Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-08 / 263. szám
1994. november 8., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal A szajlai és terpesi gyerekek máshol folytatják? Miért késik a recski árverés? Rendkívüli ülések Pétervására térségében Pétervásárán és társközségeiben - így Erdőkövesden, Váraszón, Ivádon és Kisfüzesen - az utóbbi időben sorra felmerülő kérdések miatt halaszthatatlanná vált rendkívüli közgyűlések összehívása. Ezeken az ön- kormányzati választásokról, a megyei temetkezési kft. üzemeltetéséről, valamint a gyógyszer- tárak privatizációjáról esett szó. A kft. esetében a jelenlegi formában való üzemeltetés meghosszabbítása mellett, míg a patikák esetében a megye áltat létrehozott rt.-be történő belépés mellett foglaltak állást a nevezett települések. Öt kilométernyi vezeték hiányzik a hálózatból Egyelőre nem tudni, a parád- sasvári szennyvízvezeték-rendszerből még hiányzó mintegy öt kilométernyi szakasz megépítésére - amely áfával közel 100 millióba kerül - kap-e állami támogatást a falu. Parádsasvár- nak - mivel védett vízbázist érintő beruházásról van szó - e téren elsőbbséget kellene élveznie, aminek előnyeiből - a jegyző szerint - eddig nem sokat vettek észre a községben. Válságmenedzser érkezik Mátraballára Ma kora délutánra várják Mátraballára Frank Hendersont. A neves amerikai válságmenedzser a pétervásárai kistérségi társulással kapcsolatban tájékozódik a kis faluban. Falugyűlésre invitál az ivádi polgármester November 18-án délután öt órai kezdettel falugyűlést és közmeghallgatást tartanak Ivádon. Az esemény helyszíne a helyi művelődési ház lesz, ahol Bacsó István polgármester - egyebek mellett - az eltelt négy esztendőt is értékelni kívánja. Ideiglenesen új helyen az OTP recski fiókja A múlt héttől az OTP recski fiókjának felújítási munkái miatt új helyen, az ELKO egykori szervizének épületében, a Kossuth út 218. alatt várja ügyfeleit a bank. Az ideiglenes lakhelyre előreláthatóan egy-másfél évig lesz szükség. (Folytatás az 1. oldalról) Szerintük semmiképpen nem lehet megtenni azt, hogy a gyerekeket év közben kizárják. Természetesen nem zárkóznak el a többletkiadás fedezésétől, pusztán annak mértékét találják túlzónak, ezt tisztázandó pedig további egyeztetéseket tartanak szükségesnek. Példaértékű lehet e kérdésben Terpes esete - jegyzi meg a polgármester -, mivel a helyi alsó tagozatos iskolába is járnak szajlai gyerekek, éves viszonylatban a többletköltség itt így mintegy egyA rendszerváltás után a termőföldhöz jutottak nem túl jelentős része már saját birtokon kezdhette meg a gazdálkodást. Aktuális maradt azonban a kérdés: érdemes volt-e ilyen vállalkozásba fogni? Erre választ persze csak azok adhatnak, akik éltek is a felkínált lehetőséggel. Minderről egy váraszói kistermelővel, Kovács Kázmérral beszélgettünk. A gazdálkodáshoz való ragaszkodás Kovács Kázmér esetében valódi örökség. Mint mondja, szülei annak idején a tehetősebb családokhoz tartoztak, közel 35 kataszteri holdon gazdálkodtak. Igen fiatalon, gyermeki korban ismerte és szerette meg az akkor bizony könnyűnek egyáltalán nem mondható paraszti munkát. Hogy mégis másképp alakult az élete, az ötvenes évek politikájával, a téeszek szervezésével magyarázható. A szövetkezetbe ugyanis nem lépett be, így aztán dolgozott gyárban, bányában, majd később, amikor traktorvezetői jogosítványt szerzett millió forint, amit Terpes szó nélkül „ lenyel". A Köztársasági Megbízott Területi Hivatalában már dr. Szecskó József, a törvényességi ellenőrzési osztály vezetője elé került az ügy. Szerinte legelőször tisztázni kell, milyen jogviszonyban állnak egymással az iskolát illetően az érintettek, azaz közös fenntartású intézménynek minősül, vagy kizárólag a bükkszéki önkormányzaté, és ha igen, akkor milyen módon járulnak hozzá a gyerekek ott-tanulásához a két faluban.- gépállomáson, téeszben, valamint a Közútnál. A földhöz, a paraszti munkához viszont mégsem lett hűtlen. így amikor 1992-ben az első kárpótlásra sor kerülhetett, a szülői örökségből megillető földterületre bejelentette kárpótlási igényét a közel 100 ezer forint értékű kárpótlási jegy birtokában az első licitálás alkalmával mintegy hét hektár földterülethez jutott, melyen megkezdte a gazdálkodást. Ősszel - mondja - már elvetett négy hektár búzát, majd tavasszal pedig a fennmaradt területet árpával ültette be. A talajművelést jó minőségben, jó időben végezték, így kedvező termésben lehetett reménykedni. Sajnos, mégsem így sikerült, az össztermés ugyanis csak mintegy 65 mázsa lett. Ez egyáltalán nem volt arányban az elvégzett, a ráfordított munkával, de - fűzte hozzá - feleségével együtt nem adták fel a reményt. A következő évben- a kedvező időjárás hatására is- a remények valóra váltak. A Mint megtudtuk, állásfoglalást nem adhat ki a hivatal, csak a hatályos jogszabályokról tájékoztathatják november 14-ig - a fentiek tisztázása után - a feleket. Miután vagyoni jellegű vitáról van szó, a döntésre amúgy sincs hatásköre a KMBH-nak. Az eset egyébként nem példa nélküli a megyében, egy hasonlót már feljegyeztek. Ott kompromisszumra jutottak, ami - dr. Szecskó József reményei szerint - itt is megszületik. Kühne Gábor búza és rozs holdanként 40, az árpa pedig 30 mázsa termést hozott, melyet elfogadható áron értékesíteni is tudtak. A rendelkezésre álló eszközöket nagyobbrészt üzemképtelen állapotban, árveréseken szerezte meg a váraszói kistermelő, és bizony - jegyezi meg -, csak nagy munkával tudta azokat használható állapotba hozni. A munkába sokat besegítenek a családtagok is.- A vállalkozásról, a gazdálkodásról korunk ellenére sem mondhatunk le, mert bizony egy nyugdíjból, amely alig haladja meg a tizenötezer forintot, nemigen lehet megélni. Könnyebb lenne, ha 25 évvel fiatalabbak lennénk, és a kis gazdaságot állattenyésztéssel bővíthetnénk. Mert bizony a gazdálkodás akkor volna igazán hasznos és eredményes, ha a megtermelt termékek nagy részét e téren tudnánk felhasználni. Azt reméljük, hogy a kormánypolitika nem változik, és továbbra is támogatják az egyéni gazdálkodókat. Zay Józsej (Folytatás az 1. oldalról) Ennek ellenére - folytatja a történetet Gál István - a szövetkezet mégis fellebbezett, ugyanis időközben kapott egy határozatot az OKH-tól, amely szerint az összes földje a kárpótlási és a részarány-tulajdoni alapokba került, így újra indulhatott a huzavona, amely egészen a múlt hónap közepéig eltartott. Gál István szerint ekkor ismét úgy tűnt, hogy sikerül megegyezni, ám végül a földkiadó bizottság elnöke, Vahalcsik István megtagadta a szóbeli megállapodás írásban való megerősítését, így - a jelek szerint - tovább késik Recsken a földárverés.- Mi a földhivatalt támadjuk, hogy nem vette figyelembe a kijelöléseknél az általunk kezdeményezett egyezséget — összegezte a recskiek álláspontját a recski földrendezők elnöke ezért kénytelenek vagyunk ellenük keresettel élni az Egri Városi Bíróságon. Vahalcsik István sokkal visz- szafogottabban nyilatkozott a kérdésről. Mint mondotta, neki öt település érdekeit kell a szeme előtt tartania, így nem kedvezhet az egyik oldalnak sem. Emellett nem is kíván nyilatkozni, a dokumentumokat azonban szívesen megmutatja - fűzte hozzá. Ezek több ponton is összecsengenek a Gál István által elmondottakkal: a szövetkezet két kijelölését is megtámadta a szajlai érdekegyeztető fórum, ám ezeket még elutasította az OKH, viszont a recski kifogásoknak helyt adott. Az új kijelölést a földhivatal végezte el, amit a megyei kárAz idén őszre készültek el a tarnaleleszi temető immár esedékessé vált bővítésével kapcsolatos tervek. Ezen papírra vetett elképzelések - többek között - tartalmazták a bejáratul szánt „eredeti” palóc kapu terveit is. Nos, a tölgyből, vörösfenyőből és akácból megformázott kapu - az ígéreteknek megfelelően - múlt hétre, a halottak napjára elkészült, nopótlási hivatal hibamentesen elfogadott 1993 decemberében, majd - ezt a határozatát 1994 januárjában visszavonva - eltörölte a 20-30 aranykorona juttatott földalapot. A dokumentumok tanúsága szerint ezt a döntést februárban megfellebbezte a szövetkezet, s ennek hatására a megyeiek verdiktjét megsemmisítette az OKH március 30-án. Ezt a döntést 30 napon belül az érintettek megtámadhatták volna a bíróságon, csakhogy mivel ez nem történt meg, a szövetkezet mind az öt községre vonatkozóan érvényes földalappal rendelkezik. Ezek után Recsk kivételével megkezdődhettek az árverések, amelyek Szajlán és Terpesen gond nélkül le is zajlottak, azonban - mint utólag kiderült — Bükkszéken a tagi részarányra is történt licitálás. Az utólagos vizsgálatoknál kiderült: a juttatott részarány közel 100 százalékban a kárpótlási alapba került. A jelzések szerint Sírokban is voltak hasonló problémák. Vahalcsik úr szerint az októberi egyezkedés során a recskiek földcserét kezdeményeztek Sírokkal, mert szerintük kevés náluk a kárpótlási földalap. A mennyiség rendben is lett volna a cserénél, ám a földminőségnél akadt gond jócskán, ^ ezért nem volt hajlandó ellenjegyezni a földkiadó bizottság az erről szóló dokumentumot. Miután más nem maradt hátra - jelentette ki Vahalcsik István -, kérni fogják az Országos Kár- rendezési Hivatalt: a törvényesen megképzett földalapoknak szerezzen érvényt. (-ne) vember 1-jén a helyi plébános fel is szentelte. Mint azt a tarnaleleszi polgármester, Palkovics Ákos elmondta, a bővítés és a temető körülkerítése a következő ön- kormányzatra maradt, csakúgy, mint a halottasház bővítésével kapcsolatos elképzelések megvalósítása. Az összberuházás így várhatóan mintegy 500 ezer forint körül mozog majd. Egy váraszói gazdálkodó számadása Palóc kapu a leleszi temetőben Váraszón a Lungo Drom A hét végén Váraszón tanácskoztak a térség településein működő Lungo Drom cigány- szervezetek vezetői. A fórumon a helyhatósági, illetve a kisebbségi önkormányzati választások előkészítével kapcsolatos tennivalókról esett szó. Rácz Ernő, a Lungo Drom megyei szervezetének munkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a megválasztásra kerülő helyi kisebbségi önkormányzatok csakis olyan feladatokat vállaljanak majd, amit végre is tudnak hajtani. A helyi Lungo Drom-szervezetek vezetőinek pedig ajánlotta, hogy munkájukban ne az ellentétek szítása, hanem a megegyezés, a bizalom, az együttműködésre való törekvés domináljon. — Nem lehet magunkat és egymást ámítani, félrevezetni - fogalmazott maradjunk csak a realitásoknál, ez a legfontosabb. Zay Józsej A beton 28 napig szárad a hídon Az 1949-50-ben, a háború utáni „hídcsata” idején emelt pétervásárai konstrukció derekasan állta 44 esztendőn keresztül az évről évre növekvő autósforgalmat, ám mostanra már igencsak indokolttá vált a felújítása. Aligha lehet ugyanis elvárni egy ilyen korú építménynél, hogy a 20 tonnára tervezett „öszvérszerkezet” huzamosan 40 tonnás forgalmat viseljen el, vagy éppen az ózdi kohászatban szükségeltetett vasmonstrumok, acéláruk célba jutásához „nyújtson segédkezet”. Gond itt az - mondják az autósok -, hogy fölöttébb lassan megy a rekonstrukció, napokig embert nem lehet látni, aki a hídon serénykedne. Frigyik László, az Egri Útépítő Rt. magasépítési főmérnöke és Bocsi István, a Közúti Igazgatóság osztályvezetője szerint azonban a lassúság csak viszonylagos, az leginkább technológiai okokkal magyarázható. A július 1-jén megkezdett felújításnál már az is gondot okozott, hogy nem állt rendelkezésre a tervdokumentáció, így sok „titokra” csak akkor derült fény, amikor már megbontották a hídburkolatot. Mivel ezt az útszakaszt csak igen nagy vargabetűvel lehet kikerülni, a teljes lezárás gondolatát is el kellett vetni. Maradt tehát a forgalomlassítás, és több munkafázis időtartama a duplájára emelkedett. Végül is - ígérik a szakemberek - az Útalap terhére megvalósított 15 milliós beruházás - az előre nem látott nehézségek ellenére mintegy két hét késéssel - november 11-re elkészül. Technológiai okokkal magyarázható a „lassúság”. Ki kell várni, míg megköt a beton... (Fotó: Perl Márton) A házi gondoskodás szolgálatába állították Mátraderecskén az ottani téglagyár új tulajdonosától, Michael Leier úrtól kapott mikrobuszt. A település jegyzőnője szerint több mint harminc idős rászoruló ellátását sikerül a kocsival megoldani napról napra.
