Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-04 / 260. szám

1994. november 4., péntek Eger Es Körzete 5. oldal Az Egri Építész Kör bemutatkozása. A Magyar Építőművészet elnevezésű folyó­irat legfrissebb száma az „Eger” címet viseli, amely azért is jelentős, mert a lapban 1954 óta ilyen terjedelmes összeállítást nem közöltek a barokk városban élő és alkotó építé­szekről. A fotókkal (képünkön Dely György Ybl-díjas építész felvétele a pásztorvölgyi is­kola főhomlokzatáról), rajzokkal gazdagon illusztrált kiadványban megszólalnak az épí­tész kör tagjai. Szavaikból kiderül: még mindig szívükön viselik a város sorsát, akkor is, ha olykor „csatákat” kell vívniuk a munkájukat gátló - hozzá nem értésből fakadó - aka­dályokkal szemben. Erről bővebben - sok érdekes téma mellett - olvashatnak a folyó­iratban, amelyhez a főépítészi irodában (Dobó u. 28.) már hozzájuthatnak az érdeklődők. Bombatámadás az Irgalmasok kórháza ellen Egercsehi négy esztendeje: még függőben az óvoda sorsa A munkanélküliségi ráta 18-20 százalékos, s az egercsehi ön- kormányzat elmúlt négyéves ciklusa idején a legfőbb gondot a bánya bezárása jelentette 1990-ben - említi kérdéseinkre Szabó István polgármester. A település életében ez meghatározó „esemény” volt, s Egercsehi sok ingatlant, például lakásokat, a sportpályát, illetve számos lakást örökölt a bányatársaságtól, amelyek öreg épületek, rosszak, falaik repedeznek. S az embe­rek, akik szinte egyik napról a másikra elvesztették az utolsó hónapokban is biztosnak tartott állásaikat, az utcára kerültek, s nehezen tudják elviselni a mai napig, hogy csak csend van, de bánya nincs. Próbálkozások még voltak ugyan, működött egy csirkefeldolgozó üzem Csehi Csibe néven, de pár hónap alatt ez a vállalkozás is tönkrement. Információs képviselet megnyitása Egerben A Kanadai Nagykövetség, a Kanadai Kereskedelmi Ka­mara, valamint a CESO ma­gyarországi képviselete ma délután fél 3 órakor a Nemzet­közi Információs és Kereske­delmi Képviselet egri megnyi­tóját tartja a Hotel Egerben. A régió jogászai, aktuális kérdésekről Mától három napon keresztül tartják Egerben a Hotel Flórá­ban a III. Óriás Nándor regioná­lis jogásznapokat. Délelőtt 9 órakor megkoszorúzzák a név­adó emléktábláját, majd 10 órakor a Heves Megyei Bíróság dísztermébe várják a megnyitó résztvevőit. Holnap 9 órától szekcióülésekkel folytatódik a program, majd vasárnap dél­után 2 órától fórum keretében a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, az Igazságügy- és a Belügyminisztérium képviselői válaszolnak a kérdésekre. A dalok szerelmesei találkoznak az IH-ban Ma este 7 órától az egri Ifjúsági Házban adnak randevút egy­másnak a megyében élő és az éneklés szenvedélyének hódoló fiatalok. A különböző zenei műfajok képviselői mellett bi­zonyára nagy érdeklődés fo­gadja az est vendégét, Vikidál Gyulát. Újra lehet majd ropni a Gajdos táncházban Újra kitárja kapuját a Gajdos táncház a Megyei Művelődési Központban. Vasárnap este 7 órától az évadnyitó rendezvé­nyen a koncert mellett a szé­kelyföldi táncok lépéseit sajá­títhatják el a résztvevők, Bódi Tamásnak, a Jászsági Népi Együttes mesterének segítségé­vel. Közreműködik a Gajdos zenekar és Maczkó Mária. Fiatal iparművészek igen érdekes alkotásai Öt fiatal iparművész - Bán Miklós, Illés Andrea, Kelemen Ferenc, Merk Péter, Pácser László - kiállítása nyílik ma délután 5 órakor az egri Ifjúsági Házban. A tárlat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre, s naponta 11-től 18 óráig látogatható. Történelmi múltunkban van olyan esemény bőven, amit so­hasem szabad elfelednünk. Eger történetében ilyen ese­mény volt 1944. október 28., amikor a megyeszékhely fölé repült Vörös Hadsereg egy re­pülőgépe nem talált egyéb cél­pontot bombaterhének ledobá- sára, mint az egyébként tetőze­tén vörös kereszttel megjelölt irgalmasrendi kórház sebészeti osztályát. Ezért is tartjuk elen­gedhetetlenül szükségesnek feleleveníteni e borzalmas és embertelen szovjet tettet. A Vörös Hadsereg egyre he­vesebb előretörése során, 1944. október 20-án elérte a Tisza vonalát, ahol igen heves ellen­állásba ütköztek, ugyanis a nagy magyar folyam jobb part­ján a magyar és német katonai erők meglehetősen erős védő­öve t alakítottak ki: Poroszló, Sarud és Tiszanána térségében erős tüzérségi bázisokat ren­deztek be. Az így kialakult frontvonal mögött Eger volt az egyetlen jelentékenyebb város, bár számottevő katonai bázis­nak nyoma se volt a megye- székhelyen. 1944. október 28-án, egy szombati napon déli 12 órakor dél felöl, Makiár irányából - meglehetősen alacsonyan — egy nem túl nagy repülőgép húzott egyenes vonalban a város cent­ruma felé. Hamarosan borzal­mas robbanás rázta meg a vá­rost, s csak később láttam a borzalmas pusztítást, amit a szovjet repülőgép terrorbom­bázása okozott. Az irgalmasok kórházának a híd felőli, nyugati szárnya romjaiban hevert, megnyitva, feltárva a kórház szomszédos helyiségeinek ter­meit. Rövidesen megtudtam, hogy a kórház sebészeti osztá­lyát pusztította el a Vörös Had­sereg terrorbombázása, meg­semmisítve a kórház nyugati szárnyát, a romokkal maga alá temetve a sebészeti osztály ágyban fekvő betegeit. Akkori­ban hirtelen senki sem tudta az áldozatok számát, de levéltári kutatással megállapítottam, hogy a kórházban 23 beteg és egy kórházi műtős - név szerint Czipó Tibor - vesztette életét, de Szabó Sándor 16 éves hen­tessegédet az utcán érte a halá­los sérülés, amelybe azután be­lehalt. A terrorbombázás áldo­zatai között - az egri, mezőkö­vesdi, makiári, besenyőtelki, ti­szafüredi, bátori, kápolnai, no- vaji, füzesabonyi, mátraderecs- kei betegek mellett - egy szé­kelyudvarhelyi 46 éves asztalossegéd is volt. A hivatalos orvosi iratokból az derült ki, hogy az áldozatok „teljes roncsolás”-t, „a test szétroncsolásá-t, „általános testroncsolás”-t, „agy- és test- roncsolás”-t és „fulladás” -t szenvedtek. De a romok eltaka­rításában résztvevők leírásából tudom, hogy „a halottak leg­többje borzalmas állapotban került elő. Volt, akinek a feje hiányzott, másnak a mellkasa, és néhány azonosíthatatlan kar és láb is előkerült”. A romok el­takarítása, illetve a hullák fel­kutatása több napon át zajlott. Ezért a romeltakarítás utolsó napjaiban a munkát végzők már az orruk elé kötött kendővel védekeztek az egyre elviselhe­tetlenebb hullabűz ellen. A ki­ásott áldozatokat - 14 kopor­sóba helyezve - a Kisasszony temetőben, az utca felőli olda­lon, a sor utolsó harmadában helyezték örök nyugalomra. Sajnos, ma már nyoma sincs e bombázás áldozatai sírhalmai­nak! A Vörös Hadsereg rémtettei e bombázással még nem értek véget. Az áldozatok temetése alatt újabb szovjet repülőgép je­lent meg a város felett, s a szer­tartás alatt, 1944. október 30-án a Szalapart utcában két asszony vált egy újabb bombázás áldo­zatává. De ugyanebben az idő­ben - György Antalné és Szó- láti Józsefné mellett - egy 15 éves földmíves fiatalember, Majoros Ferenc is életét veszí­tette. Eger város polgárságának soha nem szabad elfelednie 1944. október 28-át és 30-át, mert a város „felszabadítá­sára” érkező Vörös Hadsereg 27 ártatlan ember elpusztításá­val tette le névjegyét szeretett városunkban. Szeretném hinni és remélni, hogy nem kell sokáig vámunk arra az időre, amikor az egykori irgalmasrendi kórház, azaz a mai Markhót Ferenc Megyei Kórház újjáépített épületszár­nyán egy szerény emléktáblát helyeznek el, megörökítve ez­zel e tragédiát. Sugár István Van olyan - szintén örökölt, immár önkormányzati - épület, ahol az emeleten lakók pár na­pig kénytelenek voltak elvi­selni, hogy ha alattuk befűtöt- tek, otthonaikban a parkettából szivárgott a füst. Aggasztó a helyi óvoda sorsa, az intézmény épülete annyira elöregedett, hogy a csemeték érdekében a polgár- mesteri hivatal kénytelen volt szakértőket, statikusokat meg­invitálni a községbe. Mivel az óvoda épülete még nem életve­szélyes, de várhatóan egy évti­zeden belül azzá válik, az Ál­lami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat véleményét kérték ki: hol legyen az intéz­mény a jövőben. Szerencsére némi átalakítás­sal üres épületek erre a célra még vannak Egercsehiben. A javaslatok szerint a bányászok volt munkásszállójára vagy pe­dig a volt irodájába költöztet­nék a gyermekeket. Az ÁNTSZ szakértői az iroda épületét tar­tották alkalmasnak, némi átala­kítást követően. Szabó István polgármester ­miután elsorolta településének problémáit - elmondotta, hogy számos beruházás készül, il­letve készült el Egercsehiben. Jelenleg tart a gázberuházás, csupán a szükséges engedé­lyekre vár a polgármesteri hiva­tal. Ivóvízhálózattal látták el az Ófalunak nevezett település- részt az Egri út első részén. Az érintett családoknak nyolcezer forint közműfejlesztési hozzá­járulást kellett fizetniük, a pluszköltségeket az önkor­mányzat fedezte. A Matáv Rt. fejlesztési igazgatóhelyettese pedig arról értesítette az eger­csehi lakosokat, hogy február­ban kezdik a telefonhálózat bő­vítését. Önkormányzati beru­házásból viszont kibővült a szennyvízhálózat az Alkot­mány, az Ady utcában, illetve a Felsőtelepen; a műszaki átadás várhatóan a napokban megtör­ténik. A közműfejlesztésekhez pályázat útján 6,2 millió, úgy­nevezett „ígérvényes” támoga­tást kapott a község, amelyet az illetékes minisztérium jövőre utal át az önkormányzatnak. (sz. I.) Sikerrel szerepelt az egri Fehér Szarvas étterem fel­szolgálója, Cserháti Zsolt azon az országos versenyen, melyet a pesti New York Kávéház fennállásának 100. év­fordulója alkalmából rendeztek. „Vadászasztalával” kiér­demelte az elismerést, illetve a különdíjat... Otromba falfirkák rondítják a várost A legutóbbi egri közgyűlésen is szóba került, hogy a megye- székhely épületeinek falait - immár meglehetősen hosszú ideje - otromba kezek rondít­ják el. Hogy kik is azok, akiknek semmi sem számít, akiknek teljesen mindegy, hogy milyen környezet veszi őket körül? Nos, személyüket egyelőre még homály fedi. Arra, hogy abbahagyják dicstelen műkö­désüket, nemigen lehet számí­tani. így aztán csak abban biza­kodhatunk, hogy egyszer - remélhetőleg nem is a távoli jövőben - horogra akadnak ezek az éjszakai vandálok. S ha ez így lesz, akkor mind­azok, akiknek fontos ez a vá­ros, végre fellélegezhetnek majd... Korszerűsítik Egerbaktán a helyi telefonhálózatot A Matáv Rt. - tervei szerint - ebben az évben és jövőre a me­gyében több mint száz település telefonközpontját, összekötő trönkhálózatát bővíti, korszerű­síti, illetve építi ki. A fejleszté­sek keretében Egerbakta tele­fonhálózata új, digitális köz­ponthoz csatlakozik majd, és onnan indul Egercsehi irányába egy új optikai kábel. Mindezeknek - az elképzelé­sek szerint - áprilisig el kellett volna készülniük, ám az érintet­tek eddig hiába várták az ese­tenként több éve beadott tele­fonigénylésük teljesítését. Mint Mat a József, Egerbakta pol­gármestere tájékoztatta lapun­kat, a napokban levelet kapott a község polgármesteri hivatala, amelyben Sztahura László, a Matáv Rt. Miskolci Igazgató­ságának vezetője a következő­ket közölte: „(...) Az országban létező, fellelhető hálózattervező cégek és vállalkozók szinte mind­egyike teljesítőképességén túl terhelt, a vállalt határidőket sok esetben tartani nem tudják, mellyel jelentősen késleltetik a kivitelezők munkáját. Egysze­rűen nincs szabad kapacitás... a tervezés olyan speciális ismere­teket igényel, hogy azt utcáról felvett emberekkel végeztetni nem lehet (...)” Elkészül viszont a település rendezési terve, amelyhez a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium 400 ezer forint támogatást nyújt. A terv elkészítése ennek ellenére is egymillió forintjába kerül majd az önkormányzatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents