Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-29 / 306. szám

1994. december 29., csütörtök Gazdaság 9. oldal Jelentősen élénkült bérmunkaforgalom A francia Béghin Say érdekeltségi köréhez tartozik a Mátra Cukor Rt. és annak termékei is (Fotó: Mentusz Károly) Külföldi kézbe került az élelmiszeripar közel fele Gyöngyösön: a pénz hiánya miatt egyetlen épületet sem újítottak fel A két dolog látszólag nem függ össze: az önkormányzat bir­tokában lévő lakások fenntartása, illetve azok értékesítése a lakók részére. Pedig sem az egyikből, sem a másikból nem maradhat ki a Patina Rt., amely Gyöngyösön a házak és a la­kások kezelője.- Az otthonok értékesítése nem ránk tartozik - hívja fel a figyelmemet Szabó Gyula, az rt. elnöke. - Nekünk csak az önkormányzati tulajdonú bér­leményekkel van gondunk.-Mi tartozik a Patina fel­adatai közé ebben a kör­ben?- Az épület rendben tartása, de a lakáson belül minden a bérlő teendője. Mi csak arról gondoskodunk, hogy az épület lakható legyen, és manapság ez sem kevés.- Hány épületet újítottak fel az idén?- Egyet sem. Egyszerűen azért, mert nincs rá pénz. Mi csak a lakbérekből befolyt összeggel gazdálkodhatunk. Ez pedig kevés ahhoz, hogy felújítást végezhessünk.- Honnan kellene kapniuk pénzt a felújításra?-A tulajdonostól, a helyi önkormányzattól. De...!-Biztosan tudja, hogy elég nagy az elégedetlenség a la­kók körében amiatt, hogy évek óta csak romlanak a házak, senki nem tesz semmit az álla­guk megóvása érdekében.-A Patina vállalkozó cég. Ebből nemcsak az következik, hogy csak azt a munkát vé­gezzük, amit megrendelnek tő­lünk, na és aminek fejében fi­zetnek is. Hanem az is, hogy mi úgyne­vezett külső megrendelőknek is dolgozunk. Erre most is van több példánk is.- Értsem úgy: a szakem­ber-gárdát megtartották?- Szó sincs róla. Nagyon sokat elbocsátottunk. Ha a munka úgy kívánja meg, ak­kor felveszünk mondjuk tíz kőművest, vagy más iparost.-Egyik napról a másikra? Csak úgy?- Ma nincs nehézség abban, hogy munkásokat kapjunk. Tucatszámra van jelentkező. Ebben a mostani helyzetben...!- Tehát jelentős mértékű el­bocsátás történt?- Olyannyira, hogy például titkárnő sincs. Most is az egyik műszaki ellenőr ül kint az asztalnál, és végzi azokat a teendőket, amik a titkárnőre tartoznának. Vagy azt is el­árulhatom, hogy összesen egy olyan alkalmazottunk van, aki tud gépelni.- Térjünk vissza a lakás­ügyhöz. Milyen a lakbérfize­tési morál a városban?- Súlyos milliókkal tartoz­nak a bérlőink. Vannak közöt­tük olyanok, főként a nyugdí­jasok, akik nem tudnak fizetni, és vannak olyanok, akik úgy fogják fel, ha a másik nem fi­zet, én sem fizetek.- Miért nem fordulnak bíró­sághoz?- Fordulunk, de gondolja el, mennyi idő telik el addig, amíg a bíróság kimondja az ítéletet, majd elrendelik a vég­rehajtást, és ha valakinek a nyugdíjából levonnak havonta kétezer forintot a tartozása tör­lesztésére, hány év múlik el, amíg a mondjuk százezer fo­rintos tartozást kifizeti: ez sem könnyű megoldás.- Mi lesz a mostani házfel­ügyelőkkel?- A jövőjük teljesen bizony­talan. Az új lakástulajdonosok vagy alkalmazzák őket to­vábbra is, vagy nem. Meg­mondtuk nekik, úgy dolgoz­zanak, hogy az új körülmé­nyek között is számítsanak rá­juk.- Mit vár a Patina Rt. a jö­vőt illetően?- Az új körülmények között a mi sorsunk is kétesélyes. Vagy megbíznak bennünket továbbra is az épületek fenn­tartásával, vagy nem. Az attól függ, hogy a lakástulajdono­sok maguk akarják-e az ügyei­ket intézni, vagy azok intézé­sével megbíznak mást. Ha másra akarják átruházni ezt a feladatot, akkor az a kérdés, hogy honnan, kitől kapnak jobb ajánlatot.-A bérleti viszonya kedve­zőbb, vagy a tulajdonosi?-Attól függ, mit veszünk alapul. Ha a havonta esedékes kiadásokat vizsgáljuk, azt mondhatom, hogy a lakbér ki­sebb összeget tesz ki általá­ban, mint amennyit a közös költségekre, illetve fenntartási alapra kell fizetni havonta.-A Patina hogyan jár job­ban?-A Patina Rt. vállalkozói alapon tevékenykedik. Ne­künk az a fontos, hogy meg­rendeléseink legyenek, és azok nyomán nyereségesen dolgozzunk. Ezért természete­sen meg kell mindent tennünk. G. Molnár Ferenc Tízparancsolat a beruházni kívánóknak Az elmúlt négy évben az élel­miszeriparba megközelítően 82 milliárd forintot fektettek be, miközben az ágazati beruházás az 1990. évi 17,7 milliárd fo­rintról 1993-ra 26,4 milliárd fo­rintra emelkedett - jelentette az MTI a Földművelésügyi Minisz­térium összefoglalója alapján. A beszámoló szerint a beruhá­zások reálértéke elmarad a ko­rábbi évekétől, mivel az élelmi­szer-ipari vállalatok jelentős ré­sze nem, vagy alig fordított pénzt fejlesztésre. Jobbára gépek, berendezések beszerzésére költöttek, ami ta­valy elérte a beruházások össz­költségének 75 százalékát. Az importgépek aránya évről évre fokozatosan emelkedett, és je­lenleg már csaknem kétszerese a belföldinek. A befektetések mértéke A megváltozott gazdasági szer­kezet az agrárműszaki fejlesz­téssel forgalmazó FM Műszaki Intézetének munkájában is vál­tozást sürgetett - mondta Mé­száros György igazgató. A gö­döllői székhelyű intézmény fel­adata korábban főleg a nagy­üzemi gépesített technológiák kidolgozása, az ezekhez szük­séges gépújdonságok vizsgá­lata, minősítése volt. Az intézet VALUTA vételi eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 171,43 174,91 Ausztrál dollár 86,36 87,96 Dán korona 17,93 18,29 Finn márka 23,26 23,72 Francia frank 20,35 20,77 Görög drachma (100) 45,45 46,37 Holland forint 62,82 64,08 ír font 169,19 172,65 Japán yen (100) 110,49 112,69 Kanadai dollár 79,08 80,66 Kuvaiti dinár 369,80 377,04 Német márka 70,31 71,73 Norvég korona 16,11 16,43 Olasz líra (1000) 67,51 68,91 Oszt. schilling 9,99 10,19 Spanyol peseta (100) 83,11 84,83 Svájci frank 83,33 85,03 Svéd korona 14,81 15,11 USA dollár 111,03 113,17 ECU (Közös Piac) 133,68 136,40 azokban a vállalatokban a leg­nagyobb, amelyek a privatizá­ció viszonylag korai szakaszá­ban kerültek külföldi kézbe. Az élelmiszeripar jegyzett tőkéjé­nek megközelítően 44 százaléka volt tavaly év végén külföldi tu­lajdonban. A külföldiek első­sorban olyan vállalatok iránt érdeklődtek, amelyekkel évek óta kereskedelmi-gazdasági kapcsolatban álltak, illetve amelyek a biztos belföldi - kismértékben nyugati - pia­cokra termeltek. Ezek közé tartoznak a nö­vényolaj-, a cukor-, az édes-, a szesz-, a sör- és a dohányipar cégei. Az említett szakágazatok az élelmiszeripar 26,4 milliárd forintos tavalyi beruházási tel­jesítményéből megközelítően 17 milliárd forinttal részesed­tek. foglalkozott a termelésben mind jelentősebbé váló háztáji, illetve kisüzemi gazdálkodás gépeinek fejlesztésével is. Az átlagosnál szárazabb idő­járásra való tekintettel a víz megőrzését segítő talajműve­lési technológiát dolgoz ki. Kí­sérletet folytatnak a költségta­karékosnak ígérkező, szántás nélküli kukoricatermelési eljá­rással. Jean-Francois Jenewein me­nedzserirodát tart fenn számos volt szocialista országban, így Budapesten is. A neves gazda­sági szakember a közelmúltban a bécsi székhelyű Der Standard című napilapban tette közzé a kelet-európai beruházóknak szánt tíz jó tanácsát. íme, a közgazdász intelmei: 1. Ne tervezz rövid távra! A kelet-európai beruházások leg­korábban öt-hét év után térül­nek meg. 2. Ha vegyes vállalatot alapí­tasz, kérj tanácsot előtte olyan szakemberektől, akik a te érde­keidet tartják szem előtt! Ta­nulmányozd a terepet. (A régi nómenklatúra és az új keleti maffia tekintélyes hálózattal rendelkezik ma már ebben a ré­gióban.) 3. Csak olyan üzemrészeket vásárolj, amelyekre valóban szükséged van! Gyakran ele­gendő, ha a megállapodás csu­pán licencszerződésekre, szállí­tásokra korlátozódik, mert így is célt érsz. 4. Irányozz elő át- és tovább­képzést, különös tekintettel a vezetési ismeretekre, a költsé­gérzékeny gazdálkodásra! 5. A műszakiak és szakmun­kások Kelet-Európábán általá­ban jól képzettek. A kontrolling és a marketing területén azon­ban nehéz megfelelő munka­erőt találni. Teljesítményará­nyos jutalékot fizess nekik, semmiképpen sem fix bért! 6. Új munkaerő beállításakor ne csak a szakmai ismereteket ellenőrizd, hanem a piacgaz­dálkodási szemléletmód meglé­tét is! (Megfelelő teszttel csök­kenthető a későbbi fluktuáció.) 7. Vedd tekintetbe a külön­böző térségek nemzetiségi ösz- szetételét, ezzel kiküszöbölhe­tők a szükségtelen konfliktusok (például szerbek és horvátok, vagy csehek és szlovákok kö­zött.) 8. A cég központja dolgozzon ki nagyszabású programot a te­vékenység sokoldalú támogatá­sára, az ellenőrzés legyen rend­szeres! Tanácsos, ha az ügyve­zetést az első két-három évben nyugat-európai munkatárs, vagy egy hazatelepült látja el. 9. Tanulmányozd a helyi kul­túrát és szokásokat! Az osztrá­koknak különösen érzékük van a kelet-európaiakhoz, ezért is alkalmazzák őket szívesen a nemzetközi beruházás terén. 10. Légy türelmes! Hogy mennyit érzünk találó­nak és indokoknak ebből a tíz- parancsolatból? Ez megítélés kérdése. De jó, ha tudjuk, hogy ilyennek látja Kelet-Európát, s benne Magyarországot az, aki beruházási tanácsokat ad. Ferenczy Europress A kis jövedelmű emberek éle­tében sajnos fontos szerepet töl­tenek be a „feketepiacok”, ahol olcsón jutnak ruhaneműhöz, használati tárgyakhoz. Min­denki tudja, hogy ezekre az árukra sem garancia, sem mi­nőségi jótállás nincs, mégis el­kelnek, mert az üzletek árait egyre kevesebben tudják meg­fizetni. Ugyanakkor a legális boltok tulajdonosai joggal bosszankodnak: méregdrágán bérelnek helyiségeket, fizetik az adót, a vámot, a tb-járulékot. Hogyan is versenyezhetnének a tisztességes kereskedők a zug­árusok és, csempészek árai­val? A szolgáltatásoknál jobb a helyzet? Aligha. Ha egy adókö­teles „szerelő” helyett talál az ember egy „fusizó” mestert, mindketten jól járnak. Csak ép­pen az állam és közvetetten mindannyian járunk rosszul, hi­Az esztendő első nyolc hónap­jának végéig - az adatok tanul­sága szerint - a behozatal folyó áron megközelítette a 926 mil­liárd forintot. Ez 35 százalékkal több, mint amennyi tavaly az év első nyolc hónapjában volt. A kivitel viszont mindössze 655,5 milliárd forintot ért el, ám az előző év alacsony exportszint­jéhez képest ez is harmincszá­zalékos emelkedést jelentett. A Központi Statisztikai Hiva­talnak a távirati irodához nem­rég eljuttatott jelentéséből az is kitűnik, hogy a nyolchavi áru­forgalmi mérleg egyenlegében 270 milliárd forintos - mintegy 2,6 milliárd dolláros - hiány ke­letkezett. Az értesülések szerint jelen­tősen megélénkült a bérmunka­forgalom. Az aktív bérmunka értéke a múlt évihez képest több mint negyven százalékkal emel­kedett. Felfedezés, európai összefogással...! Tfirdekes hírt közölt a napok- LLban az AP hírügynökség. A Németországban tevékenykedő tudósok fölfedeztek egy új ké­miai elemet, amelynek atom­száma 110. Ez a legnehezebb elem, amelyet valaha előállítot­tak. Mindez úgy jött létre, hogy napokon át nikkelatomokkal bombáztak ólomatomokat a darmstadti kutatóközpont ré­szecskegyorsítójában . A nemzetközi tudóscsoport Peter Ambruster német fizikus vezetésével 1981-1984 között már előállított három másik nehézelemet. Am a mostani fel­fedezés európai összefogással jöhetett létre, miután jó néhány orosz, szlovák és finn kutató működött együtt az új elem elő­állításában, amelynek egyelőre nem adtak nevet. A természetben előforduló legnehezebb elem jelenleg a 92-es atomszámú urán. A most előállított 110-es atomszámú elem a létrejötte után a másod­perc ezredrészének töredéke alatt kisebb atomszámú ele­mekre bomlik. Jelenlétét úgy si­került igazolni, hogy lebomlá­sakor kibocsátott egy olyan speciális részecskét, amelyet a mérőműszerekkel észleltek. Az új elem atomsúlya 269, és a kémia közismert „kottájában", a periódusos rendszerben a nikkellel, a palládiummal és a platinával található egy cso­portban. A szenzációs bejelentés gazdasági jelentőségét még egyelőre nem tudjuk, ám annyi bizonyos, hogy hozzájá­rult az anyagi világ további megismeréséhez. Nem kevésbé ahhoz, hogy európai kutatók összefogásával született, amely az együttműködés újabb jó pél­dája. Mentusz Károly szén nemzeti méretekben ön­magunkat csapjuk be. Nincs orvosság a feketegaz­daság visszaszorítására? A Pénzügyminisztériumban ipari, pénzügyi, adóügyi, vámügyi, belügyi és igazságügyi szakér­tők bevonásával koordinációs testületet alakítottak a szürke- és a feketegazdaság visszaszo­rítására, noha ez a probléma nemcsak a Pénzügyminiszté­rium ügye. Mindannyiunk ér­deke volna az adózási fegyelem megszilárdítása, a pénzügyi jogszabályok betartása. Minden társadalomban ma már ponto­san tudja állam és állampolgár: az adó nem pusztán sarc. Olyan bevétele egy országnak, amely­ből önmagát tartja fenn, amit újraoszthat lakosai között. Ér­demes hát önmagunkat megrö­vidíteni? Németh Zsuzsa Ferenczy Europress A GAZDASAG HÍREI A Westel második hazai telefonközpontja Elkészült a Westel 900 GMS Rt. telefonközpontja. A Szé­kesfehérvárott üzembe helye­zett 25 millió dolláros beren­dezéshez még az év végéig 47 új bázisállomást csatlakoztat­nak. Ez javítja az 54 ezer elő­fizetőnek nyújtott szolgáltatás minőségét. Önkéntes biztosító- pénztárak alakultak Hetven önkéntes kölcsönös biztosítópénztár jött létre de­cember elejéig az országban. A pénztárak több mint fele te­rületi alapon szerveződött, s közülük december elejéig 16 kapta meg a felügyeleti enge­délyt. A hetven pénztárból 65 nyugdíj-, 4 egészség-, 1 önse­gélyező pénztár. Új benzinkút nyílt az MO-ás autópályán Egymással szemben nyitott benzinkutat a Mól Rt. és az ÖVM az MO-ás autópálya ha­tos kilométerszelvényénél. A megnyitón Subái József, a Mól Rt. elnöke elmondta, hogy a három hónap alatt felépült benzinkút a részvénytársaság első, autópálya mentén elhe­lyezkedő kútja. Tervezését az Utiber, kivitelezését pedig a Betonútépítő Rt. végezte. Egy­üttesen 130 millió forintba ke­rült. Minőségi árukkal piacok megszerzéséért Elsőrendű feladat a hazai fo­gyasztók ellátása jó minőségű kertészeti áruval - jelentette ki Lakos László földművelésügyi miniszter az I. országos kert­vetélkedő díjkiosztó ünnepsé­gén. A piacok bővítése, az el­veszett keleti piacok vissza­szerzése csak kiváló minőség­gel és termékválasztékkal ér­hető el. A kiírásra beérkezett 157 pályaműből 139 felelt meg a követelményeknek. Néhány területen nőttek az exportárak A Központi Statisztikai Hiva­tal adatai szerint az iparunk exportértékesítésének forint­ban mért árai októberben - a múlt év decemberéhez képest - 16 százalékkal voltak maga­sabbak. Mindezek mérsékel­ten meghaladták a forintleér­tékelések 14,9 százalékos mér­tékét. A kiviteli árak elsősor­ban a papíriparban, a műtrá­gyagyártásban, az ipari gáz­gyártásban, valamint az édes­iparban növekedtek. Adómentes önbecsapás? Vízmegőrző talaj művelés

Next

/
Thumbnails
Contents