Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1994-12-06 / 287. szám
2. oldal Világtükör 1994. december 6., kedd 51 millió dollár helyreállítási munkálatokra A Világbank 51 millió dollárt nyújt Algériának. Részint ebből az összegből fogják finanszírozni a helyreállítási munkálatokat az ország északnyugati részén fekvő Maszkara térségében, ahol augusztusban földrengés pusztított - jelentette a Reuter az APS algériai hírügynökséget idézve. Kölcsöngarancia a Palesztin Hatóságnak Az Európai Unió 300 millió dolláros banki kölcsönre adott garanciát a Palesztin Hatóságnak - közölte vasárnap Nabíl Saat palesztin nemzetközi együttműködési „miniszter”. A politikus Gázában kiadott közleményében feltárta, hogy múlt heti brüsz- szeli tartózkodása alatt adta áldását az EU a garanciára. Az Európai Beruházási Bank által 25 évre nyújtott hitel kamata kedvezményes: négy százalék. Az olasz líra és az Európai Valutarendszer Olasz kormány- és gazdasági körökben vita kezdődött a nemzeti valuta újbóli visszatéréséről az Európai Valutarendszerbe, az EWS-be. Az olasz líra az ellene irányuló devizaspekulációk miatt lépett ki az EWS-ből 1992 őszén. Azóta a líra a német márkához képest 25 százalékot veszített értékéből. A líra kiválását érő kritika ezért nemcsak az olasz kormány- és gazdasági körökben erősödik, hanem mindinkább hallhatóak a bíráló hangok az Európai Unió többi országában is, ahol a líra értékvesztése miatt versenyképesebbé vált olasz exportőrök hónapról hónapra magukra irányítják a figyelmet. Enyhítették az autóvezetők teljes alkoholtilalmát Románia enyhített az autóvezetőkre vonatkozó teljes alkoholtilalmon, és 0,3 ezrelékben szabta meg a vér megengedett alkoholszintjét. A közlekedésben résztvevőkre Romániában büntetőeljárás vár, amennyiben a vér alkoholszintje 0,8 ezrelék vagy annál magasabb. Egyidejűleg szigorították a román pénzbírság-katalógust. Kína elégedett Ukrajna nukleáris leszerelésével Kína üdvözölte Ukrajna nukleáris leszerelését, és ünnepélyesen biztosította a kelet-európai országot, hogy felőle sohasem érheti atomtámadás. A kormány vasárnap tett ilyen nyilatkozatot, bő két héttel azután, hogy az ukrán legfelsőbb tanács döntést hozott az atomsorompó-szerződéshez való csatlakozásról. Megsebesült egy palesztin fiatalember Egy pokolgépes merényletkísérlet során súlyosan megsebesült egy palesztin a Gáza-övezet és Izrael közötti határátkelőnél, Erezben. A palesztin fiatalember egy szatyorba rejtett pokolgépet hozott működésbe, miközben a határátkelőnél hat izraeli katonából álló csoporthoz közeledett. A katonák tüzet nyitottak a robbanás irányába, amely egyébként nem követelt halálos áldozatot. Mehetnek-e a német katonák? Volker Rühe német védelmi miniszter kizárta annak lehetőségét, hogy német csapatok utazzanak az egykori Szovjetunió területén fekvő, harcok sújtotta Karabahba - jelentette az AP a Welt am Sonntag című hetilapra hivatkozva. Német újságok szerint Volker Rühe védelmi és Klaus Kinkel külügyminiszter között vita folyik ebben a kérdésben. Kinkel azon az állásponton van, hogy elevenebbé kell tenni az 52 országot átfogó EBEÉ szervezetét, amely a jövőben esetleg német és más nemzetiségű csapatokat küldhetné Karabahba. Ugyanakkor a német televízióban nyilatkozó külügyminiszter is kijelentette: jelen pillanatban ő sem támogatja német katonák Karabahba küldését. Rühe kevésbé áll ki az EBEÉ erősítése mellett, érvelése szerint egy nagyobb szerepet játszó EBEÉ csökkentené a NATO jelentőségét. Németország alkotmánybírósága idén hozott döntésében kimondta: az ország küldhet külföldre csapatokat nemzetközi akciók keretében. Ezzel elvileg véget ért az a második világháború óta folytatott bonni külpolitikai irányvonal, amelynek keretében arra törekedtek, hogy Németország kimaradjon a nemzetközi viszályokból. A politikusok véleménye azonban eltér abban a tekintetben, hogy most milyen nemzetközi feladatot vállaljanak el a német csapatok. A NATO felkérte Bonnt, hogy küldjön vadászrepülőket a Bosznia feletti légtér ellenőrzésére, aminek révén Németország a világháború óta első alkalommal venne részt harci cselekményben. A vadászgépek Boszniába küldését azonban sok politikus ellenzi, mégpedig a volt Jugoszlávia területén elkövetett náci bűncselekmények miatt. Ha nyílik a December 6-án Eger, Kalló-malom u. 87. alatt megnyílik a Jééé Diszkont áruházlánc legújabb tagja! Kedvező árak, széles áruválaszték! CM) Mennyi! ^ És csak ennyi! Jééé Diszkont. Eger, Kalló-malom u. 87. A hatvanas évek motorversenyzője, Stirling Moss a 25 éves, Holdat járt autóval közlekedett Londonban. Az autót a Tudományos Múzeumba vitte kiállításra. A Holdra szállás jubileuma alkalmából rendeznek itt tárlatot. Természetesen nem kis meglepetést okozott a furcsa jármű a zsúfolt utcákon. (FEB-fotó) Oroszország jelenleg nem Európa része? Oroszország jelenleg nem tekinthető Európa részének - hangsúlyozta a „Domino Efekt” című szlovák liberális hetilap legújabb számában Habsburg Ottó, aki a közelmúltban Kassán járva nyilatkozott a lapnak. A politikus arra emlékeztetett, hogy „ezt egyszer Jelcin is beismerte, amikor azt mondta: jómaga sem tudja, vajon ázsiainak, vagy európainak tekintse-e önmagát. Oroszország csak akkor válhat Európa részévé, ha már ázsiai gyarmataitól megszabadulva önmagát is európai országnak tekintheti. Ettől azonban még igen távol vagyunk, tehát én Európa és Oroszország közeledését belátható időn belül nem látom lehetségesnek.,, Habsburg Ottó szerint elkerülhetetlenül ,fontos, hogy egy-egy államon belül a nemzetiségek teljes egyenjogúságot élvezzenek - mégpedig a saját elvárásaik szerint, hiszen a bürokrácia különféle módon megnyilvánuló, megkülönböztető intézkedéseit puskaporos hordónak lehet tekinteni. Sajnos, Szlovákia kormánya elveti a kisebbségek kollektív jogainak elvét - állapította meg Habsburg Ottó. „Márpedig azoknak, akik a kollektív jogokat elvetik - sajnálom, de -, nincs helyük az Európai Unióban. Biztos vagyok azonban abban, hogy Szlovákia a saját érdekében magáévá fogja tenni a kollektív jogokat, hiszen az egyenjogúsághoz, tehát a nemzetek közötti békességhez egyedül ez vezethet.,, A Páneurópai Unió egyik alapítója, az Európa Parlament tagja a lapban egyértelmű bírálattal szólt a Szlovákiában máig hatályos, a kisebbségek szempontjából diszkriminatív Benes-féle dekrétumokról, melyek „egyszerűen nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat, s ezáltal önmagukat zárják ki a civilizált európai kontextusokból. A Benes-féle dekrétumok mindazok számára elfogadhatatlanok, akik az Európai Uniót a jogállamok közösségének tekintik” - mondta Habsburg Ottó. Hasonlóan éles bírálattal illette a szudétanémet kérdésben elzárkózó magatartást tanúsító Csehországot is, ahol a benesi dekrétumok még ugyanúgy „élnek”, mint Szlovákiában. Továbbra is harcok dúlnak Boszniában Vasárnapi jelentések szerint újabb harcok lángoltak fel a szerb és a horvát erők között Bosznia nyugati határa közelében - jelentette a Reuter. A boszniai szerb rádió közlése szerint 11 szerb katona életét vesztette, és mintegy 30 megsebesült a nyugat-boszniai Bo- sanski Grahovo város közelében dúló harcokban. Boszniai szerb katonai források szerint a boszniai horvát erők és a horvát hadsereg katonái vasárnap egész nap aknavetőkkel lőtték a környező falvakban található szerb állásokat. Horvát sajtójelentések szerint a boszniai horvát erők ellentámadást intéztek a szerbek ellen, és súlyos veszteségeket okoztak. Zágráb viszont cáfolta az újabb boszniai horvát katonai jelenlétről szóló híreket. (Korábban az Egyesült Államok nyomására Horvátország kivonta katonai erőit Bosznia területéről.) Ugyancsak vasárnap Ejup Ganic boszniai alelnök a szarajevói televízióban kijelentette, hogy a bosnyák kormányhadseregnek továbbra is ellen kell állnia a szerb agressziónak. A béketárgyalások esetleges folytatása kapcsán Ganic hangsúlyozta: a közvetett párbeszédet ugyan lehetségesnek tartja, de nem számít eredményre. - Karadzic szerbjei egyre radikálisabbak, ezért nem juthatunk velük egyezségre - mondta. Ganic megismételte azt a hivatalos bosnyák álláspontot, amely szerint Belgrádnak előbb el kell ismernie Boszniát, és csak azután kezdődhetnek közvetlen tárgyalások a szerb és bosnyák fél között. Mi történt a volt KGST-palota előtt? Két nappal a volt KGST-palota előtti rejtélyes akció után vasárnap este kiderült: Jelcin elnök biztonsági szolgálatának emberei voltak az álarcos fegyveresek, akik a belügyminisztérium alkalmazottjaival közösen hajtották végre a nagy visszhangot kiváltó akciót. Péntek este géppisztolyos, álarcos fegyveresek több órán át körülzárva tartották az épületet, és durván megmotozták, majd őrizetbe vették az épületben működő Moszt pénzügyi csoport tíz alkalmazottját. Vasárnap este, az orosz hivatalos hírügynökség ismertette az elnöki biztonsági szolgálat közleményét. Ebből, illetve az NTV tévétársaság Itogi című műsorából kiderült, hogy Vlagyimir Guszinszkijnak, a Moszt pénzügyi csoport igazgatójának, illetve testőreinek gépkocsijait Guszinszkij Moszkva melletti házától a volt KGST- palotáig péntek reggel már követték az állig felfegyverzett rohamosztagosok. A hivatalos indoklás szerint olyan értelmű jelzés érkezett ugyanis az elnöki biztonsági szolgálathoz, amely szerint a Jelcin által az elnöki dácsa, illetve a Kreml között használt, és a szervezet által biztosított útvonalon „ismeretlen fegyveresek közlekednek". A közlemény szerint a fegyvereseket, azaz a Moszt embereit őrizetbe vették, és vizsgálják, hogy törvényesen viselnek-e fegyvert, illetve használnak rádió adó-vevőt. Borisz Jelcin elnök a volt KGST-palota előtti, akciófilmekbe illő események felelőseinek szigorú megbüntetését helyezte kilátásba. Vjacseszlav Kosztyikov elnöki szóvivő közleményében szombaton emlékeztetett rá, hogy a rejtélyes akció súlyos aggodalmat keltett a közvélemény, illetve a bankárok körében egyaránt. Moszkvai megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a különös akció hátterében esetleg politikai okok is lehettek. A Moszt pénzügyi csoport, illetve a hasonnevű kereskedelmi bank ugyanis az egyik legbefolyásosabb pénzintézet Oroszországban, amely politikusokat és lapokat, valamint tévé- és rádió- állomásokat is támogat. Állítólag a Moszt áll Jurij Luzskov moszkvai polgármester mögött, akit az egyik lehetséges elnökjelöltnek tartanak. Az NTV az akció lehetséges magyarázataként említette, hogy az akció Moszt, vagy pedig Luzskov megfélemlítését célozta, aki ellen az utóbbi időben egyes lapokban egész sor olyan cikk íródott, amelyek a politikus lejáratását célozták.
