Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-05-06 / 261. szám

1994. november 5-6., szombat - vasárnap Panoráma ítioidai Az orosz maffia Olaszországban Az olasz szélsőjobb riadót fúj: ami egyelőre nem na­gyon megy a törvényes orosz gazdaságnak, azon az orosz maffia már túl van, az orosz szervezett bűnözés megtette az első, „biztató” lépéseket az olasz piac irá­nyába. Az első vészjelzése­ket Enzo Tran tinó olasz külügyminisztériumi állam­titkár, a szélsőjobboldali Nemzeti Szövetség (AN) parlamenti képviselője és az AN hetilapja, a Secolo DTtalia adta le. Trantino a közelmúltban Moszkvában járt, ahol a szervezett bűnözés elleni harc összehangolását, a kö­zös fellépés lehetőségét vi­tatta meg vendéglátóival. Az orosz fél sok újdonságot nem mondott neki a Cosa Nostra és a helyi „polip” kapcsolatairól. Az orosz ha­tóságok hat, Oroszország­ban tevékenykedő olasz szervezett bűnöző csoport­ról tudnak, de ennek felfe­dése nem hatott a meglepe­tés erejével az olasz ven­dégre. Trantino viszont an­nál jobban meglepte az olasz sajtót, amikor bejelen­tette: nem kizárt, hogy az Olaszországban évente rendszeresen nyaraltatott csernobili gyerekek között jócskán akadnak, akik soha nem jártak a katasztrófa súj- tóttá csernobili körzetnek * még a közelében sem, de az orosz maffia bejuttatta őket az Itáliába induló csopor­tokba, és „futárként”, mond­juk nukleáris anyagok csempészésére használja őket. A gyanú még inkább csak feltételezés, amely ab­ból táplálkozik, hogy kide­rült: az ingyenesnek hirde­tett olaszországi nyaralást sok esetben ketnény pépze­kéit árulják a volt Szovjet­unióban. A maffiának bőven van pénze, s a „csernobili csoportok” azt a rendkívüli lehetőséget nyújtják, hogy az olasz hatóságok ezeket a gyerekeket a beutazáskor egyáltalán nem vizsgálják át. Az olasz államtitkár eze­ket a tényeket gyorsan ösz- szekombinálta a napjaink riasztó szenzációjává vált atomcsempészéssel, s sietett felhívni a figyelmet arra, hogy íme, így jut be az orosz hasadóanyag Itáliába. A Secolo DTtalia leg­utóbbi számában kevésbé rémisztő, ám komolyan nyugtalanító tényről beszélt. Megbízható forrásokra hi­vatkozva közölte, hogy az orosz maffia a piszkos pén­zek tisztára mosásához kezdi használni Olaszorszá­got. Becslése szerint mint­egy 100 ezer milliárd líra ju­tott így az országba. Óvszerek - minden mennyiségben. A párizsi St. Germain des Pres-n új butik nyílt. Áruja nem mindennapi, ugyanis óvszereket kínálnak eladásra. Kaphatók színe­sek, különféle formájúak és felületűek. Emellett megvehe­tők olyan trikók, alsóneműk, stb., amelyek az óvszert, azaz annak hasznosságát propagálják... Lengyelország a hamisítók paradicsoma A Németországban megjelenő hamis pénzek több mint fele Lengyelországban készül - állí­tották bonni szakértők azon a nemzetközi konferencián, ame­lyet nemrégiben rendeztek Wroclawban. A hamisítás prob­lémájának szentelt nemzetközi értekezleten mintegy 80 tudós, kriminalista és rendőrségi szakértő vett részt. A lengyel pénzhamisítók természetesen nem csupán „ex­portra” dolgoznak: a hazai pénzforgalomban a múlt év so­rán 110 ezer hamis bankjegyet foglaltak le - 100 márkásakat, 100 dollárosokat, 500 ezer és egymillió zlotysokat. A legtöbb a lengyel banjegyekből volt, ami természetesen sokkal könnyebben hozható forga­lomba a valutáknál. Hogy mi­lyen gyorsan dolgoznak a pénzhamisítók, arra jellemző - mindössze hatvan nappal az éppen a hamisítások megnehe­zítésére forgalomba hozott új zloty bankjegyek megjelenése után már azok másolatait is el­kezdték gyártani. A pénzhamisítás mesterfo­kon igen tőkeigényes, mégis jól fizet - a „termelőtől” a hami­sítvány névértékének feléért kapják meg a terjesztésre vál­lalkozó bűnszövetkezetek. Szinte az egyetlen dokumen­tum Lengyelországban, amit nem szokás hamisítani, az az útlevél - egyszerűbb ugyanis ellopni és átírni. Alig van azon­ban valami más, amit ne hami­sítanának, az érettségi bizo­nyítványtól az autóbuszjegyig - ez utóbbiból sok milliárd zloty értékben találtak két, Varsó kö­zelében leleplezett illegális nyomdában. Ugyanott több mint tízezer, elsősorban az au­tótolvaj és -csempész bandák számára szükséges hamisított dokumentumot találtak. Ezek a piacokon is kaphatók - egy forgalmi engedély 2-3 ezer fo­rintnak megfelelő összegbe ke­rül, az autó eredetét bizonyító német igazolás 600 márka, a lengyel személyazonossági 10 ezer forint. Miért gyakori az öngyilkosság Dániában? Dánia gazdag, lakosai szeretik a vidámságot, toleránsak, mégis nagyon sokan követnek el közülük öngyilkosságot. A dán paradoxont ez idáig nem sikerült megfejteni, ám Unni Bille-Brahe, az ország legtekin­télyesebb öngyilkosság-kuta­tója úgy véli, végre talált vala­mit. A dán öngyilkosságok többségében egyetlen hasonló körülmény van: magányosak az elkövetők. Dánia öngyilkossági rátája a második legmagasabb Európá­ban, százezer lakosra 28 jut. (Az első Magyarország 44-es aránnyal). Bille-Brahe a családi kapcsolatok meglazulásával magyarázza a dán önkéntes ha­lálok magas számát, továbbá azzal, hogy sokan csalódtak a jóléti államban. Az életszínvonalnak ugyan­akkor nem sok köze van az ön- gyilkosságokhoz - a munka- nélküliség alakulásának például a statisztikák alapján semennyi -, de még a jóléti államba vetett bizalom megingásának sem. Svédországban és Norvégiában - a két történelmi, kulturális és földrajzi szomszédban - ugyanis jóval alacsonyabb az öngyilkossági ráta, 18,5 és 15,5 jut százezer lakosra. Az élet- színvonal Dániában ráadásul még egy kicsit magasabb is, mint a két szomszédban. A svédek és a norvégok sokkal inkább búskomor beállítottsá­gúak hírében állnak, Bergman filmjeinek és Ibsen drámáinak „köszönhetően”, míg a dánokat a vidám dolgok kedvelőiként tartják számon, a Lego játék, a Tivoli vidámpark, vagy Victor Borga komikus révén. Dániában még a szomszé­doknál is szabadosabb az élet, a homoszexuális párok összehá­zasodhatnak, a szomszédok vagy kollégák rezzenéstelen arccal köszönnek egymásnak, ha netán összefutnak a sarki pornó-videotékában. Maguk a szomszéd országok is afféle bohémebb, az életet mértékte- lenebbül élvezőknek tartják a dánokat. Állandóan buliznak, többet isznak, többet dohá­nyoznak, zsírosabban étkeznek és hamarabb halnak, ám boldo­gabban - így a svéd-norvég vé­lemény. Ehhez képest a tények: évente 1200 dán lesz öngyilkos, de tízszer ekkora a kísérletek száma, a megmentettek két­harmada pedig újból megpróbál önkezével véget vetni az életé­nek. Konfuciánus reneszánsz a mai Kínában Kínában reneszánszát éli a kon­fuciánus filozófia. Az időszá­mítás előtti hatodik és ötödik század fordulóján élt kínai böl­cselő, Konfuciusz tanításai két és fél ezer éve folytonosan át­hatják a kínai közgondolkodást, ilyen értelemben nem kellett új­jászületniük. Ám a kulturális forradalom évtizedeiben a hiva­talos ideológia ócsárolta a kon­fuciánus tanokat, és „a kínai fe­udalizmus atyjaként” emlegette az ókori filozófust. A hatvanas és a hetvenes években mindent megtett a hivatalos propaganda, hogy kiirtsa a közfelfogásból a kínai társadalom szellemiségét legtartósabban befolyásoló tár­sadalombölcseleti rendszert. Napjainkban viszont ellen­kező törekvések tanúi lehetünk: a hivatalos kínai propaganda- eszközök nagy teret adnak a konfuciánus értékek méltatásá­nak. Legutóbb a Kínai Kom­munista Párt központi lapja, a Zsenmin Zsipao egész oldalt szentelt a Konfuciuszt piedesz- tálra állító tanulmányoknak. Természetesen aktualizált filo­zófiai értekezésekről van szó, az ókori bölcs idézése a mához szóló üzeneteket tartalmaz. Az újkeletű Konfuciusz-kampány látható hivatása, hogy egyfelől igazolja az országban zajló pi­aci reformokat, másfelől ellen­súlyozza az átalakulásból fa­kadó individualizmust, pénz- hajhászást és nyugatimádatot. Konfuciusz hűséget és enge­delmességet hirdetett tanításai­ban. Hűséget a család, a bará­tok, a népközösség és az állam iránt, feltétlen engedelmességet a hivatali feljebbvaló és a csa­ládfő iránt. Az egyén legfőbb kötelességévé - mintegy lété­nek értelmévé - szellemi ké­pességeinek és önuralmának fejlesztését tette. Konfuciusz helyeselte a ha­szonszerzésre, meggazdago­dásra törekvést, de fontosnak tartotta, hogy a vállalkozás mindenkor az erkölcs és tisz­tesség keretein belül maradjon - írta a Zsenmin Zsipaóban a Kínai Társadalomtudományi Akadémia egyik kutatója. Egy másik arra próbált rámutatni a pártlap számára írt tanulmá­nyában, hogy a konfuciánus ér­tékek kiemelkedő szerepet ját­szottak Kelet-Ázsia gyors gaz­dasági felemelkedésében. Egy harmadik azt hangsúlyozta, hogy ezen értékek megtartásá­val Kelet-Ázsia és benne Kína elkerülheti vagy legalább mi­nimálisra korlátozhatja a mo­dem nyugati társadalmak szél­sőséges individualizmusa által szült káros jelenségeket. Az ókori filozófus hivatalos felkarolása alighanem ideoló­giai kényszerhelyzet terméke. Teng Hsziao-pingnek és tábo­rának számos maoista dogmá­val kell folyamatosan megküz­denie a piaci reformok védel­mében. Harcuk csak részered­ményekkel járt, s lett egy nem szándékolt mellékterméke is: a dezideológizált hétköznapokon eluralkodott a pénzhajhászás szelleme és a nyugati életfor­mák szolgai utánzása. Ez ellen keresnek most orvosságot a tá­voli múltba fordulásban, a kínai hagyományokra való hivatko­zásban. Félénkek és bizonytalanok Az utóbbi időszakban az ola­szok a világ legbizonytalanabb és legfélénkebb polgáraivá vál­tak - erre a nem túlságosán de­rűlátó következtetésre jutöttak egy az idegbetegségek gyógyí­tásával foglalkozó olaszországi intézet pszichológusai. A tudó­sok adatai szerint a félsziget la­kossága körében soha nem lá­tott mértékben terjednek a kü­lönféle fóbiák. A meglehetősen gyakori kla- usztrofóbia és víziszony mellett ráadásul megjelentek az olyan pszichés zavarok is, hogy a be­teg fél kimenni az utcára, retteg az emberektől, vagy amiatt ag­gódik, hogy valamilyen hibát követhet el. Tény, hogy mostanában rög­eszmés félelmek üldözik az olaszokat, ám mi állhat min­dennek a hátterében? - tették fel a kérdést a pszichológusok. Szerintük a jelenségnek több oka is van, amelyek közül az első helyen a hagyományos vi­lágrend - a két eltérő ideológiát valló világrendszer - felbom­lása áll. Az embereknek emiatt ugyanis új, megváltozott felté­telekhez kellett alkalmazkod­niuk, ami nem mindig megy zökkenőmentesen. A psziché^ feszültségek kialakulásába^ fontos tényező az újjáéledj na- crönaTízmüs is, aminek több he­lyen - többek között Olaszor­lett a következménye: ^ ' A kutatók szerint az 'olaszok szellemi állapotán megmutat­kozik az ország meglehetősen bonyolult gazdasági helyzete is, amit jelenleg a termelés csök­kenése, a munkanélküliség emelkedése és a pénz folyama­tos romlása jellemez. Ha mind­ehhez hozzátesszük, hogy nem­régiben a politikai rendszer is megváltozott - ráadásul a pszi­chológusok szerint a változást skizofrén politikai lépések és nézetek kísérték -, akkor már érthető, hogy miért ingott meg az olaszok lelki egészsége. De vajon kizárólag olasz jelenség­ről van-e szó? Az orvosok erre igennel vá­laszolnak, de azt is megjegyzik, hogy a kutatások megállapítá­sai a többi iparilag fejlett nyu­gati országra is érvényesek le­hetnek. (MTI) Jellemző életképek a festői Odesszából Odessza történelmi városmag­jában üdítően kellemes a lát­vány: más ukrán városokkal el­lentétben nem a betonkolosszu­sok uralják a környéket, hanem a két- és háromemeletes bérhá­zak; az utcák, a terek gondos francia tervezők keze nyomát viselik. Elkeserítő azonban, hogy közelebb érve jól látha­tóan életveszélyes az erkélyek állaga, a vakolat sok helyütt a járókelők talpa alá került, és csupaszon lógnak a vezetékek is. Az önkormányzat állítólag új ingatlannyilvántartási és -felújítási rendszert akar beve­zetni, ennek lényege az lenne, hogy a lakók megvásárolhatnák a lakásokat. A házak felújítása és „felöltöztetése” milliárdokba kerülne, erre bizonyosan nincs pénze az ott élők zömének. Okszana sudár, barna, mo­solygós, és angolul is tud. A vá­ros kétszáz éves fennállása al­kalmából meghívott nyugati vendégekre vadászva az elmúlt napjait az egyik belvárosi szál­loda előtt töltötte, mint később megtudtam, önmenedzselés céljából. Okszana ugyanis má­sodállásban Ukrajna 1994-es szépségkirálynője, de nincs ki felkarolja. Egy ukrán szervező- iroda ugyan megtette ajánlatát, de három hónapos szerződés fe­jében mindössze tíz dollárt akartak fizetni. Természetesen elutasította a dolgot, már csak „tartásból” is. Huszonegy éves, négy évvel ezelőtt Odessza szépének választották, 1992-ben pedig Japánban nyert első helyet egy ázsiai verse­nyen, közben modelltanfolya- mokat és testápolási kurzusokat végzett. Idei, hazai sikere elle­nére szinte elképesztő felelőt­lenség és nemtörődömség veszi körül. Bájaira talán vevők len­nének nyugati divat- és fotó­szakemberek. Ám míg igazán felfigyelnek rá, talán megunja az egészet, és máshol kamatoz­tatja adottságait. Két dologért menj ki a pi­acra: az áruért és a viccekért - mondta egyik helyi ismerősöm, amikor azt kérdeztem, mi újság a híres odesszai össztársadalmi gyülekezőhelyen. Mindkettőt megleltem. Ukrajnában talán éppen ezen a piacon van a leg­nagyobb választék, és a kijevi, harkovi vagy lembergi társai­hoz képest jóval olcsóbb a por­téka. A legfrissebb anekdota pedig így hangzik: „Hideg pi­rogot, hideg pirogot tessék! - kiabálja a zsidó kereskedő asz- szony a bejáratnál. Odalép hozzá egy nénike, és így szól: magának elment az esze, a pirogot forrón szokták adni, így senki nem vesz majd magától! Ám az árus így érvel: nénike, ha nem venné észre, éppen 35 fokos a kánikula, ki­nek kell most forró étel?” A nyár végén meleg volt még a homok a városi szabad­strandokon, kapkodni kellett a lábát az embernek, ha nem akart égési sebeket. Vigyázni mégsem csak a talaj, hanem a szemét és üvegdarabok miatt is kellett. Nem volt jobb a helyzet a vízben sem, az olajfoltokat szabad szemmel is látni lehe­tett. A városi tanács az odesszai öböl nagy részében megtiltotta a fürdőzést, mivel pénzhiány miatt nem képesek felújítani a másfél milliós város csatorna­hálózatát, így a szenny egyene­sen az öbölbe ömlik. A tisztí­tóművet nyolc éve építik, a munka vége azonban most sem látszik. November 1 -jén megkezdte állatgyógyászati tevékenységét az IMPERIAL ... j m agán ÁLLATKÓRHÁZ, ahol DR. SUSZTÁK BÉLA és DR. PETRE GÁBOR állatorvosok állnak az Önök rendelkezésére. Rendelés: hétköznap 8-18 óráig szombat-vasárnap 9-12 óráig. Rendelési időn túl készenléti ügyelet. Cím: Eger, Szövetkezet u. 4. Tel.: 36/312-460 * * * * * * * * * * * * * # * * * * Szövetkezet út 4. szám alatt megnyílott a KUTYATÁR. Kapható itt: macskaétel, póráz, nyakörv, kutyatáp.

Next

/
Thumbnails
Contents