Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1994-12-17-18 / 297. szám
12. oldal Hétvégi Magazin 1994. december 17-18., szombat - vasárnap A karácsony szép ünnepi virágai A karácsonyi virágdíszekben lévő különböző termések az áldást, bőséget jelképezik Szinte valamennyi nagyobb ünnepünkhöz szorosan kapcsolódik valamilyen növény, virág, vagy az ezekhez tartozó szokás, így lett elválaszthatatlan a hús- véttól a barka, a pünkösdtől a pünkösdi rózsa, a" karácsonytól a fenyő. A legtöbb növény és az ezekhez tartozó szokás a karácsonyhoz kötődik. Az egyik legrégebbi és már kissé elfeledett karácsonyi kerti növény a feketehunyor (latin neve Helle- borus niger), amit „karácsonyi rózsának” is hívnak. A „fekete” jelzőt gyökerétől kapta, ami mérgező anyagot tartalmaz. A „karácsonyi rózsát” pedig annak köszönheti, hogy enyhe teleken már karácsonykor megmutatja kedves rózsás-fehéres szirmait. Ha biztosra akarunk menni, ősszel felszedjük, cserépbe ültetjük, így visszük a szobába. Karácsonyra kivirágzik. Már jóval karácsony előtt, advent kezdetén megjelenik kis csokrokba kötve a virágboltok polcain a sárga fagyöngy. A kelta papok, a druidák legszentebb növénye volt, amelyet a téli napforduló idején arany sarlóval arattak le. Többféle fagyöngy, illetve fakin ismeretes. Örökzöld változata a fehér fakin. A kelták démonűzésre használt növénye. Erre a pogány szokásra épült rá a fagyöngyből készüli ünnepi koszorú. Angliában, ahol a karácsonyfa-állítás nem olyan elterjedt, mint nálunk, a karácsonyt a magyal (Ilex aquifólium) és a fehér fagyöngy jelképezi. Mint tudjuk, a napkeleti királyok ajándékai között - amit a kisded Jézusnak vittek - drága illatszerek: tömjén és mirha is volt. E két értékes illatszer arab földön honos fák gyantájából készült. A szegények számára a rozmaring, a Földközi-tenger vidékén honos tömjénillatú cserje pótolta a tömjénnel, mirhával elérhető illatot. A rozmaring fagyérzékeny növény, nálunk télen csak védett helyen marad meg. Ezért került cserepekbe, ablakokba. A rozmaring ma újra népszerű, hidegtűrő fajtákat is kinemesítettek. A karácsonyt illatával teszi ünnepélyesebbé, és mint fűszernövény, az ünnep ételeit (húsleves, vadételek, mártások) ízletesebbé. A télen virágzó növények közül legtöbb azért vált „karácsonyivá”, mivel ilyenkor hozza virágait. Ide tartozik a közismert mikulásvirág, vagy a „karácsonyi kaktusz”. Ezek rövidnappalos növények, tehát rövid nappalok idején virítanak. A mai kor modem karácsonyi növénydíszei. A karácsony legjellegzetesebb illata a friss fenyőé, ami jól illik a sütemények fahéj-szegfűszeg illatához. Aki fokozni akarja ezeket, készítsen szobaillatosítót bazsalikom, kakukkfű, levendula, rozmaring, gyümölcshéjak, vanília szántott őrletéből tetszés szerint összeállított, ízléses csomagolásban elhelyezve. V. Pénzes Judit _________MINDENNAPI NYELVÜNK___ E gy sajátos nyelvhasználati jelenség - ahogyan a költő látja és láttatja Olvasóink gyakran tapasztalhatták, hogy egy-egy nyelv- használati jelenség és gyakorlat bemutatásában és értelmezésében a költői alkotások val- lomásos és hangulatkeltő erejű megjegyzéseit is felhasználtuk. Ezt tesszük most is, amikor a teljes vagy részleges jelen- | tésmegoszlás, jelentéselkülö- I niilés jelenségéről példálódzó | alakpárok, alakváltozatok, például helység-helyiség, ízetlen-íztelen, habozik-habzik, újság-újságja alakpárok sorába illeszthető sarok-sark szóalakváltozat értelmezését ezzel a verses szövegrészlettel mutatjuk be: „Lásd, ilyen a mi anyanyelvűnk,/ s mást jelent a sarok és a sark is./ A sarokvas alatt ott vacogunk,/ a Sarkcsillag fölöttünk ott ragyog” (Pintér Lajos: Tisztelet az anyanyelvnek). A sarokvas, mint szakszó megnevezi a forgatással kitáruló ablak, ajtó vasból készített csuklós szerkezetét, a Sarkcsillag az ég északi sarkában lévő fényes csillag neve. Hogy milyen mértékű és minőségű a sarok, sark szópár teljes és sajátos jelentésbeli elkülönülése, arról felsorakoztatott példáink tanúskodnak. A sarok, mint testrésznév és térszín-megnevezés a lábfej, a lábbeli hátsó domború részét, illetőleg bizonyos tárgyak, valóságrészek, épületek, utcák szögletét, szegeletét idézi meg számunkra. A sark pedig általában átvitt értelemmel és szóösszetételekben a valóság dolgainak, jelenségeinek legfontosabb részét nevezi meg: Sarkcsillag, sarkvidék, sarkkutató. A görög-latin eredetű pólus magyar megfelelőinek, a világtájnak és iránynak neveként illeszkedik bele a sarkkör, az Északi-sark megnevezések sorába. Hogy idézett költőnk verse címéül a Tisztelet az anyanyelvnek vallomásos kijelentést adta, annak magyarázó oka, hogy nyelvünk szó- és szóláskincsének nagyságáról, a szavakban és szólásokban kifejezett fogalmi és használati értékek színdús változatosságáról, stílusrétegeiről tanúskodó szólásszerű átvitt értelmű szókapcsolataiban kulcsszerepet vállaló sarok-sark alakpár az életigazságok, ítéletek, közkeletű bölcsességek és sajátos életjelenségek közvetítésében kulcsszerepet kap. De tanúskodjon erről ez a beszédes példatár: sarkába szegődik (csatlakozik hozzá), sarkában jár (közel mögötte, a nyomában jár), sarkon fordul (hirtelen megfordul), sarkára áll (erélyes, nem- hagyja magát), hátrakötöm a sarkad (ellátom a bajodat), sarokba szorít (olyan helyzetbe hoz, amelyből nincs menekvés), csak a szeme sarkából tekintett rá (kissé rosszalló tekintettel), sarkáig kitárta ajtaját (teljesen kinyitotta), sarkalatos ügy (fontos, alapvető, jelentős ügy), sarkall (ösztökél, unszol, serkent), sarkigazság (kétségbevonhatatlan, alapigazság), ez a sarkpontja a tételnek (a legfontosabb tény, esemény), rohadt sarok (a nép szóhasználata szerint az égtáj, ahonnan a vihar, a zivatar szokott jönni). Az idősebb korosztály még emlékszik arra, hogy ezzel a nyelvi formával a tanteremnek azt a részét is megnevezték, ahol a rendetlenkedő diákok ültek egy csoportban. Az iskolákban gyakran hangzott el ez a felszólítás: ki a padokból, álljatok a sa- , rokba. A viharsarok köznevet, 1 s a Viharsarok tájnevet mai j szóhasználatunk is jól ismeri és használja, a látóhatárnak, illetőleg egy országrésznek neveként. Rosszalló áthallásokkal terhelt a repedtsarkú szóösszetétel az elhanyagolt külsejű, a loncsos, szurtos nőszemély elítélő minősítésére. Bizalmas és fesztelen, vagy éppen kedé- lyeskedő beszédhelyzetekben hallhatjuk és olvashatjuk ezeket a népnyelvi szólásváltozatokat: sarkot üt (talpra esik), amolyan sarkon forgó ifjonc (virgonc, fürge, eleven, mozgékony, izgő-mozgó), sarkával fenyeget valakit (gyáván megfutamodik), sarok-sarkalat kenyér (karéj-karaj kenyér). A vitában sarokba szorított vitapartnerek a szakszerűség erőltetése céljából a jelentős, a döntő érveket így nyomósít- ják: Hogy a kardinális és a sarkalatos tényekről se feledkezzünk meg. A valójában azonos fogalmi és használati értékű idegen szó és magyar megfelelője együttes használatával elbizonytalanítjuk hallgatóinkat és olvasóinkat. Ezt a nemkívánatos nyelv- használati jelenséget és gyakorlatot ne kövessük Dr. Bakos József Algír gyöngyszemeiről - Afrika egy „virágkedvelő” szemével Cikkem megírására V. Pénzes Judit tunéziai élményeiről néhány hete megjelent cikke motivált, s leginkább annak a felismerése, hogy ugyanazon térség nagyon hasonló kultúrájú szomszédos országai között még apró dolgokban is lehetnek jelentős különbségek. Az a szerencse még nem ért, hogy magam is Tunéziában járhattam volna, de a szomszédos Algériában eltöl- töttem két évet, ahol számomra a legfantasztikusabb élményt a helyi flóra és fauna jelentette. A helyi klímának megfelelően télen-nyáron szebbnél szebb rózsákban, papagájvirágokban, kálákban stb. gyönyörködhetett a kíváncsiskodó. S nemcsak a virágok szépsége, hanem a virágárus-pavilonok egyedi bája és a virágárusok - kizárólag férfiak - szívből jövő kedvessége is bámulatba ejtette a vásárlókat. A virágárusítók általában „szakosodtak” aszerint, hogy vágott vagy cserepes virág a portékájuk, de egyben mindenképpen megegyeztek: virágföldet egyáltalán nem tartottak. Nem igazán tudni, hogy ennek mi az oka, de amikor ez iránt érdeklődtem néhány virágárusító helyen, hihetetlenül kerek szemekkel találtam magam szemben. De mivel már többször bizonyítottam, jó érzésű emberekkel álltam szemben, nagy nehézségek árán néhány hét alatt megrendelésemre szállították a virágföldnek nevezett földet, amely bőségesen tartalmazott - gondolom, tápanyagként - néhány tucat színes cipőfűződarabot és üvegcserepeket... A cserepes növények kínálata nagyrészt megegyezett azzal, amelyet az itthoni kereskedők nyújtanak, csak talán azzal a különbséggel, hogy a legtöbb pálma-, banán-, kaktusz-, fikusz-, leander- és hibiscus-fajta, ami a virágárusnál cserépben fellelhető, az a szomszédos parkban teljes életnagyságban virít. A vágott virágok választéka talán nem olyan színes, mint amilyenhez egy magyar vásárló szeme szokott, de ez leginkább annak tudható be, hogy csak olyan növényeket árulnak, amelyek helyben is honosak. A rózsák minden színárnyalata, a szegfűk természetes színe (nem kék), a margaréták hófehérsége, a papagájvirágok és kardvirágok hatalmas szirmai, a leginkább a gerberához hasonlatos színes, és számomra még sok más ismeretlen, egyszerűen szép virág ékesítette a legkisebb kioszkokat is. A virágok mellé zöldként a bármelyik parkban, út szélén fellelhető sokleveles, délceg állású, egyszerű zöld növényt párosították. Algériában a virágcsokroknak nincsen nagy kultusza, aminek legfőbb oka a nők vallási gyökerekből táplálkozó társadalmi megítélésében keresendő. Bármilyen, külföldre szakadt, európai normák szerint élő algériai is betartja hazájában azt a szokásjogot, hogy nem ajándékoz virágot még európai nőnek sem. Ezt a kiváltságos kedvességet csak saját családtagjainál gyakorolja, de ezt is leginkább csak jelentőségteljes alkalmakkor. Mindezek ellenére szinte minden virágárus remekül köt csokrot, egyszerűen és ízlésesen díszít apró kis üdvözlőkártyákkal és a nálunk is jól ismert színes szalagokkal. Ha a vásárló díszcsomagolást kér, az a bokréta szoros tartozékaként nemhogy többe kerülne, mint maga a virág - lásd hazai viszonyok -, hanem egyáltalán nem jár külön kiadással. Már egy szerényebb bokréta vásárlása esetén is könnyen törzsvásárlóvá válhat az ember, annak minden előnyével, ami egy-egy ajándék virágszál vagy esetlegesen egy egész csokomyi virágban, sírig tartó barátságban és néhány, szívből jövő kedves szóban, jókívánságban nyilvánul meg. Ez olykor még bonyodalmakhoz is vezethet, mert ugyebár egy születésnapi csokor nem mindegy, hogy 19 vagy 22 szál virágot tartalmaz. Szerencsésebb esetben a néhány ajándék virágszálat nem a számszerűen megrendelt csokorhoz csatolják, hanem külön csomagolják. Azt hiszem, az algériai virágkötők számára a legnagyobb kihívást az esküvői autók és termek díszítése jelenti, amelyre pazarabbnál pazarabb virágkompozíciókat ötlenek ki. A hétvégeken szinte futószalagon lezajló, külsőségeiben is nagyon gazdag események remek piacot és gyakorlatot biztosítanak a virágárusoknak. Az élet árnyasabb oldalán, a temetőkben az élők színpompás virágtengerrel tisztelik meg halottaikat, amelyek általában nem vágott virágból, hanem leginkább piros hibiscus- vagy muskátli-rengetegből állnak. Földünk ezen tájékán a természet adta kedvező éghajlati viszonyok el nem mulasztandó lehetőséget nyújtanak a kertészkedéshez, a parkosításhoz. A kertek, kicsiny teraszok szinte egész évben virulnak, illatoznak, a kerítések roskadoznak a bougainvillea (bu- genvillea) és a jázmin virágszőnyege alatt. Mindezek tükrében teljesen természetesnek tűnik, hogy a mediterrán térség országaiban nem botlunk minden utcasarkon virágárusító pavilonba vagy bokrétákat kínáló öreg nénikékbe. Talán sikerült egy kis részletét bemutatni és megszerettetni annak a világnak, ami egy hideg és zord télhez szokott európai számára az örök egzotikumot jelenti. Szerencsére virágkereskedőink jóvoltából már otthonainkba is beköltöztethetjük a mostanság újra felfedezett vagy újdonságként megjelenő mediterrán növényritkaságokat. Popovits Márta Hogy mi mindenre képes egy férfi... A menyasszony faggatja a vőlegényét:- Ha feleségül megyek hozzád, akkor leszoksz a dohányzásról?-Igen.- Es inni sem fogsz többé?- Nem fogok.- És futballmeccsre sem jársz többé?- Nem járok.- És még miről fogsz lemondani? A vőlegény válaszát lásd a vízsz. I. sz. sorban. VÍZSZINTES: l.A vőlegény válasza (zárt betűk: G, É, Y) 14. Valakire mosolyogva tekint 15. Bánkódik, szomorkodik 16. Pihe része! 17. A lengyel légi- társaság 19. Állókéj) 20. Alkotás 21. Növi ... (Újvidék) 23. Izzadság 26. Ébred 27. Uzsonnával járó házi összejövetel 29. Festő (Miklós) 30. Zsiger kitüremkedése a testüreg falán 31. Lel 33. A német abc utolsó betűje 34. Hová 35. Országos Levéltár, röv. 36. Raktárban tart 38. Összeadáskor használt szó 39. Egressi Gábor monogramja 40. Az eltévedt személyt lakásáig kísérik 42. A rénium vegy- jele 44. Verssorok összecsen- gése 45. Görget 46. A mélybe 47. Annál fentebbi helyen 49. Sebhely 50. Dinnyét felvág 52. A leghidegebb évszakból származó 53. Jókedvű 55. Balkezes 56. Ezen a helyen 57. Szilárd anyagból éles szerszámmal megmintázzák 59. Albán pénz 60. Kicsinyítő képző 61. Hajó része 62. Gyulladás 64. Nitrogén és vanádium 66. Folyóvíz által sodort szennyeződés 69. Kritikát alkalmazni 71. Valakire adott voksok nagyobb száma. FÜGGŐLEGES: 1. Főúri, elő- kelősködő 2. A tetejére fekszik 3. Részben írni! 4. Férfinév (ford.) 5. Ukrán város 6. Iskolai tisztség 7. Országos Tervhivatal, röv. 8. Nyak páros betűi 9. Takarás 10. Zuhan 11. Ráskai... (kódexmásoló volt) 12. Az erbium vegyjele 13. Egyik irányba sem 18. Testmozgás közben történő megizzadás 22. Pusztító erővel tombol 24. A Szállnak a darvak c. film szövegírója (Viktor) 25. Világhírű magyar származású szobrász- művész volt (Amerigo) 26. Óhajt 28. Öntelt, fennhéjázó 30. Támogatás 32. Bujtogat, izgat 34. Erősen mérgező hatású alkohol 37. Visszamar! 38. Van bátorsága 4L Tompa, búgó hang 43. Eléje helyez 46. A földre rakná 48. A legmélyebb női énekhang 49. Szólít 51. Az ágyból kiszáll 53. Hős katona 54. Környezet 57. Japán város 58. Kosár - németül (KORB) 61. A tantál és a vanádium vegyjele 63. Könnyen mozgatható figura 65. Jókedvű 67. Ford. névelő 68. Kicsinyítő képző 69. Biztonsági Tanács, röv. 70. Luxemburg és Svédország gk-jele Báthory Attila
