyen módon kerültek vitába. Szerinte ugyanis az iskolakezdés előtt bőven lett volna idő, hogy e kényes kérdésben az önkormányzatok megállapodjanak. — Egyébként úgy tudom - jelentette ki a képviselő a normatív támogatást Terpes és Szajla is átutalta a körzeti iskolát üzemeltető bükkszéki polgármesteri hivatalnak, és az e feletti, reálisan megállapított többletköltség arányos megosztásáról, átvállalásáról sem zárkóznak el. Ez esetben úgy gondolom, mindenképpen létrejöhet az önkormányzatok közötti megállapodás. Nem kellett volna az iskolás gyerekeket azzal riogatni, hogy holnap vagy a következő nap nem mehetnek az iskolába. Hogy ez a helyzet így alakult, elsősorban az iskolát üzemeltető önkormányzatot terheli felelősség. Ezen mulasztást pótolva sürgősen le kell ülni a három falu vezetőinek - szögezte le Csomós László. (Z. J.) A nehéz munka is lehet sikerekben gazdag Ha a női nyugdíjkorhatár nem változik, a jövő esztendőt immár nyugdíjasként köszöntheti Hangácsi Mihály né - Erzsiké Szajla jegyzője, akit erdőkö- vesdi lakásán kerestünk fel.- Hogy teltek a munkásévek, a hétköznapok? Hálás feladat-e több évtizeden keresztül a köz- igazgatásban dolgozni, a lakosság szolgálatában állni?- Valóban több évtizedes az a munkaviszony, amit egy cégnél, legalábbis egy szakterületen dolgoztam. Még az ötvenes évek elején nagyon fiatalon, mint adminisztrátor kerültem az erdőkövesdi tanácsra, majd hat év után Pétervásárára, az akkori járási székhelyre. Az átszervezést követően, 1966-tól Bükkszenterzsébeten vb-titkár- ként dolgoztam. E megbízatás mellett két éven keresztül, a rendszerváltásig, az istenmeze- jei tanácsnál is helyettesítettem. Nagyon jó érzéssel gondolok vissza az ott töltött közel húsz évre, az ott élő emberekre, a tanácstagokra, különös tekintettel a tanács elnökére — Utasi János bácsira -, akivel több cikluson keresztül dolgoztam együtt.- 1989 után hogyan alakult a sorsa? A rendszerváltást követően is maradtam eredeti szakmámban, a közigazgatásban, megpályáztam ugyanis a jegyzői állást Szajlán, hiszen ezek a feladatok alig változtak az önkormányzati rendszerben. A szakfeladatok ellátása mellett igyekeztem jó kapcsolatot kialakítani a lakossággal, a helyi testület tagjaival. Úgy érzem, összességében eredményes négy évet tudhat maga mögött az itteni önkormányzat. Szépen fejlődött ez a kis település, megépült — többek között - a polgármesteri hivatal, az óvoda, valamint a kerékpárút. Nem könnyű feladat a közigazgatásban dolgozni, de ugyanakkor szép és hálás dolog. Hitvallásom az volt - ma is az -, hogy háttérben csendesen, szerényen végezni ezt a nehéz, de sikerekben is gazdag és szép feladatot. Újra is csak itt kezdeném, ezt csinálnám!- Hogy gondol a nyugdíjasévekre, milyen elképzelésekkel vág ezeknek?- Az már világos, hogy a jövő év nem jelenti azt, hogy a visszavonulás, a tétlenség időszaka következik. A közigazgatásban szerzett tapasztalataimat továbbra is kamatoztatni szeretném. vagy a lakóhelyemen, vagy esetleg másutt. Zay József Ivódon a fejlesztés is fontos volt A közelmúltban tartották meg Ivódon a négyéves ciklust értékelő falugyűlést és közmeghallgatást, ahol a kistelepülés polgármestere, Bacsó István rövid, ám annál tartalmasabb beszámolójában elmondta: az ismert nehézségek, az anyagi természetű gondok ellenére több, a község életében komoly változást eredményező beruházást is sikerült megvalósítani az önkormányzatnak az eltelt négy esztendőben. Ezek között sorolta fel Ivád első embere a közel húszmillió forintos gázberuházást, a már régóta várt telefon- és kábeltévé-hálózat kiépítését. Bacsó István szerint szintén jelentős fegyverténynek számít, hogy a faluban több közút és a híd felújítására is sikerült anyagi forrást biztosítani. Nem bizonyult sokkal köny- nyebb feladatnak a helyi szociálpolitikai kihívásokkal való szembenézés sem. Mint azt a polgármester leszögezte: ez a terület bizonyult talán a legnehezebbnek, itt jelentkeztek a legsűrűbben a konfliktushelyzetek. Végső sorban azonban elmondható, hogy itt is sikerült áthidaló megoldásokat találni. Bacsó István szerint - az oktatás és egészségügy, valamint a közművelődés terén egyaránt - valamennyi intézménynél sikerült a működéshez szükséges személyi és dologi feltételeket biztosítani. Ezek többségükben megfelelő színvonalon funkcionáltak, bár - jelentette ki a polgármester - a közművelődés terén nagyobb ambíciókra, több dinamikára lesz szükség a jövőben. Recsk is a „vérkeringésben” „A négy éve megfogalmazott gazdasági programunk tűzte ki azt a célt, hogy Recsk infrastrukturális elmaradottságát csökkentse. Csak így lehet ugyanis remélni, hogy fellendül a vállalkozói kedv, a község lakosságmegtartó képessége nő, és munkahelyteremtő beruházásokat vonzunk ide” - mindezt Fekete József, a település polgármestere jelentette ki a négyéves ciklust értékelő utolsó testületi ülésen. Mint mondotta, a fejlesztéseken túl az alapfokú óvodai és iskolai oktatás, az egészségügyi, illetve szociális alapellátás mind tárgyi, mind személyi feltételei biztosítottak voltak. Fekete József szerint ugyanakkor komoly nehézséget jelent, hogy a mai napig nem sikerült rendezni a földekkel kapcsolatos tulajdonviszonyi kérdéseket. Ezek közül külön kiemelkedik a Búzásvölgyi-tó környéke, ahol az önkormányzat elképzelései szerint üdülő- területet alakítanának ki. Tény azonban - ismerte el a polgár- mester -, hogy e kérdésben jelenleg is perben áll a település a Belügyminisztériummal. A megvalósult fejlesztések sorában említette meg a testület vezetője többek között a gázvezeték-hálózat kiépítését, illetve a Rákóczi-telepi rész - mintegy 270 lakás - szennyvízcsatornázását, valamint az ez év nyarán átadott automata telefonközpontot. A közeljövő feladataival összefüggésben - már megkezdett beruházásként - nevezte meg a Recsken kívül Parádot és Mátraderecskét is érintő kistérségi szennyvízhálózat kiépítését. A nagyobb volumenű beruházás várhatóan 1997-ig leköti majd a település fejlesztésekre fordítható pénzeszközeinek jelentős részét. Eger bocsi évváltás: telefon- és szennyvízhálózat Benne jámnk az év utolsó havában: ez a zárás, illetve az újrakezdés időszaka. Egerbocson - tudtuk meg a polgármesteri hivatalban - a crossbar-hálózat átadásával búcsúztatják az óévet. A Bátorban lévő 380 vonalas központból száztízet Bocsra vezettek át. Igaz, a Matáv különböző okok miatt késett az augusztusi átadással, december közepénél tovább azonban nem kell várniuk az új készüléktulajdonosoknak. A következő esztendő viszont már egy újabb beruházás jegyében indul: a tervek szerint május végére befejeződik a szennyvízhálózat kiépítése. Ezt a fejlesztést is Szúccsal, Bátorral és Hevesaranyossal közösen valósítják meg. Már próbaüzemet tart a bátori határban lévő tisztítótelep, ebben a községben, illetve Hevesaranyoson már a hálózatot is lefektették. Egerbocson a község mintegy 35 százalékát hálózza már be a vezeték, a többivel ’95 első hónapjaiban készülnek el. A bocsiak távlati terve, hogy a település Bátor felőli részén új építési telkeket parcelláznak ki, hogy otthont teremthessenek a fiatal házasok. A község ösz- szevont rendezési tervében szerepel még a faluközpont rendezése - egyebek között a régi trafóállomás áthelyezése -, az utcák fásítása, amely alapul szolgálhatna egy tiszta, jó levegőjű üdülőfalu kialakításához. Váraszón tárgyalták November 29-én tartotta utolsó ülését a váraszói önkormányzat, ahol az eltelt négy évet értékelte és a ’95-ös tervkoncepciót ismertette Pálfi István polgármester. Ezzel kapcsolatban azt is elmondta, hogy a falu az elmúlt négy évben közel 80 millió forinttal gazdálkodott. Ebből fejlesztésre - a lakosság hozzájárulásával együtt - közel 40 milliót fordítottak, míg szociális kiadásokra mintegy 8 milliót. Az 1995. évi tervkoncepcióból kitűnik, hogy az önkormányzat - a korábbinál kevesebb - mintegy 11 millió forint bevétellel számolhat, amelynek nagy részét működési kiadásokra kell majd fordítani. Ugyancsak e héten került sor a közmeghallgatással egybekötött falugyűlésre is, ahol ezen kérdésekről a lakosságot is tájékoztatta a község polgármestere. Végelszámolás Recsken (Folytatás az 1. oldalról)- Az ítéletet megfellebbeztük. A mi dolgunk, hogy kiderítsük: végelszámolásra van szükség vagy felszámolásra, bár ugyanakkor érthető az APEH, illetve a TB álláspontja is, mivel rájuk ugyancsak nagy nyomás nehezedik a hatalmas kintlévőségeik miatt.- Nekik - főleg a költségvetés jelenlegi helyzetében - az a dolguk, hogy ezekből minél többet behajtsanak.- Mekkora a jelenlegi hitel- állomány, és ki fedezi a vállalat most képződő veszteségeit?- A hitelállomány nagysága ma még nem publikus, az általunk elkészítendő anyag azonban ezt is tartalmazza, amelyet a tulajdonosnak december 10-re ígértünk.- Az ÁV Rt. ígérete szerint ugyanakkor - ez év végéig finanszírozza a vállalat biztonságos üzemeltetéséhez szükséges kiadásokat, majd a december végi ülésén dönt az ércbánya sorsáról.- Korábban napvilágot láttak olyan becslések, miszerint a recski földben akár 20 milliárd dolláros ércvagyon is meglapulhat.- A felmérésekről szóló tanulmányok még a nyáron láttak napvilágot, azokat a Min- invest Rt. végeztette el, hitelességét nincs okunk kétségbe vonni.- Más kérdés azonban, hogy ennek kitermeléséhez ugyancsak súlyos milliárdok kellenek. A kérdés tehát inkább az: mit is ér ez az ércvagyon a kitermelési költségekkel szembeállítva, azaz mi a hozadéka? Kühne Gábor A recski ércbánya a századforduló tájékán