Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-30 / 307. szám

1994. december 30., péntek Eger És Körzete 5. oldal Kft. az Agria Játékok „újjáélesztéséért”... A Gárdonyi Géza Színházból heten létrehozták az Agria Já­tékok Kulturális Szolgáltató Kft.-t. Céljuk: a nagy hagyo­mányokkal rendelkező, de már négy éve szünetelő játékok új­jáélesztése, felkészülés a ’96-os millecentenáriumi rendezvény- sorozatra. A társaság fontosnak tartja az előadó-művészeti, szó­rakoztató tevékenység kiter­jesztését a megye településeire, s a színházi ellátás javítását. Az Agria Játékok keretében 1995-ben a Liliomfit, 1996-ban pedig az Egri Csillagokat kí­vánják bemutatni. Szilveszteri műsorok a megyei televízióban Élő adással jelentkezik holnap délután 6 órától a TV7, illetve a Szív TV. A koprodukciós prog­ram számos meglepetést tarto­gat: a kitűnő filmek mellett a TV7 stábja felvételeket készít az egri szilveszterezőkről, és számos értékes nyeremény talál majd gazdára a játékok során. A hajnalig tartó műsorban - a nézők kérésére - a stáb kivonul majd az óévet búcsúztatók ott­honába is. Nyugdíjas versmondók jelentkezését várják Az egri „Életet az éveknek” nevű nyugdíjasklub a Megyei Művelődési Központtal közö­sen vers- és prózamondó ver­senyt rendez a város és vonzás- körzete idősei részére. Jelent­kezni elsősorban magyar költők verseivel, illetve népmesével lehet. A produkció időtartama nem haladhatja meg az öt per­cet. A nevezési határidő 1995. január 31. A találkozóra febmár 14-én kerül sor. Bővebb infor­mációt és nevezési lapot a klub vezetője ad minden héten ked­den 16 és 18 óra között. Történelmi játszóház a szabadidőközpontban A Forrás Gyermek-szabadidő­központ az új évben is folytatja népszerű sorozatát, amelynek keretében a történelmi korok eseményeit, a különféle harco­kat, az azokban résztvevő híres emberek tetteit idézik fel a gye­rekek. A „Törökök magyar föl­dön” elnevezésű históriás ját­szóházukba várják az érdek­lődő osztályközösségeket. Szüret az Egedalján - vajon a mai bortermelőknek van-e oka örömre? „Ki kéne folyatni a boromat az utcára...” Mostanában, amikor már borrá érett a szőlők nemes nedve, nem lesz haszon nél­küli, ha visszaidézzük az 1930-as évek elejének szüreti hangulatát, mintegy körképet festve napjaink szőlőtermelői elé a 60 esztendővel ezelőtti múltról. A szőlőtermelés jelentősé­gét hűen tükrözi egy 1931-ből fennmaradt országos mező- gazdasági jelentés: „...Ezen művelési ágban 1000 millió pengőt meghaladó nemzeti vagyon van érdekelve, és 60.000 szőlőbirtokos és mun­kás kenyere és egzisztenciájá­nak megteremtése forog koc­kán..." Az Eger újság már 1930 végén így írt: „A borárak tel­jesen leromlottak, és a ter­melő, dacára a nagy termés­nek, még a munkáltatási költ­ségeket sem tudja kihozni. Majd az 1931. év mutatja meg, hogy mekkora hibát követtek el...” A beharangozott 1931-es év azután úgy istenigazában meg is mutatta! Az egri borpiaci helyzetet frappánsan tükrözi a január elején kiadott jelentés: „...Eger város szőlőművelő gazdái boraikat nem képesek értékesíteni, s ha értékesítik is, úgy 15-16 filléres áron, mely borértéket 19 fillér borfo­gyasztási adó terhel..." Márciusban, amikor már ja­vában folytak a szőlőmunkák, az Eger újság azt adta hírül, hogy „...a gazdák kétségbe­esve konstatálják, hogy termé­nyeiket nem tudják elhe­lyezni... Gyöngyösön és kör­nyékén az 1930-as termésből bepincézett bornak 90 száza­léka még a termelőknél várja a vevőt..." így azután nem volt meg­lepő, hogy az 1931-es szüret­ben nem volt öröme az egri szőlősgazdáknak: „A szedők nem dalolnak, s a gazda sem örül a bő termésnek. Ma is még hordókban van a tavalyi bor, s a környéken vannak bortermelő falvak, hol bol­dog-boldogtalan ihatja a szőlő levét. Ingyen! És ha nem akad elég potya vendég, akkor az elkeseredett gazdák fordítanak egyet a csapon, és megitatják az édes anyaföldet. Igyál, vén föld - kiált a gazda -, igyál keserű magyarföld, hadd foly­jon a bor, ha nincs már ember­fia, aki megvásárolja...” így írt akkoriban az Eger. A lapnak szemfüles riportere természetesen kint járt a hí­res-neves Szépasszony-völgy- ben, s elbeszélgetve a pincék húsén, vagy az előtte kifara­gott kőpadkán egy gazdával, az alábbi helyzetről adott tu­dósítást: „Egy liter óborért 12 fillért adnak, a hordó literje 10 fillér. Kétszer annyi mus­tom lesz, mint tavaly. Ha el­adom az óbort, éppen annyi hordót vehetek az árán, 2 fil­lérből pedig fizessem az adót, a munkáltatást, éljek a csalá­dommal, ruházkodjam. Ha tu­dok... Ki kéne folyatni a boro­mat az utcára. Árokba kéne ereszteni, hadd igyák meg a kutyák. Hová lesz az ember verejtéke, uram? Hát ennyit ér a munka...? 1931 novemberében az egri borosgazdák gyűlést tartottak. Az egyik felszólalót idézi az újság: „Ma, amikor az újbor ára 6 fillér, azt kell monda­nunk, hogy a szőlősgazdák és szőlőmunkások tendenciózus tönkretételéről van szó, mert ez az irányzat már 3—4 éve tart. Ez a vidék nem tud adót fizetni akkor, amikor a filléres bor árát 16-18 fillér fogyasz­tási adó terheli. Ilyent még nem látott a világ, hogy há­romszoros legyen az adó!..." Az Eger jótollú újságírója ellátogatott a Hajdúhegyre is, s ilyen körképet fest az ott lá­tottakról: „Az aljban éppen ebédelnek. Asszonyok a sze­dők... hagymát esznek. Egy darab barna kenyér, nem túl­ságosan nagy, meg egy fő ve­reshagyma: ez az egész ebéd. Mondják, hogy hetek óta nem esznek már főtt ételt. Hagyma járja, meg szőlő néha. Az asz- szonyok sápadtak, sápadt ké­pűé k... Heves vármegye főispánja a szeptemberi megyegyűlésen imigyen adott gyógyírt a sző­lőtermelők, a borászok sajgó sebére: ....Összeszorított ajak kal, szenvedve, de kemény elhatározással tűrjünk, áldoz­zunk mindent, ha kell...” De a megyegyűlésen egy felszólaló minden köntörfalazás és szé- pítgetés nélkül így adott han­got véleményének: ....Nem egy formán nyögjük a bajokat! Vannak, akik 100.000 pengős jövedelmeket húznak..." Mi sem jellemzi fényeseb­ben az 1931-es gazdasági helyzetet, mint hogy az egri érsekség birtokában lévő Eger újság egyik vezércikkében már ilyen hangot engedhetett meg magának az újságíró: „Nem szabad elhallgatni a fa­lusi népnek azt a szomorú sza­vát, amellyel felveti a kérdést: hát így kormányoznak ben­nünket az urak? Ebben az egyetlen mondatban annyi a vád, hogy félő a jövő...!” Szeretném hinni és remélni, hogy nem volt haszontalan visszaidézni a 60 évvel ez­előtti múltat éppen itt, Eger­ben, a világgá híresedett borok városában. Az elviharzott múlt ismerete sohasem lehet káros, mivel csak annak kristálytiszta ismeretében lesz építhető a jövő. Sugár István Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat EGERCSEHI polgármestere: Szabó István (MSZP) 1943-ban született Gyöngyös- solymoson, s 1967 óta él Eger- csehiben. Egerben tanult, s gépkarbantartó, -javító techni­kusi végzettséget szerzett. 1985-ben tanácselnökké válasz­tották. Az 1990-es önkormány­zati választásokon is bizalmat kapott, így most már a második ciklusát kezdte el a település életét irányító testület élén. 1972 óta nős, feleségével két gyermeket nevelnek. A képviselő-testület tagjai: Csirmaz Józsefné, Csirmaz István, Kormos József, Dénes Ferenc (valamennyien függetlenek), Vargyas Marianna (Fidesz), Bóta László (Munkáspárt), Dorkó Ottóné (SZDSZ), Kovács Gyula (MSZP), Kerekes József (MSZP). A Republic-os Bódi László ismét Egerben zenél majd... Elmaradhatatlan bőrdzsekijé­ben, kopaszon és fáradtan érke­zik a Kárpátaljáról. A Magyar Rádió stúdiójában mindenki őt várja. Belép, zsebéből előhúzza legújabb CD-jét, s már forog is a korongon a Kék Ibolya. Már egy évtizede ismerjük egymást, de legalább nyolc éve nem ta­lálkoztunk. Emlékeink Debre­cenben maradtak, s most, a pesti találkozón egy harmadik városról beszélgetünk, Egerről, az ottani koncertről.- Ha jól emlékszem, kétszer jártam ott az együttessel - kezdi Bódi Laci -, és nagyon jó emlékű koncertek voltak azok. Este, amikor mentünk az utcán, egy egész kollégium kint ült az ablakban, kiabáltak a lányok. Úgy éreztük magunkat, mintha a Beatles-fiúk lennénk. Jó bulik voltak azok, és valóban jók le­hettek, ha a teltházas sportcsar­nok emlékeit ma is képes va­gyok feleleveníteni. Most újra készülünk Egerbe is, mivel a médianapok rendezvényének keretén belül minden megye- székhelyre el szeretnénk láto­gatni. Érre az időre talán már elkészül legújabb lemezünk, amelynek zenéjét és szövegét 90 százalékban én írom, s a címe ez lesz: Cipő és a lány. Sokan kérdik mostanában: mi ez a közeledés a folkhoz, és ho­gyan kezdődött? „Mindig is volt” — válaszolom, mert tény­leg így is történt a zenei élet­ben! Az angol folk például rendkívül közel áll a beathez. Én magam pedig egy szlovákiai fellépés óta építem be éneke­imbe a népi dallamokat, amikor is a Tavaszi szél címűt több ez­ren énekelték együtt.- Szeretem a jó verseket is, és elbűvöl, amikor Ötezren tar­tanak velem, és fennhangon így szólnak: „Én fekszem itt, a kihűlt föl­dön”. Sziki Károly Mikófalván bővül a repertoár A Mikófalvai Öntevékeny Ha­gyományőrző Népi Együttes nemrégiben tartotta évzáró ün­nepségét. Amint azt Nemes Jó­zsefné, a csoport vezetője el­mondta, jelenleg 60 tagot szám­lálnak, akik majd mindannyian a községben élnek. Immáron 21 éve mutatják be a külföldi turis­táknak az oly népszerű mikó- falvi lakodalmast. Külföldi kapcsolataik közül érdemes megemlíteni a németországi Holtgastban működő együttest, hiszen ez évben a megyénkbe- liek fel is keresték őket. Mint kiderült, 1994 nem tartozott a legmozgalmasabb esztendők közé, hiszen a korábban meg­szokottnál kevesebbszer rop­hatták a táncot. Öröm az üröm­ben, hogy sok megyei és orszá­gos rendezvényen sikerrel sze­repeltek. Az elkövetkező idő­szakban repertoárjukat egy olyan passiójátékkal bővítik majd, amelyet a községben 1922-23-ban mutattak be... S noha - fogalmaz Nemesné - az idén kevesebb fellépésük volt, a gárda mégis teljesen önellátó, azaz saját erőből te­remtik elő a műsorok bemuta­tásához szükséges megannyi kelléket. És ez manapság nem kis dolog... Bajzát György lett az alpolgármester Felsőtárkányban megtartotta alakuló ülését a képviselő-tes­tület. A megbízólevelek átadása és az eskütétel után Bakondi Simon polgármester előterjesz­tésére Bajzát György képviselőt alpolgármesternek választották meg. A 27 éves, államigazga­tási főiskolai végzettségű fiatalember az egri polgármes­teri hivatalban dolgozik, és tár­sadalmi megbízatásként látja majd el új feladatát. Az első­ként létrehozott pénzügyi bi­zottságba Bajzát Albertet és Pócsik Gábort delegálta a testü­let. Döntés született a polgár- mester illetményéről is, ame­lyet 85 ezer forintban állapítot­tak meg a „szenátorok”. A kö­vetkező ülést január 18-án tart­ják, ahol már terítékre kerül a szervezeti és működési sza­bályzat, s szó lesz a költségve­tési tervszámokról is. A cukornád csodája a kozmetikában Több hónapja folytatnak úgy­nevezett hámlasztó kezelése­ket a kecskeméti Dr. Derm Kozmetikában. E módszert Egerben Tóthné Környei Judit kozmetikus is alkalmazza. Az eredményekről, az új módszer­ről kérdeztük.- Ez egy olyan új lehetőség, amely a problémás, érzékeny bőrök „gyógyírja” lehet?- Az elmúlt években - mondja - neves amerikai és európai kutatók megállapítot­ták, és tesztekkel, szövettani vizsgálatokkal bizonyították, hogy az alfa-hydroxi savak ha­tékonyan képesek az idős, el- szarusodott bőrt lágyabbá, bár­sonyosabbá tenni, megfiatalí­tani. A kisebb ráncok ezáltal elsimulnak, s mélyebbre lá­gyulnak. A vízhiányos bőr nedvességmegtartó képessége fokozódik. A pattanások, a mi­tesszerek is kedvezően kezel­hetők: a faggyútermelés és a gyulladás csökken, az arcbőr rendellenességei eltűnnek.- A közvélemény és a szakma is titokzatos vegyüle- tekröl beszél. Melyek ezek?- Az alfa-hydroxi savak számos gyümölcsből előállít­hatok, de kozmetikai célra a cukornádból kivont glycol-sav a legalkalmasabb. Kis mérete és egyszerű szerkezete miatt könnyen behatol a bőrbe, és al­lergiára sem kell számítani.- A hámlasztást bőrgyógyá­szati vagy kozmetikai kezelés­nek tekinthetjük?- Maga a hámlasztás a plasztikai sebészeti rendelők­ből került át a kozmetikákba. A legnagyobb hagyományok­kal az amerikaiak rendelkez­nek, az ő módszerüket „fino­mította” kozmetikai célokra dr. Herald Gerbny svájci bőr­gyógyász professzor. Az ő út­mutatásai alapján egy komp­lett glycol-savas „kezeléscso­magot” dolgozott ki a Rosa Graf kozmetikai cég. Magyar- országon elsőként a kecskemé­tiek használták, Heves megyé­ben pedig én kezdtem el al­kalmazni ezt az európai szen­zációnak számító eljárást.- Milyenek az első tapaszta­latok, okoz-e fájdalmat a keze­lés?- A hámlasztások fájda­lommentesek, allergia vagy bőrirritáció egyetlen esetben sem fordult elő, nem is igen lesz a jövőben sem. A módszer biztonságos, a bőr szemmel láthatóan nem - vagy csak- enyhén - hámlik. A hatás lé­nyege nem a bőr erőteljes „le- maratása”, hanem csak a nor­mál hámlás elősegítése, a bőr megújulásának ösztönzése.- Mindenkinek - hölgyek­nek, uraknak - egyaránt ajánlja?- Igen. De néhány tanácsot jó, ha megfogadnak: a mód­szer akkor válik tartóssá, ha legalább 8 hetes kúrát vesznek igénybe. Előkészítő ápolás, tesztkezelés nélkül ne vegye­nek részt hámlasztáson. A nyári hónapokban ez az eljárás - a bőr természetes fényvé­delmének csökkenése miatt - nem végezhető. Legideálisabb áprilisban elkezdeni. S nagyon fontos, hogy mielőtt bármilyen kozmetikai beavatkozásra rá­szánják magukat, kérjék ki szakember véleményét. (szüle) Janula emlékére... A nemrégen elhunyt dr. Zvarna Janula egri belgyógyász főor­vosra emlékeznek e néhány sorral barátai, ismerősei. Janula, drága: 55 évesen mentél el. Azt hittük, ez Veled soha nem történhet meg. Veled, aki egész életedben gyógyítottál, emberbarátként kezelted a be­tegeidet. Mindenkivel kedves voltál, noha orvosként sok tra­gédiát átéltél. Sajnos, a sors ki­számíthatatlan, Amikor 1949-ben ide sodort a kényszer, nem tudhattad, hogy hátralévő éveidet itt éled le, és itt szolgá­lod az embereket. Gyógyító­munkádat a kórházban kezdted, majd a Berva, a Csepel Autó, a KAEV, az Agria Bútorgyár kö­vetkezett, végül újra a kórház­ban tetted a dolgod. Amikor döntened kellett, magyar állampolgár lettél, s itt maradtál közöttünk, barátaid között. S most már ez mind­örökre így lesz...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents