Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-03-04 / 285. szám

1994. december 3-4., szombat - vasárnap Gyöngyös Es Körzete 5. oldal Ahogyan Gyöngyös polgármestere látja a rövidesen véget érő választási időszakot Négy esztendő telt el a választások óta az önkormányzatok életében. Ezeknek az éveknek minden bizonnyal voltak öröm­teli részei, s - természetesen - akadtak kevésbé derűs idősza­kai is. Az alábbiakban arról beszélgettünk Gyöngyös város polgármesterével, Keresztes Györggyel, hogy miként is minő­síti életének ezt a fontos szakaszát. Agrárkamarában immár a nagyrédeiek is A közelmúltban Nagyrédén is megalakult az Agrárkamara he­lyi mezőgazdasági bizottsága. Elnökéül Kovácsik József ag­rármérnököt választották, mel­lette pedig Csépány Lászlónak és Kovács Lászlónak szavaztak bizalmat testületi tagságra. Szépítették a postát a mátraszentimreieknél Több mint egy évtizede nem fes­tették a mátraszentimrei posta- hivatalt. Most szinte újjávará­zsolták megint. Előbb a felvé­teli részen tették tetszetősebbé, vonzóbbá az épületet, e héttől pedig már minden helyiség csi­nosabb. Svéd üzletemberek az abasári borokért Svéd üzletemberek jártak a hé­ten az abasári polgármesteri hi­vatalban, illetve a bortermelők­nél, hogy több üvegben mintát vigyenek magukkal a kitűnő, de eddig inkább csak hírből ismert nedűkből. Mint biztatták a fa­lut: ha a kóstolóba küldött ita­lok elnyerik majd külföldön az értékesítők, a fogyasztók tet­szését, nemcsak Svédország­ban, hanem dániai, norvég, s talán finn éttermi láncban is forgalmazzák majd az abasári borokat. Amihez addigra talán már a helyi palackozás sem hi­ányzik. Községi Mikulás a detki kicsinyeknél Vasárnap délután tartják a Mi­kulás-ünnepet Detken. A köz­ségi önkormányzat a művelő­dési házba hívja ez alkalommal a gyerekeket, akiknek ajándék­csomaggal, utána pedig a visz- neki bábosok kétórás szórakoz­tató műsorával is kedveskedik, minden bizonnyal sokáig emlé­kezetesen. Múzeumfejlesztés lesz megyei segítséggel A gyöngyösi Mátra Múzeum ingatlanvásárlással fejleszti az intézményt a Petőfi utca 30. szám alatt. A 2,6 millió forintos vásárláshoz kétmilliót a Heves Megyei Múzeumi Szervezet biz­tosít, s 600 ezret a Heves Me­gyei Önkormányzat ad, legké­sőbb a jövő esztendő első ne­gyedévében.- Polgármester úr! Mire emlékszik vissza szívesen az elmúlt négy évvel kapcsolat­ban?- Nagyon sok szép emlé­kem van - mondja -, de azt hiszem, a legmeghatározóbb az indulás időszaka. Amikor már túl voltunk a választá­son, de még nem tartottuk meg a képviselő-testület ala­kuló ülését. Egy eredményes pártközi értekezleten sikerült rögzíteni azokat a feltétele­ket, amelyekkel a város de­mokratikus fejlődését szeret­tük volna megvalósítani. Két pólus létezett. Az egyik az akkori parlamenti koalíció, a másik az ellenzékben lévők. A cél az volt, hogy a testületi demokráciát biztosítani tud­juk, amely feltétele a békés rendszerváltozásnak. Úgy érzem, hogy a gyakori viták ellenére ez az egyezség végig érvényesült. Ennek igazolá­sául utalnék arra a találko­zóra, amikor a brit nagykö­vetség első titkára kerekasz- tal-beszélgetést kért a Gyön­gyösön mandátummal ren­delkező pártoktól. Jó helyzetelemzést tudtunk adni a számára. Ő levélben iga­zolta vissza elégedettségét, és nyugtázta, hogy itt való­ban konstruktív légkör ural­kodik, ami a nyugati demok­ráciákra jellemző. A találko­zót azért kérte, mert rájöttek, hogy Magyarország nem azonos Budapesttel, és kí­váncsiak voltak egy tipikus magyar városban uralkodó légkörre.- Ha tehetné, mit felejtene el az elmúlt négy év eseménye­iből?- Gondolom, hogy most a kellemetlenségekről kellene beszélnem, de én őszinte szívvel mondhatom, hogy a legszívesebben semmit sem fe­lejtenék el. Ugyanis a kudar­cokból is és a nem kevés hi­bámból is okulni kell. Annak idején egy járatlan úton in­dultunk el, és nagyon verej- tékes küzdelmet folytattunk. Amikor az önkormányzatok felálltak, még nem volt ha­tásköri törvény, nem szület­tek meg az önkormányzat vagyonáról, eszközrendsze­rérői szóló jogszabályok. Egy kicsit a sötét alagútban indultunk el. Természetesen sok-sok apró tévútra léptünk, de sikerült ezeket rövid idő alatt korrigálni. Azért nem szeretném elfelejteni a kel­lemetlenségeket, mert ezek mindig emlékeztetni fognak arra, hogy mikor és miben hibáztam, és megóvnak attól, hogy hasonló hibákat köves­sek el.- Azt is árulja el, mit vár az elkövetkezendő esztendőktől?- Pillanatnyilag úgy tet­szik, hogy nehéz éveket jó­solnak az önkormányzatok számára. Nekünk minden­képpen az adott mozgástér­ben kell majd döntéseinket meghozni. Fel kell készülni a jóra és a rosszra is. Úgy ér­zem, ez a hivatal képes min­den döntési helyzetben meg­találni az optimális megol­dást. Jól felkészült szakem­berek vannak itt. Összessé­gében azt várom, hogy ami igaz országos szinten, az megjelenjen a különböző te­lepüléseken is, tehát Gyön­gyösön is. Ha igaz országos szinten a túlméretezett intéz­ményrendszer, akkor az igaz nálunk is. Ez rendkívül ne­héz probléma. Tudta ezt a korábbi testület is, de egy kellemetlen „műtétre” nem vállalkozott. Ehelyett inkább hitelpolitikáját vizsgálta felül, és élt a törvényben biz­tosított helyi adók kivetésé­nek jogával. Kérdés, ez elég lesz-e a nehézségek áthidalá­sához.- Mennyire ismeri a lakos­ság véleményét a személyére vonatkozóan?- Az igazság az, hogy a szélsőséges véleményeket is­merem mindkét oldalról, de a tömegek véleményét nem. Saj­nos... Tudom, hogy mit tar­tanak erényemnek és mit a hibámnak. Sajnos, nem tu­dom, a lakosság tisztában van-e azzal, hogy a polgár- mester milyen hatáskörrel rendelkezik. A testület mit engedett át, mit nem a pol­gármesternek. Ez úgy van, hogy ami rossz, azt a pol­gármesternek tudják be - természetesen nem csupán Gyöngyösön. Tudom, hogy szereztem barátokat, de sze­reztem haragosokat is. Egy várost nem lehet úgy irányí­tani, hogy azzal mindenki elégedett legyen. Minden döntésnél számolni kell az­zal, hogy érdekek sérülnek.- Mire fordítana több időt, ha tehetné?- Jóval több időt töltenék a családom körében. Bízom abban, hogy ezt a négy ke­mény esztendőt nem síny­lette meg a három gyerme­kem. Hál’ Istennek, kiegyen­súlyozott a családi hátterem. A feleségem sok terhet átvál­lalt tőlem. Jóval többet sze­retnék a szépirodalommal is foglalkozni. Emellett lénye­gesen többet kívánok mo­zogni.- Mennyire tudja elviselni mások véleményét?- Azzal kezdem: a demok­ráciának lényegi eleme, hogy a többség döntése előtt fejet kell hajtani. Aki egy testüle­tet próbál egyensúlyban tar­tani, annak sokszor a saját barátaival való ütközéseket is vállalnia kell. Annak, aki megpróbálja a testület egyensúlyát megtartani úgy, hogy maximálisan érvénye­sülhessen a testület döntési jogköre, ugyanakkor megje­lenjenek benne a közigazga­tási szakmai elemek, mindezt kompromisszumok nélkül nem lehetséges megoldani. Aki nem képes mások véleményét, érdekeit figyelembe venni, annak nagyon nagy nehézsé­geket jelent a polgármester­ség. Nekem is voltak ilyen pillanataim, de úgy érzem, alapvetően megbirkóztam ezzel a problémával.-Mit kíván magának, illető­leg a városnak a jövőre vonat­kozóan?- Nagyon szeretném és bí­zom benne, hogy az önkor­mányzatiság eddigi eredmé­nyei megmaradnak, sőt to­vábbfejlődnek. Nagyon nagy dolgokat tudtunk végrehaj­tani. Most nem akarok leltá­rozni. Nem kell szégyenkez­nie ennek a testületnek, en­nek a hivatalnak az elmúlt négy esztendőért. A legna­gyobb dolog az volt. hogy egy centralizált közigazgatás­ról át tudtunk állni egy ön- kormányzati igazgatásra. Ma­gamnak azt kívánom, hogy a három párt jelöltjeként sikere­sen legyek túl a választáso­kon. Ha történetesen ez nem sikerülne, akkor sem esem kétségbe. Nyilvánvalóan tagja leszek ennek a testület­nek, és továbbra is szolgálha­tom a város érdekeit. A vá­rosnak azt kívánom, hogy a jelöltek közül a legrátermet­tebbeket sikerüljön megtalál­nia, és kívánom, hog> a kép­viselő-testület és a majdani polgármester ham nikus egységben irányítha najd a város életét. G. Molná renc Volt egyszer egy községtanács, Adácson A napokban sokan észrevétle­nül léptünk át egy kerek év­fordulón, ami egyébként töb­bet érdemelne a feledésnél... A front elvonulása után Adácson 1944. november 25-én új népi szerv alakult „községtanács” elnevezéssel. A demokratikus szervezet megalakulásában nincs semmi különös - hiszen az ország minden helységében születtek hasonlók -, amiért mégis em­lékeztetünk rá, annak oka az, hogy egyetlen település a me­gyében, ahol a vezetők írásban is rögzítették a tevékenységet. A Heves Megyei Levéltár­ban őrzött jegyzőkönyvekből kiderül, hogy az alakuló gyű­lésen választották a vezetősé­get és a tanács tagjait. Gyakorlatilag a volt képvi­selő-testület feladatkörét lát­ták el, de minőségileg külön­böztek a korábbiaktól. A régi tagokból csak két személyt vá­lasztottak soraikba. Megma­radt bírónak - egyben a „ta­nács” elnöke lett - Rankasz Balázs, s Győri Ferenc viselte később is a pénztárosi tisztet. Alelnök Szántó Dezső, titkár Komjáthy Lajos volt. Míg a többiek a dolgozók valamennyi rétegét képviselték. A jegyzőkönyvek alapján megállapítható, hogy a „ta­nács” nagyon sokrétű tevé­kenységet folytatott. Döntése alapján megszólalt a község­ben a déli harangszó, ismét voltak egyházi szertartások, és elkezdődött az oktatás. Elren­delték a község állatállomá­nyának (tehén, borjú, sertés, juh, ló) összeírását, és gondos­kodtak a község lakóinak éle­lemmel történő ellátásáról. Ha­tározat született a középületek (községháza, iskola), valamint a péküzem tűzifaellátásáról, és kijavították a falu határában megrongálódott hidakat. In­tézkedtek, hogy a háború alatt a lakossághoz jutott idegen tárgyak és jószágok visszake­rüljenek a jogos tulajdonos­hoz. Utasította a tanács a község elöljáróságát, hogy dobszó út­ján hívja fel a lakosság fi­gyelmét az őszi vetések befeje­zésére, „még kézi erővel is”. A község biztonsága érdekében polgárőrséget szervezett. En­nek létszámát ötvenben és a parancsnokban állapította meg. A járőrök a község öt körzetében teljesítettek szolgá­latot. Búzát osztottak szét a rá­szorultak között, és szabályoz­ták a vámosgyörki in- mba szállított őrlemények ardí- ját. Gondoskodtak a .• es és a szoptatós anyák, vammint a kiskorú gyermekek tejjel való ellátásáról. Adácson a „községtanácsot” a falu lakossága hozta létre, spontán civil szervezetként. 1945. január 13-án, a községi ■nemzeti bizottság - amely fel­váltotta - alakuló ülésén dr. Kovács Albert járási főszolga­bíró is elismeréssel szói: tevé­kenységéről. Öröméli . adott kifejezést a járás és a várme­gye nevében, amiért Adácson a „községtanács néven mű­ködő szervezet eredményes munkát végzett”. Tagjai közül utóbb többen a nemzeti bizott­ságban folytatták tevékenysé­güket. Horváth Mihály Mátraszentlászló jellegzetessége a kedves kisha- rang, amely a hegyre futó falusi utcácska magasából szól messzire, megannyiszor. (Gyóni Gyula felv.) Falvaink négy esztendeje M a a Mátraalja három községében is - időrendi sorrendben Gyöngyössolymoson, Gyöngyösorosziban és Gyöngyöstar- jánban - ünnepélyes fáklyagyújtással köszöntik a vezetékes gáz megérkeztét. Előtte Gyöngyöspatán, jóval korábban Gyöngyösha­lászon ünnepelték, Nagyrédén pedig évek óta már használják is a korszerű tüzelőanyagot. Míg körzetünk további 17 településén mostanában készülődnek a gáz fogadására. Ha csak ennyi lenne is falvaink önkormányzatainak eredménye - meglehetősen jelentős fejlődést emlegethetnénk a legutóbbi négy esztendőről. Ám valójában többre is jutottak, számos helyen még sok mást sorolhatnak! S a legkisebb ezek között, Hogy megszépült a faluközpont, a közterület, felújított és új parkok, szobrok teszik díszesebbé a helyiséget, jobbak az utak, járdák, este fényesebbek az utcák. A távhívásos telefon is olyan természetes már körzetünkben, mint - mondjuk - a már régebben élvezett vezetékes ivóvíz. Detk mintegy 80 millió forintot fordított különféle fejlesztéseire - halljuk Pelle Sándor polgármestertől, aki községi rendőrőrsükkel is büszkélkedhetne „mindennaposabb” változásaik mellett. Do- moszlón Krizsó Sándor polgármester az új rendőrállomáson kívül körzeti rendőri lakásról, szolgálati helyről is beszélhet, míg Mol­nár Károly, Gyöngyöspata első embere a maguk rendőrállomása mellett - egyebeken túl! - akár uszodás tornacsarnokukról szólhat. Szomszédjukban, Gyöngyöstarjánban pedig - idézheti Számos- völgyi Péter polgármester - már kész a szennyvízhálózat és hozzá a saját tisztítómű, valamennyivel megelőzve a szintén csatornázáson is munkálkodó Markazt, s a vállalkozásban Gyöngyössel társult Nagyrédét, nem nagy késéssel Gyöngyössolymos után. Amikor az abasári tornaterem elkészült, még szinte szenzáció­nak számított. Aztán, hogy Adácson, Atkáron, Gyöngyössolymo­son, Karácsondon, Vámosgyörkön is avattak ilyen létesítményt, a legutóbbira, a markazira - Szekrényes József polgármester talán zokon is vehetné ezt! - különösebben már a térség sem figyelt föl. Akár például a soron következett rendőrlakásokra-irodákra, közöt­tük a megjelenésében is megragadó solymosival. Igaz-e, Lukács László polgármester úr? Hol többre, hol kevesebbre futotta, de hogy költöttek a falura, mindenütt meglátszik. S ahol még nem is dicsekedhetnek látványo­sabb, nagyobb beruházásokkal, ott sem igen van ok a szégyenke­zésre. Hiszen a szerényebb fejlődésnek is komoly értéke van, mond­juk Halmajugrán, ahol az önkormányzat - mint ismeretes - a ko­rábbi összevonást követő önállósodás alkalmával üres pénztárcát, leromlott közüzemi hálózatot, rossz utakat, járdát, gyér közvilágí­tást, elhanyagolt középületeket, gyönge egészségügyi ellátást, visz- szatetsző temetői állapotokat örökölt a tanácsrendszertől. Mára pedig mindez - az önkormányzat erőfeszítéseivel, élén Godó Fe- rencné polgármesterrel -, szerencsére már a múlté! Nem teljes - korántsem lehet az - a felsorolás, de sejteti talán így is, ami történt. S ami még történhet, ha falvainkban akarják. S már miért ne akarnák? Gy. Gy. Ludasi tisztújításon indul Nem kenjük a „nyomda ördö­gére”, ha fájdalmas is, beismer­jük: a mi lelkűnkön szárad, hogy elmúlt heti körzeti össze­állításunkban sajnálatos elírás történt. A polgármesterjelöltek felso­rolásánál a ludasiak között té­vesen szerepeltetett név helye­sen: dr. Hulinay János. A hibáért - amire legfeljebb a mostanában ránk zúduló név- özön lehet a mentségünk - szí­ves elnézést kérünk!

Next

/
Thumbnails
Contents