Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1994-12-29 / 306. szám
6. oldal Horizont 1994. december 29., csütörtök Dr. Varga Mária, a tudós tanár Szolnokon született egy négygyermekes család első gyermekeként. Apja gépész- és kultármémök volt a MÁV-nál. A családfő munkaköre miatt gyakran változott a lakhelyük. Korábban Mezőtúron, Szentesen, Kecskeméten, Szolnokon, 1946-tól pedig Hatvanban laktak 1951-ig, ahol apja a MÁV osztálymémökség vezetője volt. Varga Mária 1946-tól 1951-ig a hatvani 2. Sz. Általános Iskolában tanult. Kedvenc tanára Rozmaring István volt, akit vidámsága, természetessége miatt szeretett, és szigorúsága, igazságossága miatt tisztelt. Itt választott először példaképet is, Ripka Erzsébet személyében, aki a történelmet szerettette meg vele, és a tanári pályát. Megrázó élményben volt része 1950-ben, amikor gyermekként maga is részt vett az újhatvani katolikus hívők tüntetésében, és társaival együtt neki is menekülnie kellett a tüntetést szétverő AVO-sok elöl. Jellemének, munkaszeretetének alakulására nagy hatással voltak az Abonyban gazdálkodó nagyszülei. Csaknem minden évben náluk nyaralt. Itt tanulta meg tisztelni a kétkezi munkát, itt tapasztalta, hogy a munkát nem kényszerű szenvedésnek kell felfogni, hanem olyan szükségszerűségnek, amely az emberi élet feltétele. A középiskolát már Budapesten végezte. Itt is szerencséje volt, mert néhány egészen kiváló tanár tanította. Kővári Károly a matematikát, ifj. dr. Horváth Jánosné pedig a magyart. Végül is az ő példáját követte, amikor az egyetem magyar-történelem szakára jelentkezett. Nagy csalódást jelentett számára, hogy bár a felvételin sikeresen szerepelt, helyhiány miatt nem vették fel 1955-ben. Még ebben az évben férjhez ment dr. Mészáros István orvoshoz. Egyetlen feltételt szabott: a továbbtanulásról nem mond le. A kezdő kórházi orvosi fizetés azonban nem volt elegendő kettejük megélhetéséhez. Lakást sem kaptak. Egy kórházi orvosi szobában laktak. Munkát vállalt: laboráns Ragadványnevekből írta doktori disszertációját lett a kórházban. 1956-ban megszületett első gyermekük, István. Abban az időben gyes nem volt. Hat hét után újból munkába állt. A gyermek egyedül volt a lakásban, míg a szülők dolgoztak. A folyosón arra járó nővérek szóltak egyiküknek, ha a szobából kihallatszott a gyermek sírása. Egy év után feladták a küzdelmet, és másfél éven át a nagymamánál nevelkedett a kicsi. Közben 1958-ban ismét jelentkezett az egyetemre. Fel is vették, de levelező tagozatra, magyar-könyvtáros szakra. Otthagyta a kórházi munkát, és tanítást vállalt Sümegen, az általános iskolában. 1959-ben megszületett a másik gyermek, Iván. Nevelte a két gyermekét, végezte az egyetemi tanulmányait, és egy év után gimnáziumban kezdett tanítani. 1964-ben kitűnő eredménnyel fejezte be az egyetemet, 1967-ben megszületett a harmadik gyermekük, Endre. 1973-ban pályát módosított. A tanári munkát könyvtárosival váltotta fel, átvette a tapolcai orvosi könyvtár vezetését. Egy év múlva „summa cum laude” minősítéssel magyar nyelvészeti bölcsészdoktori címet szerzett. Disszertációját Bazsi község ragadványneveiről írta. 1976-ban Rácz Endre professzor ösztönzésére bekapcsolódott az országos földraj- zinév-gyűjtő mozgalomba. Elvállalta Veszprém megye földrajzi neveinek gyűjtését, a gyűjtés irányítását, a gyűjtött anyag feldolgozását és a közreadás megszervezését. Emellett orvostörténeti előadásokat tartott, orvostörténeti dolgozatokat írt. Időközben tagja lett az Orvostörténeti Társaságnak, a Nyelvtudományi Társaságnak, az ELTE Névkutató Munkaközösségének, a Magyar Könyvtárosok Egyesületének, a Néprajzi Társaságnak. Számos dolgozata jelent meg a különböző szakfolyóiratokban. Házassága megromlott, a gyermekek felnevelése után elvált. 1985-ben újból házasságot kötött Sümegi Jánossal, akit gyermekkorában ismert meg Hatvanban. A férje a hatvani Grassalkovich-kastély rekonstrukciójának építésvezetője volt, ezért úgy döntöttek, hogy Hatvanban telepednek le. Varga Mária a Bajza-gimnáziumban vállalt állást, onnan ment nyugdíjba is. A tudományos munkát nem hagyta abba a tanítás mellett itt sem, sőt bevonta a néprajzi, nyelvészeti kutatómunkába a tanítványait is. Az iskola honismereti szakkörét vezette, amelynek tagjai több alkalommal megyei és országos első helyezést értek el a néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázaton. Legnagyobb örömöt a „ Veszprém megye földrajzi nevei 1. - A tapolcai járás” című önálló kötet megjelenése jelentette számára 1983-ban. Azóta ezt további három kötet követte. Munkásságának elismeréseként a Csűry Bálint-emlék- éremmel és a „Veszprém megyéért” kitüntetéssel jutalmazták 1983-ban. A hatvani évek alatt 1988-ban a művelődési miniszter a „Kiváló Munkáért”, 1991-ben pedig a „Pedagógus Szolgálati Emlékérem” kitüntetésben részesítette. Unatkozásra nincs ideje nyugdíjasként sem. Kertészkedik, folytatja a kutatómunkát, írja a tudományos dolgozatokat, és tíz unokája várja, hogy velük is foglalkozzon. Élete nagy szerencséjének tartja, hogy mindig olyan munkát végezhetett, amit szívesen csinált, amiben örömöt talált. Németi Gábor Boldoggá avatják IV. Károlyt? Két korszak feszültségében: mire okítanak a művészek? Petőfi-emlékünnepségek Bács-Kiskunban A Szörény i-Iap szünetel januártól? Az újonnan alakult Pest Megyei Önkormányzat első ülésének határozata alapján Schmidt Géza, a közgyűlés elnöke tiltakozó levéllel fordult a Hírlapkiadó Rt. vezérigazgatójához a Pest Megyei Hírlap január 1-jé töl tervezett szüneteltetése ellen. Amint a levélben az elnök kifejtette: a tervezett intézkedés jogszabályellenes, a lap szüneteltetése csorbítja a demokráciát, hiszen ily módon az 1 millió lakosú megye saját lap nélkül maradna, s az embereknek nem lenne módjuk többi között a megyei önkormányzati ülések döntéseiről tájékozódni. Pest megyében két megyei napilap működött, ám a néhány hónappal ezelőtt beindított Pest Megyei Hírek kiadása anyagi gondok miatt szünetel, és most ez a veszély fenyegeti a Pest Megyei Hírlapot is. Vödrös Attila, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője a tiltakozással kapcsolatban az MTI kérdésére elmondta: megítélése szerint a lap szüneteltetése azért ütközik a jogszabályokba, mert a 49 százalékos kisebbségi tulajdonos, a Hírlapkiadó Rt. nem hozhat ilyen drasztikus lépést a többségi tulajdonostárs, a Szörényi Levente által alapított 51 százalékos tulajdonú Parázs Alapítvánnyal szemben. A lap szüneteltetése politikai lépés, egy konzervatív hangvételű orgánum felszámolására tett kísérlet, amely üzleti megfontolásból nem indokolható, hiszen a Hírlapkiadó Rt. a privatizáció küszöbén áll, és így érthetetlen, miért akar éppen most megszabadulni napilapjától. Molnár Péter, a Hírlapkiadó Rt. vezérigazgatója az MTI tudósítójának kifejtette, hogy nem politikai, hanem pénzügyi és gazdasági megfontolás alapján akarják a lapot szüneteltetni. Igaz ugyan - hangsúlyozta -, hogy az rt. a kisebbségi tulajdonos, ám eddig is ők viselték a lap megjelenése nyomán a többségi tulajdonosra háruló veszteségeket is, amelyek havonta milliókra rúgtak. Á részvénytársaság azonban a továbbiakban nem kívánja a másik fél anyagi veszteségeit is finanszírozni. (MTI) Voith Lajos rehabilitációja Keleti György honvédelmi miniszter - a Rehabilitációs Bizottság javaslatára - mint törvénytelen intézkedést, hatályon kívül helyezte Voith Lajos őrnagy 1947-es lefokozását, és posztumusz ezredessé léptette elő a néhai tisztet. Voith Lajos Ludovikát végzett, a Magyar Királyi Honvédségben hivatásos tiszt volt. Azzal az indokkal fokozták le, hogy „nem híve a népi demokráciának”. Petőfi Sándor születési évfordulóját ezúttal is két város ünnepli meg Bács-Kiskunban. A költő által szülőhelynek nevezett Kiskunfélegyházán az óesztendő utolsó napján, szilveszter délelőtt rendezik a koszorúzási ünnepséget, a város központjában lévő Petőfi-szobomál, majd a városi könyvtárban „Petőfi és a képzőművészet” címmel előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. Kiskörösön az evangélikus templomban véget érő óévbú- csúztató-újévköszöntő éjféli istentisztelet után emlékeznek a nemzet nagy költőjére, a város jeles szülöttjére. A költő szülőháza előtti téren hajnali fél egykor kezdődő fáklyás, gyertyafényes emlékünnepségen a Petőfi Társaság és az önkormányzat képviselői megkoszorúzzák Petőfi Sándor szobrát. A költő születésének 172. évfordulóján szilveszter éjszaka rendkívüli nyitva tartás lesz a múzeummá berendezett szülőházban. Ausztriában mind többen kíváncsiak: eleget tesz-e a betegeskedő Pontifex Maximus 1995-ben harmadik ausztriai meghívásának, vagy csak az államalapítás 1996-os ezeréves évfordulóján vesz részt? Az osztrák katolikus püspöki kar azért is reménykedik a mihamarabbi látogatásban, mert az együtt járhat TV. Károly utolsó osztrák császár, magyar—cseh király boldoggá avatásával. Anatole France úgy emlékezik meg Károlyról, mint akinek „élete uralkodóként mártírum volt, halála ezzel szemben győzelemmé lett”. A szent életű Karl Franz Joseph 1887-ben született a Duna melletti Per- senbeug-kastélyban. 1916-ban, a 85 évesen elhunyt Ferenc József örököseként császár, majd ugyanebben az évben „Isten kegyelméből" felruházott magyar király lett. A Filharmónia decemberi hangversenyét Egerben a Magyar Virtuózok adták a Gárdonyi Géza Színházban. A műsort Vivaldi Négy évszakok, és Bartók Béla Divertimentója alkotta. A kiadott tervezet szerint a Divertimento szerepelt az első helyen, utána következett volna a barokk mester. A művészeti vezető hegedűművész, Szenthelyi Miklós jól alkalmazta a cserét. Előbb az a tizenkét életkép, a természetből ellopott táj, a derű, szépség, tomboló életkedv, az elemeknek, és a természetben, a fák és füvek, a hegyek és a völgyek, a vizek és a mindenféle hullámzás közvetlenségében élő pásztomépek és egyebek jutottak szóhoz, közelítettek meg bennünket. Ezek bája és örömöt hozó közvetlensége áradt a vonósok keltette harmóniákból. Vivaldi maga is az érzelmek jól csoportosított együttesének képzelte el ezeket a magukban is megálló, hangulatilag jól elkülöníthető életképeket. Szövegben, formás szonettekben foglalta össze indítékait a zenei poéma keletkezéséről: ránk vezeti azt az áramlást, amit ki lehet, olykor vigaszul ki is kell olvasni az éterből, a felhők feletti, a csillagok közötti és a képzelet által is elérhető szférákból. Mert ez a világ egyébként örömre is született. Am a legtöbbször szánandó sorsú ember kénytelen eltűrni a külső és belső viharokat: talán csak hitében szerezhet némi bizonyosságot arról, van-e a dolgoknak együttes tartalma, mint szépség, jóság és igazság. Bartók egészen más. Ha Vivaldinál a reneszánsz ember derűjében részesültünk, Bartók Az osztrák köztársaság megszületésével az uralkodó hontalan lett, akinek neve azonban a következő években sem szakadt el a politikától, többek között éppen „a király nélküli királyság” korát élő Magyarország kapcsán. 1922. április 1-jén feleségét, Zitát és 8 gyermekét hátrahagyva, mindössze 35 évesen hunyt el. IV. Károly halála óta - így hirdetik azok, akik boldoggá, illetve szentté avatását ösztönzik - számtalan gondterhelt és szenvedő ember zarándokol sírjához. Sok osztrák azt várja, hogy a boldoggá avatás után a hamvakat Ausztriába szállítják Madeiráról. A Páneu- rópa-mozgalom még tovább megy számításaiban: titkos vágya Károly végső nyugalomra helyezése a bécsi császári sírboltban. (Ferenczy Europress) felébreszt ebből az álmodozásból, ránk reccsent. Hiába nevezi ő a zenét ez alkalommal szórakoztatónak, mert a divertimento olasz szó, szórakozást, örömöt jelent, bár évszázadok során több értelemben is használták. Itt, Bartóknál, ha szigorúan, komoran is, a magány szorításában, fellelhető lelki örömre vagy élvezetre lehet csak gondolnunk, mert egyébként ez a földileg, jogilag csaknem hontalanná vált ember ugyancsak kerülgette a maga sorsát, az élet buktatóit. Mára a XX. század végére nekünk tudomásul kell vennünk, hogy a reneszánsz ember nyugalma, emberi méltósága magasan fölötte lebegett a mai mércének, állapotnak. Mi itt, lelki és egyéb nyavalyákkal terhelten csak sóvár- gunk az idilli állapotok után, amelyekről Vivaldi hegedűi áradozva számolnak be. Vagy csak ő is a titkos vágyait, álmait szőtte muzsikába? Mindig is ilyen volt, ilyennek maradt ez a világ, mint a miénk, csak pillanatai voltak, lehettek ennek a magunk által írott történelemnek, amikor nem a lélek és a test szenvedése markolta meg az agyakat és a szíveket? (Nem könnyű a válasz). Szenthelyi Miklós virtuózai Vivaldi után drámai ellentétként húzták nekünk Bartókot, hogy aztán a pöntyögetős fesztiválszámmal, a polkával és a jól ismert Brahmsszal üssék helyre a hálás közönség lelki egyensúlyát. Ezek a munkájukhoz, műfajukhoz nagyon értő zenészek magukhoz emelték a közönséget, és az este ennek a kettős örömnek a nyugtázásával ért véget. Farkas András E G R I C S I L L A G 0 K Gárdonyi Géza művének képregény-változata Feldolgozta: Márkusz László, Rajzolta: Zórád Ernő
