Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-14 / 294. szám

1994. december 14., szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal A képviselő-testület alakuló ülését tartja December 20-án, kedden 14 órára tervezi összehívni dr. Pásztor József, Füzesabony polgármestere az újjáválasztott városi képviselő-testület ala­kuló ülését. Sarudon befejeződött a templom felújítása Hosszú munkálatok után befe­jeződött Sarudon a helyi temp­lom felújítása. Rendbe tették a tetőszerkezetet, elvégezték a külső vakolást és a meszelést. A jelentős költséget felemésztő tevékenységet anyagilag támo­gatta többek között a műemlék­felügyelőség, az önkormányzat, az egyházközösség, külföldiek és magánszemélyek is. Adventnapi műsor a telekis diákoknál... Pénteken, december 16-án tart­ják hagyományos adventnapi ünnepségüket Füzesabonyban a Teleki Blanka Általános Is­kola tanulói. Délután 14.30 órá­tól a városi moziban ad műsort a Gajdos zenekar, valamint az iskola alsó tagozatos énekkara. Később, 15.30 órától ugyanez a „csapat” a nyugdíjas női klub tagjainak is bemutatkozik a Szabadság u. 11. szám alatt. Mintegy 2 millióból közpark épül Poroszlón Poroszlón a római katolikus templom és a New York diszkó közötti területen közpark épül, ahol lehetőség lesz egy szabad­téri színpad felállítására, műso­ros rendezvények megtartására is. A park 1,8-2 millió forintba kerül, itt kap helyet a Borbás Tibor szobrászművész által ki­vitelezett díszkert. A költsé­gekhez többek között hozzájá­rult a Képző- és Iparművészeti Lektorátus. A Közép-Tiszavi- déki Intézőbizottság például a napokban 300 ezer forintos tá­mogatásról döntött az idegen- forgalmi alapból. A demjéni idősek névnapokat ünnepeltek A demjéni művelődési házban nyolcvanon ünnepelték együtt az Erzsébet-, a Katalin-, a Já­nos-, az István- és az Eva-na- pot. Az öregek napközi ottho­nának nyugdíjasai köszöntötték itt egymást. Sarudon újfajta barátság alapjait rakták le Kobyla Gora - ez a földrajzi név a sarudi lakosság számára az elmúlt hétig nem sok min­dent jelentett. Hol is van ez a hely, és miért kellene ezt a sa- rudiaknak megjegyezniük? Jerzy Przygoda, Kobyla Gora körzet tanácsának elnöke, Lech Janicki, a tanács tagja, Kiss István, Sarud polgármes­tere és a kezdeményező, Wladyslaw Miszkielo, Ostrze- szów rendőrfőnöke szívesen avat be a részletekbe.- Több mint egy éve annak, hogy rendőrségünk felvette a kapcsolatot a Füzesabonyi Rendőrkapitánysággal - mondja Miszkielo rendőrfő­nök. - A munka jellegű be­szélgetésekből barátság lett. A családom érdeklődését is fel­keltettem új ismerőseim iránt. Nyaralni ide jöttünk, mégpe­dig Sarudra. S nagy meglepe­tésünkre a mi Kobyla Goránk­hoz hasonló települést véltünk felfedezni. Találkoztam a sa­rudi polgármester úrral, s megkérdeztem, mit szólna ah­hoz, ha egy hasonló adottságú községgel, annak vezetőivel megismertetném. Hátha sike­rülne rajtuk keresztül amolyan lakossági baráti kapcsolatot el­indítani. Kezet adott rá, és ott­hon már tolmácsolhattam Kiss István meghívását Sarudra.- Kobyla Gora ugyan távol van Sarudtól, de rajtunk mú­lik, mennyire tudjuk közel hozni egymáshoz az embere­ket - mondja Jerzy Przygoda. - Konkrét elképzelésünk az, hogy a települések fiataljait hozzuk össze első lépésben. A gyerekek könnyebben barát­koznak, szívesebben tesznek hosszabb utazásokat. S az em­ber a gyerekkori barátait öreg­korában is emlegeti, a felnőtt­koriakat nem mindig...- Ezért is kértem meg Lech Janickit, aki tanácstag, Kobyla Góza általános iskolájának igazgatóhelyettese, hogy kí­sérjen el. O jobban ismeri a gyerekeket, gondolataikat, el­képzeléseiket. Iskola és iskola között jön létre a kapcsolat. Olyan terveket szövögethet­nek, amelyek mindenki szá­mára elérhetők - mondja a körzeti tanács elnöke.- Hogy hol is van Kobyla Gora, és miben hasonlít Sa­rudra? - kérdez vissza Lech Janicki. - Ha térképen össze­kötjük Poznan, Lódz és Wroc­law lengyel nagyvárosokat, akkor a háromszög közepén találjuk meg településünket. 1600-an lakják. Nekünk is van tavunk, igaz, kisebb, mint a Tisza-tó. Fenyves erdők ve­szik körül. Csend, nyugalom, tiszta levegő, s természetesen szervezett pihenési lehetőség várja a látogatókat. Nyaranta a település népessége szinte megháromszorozódik.- Kobyla Gora körzeti köz­pont. 14 település tartozik A táj madártávlatból nézve is gyönyörű... hozzá. Összesen 6000 lako­sunk van - kapcsolódik a be­szélgetésbe a tanácselnök. - Magyarországi viszonylatban ezt a körzetet egy fejlett ta­nyavilághoz hasonlítanám. A mi kis településeink közel vannak egymáshoz, s több tíz házból állnak. Ezek úgy ala­kultak ki és maradtak meg, hogy nálunk nem volt olyan mértékű a mezőgazdaság kol­lektivizálása, mint Magyaror­szágon. Privát gazdaságok vannak, s ezeknek hely kell.- Minden településnek megvan a maga vezetője, hiva­talosan bírója. Ezenkívül a körzeti tanácsban választott képviselőik is vannak. Ez le­het akár a bíró is. A tanácsnak 18 képviselője van. Ebből hat az elnökséget képviseli, akik szinte minden, az élet felve­tette kérdésben állást foglal­nak, javaslatot tesznek, dönte­nek. Ők írják ki a pályázatot a tanács elnökének posztjára is, aki lehet képviselő, de nem feltétlenül kell annak lennie. Jómagam gépésztechnikus vagyok, nem voltam képvi­selő, amikor megpályáztam a tanácselnöki állást - magya­rázza Jerzy Przygoda.- A Kiss Istvánnal folytatott beszélgetésekből azonban vi­lágossá vált számomra, hogy akár választott, akár kineve­zett vezetője az ember egy ki­sebb-nagyobb közösségnek, hasonló problémák megoldá­sán kell dolgoznia itt és ná­lunk is. Mi is tovább szeret­nénk fejleszteni az üdültetést. Ebből városunk bevételhez jutna a települések szociális fejlesztéséhez. A pénz az ná­lunk is hiánycikk. Itt van pél­dául a jövő évi nagy beruházá­sunk: a szennyvíz elvezetése, illetve tisztítása. Huszonegy- milliárd zlotyba kerül. Évi költségvetésünk viszont 16 milliárd zloty. Nem marad más hátra, kölcsönt veszünk fel. S még nem beszéltem a nálunk is egyre növekvő mun­kanélküliségről. Munkaképes embereink 10 százaléka állás nélkül van. Földjeink nagyon rosszak. Burgonyán és némi gabonafélén kívül semmi sem terem rajta. Bevallom, irigyen néztem az itteni szántófölde­ket - mondja mosolyogva. Nos, talán egy újfajta barát­ság alapjait rakták le a napok­ban Sarudon. Reméljük - s ez a beszélgetőpartnerek véle­ménye is -, hogy a „nagypoli­tika” nem szól bele többé abba, ki kit válasszon barátjá­nak. Magunk dönthetjük el, kivel játszunk, szórakozunk, kit keresünk fel külföldi ott­honában, kit hívunk meg ma­gunkhoz. Valahogy úgy, aho­gyan most Sarudon tették. Rada Katalin A Rimamente Szövetkezetnél a zárszámadásra készülnek Nem véletlenül mondják a me­gye környékén, hogy igen szor­galmas nép lakja Szihalom, Me- zőszemere és Egerfarmos köz­ségeket. A három falut átölelő Rimamente Szövetkezet táblái legalábbis ezt bizonyítják, hi­szen mindet megművelték. Büszke is lehet erre Tari József, a gazdaság igazgatósági elnöke.- Tisztességes ütemben fo­lyik nálunk a munka - magya­rázza. - Az ősszel elvetettünk 189 hektár őszi káposztarepcét, 197 hektár őszi árpát, 1693 hek­tár őszi búzát. A búzát október 1-je és 21-e között juttattuk a földbe. Az őszi mélyszántást minden talpalatnyi földünkön elvégeztük, ami azt is jelenti, hogy 400 hektáron a kora tava­sziak alá is kész a talaj.- Sort kerítettünk a növény- védelemre is, hogy a mezei pockok kártételét megakadá­lyozzuk. Jelenleg járműveink vannak munkában: anyagokat szállítunk a polgármesteri hiva­tal megrendelésére az útépítke­zésekhez. Ezenkívül folyamato­san visszük a sörárpát a Kőbá­nyai Sörgyárba. Megkezdtük a téli gépjavítást. Készülünk a zárszámadásra, folyik a leltáro­zás. Nagy erőt igényel tőlünk ebben az időben az állattartás, mert mindet be kell hordani az istállóba. Legtöbb tagunkat most ott foglalkoztatjuk.- Akkor minden rendben van a szövetkezetnél?- Lényegében igen. Közben megemlékeztünk a nyugdíjasa­inkról is. Az 500 személyből 366 a nyugdíjas, s velük is tö­rődni kell. Egyébként a tagság továbbra is bízik a gazdaság­ban, a fellendülésben, mert itt mindenki a földből akar meg­élni. Az előjegyzések szerint az idén is eredményesen zárjuk majd a gazdasági évet. Nem adósodtunk el, megerősítjük a munkahelyeket, sőt, több mun­kanélkülit is felvettünk a nyá­ron. Feldebrö: „bostoni karácsony” A napokban a feldebrői nyugdí­jasok karácsonyi hangulatot idéző meghívót kaptak kézhez, amely az amerikai és a feldeb­rői testvérbizottság által szer­vezett „Nyugdíjasok karácso­nyi köszöntése" című kulturális műsor megtekintésére invitálta őket... Míg az elmúlt években 50- 50 idős embert köszöntöttek karácsony előtt a bostoniak tá­mogatásával, addig ez évben közös összejövetel mellett dön­töttek a rendezők, amelyre a község valamennyi nyugdíjasát meghívták. Az érdeklődés óriási volt, a kultúrház zsúfolásig megtelt, sőt még pótszékeket is kell be­vinni. A megjelenteket először Ke­lemen József a feldebrői test­vérbizottság elnöke, majd Sass Magda, Illinois állam magyar- országi képviselője és Fülöp Károly, a bostoni testvérbizott­ság alapító tagja köszöntötte. A magyar származású amerikai vendégek örömüket fejezték ki, hogy ilyen sokan eljöttek, régen láttak ennyi kedves arcot egy­ütt. Szóltak arról, hogy ezen vi­rágzó kapcsolat kialakításában meghatározó szerepet vállalt a feldebrőiek részéről Kelemen József. Az emberi kapcsolatok kialakulása mellett Feldebrö szinte világhírnévre tett szert, ami a község jövője szempont­jából nem elhanyagolható. Szalay István, a nemrégiben megalakult nyugdíjasklub el­nöke elmondta, hogy ezentúl csütörtök 'délutánonként nyug­díjas-összejövetel lesz az öre­gek napközi otthonában, ahol lehetőség lesz a község rendez­vényeiről készült videofilmek megtekintésére, szórakozásra, beszélgetésre, kellemes időtöl­tésre. Ezért kérte, hogy minél többen jöjjenek el, mozdulja­nak ki otthonról a hosszú téli estéken. Lénárt Györgyné vezető óvónő elmondta, hogy ez a hét Feldebrőn a legfiatalabbak és a legidősebbekkel való törődés jegyében zajlott. Öröm volt hal­lani az óvodások élménybe­számolóját a Mikulás bácsi ér­kezéséről. Reméli, hogy a falu vezetői a jövőben is hasonló gondoskodással lesznek e két réteg iránt. Ezt követően a Mátrai Egye­sült Pávakör asszony- és férfi­kórusa lépett színpadra. Ok már „törzsvendégnek” számí­tanak Feldebrőn, és - főleg az idősebbek körében - nagy nép­szerűségnek örvendenek. Mű­sorukkal ezúttal sem okoztak csalódást, ismét sikerült vidám hangulatot teremteniük. Hall­ható volt hagyományos népdal­csokor, benne katonai, szerel­mes, illetve szüreti dalokkal. A kórus legidősebb férfitagja szó­lót énekelt, felelevenítette azo­kat a dalokat, amelyeket 1941 -ben énekelt a Kárpátok­nál. Befejezésképpen előadták a Kánai menyegző című műsor- számukat, amely a közelgő ka­rácsonyi ünnepek hangulatát idézte. A nagy sikerű műsort, a hálás közönség óriási tapssal jutalmazta. Végezetül a testvérbizottság tagjai egy-egy szerény aján­dékcsomag átadásával kedves­kedtek a megjelent, közel két­száz nyugdíjasnak, és kívántak kellemes, békés ünnepeket.1 V. Varga Éva Füzesabonyban már elkelt a Flex-üzem: január közepétől újra megindul a termelés Annak idején nagy reményeket fűztek Füzesabonyban az úgy­nevezett Flex-üzem létesítésé­hez, amely a füzesabonyi áfész égisze alatt épült fel, és textil­hulladékok feldolgozását, ér­tékesítését tűzte ki célul. Mint később kiderült: ez az üzem nem bizonyult gazdaságosnak, sőt, a beruházásra, a működte­tésére fordított összeg jelentő­sen hozzájárult a szövetkezet veszteségességéhez. Híreink szerint most előre­lépés történt az ügyben. Elkelt a Flex-üzem. A budapesti köz­ponttal működő holland-ma­gyar textilfeldolgozó és -újra­hasznosító rt. vásárolta meg. A cég igazgatójával, Hor­váth Lászlóval beszélgettünk a telephely sorsáról.- Két cég működik majd a január 15-i nyitást követően, mégpedig a Holland-direkt Kft. és az ex Tesztiel Rt. - mon­dotta. - Az első célja a Hollan­diából importált kilós ruhák feldolgozása és értékesítése. A másik társaság konfekcióipari hulladékok és maradékok, tex­tíliák feldolgozását, elsősorban ipari célú hasznosítását - itt kell megemlíteni például a járműipari hő- és hangszigete­lőket, a kárpitosbútor-ipari pámázóanyagokat, a ruhaipari melegbéléseket, az ipari törlő­kendőket - végzi majd.- Nem túlságosan kockáza­tos vállalkozás ez? Mármint a múltat ismerve...- A telephely valóban ko­rábban is létezett, de nem tu­dott — piaci és egyéb gondok miatt - fennmaradni. Tudtunk a gyárról, hiszen én voltam a technológia tervezője. Ezt most korszerűsítjük, ezért megvásároltuk a telepet. Szín­vonalas berendezéseink van­nak, és már az első évben há­romezer tonna ilyen anyagot kívánunk feldolgozni, főleg ex­portra. A legkorszerűbb számí­tógépes adatfeldolgozó rend­szert alkalmazzuk. A piac lé­nyegében megvan, hiszen ré­gen ez hiányzott leginkább. Már 1995-ben szeretnénk két műszakban üzemelni, ami any- nyit jelent, hogy a telephelyen a két cég 60 személlyel, ké­sőbb pedig 100-as létszámmal kíván tevékenykedni. (fazekas) Hosszú szünet után januártól újra üzemel a Flex-üzem 4

Next

/
Thumbnails
Contents