Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-01 / 257. szám
1994. november 1., kedd Gazdaság 9. oldal Hatvani konzervek sikeres párizsi bemutatója A napokban rendezték Párizsban a Sial ’94 nemzetközi élelmiszer-ipari kiállítást, amelyen 79 ország csaknem négyezer képviselője vett részt. Hazánkból huszonnégy vállalat, közöttük a Hatvani Konzervgyár Kft. volt jelen. Amint Podonyi Gáborné külkereskedelmi osztályvezetőtől megtudtuk, először állították ki termékeiket ezen a rangos világfórumon. Paradicsomsűrítményeket, főzelékkonzervet, lekvárokat és ízeket, rostos és szűrt ivóleveket mutattak be. Újdonságukat, a kétdecis Multi vita cocktail-t is kiállították. Az ott tartózkodó üzletemberek nagy érdeklődéssel kísérték a hatvaniak szereplését. Hasznos tárgyalásokat folytattak, amelyeknek köszönhetően az első érdeklődő már faxon bejelentette megrendelését zöldségkonzervekre Németországból. Ezeket a héten két kamionnal útnak is indítják. Ellentmondásos helyzet! A ki mostanában a falvakat járja, és megfordul a portákon, r^észreveheti, hogy az állatállomány hosszabb ideje tapasztalt drasztikus csökkenése megállt. Ez azzal is összefügg, hogy a létszám soha nem tapasztalt szintre süllyedt. így mindenképpen figyelemre méltóak a Földművelésügyi Minisztérium munkatársainak erre vonatkozó felmérései. Az adatokból megállapítható, hogy az állattenyésztés helyzetét változatlanul ellentmondások nehezítik. A nagyüzemi állatok száma az utóbbi időszakban szinten maradt, és a magántermelők tartási kedve is lassan-lassan visszatér. A húspiacon tapasztalható a hízottsertés- és a vágómarhahiány. Emiatt tartósan magas felvásárlási árak alakultak ki. Folyamatosan emelkedik az abrak és a szálas takarmány ára is. A tartási kedv élénkülése mellett érezhetően továbbra is nő a tenyészállat-támogatás iránti igény. Emellett az ország területén egyre több használaton kívüli istálló, sertéstelep kerül „ ebek harpiincadjára", és sok helyen széthordják az önzetlen vagyont. Ágazati támogatás nélkül viszont aligha állítható meg ez a pusztulási folyamat. Az első negyedévben meghirdetett tenyészállat-beállítási támogatási keretet - amely összesen mintegy kétmilliárd forintot tesz ki, és abból nyolcszázmillió jutott a sertéságazatnak - megyénként osztották el. A kereten felüli kistermelői és nagyüzemi igények is jelzik, hogy az állomány növelése, a minőségi csere a hosszú távon biztosított tenyésztési támogatással megvalósítható. Ezáltal az állattartók biztosabban tervezik a jövőt, és a termelés kiegyensúlyozottabbá válhat. A szarvasmarha-ágazatnál már tapasztalható a tenyésztési támogatás jótékony hatása, bár korántsem megnyugtató a helyzet. A tejelőállomány növeléséhez alig van megfelelő típusú tény észanyag. A tejelő típusú vemhes üsző ára 135-140 ezer forint, a magyartarkáé 75-80 ezer forint. Egyre több üzem nem értékesíti a vemhes üszőt, hanem a létszámot bővíti. A nagyüzemi tejtermelő-ágazatra a keresleti piac a jellemző. A minőségi tejet előállítók Válogathatnak a magasabb árat és kedvezőbb fizetési feltételt kínáló felvásárlók között. Néhány helyen azonban nem javul a tej minősége, mivel a gyűjtők nem zárják ki soraikból azokat, akik rossz minőséget szállítanak. Pedig szennyezett árut egyre nehezebb értékesíteni, mivel a csíraszegény tej előállítása a cél. A fizikai tisztaságú tej piaca azzal is szűkül, hogy jövőre mind több cég szünteti meg az átvételét. A hízott sertés iránti kereslet tovább nőtt az elmúlt időszakban, s a felvásárlók a nagyüzemi sertés kilójáért átlagosan 140-160forintot fizetnek, a kisüzemiért 130-148forintot. Az év végéig ezekre az árakra lehet számítani. Jellemző a tartási kedv jelentős növekedése, de hízóalapanyag hiányában a termelés nem bővülhet. A malacok ára 170-240 forint között van kilogrammonként, ám alacsony a piaci kínálat. Ami még gondot jelent, hogy vegyes a magángazdáknál a tenyésztésbe állított kocaállomány, ami viszont jövőre minőségi problémákat jelent majd. A juhágazat helyzete sem jobb a többinél. Ugyancsak hiányzik az alapanyag, s valamennyi súlykategóriában keresik az exportképes bárányokat. A magas tápárak a hizlalás ellen hatnak, és a kisebb súlyú tejesbárányok értékesítésére ösztönzik a juhászokat. Az anyajuh iránt országosan fokozott az érdeklődés, s ennek következtében hét-nyolc ezer forintot is elkérnek egy közepe ^ minőségű fiatal anyajuhért. ff rde kés és ellentmondásos tehát a helyzet. A tenyésztők Ej kedve sem teljesen töretlen, de mégsem olyan rossz már, mint az elmúlt két évben volt. Mentusz Károly Korszerű technika segíti a feldolgozást az Egervin Rt. árnyékszalai főpincészetében (Fotó: Kaposi Tamás) Szőlő- és borgazdaságunk súlyos gondjai Hazánk szőlőterülete az 1980-as évek közepéhez viszonyítva kb. 20-25 ezer hektárral csökkent. 1993-ban nagysága 110 ezer hektár volt. A termőterület mérséklődése jelenleg is tart. Ez szoros kapcsolatban van az agrárgazdaság alacsony jövedelemtermelő képességével. A bortermelés az 1980-as években - a fagyos esztendők kivételével - 4,5-5,5 millió hektoliter volt. Ennek egyes években több mint a felét exportpiacokon értékesítették - a jelenleginél alacsonyabb belföldi fogyasztás mellett. Az egy főre jutó belföldi borfogyasztás 1989-ig 20-22 literre csökkent. Az export egy évtized átlagában 2,5 millió hektoliterre állandósult. A szőlő- és bortermelés az egyik legexport- centrikusabb ágazattá vált. A kivitel 80 százalékát rubel-elszámolásban - nagyrészt palackozottam 20 százalékát főként hordósán, dollár-elszámolásban exportáltuk. A termelésben és a kereskedelemben árbevétel-arányosan 10-12 %-os, eszközarányosán 5-6 %-os adózás előtti jövedelmet, nyereséget lehetett elérni. Az 1990-es évek elejére kritikus helyzetbe került az ágazat. A kedvezőtlen tényezők együttesen hatottak: a fagykárok, a volt szovjet alkoholtilalom, a pénzügyi restrikció, az agrár- támogatások leépítése, a nemzetközi recesszió, a hazai érvényes jogi szabályozások kijátszása, a korábbi integrációk megszűnése stb. A támogatások leépítése miatt a nyugati szállítók kiszorítottak bennünket a keleti piacokról is. A legfontosabb feladat jelenleg a termelés és értékesítés egyensúlyának megteremtése, a jövedelemtermelő képesség biztosítása, új piacok kiépítése, a hazai kulturált borfogyasztás kialakítása. Az ágazatban résztvevők erőfeszítései az NGKM-FM bormarketing-programjával karöltve részben eredménnyel jártak a nemzetközi piacokon. Ezt a legékesebben az 1993. évi bor- és bortermék-export bizonyítja. 1992-höz képest a bor és bőrtermékek exportteljesítménye 132,2 százalékra, az értéke pedig 127,1 százalékra növekedett. Az import 92.248 hektoliter volt, értéke 3 fi millió dollár. A hordós bor export 113,3 százalékkal nőtt, míg az árbevétel 18,6 millió dollárról 15,3 dollárra csökkent. Hordós bort korábban nem, míg 1993-ban több mint 5 ezer hektolitert leszállítottunk az Egyesült Királyságba. Németországba több mint 30 ezer hektoliterrel növeltük hordósbor-szállítása- inkat. Igen örvendetes az ezer hektoliteres növekedés Japánba. Mivel a hordósbor-ex- port növelése a jövőben nem tartozik fő célkitűzéseink közé, a palackozott nedűk exportjának növelése a külföldön működő borirodák kiemelt marketing-feladata. A palackozott bor exportjának meny- nyisége 1992-ről 1993-ra 126,9 százalékra növekedett. Az értéke több mint 122 százalékra, az árbevétel egy literre vetítve 1,27-ről 1,22 dollárra csökkent. A dollár-árbevétel 34,6 millió dollárról 42,3 millió dollárra növekedett. A palackozott bor exportja az Európai Unióba növekedett. Az Egyesült Királyságba és Franciaországba jelentősen növeltük szállításainkat. Az EFTA-államokba történő szállításaink mérséklődtek, viszont a FAK-államok közül Oroszországba megháromszorozódtak, itt az átlagár is növekedett. Az egyéb európai országokban is több palackozott bort értékesítettünk, elsősorban Romániában és Lengyel- országban. Pezsgőexportunkból 91,2 százalékot a FÁK államai és a balti államok vásároltak, 163 ezer hektolitert. Az átlagár 1,37 dollárról 1,4 dollárra nőtt literenként. A környező országok közül kiemelkedő a pezsgőexportunkban Szlovákia, Lengyelország és Románia. A belföldi fogyasztás 30-32 literre nőtt. Az exportnövekedés és a hazai fogyasztás bővülése ellenére a borgazdaság súlyos gondokkal terhelt. A kitűzött célokat kormányzati beavatkozás nélkül nem lehet 1994-ben teljesíteni. Hazánk éves termelése 3,4- 4,5 millió hektoliter, és ennek jelenleg és várhatóan 20-25 százalékát szükséges és lehet exportálni. A nemzetközi borpiacokra a protekcionizmus a jellemző. 1993-ban az Európai Unióban az agrártermelésből származó bevételek 51 százaléka, az USA-ban 33 százaléka a támogatásokból származott. A magas támogatások mellett jelentős vámok nehezítik mind az Európai Unióban, mind az EFTA-államokban a magyar bor piacra jutását. Az Európai Közösséggel létesített társult tagsági viszony, s az 1993-ban megkötött Bor Eredetvédelmi és Kereskedelmi Egyezmény segíti a magyar borok piacra jutását. Az 1993. évi 879 ezer hektoliteres export 38,6 százalékát az Európai Unióba szállítottuk. A legfontosabb teendő a megfelelő agrár- és élelmiszer- ipari támogatási rendszer kialakítása. A borgazdaságban elkerülhetetlen a vertikális támogatás visszaállítása - normatív alapon, keretekhez kötötten. A támogatási rendszerben fontos, hogy a GATT-tal, és különösen az Európai Unióval konform legyen. Racionális - a minőséggel összhangban lévő - termelési szint elérésére késztessen, takarékos költségfelhasználással. Normatív, közérthető és szektorsemleges, gyorsan igénybe vehető és ellenőrizhető legyen. A termelők és a forgalmazók részére eredményezzen arányos, elérhető árbevételt, a megfelelő jövedelemtartalommal. Vegye figyelembe a költségvetés teherbíró képességét, az ágazat fenntartásának szükségességét. A beruházások közül szükséges támogatni a Földvédelmi Alapból a tíz százalék feletti lejtős területen a szőlőtelepítést, a borászatban viszont a rozsdamentes acélból készült tárolóterekhez és a feldolgozáshoz szükséges gépek beszerzését. Jelenleg az exportot 25-30 százalékkal támogatja a kormányzat. A feldolgozott termékek arányának növelése és az export serkentése teszi szükségessé, hogy a hordós borok kivitelének támogatását 30 százalékra, a palackozott termékekét 40 százalékra kellene növelni. VALUTA Vételi Eladási Pénznem árt. 1 egységre forintban Angol font Ausztrál dollár Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint ír font Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Oszt. schilling (100) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA-dollár ECU (Közös Piac) 172,90 175,90 79,16 80,50 18,04 18,34 23,10 23,44 20,62 20,96 45,77 46,57 62.95 63,99 171,29 174,09 109,44 111,30 78,60 80,12 358,87 365,53 70.57 71,77 16,23 16,51 68.95 70,17 1002,711019,41 84,79 86,25 84.57 85,89 14,76 15,00 106,43 108,43 134,51 136,75 A GAZDASÁG HÍREI Új devizatörvény Lengyelországban A lengyel minisztertanács elfogadta az új devizatörvény tervezetét. A kormány szeretné, ha az új törvény a pénzreformmal egyidejűleg, azaz 1995. január l-jével hatályba lépne. A tervezet értelmében a folyó kereskedelmi forgalomban bevezetik a zloty teljes konvertibilitását. Minden vállalat engedély nélkül vásárolhat majd valutát, melyet tetszőleges célra használhat fel. Az árfolyamot a pénzpiaci helyzet fogja meghatározni. (Világgazdaság) Busz gyapotért és rézdrótért A Mercedes-Benz AG 1995 márciusáig várhatóan 250 autóbuszt szállít Üzbegísztánnak. Az ország a járművekért cserébe gyapottal, ércekkel és rézdróttal fizet. A német cég első üzbegisztáni barterüzle- tének véglegesítéséről jelenleg tárgyal a Daimler-Benz Inter Services AG. A tervezett megállapodás keretében kisbuszokat szállítanak, amelyeket a Mercedes ludwigsfeldei üzemében szerelnek össze, Berlin közelében. (Világgazdaság) A szlovének bíznak a növekedésben Szlovénia gazdasága az idén mintegy 6 százalékkal nő, és ezt az ütemet a következő években is tartani fogja. E fejlődési ütem fenntartása évi 3— 4 milliárd dollár új beruházást kíván meg, így a szlovén kormány szeretne minél több külföldi befektetőt az országba vonzani. Uiberalizálja a külföldi befektetésekre vonatkozó törvényeket annak érdekében, hogy azok megfeleljenek az Európai Unió befektetési gyakorlatának. (Világgazdaság) Óriási adócsalást lepleztek le Kínában 10 milliárd dollár értékű csalási kísérletet leplezett le a Scotland Yard vezette nemzetközi rendőrségi akció Kínában - írja a Financial Times. A lap meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva arról számol be, hogy a Mezőgazdasági Bank, Kína négy legnagyobb pénzintézeteinek egyike ellen elkövetett akció során mintegy 200 hamis okmányos meghitelezést adtak ki a United Asia Corp. nevében a bank terhére. (Világgazdaság) Holnaptól újabb kárpótlási részvényeket jegyezhetnek Holnaptól újabb kárpótlási- jegy-hasznosító rt. részvényei jegyezhetők. A Gát Ingatlanbefektetési Rt. újdonsága, hogy — mint neve is mutatja - az ösz- szegyűlt kárpótlási jegyekkel ingatlanokat, és nem privatizált állami cégeket kívánnak szerezni - közölte az MTI-vel Pe- leskei Zsolt, az rt. egyik alapítója. A jegyzési helyeken - a Pakett Bróker Rt. fővárosi, szegedi, miskolci és zalaegerszegi irodáiban 2-165 százalékos árfolyamon megvásárolják a kárpótlási jegyeket, ha a befektető a pénzéért Gót-részvényt jegyez. Egy 10 ezer forint névértékű, „A” sorozatú törzsrész- vény ára 16.500 forint. A részvényvásárlásra fordított összeget a befektetők levonhatják adóalapjukból, annak 30 százalékáig. Egy 10 ezer forint értékű kárpótlási jegyért megszerzett Gót-részvény után - a 44 százalékos adósávban - 7260 forint adót lehet visszaigényelni. A Gót Rt.-t magán- személyek alapítják. A többi kárpótlásijegy-hasznosító céghez képest új dolog, hogy az alapítók nem kötnek ki maguknak többségi szavazati jogokat a cég közgyűlésén. A „B” sorozatú, egyenként száz voksra jogosító szavazatelsőbbségi részvények - melyeket kizárólag az alapítók jegyezhetnek - legfeljebb az összes szavazati jog 17 százalékát fedhetik le. A jegyzéseknek a törzsrészvények esetében felső korlátot nem állítottak. Az alakuló közgyűlést - várhatóan - december 15-én tartják Szegeden.
