Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-17-18 / 297. szám

2. oldal VlLÁGTÜKÖR 1994. december 17-18., szombat - vasárnap Clinton: adókedvezmények a középosztálynak Soros a dél-afrikai lakásprogramot támogatja Soros György magyar származású amerikai pénzügyi befektető ötvenötmillió dolláros támogatást ajánlott fel a dél-afrikai la­kásprogram megvalósítására. A Soros Alapítvány bejelentése szerint ötmilliót azonnal a program rendelkezésére bocsát, a to­vábbi ötvenmilliót pedig a megfelelő szintű dél-afrikai kor­mányráfordítások kiegészítéseként, ötéves távlatban. A világ­hírű befektető és emberbarát jelenleg Dél-Afrikában tartózko­dik a helyi „Nyílt Társadalom Alapítvány” szervezésében. Az Európa Parlament ratifikálta az egyezményt Japán és az Egyesült Államok törvényhozása után a strasbourgi Európai Parlament is ratifikálta az úgynevezett uruguayi fordu­lót lezáró - áprilisban, Marrákesben 117 ország által aláírt - GATT-megállapodást, amivel megfigyelők szerint lényegében végképp sínre került a hétéves tárgyalássorozat után létrejött egyezmény. A tizenöt szektorra kiterjedő, minden korábbinál átfogóbb kereskedelem-liberalizálási megállapodást (amely első ízben foglal magában könnyítéseket a szolgáltatások, a mezőgazdasági és a textilipari cikkek forgalmában is) az Euró­pai Unió tagországai közösen, „brüsszeli zászló alatt” tárgyal­ták végig. Lakótelep épül ukrán katonatisztek számára Egy amerikai-ukrán vegyes vállalat 16 millió dollárért lakóte­lepet épít fel az ukrajnai Hmelnyickijben azon ukrán katonatisz­tek számára, akik hajdan az Eszak-Ámerikára irányított szovjet atomrakéták egy része fölött gyakoroltak ellenőrzést - jelen­tette az AFP. Az építkezést az amerikai védelmi minisztérium finanszírozza, a volt szovjet nukleáris arzenál leszereléséhez nyújtott segély keretében. Oroszországi földgázszállítás Jugoszláviába Az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy Oroszország nagy mennyiségű földgázt szállítson Jugoszláviába az iskolák, lakások és kórházak fűtésére - erősítette meg a Politika című belgrádi lapnak adott nyilatkozatában Charles Thomas, a nem­zetközi összekötőcsoport amerikai tagja. A lap jelentése szerint az orosz földgázexport ügye hamarosan az ENSZ szankciós bi­zottsága elé kerül, s az amerikai jóváhagyásnak köszönhetően a testület minden bizonnyal jóváhagyja a moszkvai kérést. A lap értesülései szerint Oroszország havonta 132 millió köbméter földgázt szállítana. A „pénzmosás” ellen hozandó törvény alapelvei A cseh kormány elfogadta a bűncselekményekből származó jö­vedelmek legalizációja, azaz a pénzmosás ellen hozandó tör­vény alapelveit. Eszerint a pénzügyi intézmények kötelesek lesznek jelenteni a pénzügyminisztérium e célra felállítandó kü­lönleges elemző hivatalának minden „szokatlan” tranzakciót vagy üzletet. A javaslat minden olyan pénzügyi műveletet „szokatlannak” minősít, amely „jellegével, nagyságrendjével vagy kivételességével nyilvánvalóan kilóg az adott fajtájú vagy a bizonyos személyek által lebonyolított átlagos ügyletek kö­zül”. A pénzügyi tárca elemző hivatalának tett bejelentés ugyanakkor még nem jelenti majd azt, hogy az illető művelet résztvevőit bármivel is gyanúsítanák. Orosz hetilap a Kádár-éráról EGRI VÁROSI TV SZOMBATI MŰSORA 0.00 Képújság 8.00 Brémai muzsikusok 8.30 Hevesi Mozaik '94 8.40 A hét témája: Rendőr a tulipánok földjéről 9.15 Spanyolországi képeslap (útifilm) 9.15 Választottunk (összefoglaló az önkormányzati választásokról) 9.30 Sokszemközt Eger új polgármesterével 10.00 Péntek Rézi. Magyar vígjáték (ismétlések) 11.30 Képújság HBO 17.00 Tapsi Hapsi és vendégei. Batman 17.30 National Geographic. A Csontvázpart túlélői. Am. dok.fílm 18.30 Rudolf, a rénszarvas. Am. rajzfilm 19.25 Memphis Belle. Am. játék­film 21.15 A nagy csapat. Am. vígjáték 23.05 Az időkapu - Vadak ura 2. Am. fantasztikus film 0.55 Playboy Heves Megyei Televízió SZOMBAT 19.00- 19.30 Pódium: A békés Ad­ria (útifilm) 19.30-20.00 Esti Press 20.00- 21.00 KILÁTÓ megyei magazinműsor tartalmából: ­Vasutas sztrájk egy napig - Mág­nás Miska az egri Gárdonyi Géza Színházban- Kakasház nyílt Átányban - Négyszeres világbajnok Gyöngyö­sön- Cselgáncsgála Egerben - A me­gye városainak polgármesterei nyilatkoznak - Működőképes me­gyei közgyűlést ígérnek a pártok VASÁRNAP 17.00 Pódium: A békés Adria (ism.) 17.30 Opel kupa díjátadó 18.00 Szeged-Éger vízilabda mér- 1 19.00 KILÁTÓ (ism.) EGRI VÁROSI TV VASÁRNAPI MŰSORA 0.00 Képújság 14.00 TV Plusz 16.00 Happy Tv 16.20 Színes riportok 16.50 Filmmagazin 17.10 Rock műsor 18.10 Főúr tűnés (cseh film) 20.00 Képújság HBO 8.00 Tapsi Hapsi és vendégei. 8.30 Bolondos dalla­mok 9.00 Batman 17.30 Betörő az albér­lőm. Am. vígjáték 19.10 Próbababa 2. Am. vígjáték 20.45 Rambo. Am. ak­ciófilm 22.20 Mozimánia: Oliver Stone. 23.20 Tőzsdecápák. A középosztálybeli rétegek ja­vát szolgáló adókedvezmények ígéretével lendült támadásba Clinton elnök csütörtök este, hogy legfőbb politikai célkitű­zéseit újrafogalmazva vissza­szerezze megnyirbált hitelét, életet leheljen programjába, és a republikánusok elsöprő kong­resszusi győzelmével szembe- szállva helyreállítsa az elnök­sége iránt megrendült bizalmat. Az országos televíziós háló­zatok által az ovális irodából élőben közvetített beszédében az elnök nagy vonalakban vá­zolta azokat a programokat, amelyek révén bizonyítani kí­vánja, hogy a középutas, „új­demokrata” eszmék híve: egy­szerre ajánlott együttműködést és kihívást a republikánusok­nak, jelezve, hogy nem haj­landó teljesen kiengedni kezé­ből a kezdeményezést. Beszé­dének fogadtatása meghatározó lehet a következő két évre, végső soron az 1996-os elnök- választási csatákra. Tízperces beszédének gerin­cét az a hatvanmilliárd dolláros, A francia törvényhozás alsó­háza, a Nemzetgyűlés véglege­sen elfogadta a kormány és a politikai pártok együttműködé­sével kidolgozott korrupcióel­lenes törvénycsomagot. Ezeknek az intézkedéseknek az a céljuk, hogy a jövőben megakadályozzák a francia belpolitikát immár hónapok óta lázban tartó korrupciós ügye­ket. öt évre szóló adócsökkentési program képezte, amely főkép­pen a demokratáktól elpártolt középosztálybeli rétegek szá­mára helyezett kilátásba kez- vezményeket. Az elnök utalt arra, hogy nagyon sok amerikai nem érzi a gazdasági bővülés kedvező hatásait, és hiába dol­gozik szorgalmasan, sehogy sem jut előbbre. - Eljött az ideje, hogy a középosztály jo­gait juttassuk érvényre - mondta, és kezdeményezését Harry Truman elnöknek a má­sodik világháborút követően kibontakoztatott programjához hasonlította. Egyebek között javasolta, hogy az évi 75.000 dolláros összjövedelemnél kevesebbel rendelkező családok gyerme­kekként ötszáz dolláros adó- kedvezményben részesüljenek; a tanulásra és képzésre fordított tandíjak évi tízezer dolláros ha­tárig leírhatók legyenek az adó­alapból; emeljék fel a nyugdíja­lapba átutalt megtakarítások adómentességét, lehetővé téve a fiatal házasok számára, hogy A képviselők a kormány és a közvélemény nyomására iga­zán drasztikus döntésekre kényszerültek: így például megszavazták, hogy a külön­böző cégek és más jogi szemé­lyek ezentúl nem vehetnek részt a politikai élet finanszíro­zásában; úgy határoztak, hogy a helyhatósági és körzeti válasz­tásokon 30 százalékkal csök­kenteni kell az egy-egy jelölt az alapból pénzt hívhassanak le otthonteremtés céljából. A jelentős szövetségi bevé­telkieséssel járó adócsökkentés fedezetét az elnök a közigazga­tás áramvonalasításával, a kor­mányzati kiadások zárolásával és különböző programok ösz- szevonásával kívánja megte­remteni. Bejelentette, hogy öt minisztériumnál és hivatalnál határoztak el jelentős átszerve­zéseket, amelyek keretében bi­zonyos feladatköröket magán- vállalkozásoknak adnak majd ki. Közlése szerint mintegy hatvan különböző munkasegé­lyező programot terveznek ösz- szevonni, és helyettük közvet­len átképzési támogatást nyúj­tanak a munkanélkülieknek. A kormányzati közigazgatás karcsúsításának és korszerűsí­tésének ígéretével Bili Clinton egyúttal igyekezett élét venni a republikánusok szüntelenül is­métlődő bírálatának, miszerint ő is csak ugyanolyan költekező, a kormány mindenhatóságát valló elnök, mint általában a demokraták. által elkölthető kampánykölt­ségeket (ezeket a törvényhozási választásoknál már korábban lefaragták); jelentősen kiter­jesztették azoknak a politiku­soknak, választott tisztségvise­lőknek a körét, akiknek kötele­zően vagyonnyilatkozatot kell tenniük; végül alaposan meg­szigorították a közületi meg­rendelések, illetve a koncesz- sziók elosztásának szabályait. Az Eho Planeti című orosz heti­lap terjedelmes írást közölt leg­frissebb számában a Ká­dár-korszakról. A szerző, Bo­risz Rogyionov, az Izvesztyija egykori budapesti tudósítója szerint a Kádár-korszak végle­gesen letűnt, azonban nem múlt el nyomtalanul. Ennek alátámasztására Ro­gyionov azt írta, hogy a mai po­litikusok nemzedéke, de az egész magyar társadalom men­tessé vált a Kádár-korszakban a „szemellenzősségtől”, és de­mokratikus készséget, illetve politikai kultúrát adott a kor­szak Magyarországnak. Ezért Zsirinovszkij magyar rokonai megbuktak a közelmúltban tar­tott parlamenti választásokon. Az írás szerint Kádár János­nak és pártjának ma nincs köz­vetlen politikai utódja Magyar- országon. A hatalomba visszatért szo­cialisták Hóm Gyulával az élen elhatárolódtak a kádári kom­munizmustól - emlékeztetett a lap, amely 1957 márciusától ha­láláig végigkövette Kádár Já­nos politikai pályafutását, il­letve a szocializmus évtize­deit... Korrupcióellenes törvény Franciaországban Törökország: iszlámista gyilkosok állnak a bíróság előtt Az ankarai állambiztonsági bíróság december 26-án hirdet íté­letet 124 elvakult muszlint gyilkossági bűnperében. A vallási fanatikusokat azzal vádolják, hogy tavaly szabadelvű művé­szekre rágyújtottak egy szállodát, s ennek következtében har­mincnyolcán meghaltak, hatvanan súlyos égési sebesüléseket és füsmérgezést szenvedtek. Akkori török sajtóbeszámo­lók szerint a sivasi Madimak Hotel körül tomboló megszál­lott tömeg akadályozta a tűzol­tást, sőt, a menekülőket visz- szakergette a* lángokba. Már napokkal korábban uszító röp­lapokat osztogattak szerte a vá­rosban, amelynek polgármes­tere tagja az iszlámista Jólét Pártjának, s akinek szemében szálka volt a liberális művé­szek, írók ünnepi összejövetele és kongresszusa. A gyújtoga­tok elsősorban a hetvennyolc éves Aziz Nesin népszerű sza­tirikus írót szerették volna hol­tan látni; őt már hónapokkal korábban halálosan megfenye­gették - egyebek között amiatt, hogy Aydinlik című lapjában török fordításban szemelvé­nyeket közölt Salman Rushdie „Sátáni Versek” című könyvé­ből. Nesin - a sajtó szerint cso­dával határos módon - életben maradt, de a tűzben sok más ér­telmiségi mellett halálukat lel­ték olyan híres költők és írók, mint amilyen Asim Bezirci, Muhlis Akarsu és Hasret Gül- tekin. A csőcselék a gyújtoga­tás után még hosszú órákon át garázdálkodott az utcákon; be­tört egy művelődési otthonba, végül pedig ledöntöttre talap­zatáról annak a Pir Sultan Ab­dáinak a szobrát, akinek ün­neplésére a szabadelvű és bal­oldali értelmiségiek aznap ösz- szegyűltek. Pir Sultan Abdái mindmáig az egyik legnépszerűbb török népköltő; a XVI. században Sivasban élt. Tragikus sorsra jutott, mert részt vett a szultán ellen irányuló síita összeskü- vésben. Hizir pasa, a sivasi tar­tományi kormányzó kivégez­tette. Á baloldali és liberális ér­telmiségnek Abdáihoz való vonzódását művészi értékein kívül az is magyarázza, hogy a költő elutasította a legszigo­rúbb iszlám törvénykezést, a sariát, és a vallási türelem híve volt. A török síiták a többségi szunnitákkal szemben a lakos­ságnak mintegy 15-20 százalé­kát alkotják. A XX. században mindig kiálltak az atatürki vi- * lági reformok védelmében, és fellépnek a „Vissza a sariá­hoz!” jelszó sokasodó hirdetői ellen. Soraikban mindenkor sok volt a baloldali. A 124 elvakult fundamenta­lista vádlott védőügyvédjei megtagadták a tárgyaláson való részvételt; arra hivatkoz­nak, hogy az állambiztonsági bíróság demokráciához mélta- tatlan magatartást tanúsít. A szállodatűz áldozatainak hoz­zátartozói ellenben a bírósági épület előtt tüntetve azt kiál­tozták, hogy ha nem vigyáz­nak, a fundamentalisták egy napon még az államalapító Musztafa Kemal Atatürk mau­zóleumát is felgyújtják... Az államügyész 29 vádlottra halálbüntetés kiszabását kérte, 42 vádlottnál 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztést ja­vasolt, 53 vádlottat felmen­tene. Süleyman Demirel köztársa­sági elnök legutóbbi nyilatko­zatában követelte, hogy a val­lási fanatikusokat ugyanolyan szigorúan büntessék meg, mint a Törökországtól elszakadni kívánó kurd szeparatisákat. A török állambiztonsági bíróság éppen a napokban ítélt el nyolc kurd parlamenti képviselőt 42 hónaptól 15 évig terjedő bör­tönbüntetésre, de elejtette a ha­lálbüntetés kiszabását lehetővé tevő hazaárulás vádját. Tansu Ciller asszony, a kormány elnöke most arra ké­szül, hogy korrupció címén bevádolja az iszlámisták gyűj­tőhelyének számító Jólét Part­ját. Ilyen módon akarja útját állni a muszlim fundamentalis­ták további előretörésének. E párt a márciusi helyhatósági választásokon 19 százalékra növelte, vagyis megkettőzte támogatottságát, s megszerezte a polgármesteri tisztet Isztam­bulban és Ankarában, az or­szág két legnagyobb városá­ban. A 450 tagú parlamentben jelenleg 38 képviselője van. A párt újabban enyhített az atatürki világi örökséggel való éles szembenállásán, hogy ne tűnjék fel bigott vallási párt­nak. Némely ankarai politikai elemző óvja Ciller asszonyt a párttal való leszámolástól. Ha ugyanis föld alá kényszerítené az iszlámista mozgalmat, könnyen megeshet, hogy olyan erőszakcselekmények sorozata kezdődnék, mint Álgériában. Feltehetően ennek rémképe késztette Demirelt erre a meg­állapításra: „Képzeljék csak el, hogy Törökországban vakbuzgó fundamentalisták kerülnek ha­talomra demokratikus válasz­tások útján. Valóban azt hiszik, hogy hatalmukat valaha is újra feladnák?” Visszavárt nemiszerv. Dr. James Sehn John Bobbitt levágott péniszét mutatja a mi­napi bírósági tárgyaláson. Sehn doktor az egyik tagja volt annak az orvoscsoportnak, amelyik visszavárta Bobbitt „férfiasságát”... (FEB-fotó)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents