Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-27 / 304. szám

1994. december 27., kedd Sporttükör 11. oldal Az újkori olimpiák történetéből Egy évszázada alakult meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Ezzel kezdetét vette egy eddig ismeretlen, a világ nemzeteit átölelő olimpiai mozgalom, amely küzdelmes, de mégis csodá­latos 100 évet futott be. A mozgalom értéke kettős. A közvet­len érték a sportolók teljesítménye, amely elkápráztat vala­mennyiünket négyévenként, de a versenyzőktől folyamatos felkészülést igényel. A közvetett értéke az a hatás, amellyel befolyásolja a nemzetek, és a világ különböző folyamatainak tényezőit. 1. rész A XIX. század közepén Curcius Ernő német tudós nagyszabású ásatásokba kez­dett a régi olimpia színhelyén. Napvilágra kerültek a stadion romjai, az olimpiai liget szob­rai, építményei. Ez a siker arra inspirálta őket, hogy a néme­tek - nemzeti alapon - fel­élesztik az olimpia felújításá­nak művét, amely nem való­sult meg. 1982-ben Coubertin lelkes francia sporttudós vetette fel az olimpiák felújításának gon­dolatát, a Sorbone Egyetemen tartott előadásában. Kitért arra, hogy az ógörög olimpiá­kat fel kellene újítani, mert az a nemzetek barátságát, egye­tértését nagyban szolgálná. A Sorbone aulájában, mint a tu­domány szent csarnokában a tudósok felháborodással fo­gadták e kezdeményezést. A sportot csak cirkuszi mutat­ványnak, úri passziónak tartot­ták. 1894-ben Coubertin kez­deményezésére Párizsban tar­tották az első olimpiai kongre- seszust, ahol 13 ország képvi­seltette magát, további 24 le­vélben jelezte csatlakozását. Hazánkat Kemény Ferenc, az egri Állami Reáliskola igazga­tója képviselte. Fontos szere­pet vállalt a Nemzetközi Olim­piai Bizottság megszületésé­ben. Itt döntöttek arról, hogy 1896-ban Görögország ren­dezze meg az első újkori olim­piát. Az anyagiak hiányoztak A gazdasági válsággal küzdő Görögország nem volt abban a helyzetben, hogy a rendezéshez szükséges anya­giakat előteremtse. Ezekről a nehézségekről tudomást szer­zett Kemény Ferenc, aki fel­ajánlotta, hogy a magyar kor­mánynál megpróbálja kiesz­közölni az első olimpia meg­rendezését, mert az időpont egybeesik ezeréves államunk fennállásának évfordulójával. Kemény Ferencnek szomo­rúan kellett tudomásul venni, hogy vezetőink nem látták be annak nemzetközi jelentősé­gét, mit jelentene Magyaror­szág számára az első újkori olimpia megrendezése! A mi­nisztériumtól kapott elutasító válasz anyagi nehézségre, ta­pasztalatok hiányára hivatko­zott. Görögországban az olimpia megrendezése politikai kér­déssé, az ellenzék és a kor­mány összecsapásává fajult. A görög sajtó az olimpia mellett és ellene cikkezett. Végül - 1895-ben a Kairó­ban élő görög kereskedő és milliomos Jerojiosz Avérof 900 ezer aranydrachmát ado­mányozott az athéni olimpiai stadion fehér márványból tör­ténő felépítésére, amely 70 ezer nézőt fogadott be és ma is gyönyörűen csillog a görög fővárosban. A mecénás az olimpiai játékokon nem jelent meg. Attól félt, a túl nagy örömtől megszakad a szíve. 1896-ban 1500 évi szünet után - Athénban 13 nemzet részvételével került sor az első újkori olimpiára. Magyar spor­tolóknak szép sikert hozott, akik államköltségen vettek részt az olimpián! Hajós Alfréd a jéghideg fa­gyos tengeröbölben 100 és 1200 m-es gyorsúszásban ara­nyérmet nyert. A büszkeséggel telt görögök többé nem akarták kiengedni a kezükből az olimpiát. Couber- tinnek ez újabb harcot jelentett a játékok folytatásáért. Az amerikai „gumiember” 1900-ban Párizsban rendez­ték meg a következő II. olim­piát, hogy meghálálják Cou- bertinnek a fáradozását, amit az olimpia felújításának érde­kében tett. 1855 óta az ötödik világkiállítást Párizsban nyi­tották meg szintén 1900-ban, a legnagyobbat, amit valaha ed­dig is látni lehetett. Pierre de Coubertin úgy gondolta, hogy ehhez a reprezentatív környe­zethez jól beleilleszkednek az olimpiai játékok. A hivatalos francia körök sajnos a világkiállítás mellé­kes eseményeként tekintették az olimpiát. A versenyek fél esztendeig elhúzódtak. Sok sportoló nem is sejtette, hogy olimpián vesz részt. Az érdek­lődők nagy része nem tudta az egyes versenyek színhelyét. Nem volt olimpiai stadion, megnyitó ünnepséget sem tar­tottak. Versenyjegyzőkönyvek sem készültek. Az eredmény- jelző hangját a szél elvitte. Az esti lapokban a postagalambok segítségével mégis megjelen­tek az eredmények. Egy amerikai „gumiember” három olimpiai bajnokságot nyert: a helyből magasugrást 165,5 cm-es világrekorddal, a helyből távolugrást 321 cm-rel, a helyből hármasug­rást 10,58 cm-rel nyerte. Ray túlélte az 5 éves korában ka­pott gyermekbénulást, de mindkét lábára megbénult. Orvosa tanácsára különböző láberősítő gyakorlatokat vég­zett, hosszú éveken át. Az aka­rat, az élni vágyás reményébe vetett hit háromszoros olim­piai bajnoksághoz segítette. A nők „szentségtörése” A magyarok számára most a diszkoszvetés hozta a babért - Bauer Dezső diszkoszvetés­ben nyert olimpiai bajnoksá­got. A párizsi olimpián jelen­tek meg először női verseny­zők - teniszben, áttörve azt a falat, amelyet maga Coubertin az ókori minta alapján állított a nők részvételének útjába. A bárót Párizsban annyi kudarc érte, hogy nem maradt ereje a védekezésre, az újabb „szent­ségtörés” ellen. A versenyen 22 ország 1319 versenyzője vett részt, 17 sportágban 80 versenyszámban. Az első doppingoló A III. újkori olimpia színhe­lye 1904-ben az USA-ban St. Luis. Sajnos hasonló sorsra ju­tott mint a párizsi olimpia, mert itt is világkiállítást ren­deztek! Ez az olimpia is hozott valami újat. A maratoni futás orvosi szempontból egyér­telmű bizonyságát adta, hogy hosszútávú futásban az atléták milyen nagy hasznát veszik a drogoknak. Tíz mérfölddel a cél előtt Thomas Hiksen ész­lelték a pillanatokon belül be­következő összeomlás jeleit. A vizet megtagadták tőle, ré­szint kétszer kapott egy-egy ezredgramm sztichint, tojás- fehérjében feloldva, majd né­hány korty francia konyakot. A cél előtt szeme elvesztette csillogását, arca vértelenné vált, karjai petyhüdten lógtak, hallucinációk györtörték. Hogy győzött, arról csak ké­sőbb szerzett tudomást. A magyarok ismét úszó­számban arattak babérokat - Halmay Zoltán 50 és 100 yar- dos gyorsúszásban. Kiss Géza úszásban egy ezüst és egy bronzérmet szerzett. A négy hónapig tartó olimpia mégis a résztvevő országok, sportolók számát tekintve visszaesett. 12 országból 617 versenyző sze­repelt, 14 sportágban 88 ver­senyszámot rendeztek. A hosszú és drága tengeri út is közrejátszott az alacsony részvételben. Olimpiaközi játékok Húsz ország 884 sportolója örömmel fogadta a meghívást Athénbe az olimpiaközi játé­kokra, amelyet az újkori olim­pia 10 éves évfordulója alkal­mából rendeztek. Olimpiai érmekért küzdöttek a verseny­zők és csak később tudták meg, hogy nem is olimpián indultak. (Folytatjuk) Dr. Gallovits László Eger - az amatőrsport legfelső határán A néhány hete megtartott megyeszékhelyi sport­fórumon hangzott el, hogy Eger város különböző egyesületeiben és szakosztályaiban több, mint húsz sportági csapat szerepel a Nemzeti Bajnok­ságok II., vagy attól magasabb osztályaiban. Az értékeknél nem is esett szóba, hogy az egyéni sportágakban magyar bajnokok és helyezettek vannak egriek évről-évre, hiszen esetükben nem a csapatbajnoki sikerek az elsődlegesek. Eredmé­nyek oldaláról igenis kedvező a megyeszékhely sportja, mégis - nem indokolatlanul - a szakosz­tályok nagyon kevés kivétellel, tele vannak pa­nasszal. Sirámaik oka a működési feltételek hiá­nya, általában és konkrétan fogalmazva: a króni­kus pénzhiány. Szerencsére nagyon széles Egerben a sportági kínálat, amihez viszont úgy tűnik, kicsi a város. A sportban - ne áltassuk magunkat - mindenki a győzelemre tör. Természetes szándék az ellenfél­től jobbnak, eredményesebbnek lenni, magasabb osztályban szerepelni, ha lehet akár az élvonal­ban is. Van azonban egy határ. Itt volt például az Egri KC NB I/B-be történő feljutása. Férfi kézi­labdázóink becsvágyból megnyerték az NB Il-es bajnokságot, mert egyébként helyesen, ráúntak a középszerűségre. Igen, de az NB I/B már egészen más világ. Megnövekednek a költségek, amihez anyagi támogató(k)ra van szükség. A felkészülés során már abban elfáradt a klub, hogy szponzort találjon, pedig közben olyan csapatra is szükség van, amelyik helytáll, esetükben kiharcolja a bentmaradást. Nagyon nehéz tavasz elé néznek, hogy a maguk által állított mércét átugorják. Előbbi egy példa a jelenből, de bárki mond­hatna újabbakat. Az elmúlt hetekben szegedi bir­kózók jártak Egerben egy bajnoki döntőn, való­jában NB I-es osztályozón. A két város csapata között az eredmény számaiban jelentős volt a kü­lönbség a vendégek javára, akik elmondták: - anyagilag jól állnak, az NB I-es csapatbajnok- cságban sem csak a bentmaradás lesz a céljuk. A múltba nézve, pontosabban 20-30 évre visz- szatekintve, amikor több jutott a sportra, akkor is megakadt egy nagyobb lehetőség előtt az adott csapat. Az egri labdarúgás ötszöt nevelt ki NB I-es csapatot, de egyetlen alkalommal sem tudta elérni a bentmaradást! Más vidéki városok ha addig eljutottak, mind többre vitték. Vagyis, a labdarúgás - akkor zsúfolt lelátókkal - sem volt képes nagyobb áttörésre. Akkor mit szóljon a ví­zilabda, a kosárlabda, a kézilabda, amely szintén megmozgathat tömegeket, de csak hátrább van a sorban. Az egyik este az egri uszodában beszél­getve edzőkkel tapasztalhattam, hogy amit csi­nálnak, azt kifejezetten szerétéiből teszik. Olyan körülmények között, amely párját ritkítja. Mert ilyen szinten, ilyen mostoha viszonyok, mint Egerben, nincsenek máshol e hazában. Amikor vízilabdázóink kikapnak a szentesiek­től, a kézilabdázók vereséget szenvednek a Tisza- vasváritól, a kosarasok kevesebb pontot dobnak, mint a Tatabánya, a birkózók alulmaradnak a Dunaújvárossal szemben, akkor a város lakos­sága, sportszerető szurkolói, a megye közvéle­ménye azt is vegye figyelembe, hogy milyen kö­rülmények idézték elő a fiaskókat, miközben va­lós riválisaikkal találkoztak a küzdőtéren a mie­ink. Egerben azért van több, mint húsz NB-s szakosztály és országos hírű sportoló, mert van­nak a sportágaknak megszállottjaik, nem pedig azért, mert pénzük van a munkához. Egyetlen „kakuktojás” a női röplabda. Meg­szűnésének kérdése kétszer is forgott már borot­vaélnek, de találtak mentőangyalt. Döntően nem városi erőforrásból vannak nemzetközi szinten a lányok, mert arra Eger - úgy mindenestől - nem képes. A tények ezt mutatják. Az egész társadalom anyagi gondjai közepette az egri sportfórumon elhangzott egyebek között az is, hogy helyes lenne, ha a sport értékeinek megmentésére az önkormányzatok felvállalnák a létesítmények üzemeltetését, valamint az utánpót­lásnevelést. A minőségi sport pedig keresse meg a támogatóit. Egerben jogos panasz, hogy az önkormányzat pénzben nem támogatja a labdarúgást. Felvetődő kérdésre a fórumon elmondta a polgármester ugyancsak kérdően: - ha lenne (mert nincs), most az önkormányzatnak 3-5 milliója a fut­ballra, akkor az mire lenne elég, az mit garan­tálna..? Jelen helyzetben egyértelmű bravúr, amit a szakosztályok többsége felmutat akár a nevelés, akár a minőség vonalán. Eger sportja az amatőr- ség legfelső határán mozog az esetek döntő több­ségében. Önhibán kívüli, hogy szintén döntő há­nyadában megreked azon a szinten. Igaz, néhány és egyre kevesebb sportvezető még mindig képte­len, az új társadalmi viszonyokhoz alkalmazkodni - ez is az igazság részének látszik - a korábbiak­tól másképp gondolkozni. Ettől függetlenül, il­letve előbbiek miatt éppen azért, így az esztendő végéhez közeledve, a nagyobb küzdelmek szüne­tében értékeljük feltétlen pozitívan a város sport­ját, és érdemeljenek legalább köszönetét akik en­nek munkájában naponta önzetlenül fáradoznak, fizetség nélkül, esetleg csekély tiszteletdíjért. Végveszélybe kerülne a megyeszékhely sportja, ha kedvüket veszítenék a győzni akarók. Fesztbaum Béla A kézilabda is megrekedt Egerben, a magasabb osztályba lépve (Fotó: Kaposi Tamás) A brazilok bírták a hőséget Semmiféle esélye sem volt a győzelemre Jugoszlávia labda­rúgó válogatottjának akkor, amikor Porto Alegrében 32 fo­kos hőségben mérte össze tudá­sát barátságos 90 perc kereté­ben a világbajnok Brazíliával és a hazaiak 2-0-ra nyertek. A hírügynökségi jelentések szerint az európai gárdában szerb és montenegrói játékosok kaptak helyet. Jugoszlávia két év után térhetett vissza a nem­zetközi porondra. A hosszú utazást követően szinte semmit nem pihentek Savicevicék, így azután nincs meglepetés abban, hogy a hazaiak uralták a me­zőnyt - világbajnok együtte­sükből kilencen léptek pályára. A vendégek az első félidőben mindössze kétszer célozták meg Zeni kapuját, fordulás után is csak négy kapuralövésre fu­totta erejükből. A nagy sztár, Dejan Savicevic mindössze egyetlen egyszer villant meg, a 35. percben három brazil védőt tréfált meg, a kapu elé gurított, de ott nem volt társ. Az első brazil gól előkészíté­sében Branco játszott szerepet, ügyesen kombinált Zinhóval, középre ívelt, és a jól érkező Viola fejese megadásra kész­tette Pandurovicot (T-0). A második félidőben továbbra is Mario Zagalo szövetségi kapi­tány együttese diktálta a tem­pót, a 65. percben Branco 30 méteres szabadrúgása vágódott a jugoszláv kapuba (2-0): A brazilok két nagy támadó ászuk, Romário és Bebeto nél­kül léptek pályára. Az európai válogatott nem nagyon bírta erővel, öt játékost is cserélt azon a 90 percen, amelyet 20 ezren láttak. Zagalo válogatottja ma Bue­nos Airesben Argentínával mérkőzik, és úgy zárja az évet. Igaly Diana és Takács Mária először, Eles József másodszor is szuperbajnok A karácsonyi ünnepek egyedüli hazai kiemelkedő sportese­ménye a televízió által is közvetített két napos vetélkedő volt. A férfiak tavaly már megmérkőztek hasonló célból, de most már a nők is „kötélnek” álltak a Fáy utcában. A női Szuperbajnok Kupáért tizen csatáztak a kiemelkedő eredményt nyújtó honi sporto­lónők közül. Knézy Jenő, a Te­lesport szerkesztő-riportere, az esemény ötletgazdája ta­valy hívta életre ezt a ver­senyt, amelyen eldől, ki Ma­gyarország legsokoldalúbb sportolója. Hat erőt és ügyes­séget igénylő számban mérték össze tudásukat a hölgyek a Magyar Olimpiai Bizottság ál­tal alapított vándorserlegért. A vetélkedés során Igaly Diana és Takács Mária szerezték a legtöbb pontot, így holtver­senyben ők végeztek az élen. A két győztes jutalma 250- 250 ezer forint, a harmadik he­lyezett 100, a negyedik 50, az 5-7. 40, a 8-10. pedig 25 ezer forinttal lett gazdagabb. A női Szuperbajnok Kupa végeredménye: 1. Igaly Diana sportlövő és Takács Mária sú­lyemelő 95-95, 3. Balogh Ju­dit kosárlabdázó 89, 4. Kö­kény Beatrix kézilabdázó 85, 5. Bóta Enikő röplabdázó 81, 6. Stieber Mercedes vízilab­dázó 72, 7. Forró Judit gokar- tos 70, 8. Mohamed Aida vívó 67, 9. Kőbán Rita kajakos 62, 10. Czakó Krisztina műkor­csolyázó 52 pont. Hétfőn tíz kiemelkedő eredményt elért hazai férfi sportoló küzdött meg a Szu­perbajnok Kupáért. A kézilab­dázó Éles József ismét Ma­gyarország legsokoldalúbb sportolójának bizonyult. A férfi Szuperbajnok Kupa végeredménye: 1. Eles József kézilabdázó 116, 2. Borhi Zsombor kajakos 107, 3. No- szály Sándor teniszező 95, 4. Lisztes Krisztián labdarúgó és Fajkusz Csaba tornász 90-90, 6. Orosz László kosárlabdázó 89, 7. Bodor Péter motorcsó­nak-versenyző 76, 8. Rózsa Norbert úszó 67, 9. Kropkó Péter triatlonista 57, 10. Mar­tinék János öttusázó 52 pont. TOTÓ A TOTÓ 51. játékhetének eredményei: 1. Arsenal-Aston Villa 0-0 X 2. Chelsea -M. United 2-3 2 3. Everton - Wednesday 1-4 2 4. Leeds - Newcastle 0-0 X 5. Leicester - Liverpool 1-2 2 6. Coventry - NottinghamO-O X 7. Norwich - Tottenham 0-2 2 8. S.hampton - Wimbl. 2-3 2 9. W.H. United - Ipswich 1-1 X 10. Aberdeen - Celtic 0-0 X 11. D. United - Kilmarnock2-2 X 12. Falkirk-Motherwell 0-12 13. Hearts - Partick 3-0 1 Pluszmérkőzés: 14. Rangers-Hibernian 2-0 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents